Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 4 - PÉNTEK - Ézsaiás 14

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 1. fejezet 1878. nap

AZ IGAZI ORVOS-MISSZIONÁRIUS

1. fejezet (6. rész) – Testvéri szeretet  

Krisztus nem ismert el semmilyen nemzetiségi, rangbeli vagy vallási különbséget. Az írástudók és farizeusok helyhez és néphez akarták kötni a menny ajándékait, és ki akarták zárni az áldásokból Isten földi családjának többi tagját. Krisztus pedig azért jött, hogy ledöntsön minden válaszfalat; hogy megmutassa: kegyelmének és szeretetének ajándékait szabadon élvezheti mindenki, akárcsak a levegőt, a világosságot vagy a földet felüdítő záporesőt.

Krisztus élete olyan vallást alapított, amelyben nincsenek kasztok; olyan vallást, amely közös testvéri kötelékbe von zsidót és pogányt, szabad embert és rabszolgát. Isten előtt nincs különbség. Semmilyen diplomáciai meggondolás nem befolyásolta cselekedeteit. Nem tett különbséget szomszéd és idegen, barát és ellenség között. Az élet vizére szomjúhozó lelkület volt az, ami szívét megindította.

Jézus nem mellőzött egyetlen embert sem; minden emberben értéket látott. Gyógyítását mindenkinek felkínálta. Bármilyen embercsoportban találta magát, időhöz és körülményekhez szabott oktatást adott. Ha látta, hogy valaki semmibe veszi vagy bántalmazza embertársát, még jobban tudatosult benne, hogy az embernek milyen szüksége van az Ő isten-emberi megértésére. Reményt akart ébreszteni a legdurvábbak, a legkevésbé ígéretesek szívében is; arra biztatta őket, hogy ők is feddhetetlenné és ártatlanná válhatnak, olyan jellemre téve szert, amely Isten gyermekeiként hirdetné őket 

Sokszor találkozott Sátán foglyaiként vergődő emberekkel, akiknek nem volt erejük e csapdából kitörni. Ezekhez a csüggedt, beteg, megkísértett, elbukott emberekhez Jézus a legnagyobb tapintattal és részvéttel szólt; azt mondta, amire szükségük volt és amit megértettek. Mások éppen közelharcot vívtak a lelkek ellenségével. Ezeket kitartásra bátorította, arról biztosítva őket, hogy győzni fognak, mert Isten angyalai mellettük állnak, és győzelemhez segítik őket.

Jézus nagyra becsült vendégként ült a vámszedők asztalánál, megértő magatartásával és közvetlen kedvességével tanúsítva, hogy elismeri emberi méltóságukat. Az emberek vágytak arra, hogy méltók legyenek bizalmára. Áldást és életet adó erővel hullottak szavai szomjas szívükbe. Új érzések ébredtek bennük, és a társadalom e kitaszított tagjai előtt kitárult egy új élet lehetősége 

Bár Jézus zsidó volt, tartózkodás nélkül vegyült a samáriaiak közé, semmibe véve nemzetének farizeusi szokásait. Előítéleteikkel szemben elfogadta e lenézett emberek vendégszeretetét. Betért otthonukba éjszakai szállásra, leült asztalukhoz, evett a kezükkel készített ételekből, tanított utcáikon, és a legszívélyesebben és legudvariasabban kezelte őket. Amíg szívüket az emberi együttérzés szálaival magához kötötte, isteni kegyelemmel felkínálta nekik az üdvösséget, amit a zsidók elutasítottak.

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 14

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2014&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2014&version=NT-HU

Ézsaiás jól ismerte a bibliai történelmet, különösképpen Mózest és Jóbot. A jövőre vonatkozó látomásokat és jövendöléseket is kapott az Úrtól. Luciferrel és szomorú lázadásával kapcsolatosan Ézsaiás a legbüszkébb és leginkább önkényuralmi jellegű nemzeteket írja le. Lucifer levettetett a mennyből, de jó néhány hasonlóan elbukott földi birodalmat ismerünk, amelyek Lucifer-típusú lázadások következtében kerültek a történelem süllyesztőjébe.

Ézsaiás folytonosan emlékezteti olvasóit a Messiás különböző szerepeire és tisztségeire, mint Megváltó, Engesztelő Áldozat, Bíró, érettünk harcoló Hős és Újjáteremtő. Ézsaiás meglehetősen idős korban szerkesztette egybe könyvét, néhány írása vers vagy napló volt, mások beszámolók, jövendölések és különböző jegyzetek. Néha bizonyos szóképrendszerről egy másikra vált. Mindez annak a szándékának a megvalósítását szolgálja, hogy olvasóit arra nevelje, hogy ne csupán elemző és kreatív gondolkodók (vagy problémamegoldók) legyenek, csupán a jelenre koncentrálva, hanem a napi problémákon felülemelkedve az események hosszabb láncolatán átívelő, átfogó gondolkodásmód is jellemezze őket. Ézsaiás láttatni szeretné az Úr napja és korának tragikus eseményei közötti kapcsolatot.

Az első három versben Ézsaiás arról az időről ír, amikor Isten a „lelki Izráelt” választja népéül, és Jézus második eljövetelekor új otthont ad nekik az új Jeruzsálemben, a „saját földjükön”, ahol idegenek csatlakoznak hozzájuk, és Izrael részévé válnak, Izráel háza „bírni fogja” (2. vers) őket, mint örökségüket a mennyben, az Úr földjén. A „lelki Izráel” fogalma minden népet magában foglal. Az Úr nyugalmat ad nekik a sok fájdalom után (3. vers). Dalt énekelnek majd Babilon bukásáról, és az Urat dicsőítik. Abból vonhatunk le olyan következtetést, hogy ez nem történelmi leírás, hanem az örökkévalóságra vonatkozik, hogy a 7 versben azt olvassuk, hogy „Csendesen nyugszik az egész föld, végre megpihenhet!” (7a) Sátán megkötöztetett, és a mennyei Sion ill. az Új Jeruzsálem „Lakói ujjongva énekelnek” (7b) (ERV-HU fordítás).

Az ezer esztendő eltelte után a világ gonosz vezetői és királyai feltámadnak (9. vers), és felismerik sátán igazi természetét, hogy hatalma éppoly korlátozott, rövid ideig tartó és hiábavaló, mit az ő birodalmaiké (10-11. vers). Ezeknek a birodalmaknak a szellemisége Lucifertől származik, aki sátánná lett, és kivettetett a mennyből (12-14. vers). „Mégis alászálltál a holtak közé, lezuhantál a mélységes verem fenekére!” (15. vers) „Akik látták zuhanásod, csodálkozva néznek, s eltűnődnek rajtad: Valóban ő lenne az, akitől reszketett a föld, akitől királyok és országok remegtek?” (16. vers). Sátán a katasztrófák mestere, ő az, „aki a lakott földet pusztává pusztította, a városokat romhalmazzá rombolta, s foglyait sohasem engedte szabadon” (17 vers). Ő az, aki a Babilonokat létrehozta, és aztán romhalmazzá rombolta. A millennium alatt a Föld gonosz királyai sírjaikban fekszenek, de Sátán a saját "gödrében" lesz (19b), életben, nem lesz a halott gonoszokkal ezalatt az idő alatt (20a).

A 22. versben az Úr szól, és azt mondja, hogy „Eltörlöm Babilon nevét, kiirtom minden maradékát, összes sarjadékát kipusztítom, hogy írmagja sem marad!” A földi birodalmak Babilonjainak nincs jövőjük. Az Úr azt mondja, hogy „Összetöröm Asszíriát földemen” (25. vers). Ez nem Izrael fizikai földje. Asszíria összetörése azokat a nemzeteket jelképezi, amelyeket eltapos az Úr az utolsó ítéletkor, ahogy olvassuk: a „földemen”, azaz az Úr földjén, mert a Föld az Úré. Ez akkor történik, amikor a Messiás, mint győztes Hős véget vet a gonoszságnak ezen a Földön. „Így határozott az Örökkévaló az egész föld felől, s karját kinyújtotta a nemzetek fölé” (26. vers). „Amit ő határoz, ki húzza keresztül? Ha karját kinyújtja, hogy cselekedjen, ki állhat ellene?” (27. vers). Az események sorrendje ismert az Úr előtt, bizonyos az, és senki sem változtathatja meg.

Isten a gonoszt gyökerestül elpusztítja. (30c). A végidei Babilonok is el fognak bukni. „Jajgassatok kapuk! Kiáltsatok városok!” (31. vers) „Az Úr építette erősre Sion alapját”, ezért Krisztus második eljövetelekor „benne (az új Jeruzsálemben) talál népe menedéket”.

Drága Istenünk! Ez a Föld nem nyújt biztonságot számunkra, a Babilonok nem állnak fenn örökké. Add meg, hogy megnyugvást találjunk majd az újjáteremtett Földön, Isten városában, a mennyei Jeruzsálemben, Isten Hegyén! Ámen.

Koot van Wyk

265. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   1. fejezetéhez (augusztus 30 – szeptember 5.).

Az alatt az idő alatt, amikor morfiumhoz hasonló hatású szereket szedtem az erős fizikai fájdalomra, nem tudtam, hogy a gyógyszerek megváltoztatták az agyamat, összezavarva a gondolkodásomat és a döntéshozatali képességemet. Tényleg azt hittem, hogy nem szoktam rá a gyógyszerekre, csak különlegesen nagy fájdalommal van dolgom. Amikor végül megkértem az Urat, hogy segítsen kezelni a fájdalmat, hogy abba tudjam hagyni a morfiumhoz hasonló hatású szerek szedését, hitben léptem előre. Nem tudtam, hogy lelki gyógyulásra is szükségem van a fizikai mellett, hogy elmúljon a fájdalom, csak azt tudtam, hogy nem akarom, hogy bárki vagy bármi más, Jézus Krisztuson kívül irányítsa az elmémet. Több mint egy évig tartott, hogy teljesen kitisztuljanak a gyógyszerek az agyamból, és hogy teljes tudatommal és értelmemmel tudjak imádkozni tiszta szívért.

E. G. White hangsúlyozza, hogy Krisztus gyógyító szolgálata az alatt a rövid idő alatt, amit a földön töltött, több fizikai gyógyítási csodából állt, mint lelkiből, és ezek a fizikai gyógyulások az első lépést jelentették a lelki gyógyulás felé, és hogy a gyógyultnak szorosabb kapcsolata legyen vele. Azért is szükségesek voltak, hogy a gonosz befolyását elvegyék a fizikai testről, hogy az elme és a szív megnyílhasson a lelki életre, amelyet az Ő Élő Vize tesz lehetővé. Ha egyszer Krisztus belép az életedbe, tapasztalni fogod a gyógyulást, és magad körül is gyógyulást fogsz látni, ha odafigyelsz rá. Nem lehetséges Jézus Krisztussal közeli kapcsolatban lenni gyógyulás nélkül. Mindannyiunknak szüksége van a gyógyulásra, a bűn megléte miatt. Jézus szeretetszolgálata a gyógyítás szolgálata.

Barbara Gardner

Berrien Springs, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba