Higgyetek az Ő prófétáinak - január 31 - CSÜTÖRTÖK - 3 Mózes 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 6. fejezet 1298. nap

Mennybemenetele után is érezték isteni jelenlétét, telve szeretettel és világossággal. Személyes jelenlét volt ez. Jézus, az Üdvözítő, ki velük beszélt, imádkozott és szívükbe bátorságot és vigaszt öntött, ajkain a béke üzenetével szállott fel tőlük a mennybe. Miközben az angyalok serege kísérte útján, ajkáról e szavakat hallhatták: "Ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Máté 28, 20.) Emberi alakjában szállt fel a mennybe. Tudták, hogy Isten trónja előtt áll és mégis Barátjuk és Üdvözítőjük maradt; tudták, hogy részvéte irántuk változatlan és mindenkor egynek érzi magát a szenvedő emberiséggel. Tudták, hogy érvényesítette Isten előtt vérének érdemeit, amennyiben megsebzett kezeire és lábaira mutatott, emlékeztető jelként arra az árra, melyet lefizetett megváltottaiért. Ez a gondolat késztette a tanítványokat, hogy Érette gyalázatot is viseljenek. Összeköttetésük szorosabb volt, mint valaha, amikor személyesen velük volt. Ezentúl a bennük lakozó Krisztus világosságát, szeretetét és erejét sugározták szét, úgy, hogy ezt az emberek észrevették és csodálkoztak.

Péter, saját védekezésére elmondott szavainak, Krisztus adott súlyt. A tanítványok oldala mellett ott állott szavahihető tanúként az a férfi, aki olyan csodálatosan gyógyult meg. Annak a férfinak a jelenléte, aki még néhány órával előbb tehetetlen nyomorék volt, most pedig visszanyert egészségének teljes birtokában állott ott, nyomatékosan igazolta Péter szavait. A papok és főemberek elhallgattak. Nem tudták megcáfolni Péter szavait; mindazáltal elhatározták, hogy véget vetnek a tanítványok tanítói működésének.

Krisztus csodatételeinek koronája: Lázár feltámasztása volt. Ez szilárdította meg a papok elhatározását, hogy véget vetnek Jézusnak és csodálatos működésének, amely előbb- utóbb tönkreteszi a népre gyakorolt befolyásukat. Őt tehát megfeszítették. Most pedig meggyőződtek arról, hogy sem a nevében történő csodatételeknek, sem az általa tanított igazságok hirdetésének véget nem vethettek. Jeruzsálemet máris lázba hozta a béna ember meggyógyítása és az apostolok prédikációja.

Zavaruk palástolására a papok és főemberek kivezettették az apostolokat és tanácsot ültek maguk között. Abban egyek voltak, hogy hasztalan tagadnák le a beteg meggyógyítását. Szívesen leplezték volna ezt a csodát valami hazugsággal, de lehetetlen volt, miután fényes nappal történt, nagy embertömeg jelenlétében és már ezrek szereztek tudomást róla. Szükségesnek tartották azonban beszüntetni az apostolok működését, nehogy Jézus követői szaporodjanak. Hiszen így maguk is kegyvesztetté válnának és Isten Fia haláláért őket vonnák felelősségre.

Annak ellenére, hogy a tanítványokat a legszívesebben kiirtották volna, mégsem mertek többet tenni, mint hogy megfenyegették őket a legsúlyosabb

büntetésekkel, ha még továbbra is prédikálnak és munkálkodnak Jézus nevében. A tanítványokat újból behívták a magas tanács elé és megparancsolták nekik, hogy többé ne merjenek sem beszélni, sem tanítani Jézus nevében.

Amire Péter és János így felelt: "Vajon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatni inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg. Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk."

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 21

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+21&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+21&version=NT-HU

Az ősi teokrációban (Istenuralomban) a papoknak nagy tekintélyük volt. Az emberek felnézetk rájuk – és ezt helyesen is tették, mert Isten nevezte ki őket.

A papokkal szembeni elvárások magukban foglaltak egy részletes listát arról, hogy mi szennyezheti be rituálisan őket – mint például egy nem megfelelő nővel való házasság, vagy egy halott előkészítése a temetésre – hacsak a meghalt személy nem volt vérszerinti közeli hozzátartozója. A főpapnak pedig soha nem volt szabad megszaggatni ruháját.

Az Újszövetség bevezeti a „hívők papságát” (egyetemes papság). A vezetőknek szóló lista kibővül a házassággal és családdal kapcsolatos előírásokkal, a tanításra való alkalmassággal, az alkoholtól való tartózkodással. stb. de már kevesebb szó esik az elkülönülésről és több arról, hogy hogyan szolgálhatnak jobban.

