Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 2. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%202&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%202&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten megedzi katonáit. Pál Timóteus megerősödését kívánja, azért, hogy Krisztus jó katonája legyen, de nem fizikai erőre gondol, nem a különböző fegyvernemekhez való szakértelemre, hanem a kegyelemre. Krisztus jó katonája a kegyelemben erősödik meg.
2. Krisztus katonái egymást képzik. Pál azt mondja Timóteusnak, hogy amit tőle tanult, azt adja át másoknak. Így gyarapszik Krisztus katonáinak száma, hogy tudásukat és tapasztalataikat megosztják másokkal.
3. Isten katonái elkötelezettek. Csak azzal foglalkoznak, ami hivatásukhoz fontos, hogy feladatukra tudjanak összpontosítani. Pál azt mondja, hogy a „harcos nem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba,” hogy figyelmét és energiáját ne pazarolja olyan dolgokra, ami nem mozdítja elő küldetését.
4. Isten szolgáit bilincsbe verhetik, de az evangéliumot nem. Az ördög elérte, hogy Pált bilincsbe verjék, de azt nem tudta elérni, hogy az evangéliumot is. Annak ellenére, hogy Pál börtönben volt az evangélium terjedt és szárnyalt újabb és újabb vidékekre.
5. Isten szilárd alapra helyezi művét. Isten műve nem bizonytalanságok függvénye. Nem kell attól tartanunk, hogy hirtelen történik vele valami és eltűnik a föld színéről. Pál ezt így fogalmazza meg: „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!”
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki megerősít bennünket
b. aki megbízható embereket keres a szolgálatába
c. aki szabályszerű küzdelmet vár el katonáitól
d. aki megérteti velünk, amit meg kell értenünk, ha gondolkodunk rajta
e. aki azt akarja, hogy elnyerjük a „Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel”
f. aki akkor is hű marad, ha mi hűtlenkedünk
g. aki nem akarja, hogy katonái „haszontalan szóharcot folytassanak”
h. aki tudja, hogy a hamis tanítás milyen káros, és milyen gyorsan terjed, ezért óv attól
i. aki ismeri az Övéit
j. aki tiszta és megszentelt edényekként akar szolgálni általunk
k. aki hitre, szeretetre és békességre hív
l. aki a viszálykodás helyett a barátságos, türelmes, tanításra alkalmas, szelíd jellemet helyezi előtérbe
Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy jó katonád legyen, aki nem avatkozik a világ dolgaiba, hanem szabályszerűen harcolja a hit nemes harcát, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet
4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (5. rész)
Miután Ádám és Éva a tiltott gyümölcsből ettek, szégyen és ijedtség töltötte el szívüket. Első gondolatuk az volt, hogy miként mentegessék magukat, és hogyan menekülhetnek meg az őket fenyegető halálbüntetéstől. Amikor Isten felelősségre vonta őket, Ádám részben Istenre, részben pedig feleségére igyekezett a bűnt hárítani: "Az asszony, akit mellém adtál..., ő ada nékem arról a fáról, úgy evém." Az asszony viszont a kígyót tette felelőssé: "A kígyó ámított el engem, úgy evém" (1Móz 3:12-13). Mentegetőzésük magában foglalta a következő kérdéseket: Vajon miért teremtetted a kígyót? Vajon miért engedted be a paradicsomba? Ezáltal Istent akarták a bűnbeesésért felelőssé tenni. Minden önigazultság a hazugság atyjától ered és megnyilvánul Ádám minden fiában és leányában. Az ilyen kijelentéseket nem a Szentlélek sugalmazza, és azért nem is tetszenek Istennek. Az igazi bűnbánat rávezeti az embert, hogy bűneit magára vegye, és hogy minden csalás és képmutatás nélkül beismerje. A szegény vámoshoz hasonlóan, ki szemeit nem merte az égre felemelni, az igazi bűnbánó így kiált fel: "Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!" (Lk 18:13). Mindazok, akik így ismerik be bűneiket, bocsánatot nyernek és megigazulnak, mert Krisztus kiontott vérének érdemével fog értünk könyörögni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése