Higgyetek az Ő prófétáinak - február 15 - SZOMBAT - Timóteushoz írt második levél 4. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 4. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%204&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten komolyan veszi az Ige hirdetését. Pál szinte megesketi Timóteust, hogy hirdesse az Igét, amíg az emberek készek meghallgatni, mert ez nem lesz mindig így. Az emberek bezárnak, vagy más dolgok felé fordulnak, de Jézus eljövetele előtt meg kell hallaniuk azt. Így kérleli őket az apostol:           „Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt,” és így esketi fel erre: „az ő eljövetelére és országára kérlek.” A feladat pedig ez: „hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” A sürgetés oka pedig a következő: „Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.”    

2.    Isten Igéje nemcsak sürgetést igényel, hanem szenvedést is előidéz. Pál nem rejti véka alá, hogy az evangélium munkája próbákkal és szenvedéssel is együtt jár. Kéri Timóteust, hogy ezt józanul gondolja át: „Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.”        

3.    Isten biztonságba helyezi az igazság koronáját számunkra. Pál meg van győződve róla, hogy koronája biztos helyen van Istennél, mert ő is kitartott mellette: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”

4.    Isten szeretné, ha készen lennénk Fia eljövetelére vagy földi életünk befejezésére. Pál nem esik kétségbe, amikor közelgő halálára gondol. Nemcsak ebben a fejezetben, de máshol is elmondja, hogy számára teljesen mindegy, hogy tovább él és szolgál, vagy leteszi szolgálatát. Teljes lelki nyugalommal mondja, hogy „én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

5.    Isten gyermekei néha egyedül maradnak. A bajban Jézust is mindenki elhagyta, sőt azt is átérezte, hogy az Isten is elfordult tőle. Ezeket az érzéseket Pál is átérezte, hogy amikor börtönbe került, sokan elhagyták. Ilyen mondatokat olvasunk tőle. „Démász engem elhagyott… egyedül Lukács van velem…Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott.” De Isten nem hagyta el. Ő nem élte át azt, amit Jézus, mert így nyilatkozik: „De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a pogányok valamennyien meghallják azt. Azután megszabadultam az oroszlán torkából.”

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki azt akarja, hogy ne csak alkalmas, hanem alkalmatlan időben is hirdessük az Igét

b.    aki józan gondolkozásra bátorít

c.    aki megadja az igazság koronáját azoknak, aki várva várják az Ő megjelenését

d.    aki akkor is velünk van, ha mások mind elhagynak

e.    aki akkor is velünk van, amikor úgy érezzük, hogy Ő elhagyott

f.      aki mellénk áll

g.    aki megszabadít minden gonosztól

h.    aki bevisz bennünket az Ő mennyei országába

Ima éretted: Istenem, kérlek, tedd el az olvasó számára is az igazság koronáját, hogy senki el ne vehesse tőle, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (7. rész)

Csak az őszinte bűnbánattal teljes, alázatos és megtört szív tudja Isten szeretetét és a golgotai áldozat nagyságát valamennyire értékelni. Ahogyan a gyermek szerető atyja előtt beismeri bűnét, ugyanígy ismeri be az őszintén bánkódó lélek is vétkeit Isten előtt. Meg van írva: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól" (1Jn 1:9)