Jézus emlékeztette őket arra, hogy a föld nagyjai hogyan gyakoroltak hatalmat a nép felett, de azt mondta: „közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." Mt 5: 25-28

Ő a mi példaképünk is.

Virginia Davidson

    

182. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  6. fejezetéhez (január 27 – február 2.).

A Szentlélek kiáradása után a tanítványok rájöttek, hogy magukban ők gyengék és méltatlanok arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Jézus rájuk bízott, hogy megtegyenek. Tudták, hogy csak lelkiismeretes ima által tudnak kapcsolódni az erő forrásához. Így aztán buzgón imádkoztak.

Érzem-e én is ugyanígy, milyen nagy szükség van a lelkiismeretes imára? Rájöttem-e, hogy Isten nélkül és az Ő ereje nélkül minden egyes napon eredménytelen tanítvány voltam? Hány reggelen fordul elő, hogy a csendes órámon csak átfutok egy halovány, jelképes imával, miközben Isten ki akarja árasztani Szentlelkét ugyanazzal a hatalommal, amivel kiárasztotta a tanítványokra, akik Jézus nevében betegeket gyógyítottak, erőteljes beszédeket tartottak, bűnbánatra hívtak másokat? Olyan ellenségünk van, aki ismeri az ima erejét, és bármit megtesz, hogy távol tartson minket tőle. A történelem során még sosem volt annyi tényező, ami eltéríthet minket az imától, mint most.

Uram, kérlek, bocsásd meg, hogy keveset imádkozom! Segíts, hogy semmi se tartson távol attól, hogy hozzád kapcsolódjak nap mint nap, óráról órára, percről percre. Segíts, hogy mindenben, amit teszek vagy mondok, csak Jézust lássam.

Annemarie Freeman

imakoordinátor

Georgia-Cumberland Academy Gyülekezet USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 30 - SZERDA - 3 Mózes 20

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 6. fejezet 1297. nap

A papok és főemberek eddig óvakodtak Jézus keresztre feszítését és feltámadását szóba hozni. Most azonban, hogy céljukat elérjék, kénytelenek voltak a vádlottakat megkérdezni, mi módon gyógyították meg a beteg embert. "Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?" - kérdezték.

Szent bátorsággal és a Lélek erejével megerősödve jelentette ki Péter: "Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben. Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegletnek fejévé; és nincsen senkiben másban idvesség; mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk."

Ettől a bátor védekezéstől a zsidó vezetők megijedtek. Azt hitték, hogy a tanítványok megfélemlenek és megzavarodnak majd, ha a magas tanács elé kerülnek. Ehelyett azonban ezek a tanúk úgy beszéltek, ahogy Krisztus beszélt; ugyanolyan meggyőző erővel, mint Ő; és ez ellenfeleit hallgatásra kényszerítene. Péter hangja semmi félelmet nem árult el, amikor ezt mondotta Krisztusról: "Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegletnek fejévé."

Péter itt olyan szólásmódot használt, melyet a papok jól ismertek. A próféták beszéltek a megvetett kőről, és Krisztus maga is mondotta egyszer, amikor a papokhoz és vénekhez szólt: "Sohasem olvastátok-é az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt. Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. És aki e kőre esik, szétzúzatik; akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt." (Máté 21, 42-44.)

Amikor a papok az apostolok bátor szavait hallották, felismerték, "hogy a Jézussal voltak vala".

Az apostolokról, akik jelen voltak Krisztus megdicsőülésénél a hegyen, azt olvassuk, hogy e csodálatos esemény végén senkit sem láttak, "csak Jézust egyedül". (Máté 17, 8.) Jézust egyedül! - ezek a szavak tartalmazzák annak az életnek és erőnek titkát, mely az első keresztény gyülekezet történetét jellemzi. Amikor a tanítványok először hallották Jézus szavát, érezték, hogy szükségük van rá. Keresték, megtalálták és követték Őt. Vele voltak a templomban, az asztalnál, a hegyoldalon, a mezőn. Úgy időztek Vele, mint tanulók tanítójukkal, és naponta nyerték Tőle az örök igazság tanait.

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 20

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+20&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+20&version=NT-HU

Nyilvánvaló, hogy mi – a jelen korban élő keresztények – általában nem vagyunk vétkesek abban, hogy feláldozzuk gyermekeinket a Moloknak, de vajon nem vagyunk-e vétkesek abban, hogy feláldozzuk őket a modern isteneknek úgymint a hitetlenség, anyagiasság, rasszizmus, érzékiesség és szenzáció hajhászás? És vétkesek vagyunk-e a lelki paráznaságban? 

Minden, amit Isten a sivatagban megparancsolt, olyan elveken alapul, amelyek hatással vannak életünkre ma. Csak természetes az, hogy ha szívünk tisztátalan, családunk szenvedni fog. És ha a családi és a házassági kapcsolatok szentsége beszennyeződik, az egyház szentségére hatással lesz, és nemsokára a társadalom egésze bomlásnak indul. Azért, hogy ezt megakadályozza, Isten az alapoknál kezdi… gyermekeinknél, szüleinknél és nálunk. „Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám arcát” (Mt 18:10 – új prot. ford.). „Ha átkozod szüleidet (a vérvonalat, amelyből teremtettelek), az én vérem többé nem fedezhet be téged. Ha beszennyezed a házasság szent intézményét, vagy ha viszonyod van más szeretőkkel (beszennyezve a szív szentélyét), szíved és tested többé nem lehet az otthonom.”

Ezért vizsgáljuk meg a szívünket és könyörögjünk Isten bocsánatáért és irgalmáért. „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1:8-9 új prot. ford.).

Melody Mason

    

182. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  6. fejezetéhez (január 27 – február 2.).

A Szentlélek kiáradása után a tanítványok rájöttek, hogy magukban ők gyengék és méltatlanok arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Jézus rájuk bízott, hogy megtegyenek. Tudták, hogy csak lelkiismeretes ima által tudnak kapcsolódni az erő forrásához. Így aztán buzgón imádkoztak.

Érzem-e én is ugyanígy, milyen nagy szükség van a lelkiismeretes imára? Rájöttem-e, hogy Isten nélkül és az Ő ereje nélkül minden egyes napon eredménytelen tanítvány voltam? Hány reggelen fordul elő, hogy a csendes órámon csak átfutok egy halovány, jelképes imával, miközben Isten ki akarja árasztani Szentlelkét ugyanazzal a hatalommal, amivel kiárasztotta a tanítványokra, akik Jézus nevében betegeket gyógyítottak, erőteljes beszédeket tartottak, bűnbánatra hívtak másokat? Olyan ellenségünk van, aki ismeri az ima erejét, és bármit megtesz, hogy távol tartson minket tőle. A történelem során még sosem volt annyi tényező, ami eltéríthet minket az imától, mint most.

Uram, kérlek, bocsásd meg, hogy keveset imádkozom! Segíts, hogy semmi se tartson távol attól, hogy hozzád kapcsolódjak nap mint nap, óráról órára, percről percre. Segíts, hogy mindenben, amit teszek vagy mondok, csak Jézust lássam.

Annemarie Freeman

imakoordinátor

Georgia-Cumberland Academy Gyülekezet USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 29 - KEDD - 3 Mózes 19

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 6. fejezet 1296. nap

A tanítványok ellenségei sem zárkózhattak el attól az igazságtól, hogy Krisztus feltámadt halottaiból. A bizonyíték sokkal világosabb volt, semhogy abban kételkedni lehetett volna. Mindazáltal megkeményítették szívüket és vonakodtak megbánni bűnüket, melyet Krisztus keresztre feszítésével követtek el. A zsidó főemberek számos bizonyítékot kaptak arra nézve, hogy az apostolok isteni sugallatra beszélnek és cselekszenek, de csökönyösen ellenálltak az igazság üzenetének. Krisztus nem úgy jelent meg, ahogyan ők várták, és ha időnkint meg is győződtek arról, hogy Isten Fia volt, meggyőződésüket elfojtották és megfeszítették Őt. Az Úr kegyelme további bizonyítékokat adott még nekik és most újabb alkalmat nyújtott, hogy Hozzá forduljanak. Elküldte a tanítványokat, hogy tudtukra adják, hogy az Élet Fejedelmét ölték meg; e borzalmas tény által ismételten töredelemre hívta fel őket. Önigazultságukban azonban annyira biztonságban érezték magukat ezek a zsidó tanítók, hogy vonakodtak a tények beismerésétől: hogy azokat a férfiakat, kik Krisztus keresztre feszítésével vádolják őket, a Szentlélek vezeti.

Mivel a papok Krisztus ellen lázadtak, az ellenállás minden újabb mozzanata újabb indíték volt részükre, hogy a megkezdett úton haladjanak. Csökönyösségük mindinkább növekedett. Nem mintha nem tudtak volna megalázkodni, hanem mert nem akartak. Nemcsak azért vesztették el üdvösségüket, mert Isten Fiát megölték és ezért halált érdemeltek, hanem azért is, mert ellenállottak Istennek. A világosságot tudatosan vetették el és elzárkóztak a Lélek fáradozásai elől, hogy őket meggyőzze. Az a befolyás működött bennük is, amely az engedetlenség fiait uralja. Arra késztette őket, hogy káromolják azokat a férfiakat, akik révén Isten munkálkodott. Megátalkodott lázadásuk, minden további ellenállásukkal csak erősbödött Isten és üzenete ellen, melynek hirdetésével szolgáit bízta meg. A zsidó vezetők, mert a bűnbeismerést megtagadták, mindennap megújították ellenállásukat; ezzel pedig elősegítették az általuk elvetett mag aratását.

Isten haragja nem csupán bűnei miatt szakad a megátalkodott bűnösre, de azért is, mert a megtérésre hívó szózat és világosság ellenére továbbra is ellenáll és folytatja a múlt bűneit. Ha a zsidó vezetők engedtek volna a Szentlélek meggyőző erejének, akkor bocsánatot nyertek volna, de nem akartak engedelmeskedni. Így jár minden bűnös is, ha megrögzött ellenállásával idáig jut; a Szentlélek többé már nem tudja befolyásolni.

A nyomorék meggyógyítása utáni napon Annás és Kajafás, a templom többi főméltóságával együtt, összeült a kihallgatásra és maguk elé vezettették a foglyokat. Ugyanebben a teremben tagadta meg Péter csúfosan Mesterét; részben ugyanezen férfiak előtt. Élénken visszaemlékezett erre, amikor kihallgatására megjelent. Most alkalom nyílik számára, hogy ezt a gyávaságát jóvátegye.

A jelenlevők, akik emlékeztek még Péter viselkedésére Mestere kihallgatásánál, jó előre örvendeztek, hogy most lesz alkalmuk fenyegetésekkel, fogházbüntetéssel és halálos ítélettel megfélemlíteni. De az a Péter, aki Krisztust a legválságosabb órában megtagadta, a pillanat hatása alatt cselekedett, és magabízó volt. Különbözött attól a Pétertől, aki ott állott vizsgálat alatt a Magas Tanács előtt. Árulásából bukása után tért meg. Nem volt már büszke és dicsekvő, hanem szerény és önmagával szemben bizalmatlan. Telve volt Szentlélekkel. Ezen erő segítségével elhatározta, hogy jóváteszi az árulással elkövetett szégyenfoltját. Tiszteletet szerez annak a névnek, melyet egyszer megtagadott.

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 19

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+19&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+19&version=NT-HU

„Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok” (2. vers). Vajon ez parancs, vagy ígéret?

Jézus ezt mondta: „Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5:48) Legyetek, vagy „Jó hír! – egy napon, ha mellettem kitartotok, tökéletesek lesztek!” Az eredeti görög szöveg mind a kettőt jelentheti. Istennel minden parancsolat egyben egy ígéret is!

A „tökéletes” érettet is jelent; a „szent” pedig elkülönítettet. Mitől kell „elkülönülnünk?” Nem egyszerű dolgoktól, hanem az önzéstől, a lázadástól, az „erősebb túlél” gyakorlattól, a mások fölötti hatalmaskodástól.

Közös mind a kettőben az, hogy „szeresd felebarátodat, vándortársaidat, sőt még az ellenségedet is – „hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”

„Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket” (1Jn 4:19). Mivel Isten szeret, tudhatjuk, hogy mi a szeretet. És mivel az Ő szeretete átalakít bennünket, mi is tudunk szeretni. Mi szentek vagyunk, mert Ő szent… az Övéi vagyunk.  

Virginia Davidson

    

182. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  6. fejezetéhez (január 27 – február 2.).

A Szentlélek kiáradása után a tanítványok rájöttek, hogy magukban ők gyengék és méltatlanok arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Jézus rájuk bízott, hogy megtegyenek. Tudták, hogy csak lelkiismeretes ima által tudnak kapcsolódni az erő forrásához. Így aztán buzgón imádkoztak.

Érzem-e én is ugyanígy, milyen nagy szükség van a lelkiismeretes imára? Rájöttem-e, hogy Isten nélkül és az Ő ereje nélkül minden egyes napon eredménytelen tanítvány voltam? Hány reggelen fordul elő, hogy a csendes órámon csak átfutok egy halovány, jelképes imával, miközben Isten ki akarja árasztani Szentlelkét ugyanazzal a hatalommal, amivel kiárasztotta a tanítványokra, akik Jézus nevében betegeket gyógyítottak, erőteljes beszédeket tartottak, bűnbánatra hívtak másokat? Olyan ellenségünk van, aki ismeri az ima erejét, és bármit megtesz, hogy távol tartson minket tőle. A történelem során még sosem volt annyi tényező, ami eltéríthet minket az imától, mint most.

Uram, kérlek, bocsásd meg, hogy keveset imádkozom! Segíts, hogy semmi se tartson távol attól, hogy hozzád kapcsolódjak nap mint nap, óráról órára, percről percre. Segíts, hogy mindenben, amit teszek vagy mondok, csak Jézust lássam.

Annemarie Freeman

imakoordinátor

Georgia-Cumberland Academy Gyülekezet USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 28 - HÉTFŐ - 3 Mózes 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 6. fejezet 1295. nap

Az apostolok nyíltan beszéltek a zsidók nagy bűnéről, hogy elvetették és megölték az Élet Fejedelmét, de tartózkodtak attól, hogy hallgatóikat a kétségbeesésbe kergessék. "Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadtátok" mondotta Péter - "kívántátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek. Az életnek fejedelmét pedig megölétek; kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai." "De most atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, miképpen a ti fejedelmeitek is. Az Isten pedig, amikről eleve megmondotta minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi ekképpen töltötte be." Kifejtette, hogy a Szentlélek szólítja fel őket a bűnbánatra és a megtérésre. Bizonyította, hogy nincsen más reménységük az üdvösségre, hanem csak Annak kegyelme által, akit ők megfeszítettek. Csak a Krisztusba vetett hit által bocsáttatnak meg bűneik.

"Bánjátok meg azért és térjetek meg" - kiáltotta - "hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől."

"Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan. Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban néktek támasztván, elküldé őt, hogy megáldjon titeket, mindegyikőtöket megtérítvén bűneitekből."

Így prédikálták az apostolok Krisztus feltámadását. A hallgatóság közül sokan vártak erre a bizonyságtételre, és amikor hallották, elhitték. Emlékeztek Krisztus szavaira; és csatlakoztak azokhoz, akik elfogadták az evangéliumot. Az Üdvözítő által vetett mag kikelt és gyümölcsöt termett.

Míg a tanítványok a néphez beszéltek, "odaléptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője és a sadduceusok, neheztelve amiatt, hogy ők a népet tanítják és hirdetik a Jézusban a halálból való feltámadást."

Krisztus feltámadása után a papok azt a hazug hírt terjesztették mindenfelé, hogy Jézus holttestét tanítványai rabolták el, mialatt a római őrök aludtak. Ezért érthető, hogy nehezteltek Péterre és Jánosra, amikor meghallották, hogy Annak feltámadását prédikálják, akit ők megöltek. Különösen a sadduceusokat nyugtalanította a dolog, mivel érezték, hogy kedvenc tantételük dől meg és így hírnevük forog kockán.

Az újabban megtértek száma rohamosan növekedett. A farizeusok és sadduceusok egyetértettek abban, hogy ha szabad folyást engednek az új tanító működésének, befolyásukat nagyobb veszély fenyegeti, mint akkor, amikor Jézus a földön járt. Ezért a templom felügyelője, néhány sadduceus segítségével, letartóztatta Pétert és Jánost, kiket reggelig őrizetben tartottak, mert kihallgatásukhoz már későre járt az idő.

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 18

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+18&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+18&version=NT-HU

Isten bensőséges kapcsolatra teremtett bennünket. Mi közösségi lények vagyunk, Isten képére teremtve a kapcsolódásra való vággyal. 1Móz 2:18-ban Isten kijelenti, hogy „nem jó az embernek egyedül…” Noha ezt az elvet nagyvonalakban a barátságra, a gyülekezeti családra és az ismerősi körre alkalmazzuk, elsősorban a házassági kapcsolat intim egységére alkalmazható.  

Mózes 3. könyvének 18. fejezetében Isten egyenes, biztos irányelveket ad arra vonatkozóan, mi nem engedhető meg a szexuális kapcsolatokban. Ez a fejezet bizonyítja, hogy Istent nagyon is komolyan érdekli életünk intim területe.

A szexuális intimitás Isten áldása, amit sosem szabadna szégyellnünk, azonban sátán mestere annak, hogy elvegye tőlünk, ami áldott, és valami perverz, erkölcstelen, veszélyes és/vagy lealacsonyító dologgá torzítsa azt. Isten meg akarta őrizni az izraelitákat, és bennünket is, ezektől a negatív tapasztalatoktól, s ezért adott konkrét, világos tanácsokat arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű intimitást kell kerülnünk.

Az 5. vers így szól: „Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr” Isten, a mi Teremtőnk tudja, hogy ha követjük az Ő ránk vonatkozó tervét, akkor életünk egészségesebb, boldogabb és biztonságosabb lesz.  

Eric Sayler

    

182. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  6. fejezetéhez (január 27 – február 2.).

A Szentlélek kiáradása után a tanítványok rájöttek, hogy magukban ők gyengék és méltatlanok arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Jézus rájuk bízott, hogy megtegyenek. Tudták, hogy csak lelkiismeretes ima által tudnak kapcsolódni az erő forrásához. Így aztán buzgón imádkoztak.

Érzem-e én is ugyanígy, milyen nagy szükség van a lelkiismeretes imára? Rájöttem-e, hogy Isten nélkül és az Ő ereje nélkül minden egyes napon eredménytelen tanítvány voltam? Hány reggelen fordul elő, hogy a csendes órámon csak átfutok egy halovány, jelképes imával, miközben Isten ki akarja árasztani Szentlelkét ugyanazzal a hatalommal, amivel kiárasztotta a tanítványokra, akik Jézus nevében betegeket gyógyítottak, erőteljes beszédeket tartottak, bűnbánatra hívtak másokat? Olyan ellenségünk van, aki ismeri az ima erejét, és bármit megtesz, hogy távol tartson minket tőle. A történelem során még sosem volt annyi tényező, ami eltéríthet minket az imától, mint most.

Uram, kérlek, bocsásd meg, hogy keveset imádkozom! Segíts, hogy semmi se tartson távol attól, hogy hozzád kapcsolódjak nap mint nap, óráról órára, percről percre. Segíts, hogy mindenben, amit teszek vagy mondok, csak Jézust lássam.

Annemarie Freeman

imakoordinátor

Georgia-Cumberland Academy Gyülekezet USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 27 - VASÁRNAP- 3 Mózes 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 6. fejezet 1294. nap

6. A templom kapujában

Krisztus tanítványai tudatában voltak tehetetlenségüknek. Alázatos, buzgó imában kapaszkodtak tehát gyengeségükben az Ő erejébe. Tudatlanságukat bölcsességével, méltatlanságukat igazságosságával és szegénységüket felmérhetetlen gazdagságával kapcsolták egybe. Ily módon megerősödve és felvértezve haladtak előre a Mester szolgálatában.

Nemsokára a Szentlélek kiárasztását követően, egy komoly imaalkalom után, Péter és János együtt mentek fel a templomba. Ahol beléptek, az "Ékes kapunál", láttak egy, már negyven év óta nyomorék embert ülni. Ez a szerencsétlen férfi hosszú ideje vágyakozott arra, hogy Jézust láthassa, mert gyógyulást várt Tőle. Tehetetlen állapotában azonban túlságosan messze esett a Nagy Orvos működési területétől. Sok könyörgése végül arra indította néhány ismerősét, hogy elvitték a templom ajtajáig. Mikor azonban odaérkezett, megtudta, hogy Azt, Akire minden reményét építette, kegyetlen módon megölték.

Csalódása nagy részvétet keltett azokban, akik tudták, mennyire vágyott arra, hogy Jézus meggyógyítsa. Naponként kitették a templom elé, hogy az arra menők csekély alamizsnája enyhítse ínségét. Amikor Péter és János elhaladt előtte, tőlük is alamizsnát kért. A tanítványok részvétteljesen néztek rá és Péter így szólt hozzá: "Nézz mi reánk!" "Az annakokáért figyelmez vala reájuk, és remélvén, hogy valamit kap tőlük. Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyom nincsen nékem." Amikor Péter bevallotta szegénységét, a nyomorék arcán csalódás árnya suhant át. Arcvonásai azonban rögtön kisimultak, amikor az apostol folytatta: "Hanem amim van, azt adom néked; a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj. És őt jobb kezénél fogva felemelé és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái; és felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velük a templomba, járkálva és szökdelve és dicsérve az Istent. És látá őt az egész nép, hogy jár és dicséri az Istent. És megismerék őt, hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ő vele."

"Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájuk a tornácba, mely Salamonénak neveztetik." Mindnyájan csodálkoztak azon, hogy a tanítványok is tudnak olyan csodákat művelni, amilyeneket Jézus cselekedett. Íme, itt áll egy férfi, aki negyven évig tehetetlen nyomorék volt, most pedig tagjait teljes épségben használja. Megszabadult fájdalmaitól, Jézusban hisz és boldog.

Mikor a tanítványok észrevették az emberek csodálkozását, Péter azt kérdezte: "Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel, vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy ez járjon?" Biztosította őket, hogy a gyógyítás Jézus nevében történt, akit Isten feltámasztott halottaiból. "Az Ő nevében való hit által" - magyarázta az apostol - "erősítette meg az Ő neve azt, akit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára."

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 17

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+17&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+17&version=NT-HU

Isten szeret ajándékokat adni gyermekeinek. 3Móz 17 csodálatos példája ennek. Itt Isten óv egy ajándék helytelen használatától, amely az áldozataikból kifolyt, a vértől.

Isten ezt mondja Mózes által az Ő népének: „én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést” (11. vers).

Talán ez ellentmond az áldozatról való fogalmadnak. Hát nem a hívő áldozata az ajándék Istennek? Igen, ez igaz. Az áldozatot a hívő hozza, de az áldozat vére arra emlékezteti Isten népét, hogy legyen tudatában annak, hogy az engesztelés (a megbocsátás és az Istennel való megbékélés) honnan származik. Nem a hívő mezőn végzett kemény munkájának az eredménye, hogy gondoskodik nyájáról és nem is az ő nagylelkűsége, hogy egy tökéletes állatot hoz áldozatul. Isten kijelenti, hogy a megbocsátás egyedül a vér ajándékán keresztül érkezik, amely előre mutat Jézus golgotai áldozatára.

Ahogy Pál világosan rámutat erre a Római levélben: „Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban” (Róm 6:23).

Eric Sayler

    

182. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  6. fejezetéhez (január 27 – február 2.).

A Szentlélek kiáradása után a tanítványok rájöttek, hogy magukban ők gyengék és méltatlanok arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Jézus rájuk bízott, hogy megtegyenek. Tudták, hogy csak lelkiismeretes ima által tudnak kapcsolódni az erő forrásához. Így aztán buzgón imádkoztak.

Érzem-e én is ugyanígy, milyen nagy szükség van a lelkiismeretes imára? Rájöttem-e, hogy Isten nélkül és az Ő ereje nélkül minden egyes napon eredménytelen tanítvány voltam? Hány reggelen fordul elő, hogy a csendes órámon csak átfutok egy halovány, jelképes imával, miközben Isten ki akarja árasztani Szentlelkét ugyanazzal a hatalommal, amivel kiárasztotta a tanítványokra, akik Jézus nevében betegeket gyógyítottak, erőteljes beszédeket tartottak, bűnbánatra hívtak másokat? Olyan ellenségünk van, aki ismeri az ima erejét, és bármit megtesz, hogy távol tartson minket tőle. A történelem során még sosem volt annyi tényező, ami eltéríthet minket az imától, mint most.

Uram, kérlek, bocsásd meg, hogy keveset imádkozom! Segíts, hogy semmi se tartson távol attól, hogy hozzád kapcsolódjak nap mint nap, óráról órára, percről percre. Segíts, hogy mindenben, amit teszek vagy mondok, csak Jézust lássam.

Annemarie Freeman

imakoordinátor

Georgia-Cumberland Academy Gyülekezet USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 26 - SZOMBAT - 3 Mózes 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 5. fejezet 1293. nap

Csak azok lesznek képesek ezt az erőt napi szükségletükhöz és tehetségükhöz mérten felhasználni, akik a kegyelmi Forrás állandó és újabb áldásaiban részesülnek. Ahelyett, hogy az eljövendő időkre várakoznának, mely őket csoda által ruházza fel a lelki erő rendkívüli mértékével, átadják magukat a léleknyerés munkájának, hogy Isten átformálhassa és hasznos edényekké tegye őket. Naponta megragadnak minden alkalmat a szolgálatra és ezzel tesznek bizonyságot a Mesterről, bárhol legyenek, akár az otthon szerény munkakörében, vagy a nyilvánosság előtt.

A felszentelt munkás csodálatos vigasza az a tudat, hogy földi életében még Krisztus is naponként kérte Atyjától a szükséges kegyelmet és csak az Atyával töltött együttlét után ment másokat áldani és erősíteni. Nézd, miként borul térdre Isten Fia imában Atyja előtt! Bár Isten Fia, mégis imával erősíti hitét és a mennyel való érintkezésből merít erőt, hogy ellenállhasson a gonosznak, és segíthessen az emberek ínségén. Mint idősebb testvérünk, ismeri azok szükségletét, akik gyengeségük ellenére - a bűnnel és kísértésekkel telt világban élve - égnek a vágytól, hogy Neki szolgálhassanak. Tudja, hogy azok a követek, kiket szétküld, gyenge és tévelygő emberek; azonban mindenkinek, aki teljesen átadja magát, isteni segítségét ígéri. Példája bizonyítja, hogy a mélységes hitből fakadó komoly és állhatatos könyörgés, valamint művéhez való teljes ragaszkodás és odaadás, megszerzi a Szentlélek segítségét minden ember részére, a bűnnel vívott harcában.

Isten előkészít minden munkást, aki Krisztus példáját követi, hogy befogadja és felhasználja azt az erőt, melyet Isten megígért egyházának a föld aratásának megérlelésére. Ha az evangélium hírnökei megújítják odaszentelési fogadalmukat, az Úr napról napra újra megajándékozza őket Lelke megelevenítő és megszentelő jelenlétével. Mindennapi kötelességük teljesítését azzal a biztos tudattal kezdik meg, hogy a Szentlélek láthatatlan jelenléte teszi őket "Isten munkatársaivá".

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+16&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+16&version=NT-HU

Ez egy olyan nap volt, amiről Isten nem akarta, hogy bárki is elfeledkezzen Izrael népe között. A figyelem a kiontott vérről az elhintett vérre terelődött. A naponkénti áldozatoktól továbblépünk, s most az évenkénti szolgálattal találkozunk, ami a zsidók számára Jom Kippurként, az Engesztelés Napjaként ismeretes. Ekkor mindenkinek ki kellett nyilvánítania az Isten iránti hűségét az önmegtagadás gyakorlása által. Ha nemtörődöm módon, közönyösen viszonyultak volna mindahhoz, ami a függönyön belül történik, halálbüntetést kaptak volna.

Két kecskét választottak ki, de csak az egyiket áldozták fel. Ez volt az Úrért való kecskebak. A vérét a kegyelem trónusára hintették, jelképesen megtisztítva ezzel a szentélyt minden bűntől, amit az Úr az elmúlt év során ott megbocsátott. A másik kecskebakot élve elküldték a szentélytől a pusztába, lakatlan területre, hogy ott egyedül elpusztuljon.

Noha ez egy nagyon ünnepélyes nap volt, ugyanakkor nagy örvendezés napja is. Azok számára, akik tudatosították magukban a jelentőségét, és nem zárták ki elméjükből, ez a nap a megtisztulás és győzelem ideje volt. És ez lehet ma is számunkra! Isten gondoskodott mindenről, ami megtisztulásunkhoz szükséges, és közeledik a nap, amikor majd nem lesz többé bűn! 

Christian Martin    

181. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  5. fejezetéhez (január 20-26.).

Olyan békére vágyom, ami nem e világból való. Minduntalan küzdünk és elégedetlenkedünk. Az emberek hatalom, tekintély és pénz megszerzésére törekszenek. Küzdünk és elégedetlenkedünk otthon, a munkahelyünkön, nemzeti szinten és világ szinten, sőt, még az egyházban is, helyi és világszinten egyaránt.

A világ sosem ismeri meg a békét. A Szentlélek az egyetlen, aki feltölthet minket azzal a békével, amire vágyunk, mégis sokan eltolják Őt maguktól, amennyire csak tudják.

Jézus azonban ezt a békét ígérte nekünk. Szándékában állt, hogy pontosan azt nyújtsa számunkra, amire szükségünk van, hogy keresztülvezessen minket a sötét és csúnya időkön. Amikor az életének legnagyobb próbája előtt állt, a tanítványaira gondolt, rád és rám, és megígérte a Vigasztalót.

A Menny valamennyi hatalmával rendelkezünk, ha megvan a hitünk, amit Ő ültet belénk, hogy az Ő dicsőségére és hatalmára használjuk. Amikor a legnagyobb próbáinkon és csalódásainkon megyünk keresztül, amikor mások bántanak, amikor hibát követünk el, amikor a legnagyobb a fájdalmunk és nem tudjuk, a jövő hova tart, akkor a Szent Lélek ott van számunkra, hogy békét hozzon és megvigasztalja szívünket. Ott van, hogy emlékeztessen, hogy Isten nem felejtett el minket. Ha naponta átadjuk az irányítást, Isten vezet és kalauzol minket és elkísér minket egészen a végig.

Jennifer Howland

Anderson Hetednapi Adventista Gyülekezet

Anderson, Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba