Higgyetek az Ő prófétáinak - február 23 - KEDD - Hóseás 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 37. fejezet 2049. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

37. fejezet (3. rész) – A helyes és a helytelen nevelés

A klasszikusok

Fiatalok ezrei életük legszebb éveinek nagy részét a görög és a latin nyelv tanulásával töltik a főiskolákon és az egyetemeken. E tanulmányok folytatása közben értelmüket és lelküket a pogány irodalom ördögi gondolatvilága formálja, amely művek olvasása az általános nézet szerint e nyelvek tanulásának lényeges részét képezik.

A klasszikus irodalomban jártas emberek mondják, hogy "a görög tragédiák tele vannak vérfertőzéssel, gyilkossággal, kéjsóvár és bosszúszomjas isteneknek bemutatott emberáldozatokkal". Sokkal jobb volna a világnak, hogyha az ilyen forrásokból szerzett műveltséget felszámolnák. "Járhat-é valaki eleven szénen, hogy lábai meg ne égnének?" (Péld 6:28). "Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki" (Jób 14:4). Elvárható-e akkor az ifjúságtól, hogy keresztény jellemet alakítsanak ki, ha műveltségüket az Isten törvényének elveivel szembehelyezkedők tanítása formálja?

A korlátokat lerázva és meggondolatlan szórakozásba, kicsapongásba és erkölcstelenségbe merülve utánozzák a tanulók azt, amit ezek a tanulmányok eléjük tárnak. Egyes életpályákon szükség van a görög és latin nyelv tudására. Némelyeknek meg kell tanulniuk ezeket a nyelveket. De a gyakorlati használatra szükséges ismeret elsajátítható a romlott és megrontó irodalom tanulása nélkül is.

A görög és latin nyelvre azonban nem sok embernek van szüksége.

A holt nyelvek tanulása legyen másodrendű, és kerüljön azoknak a tantárgyaknak a tanulása mögé, amelyek a test és értelem képességeinek helyes használatát tanítják! Ostobán járnak el azok a diákok, akik idejüket holt nyelvek, vagy bármilyen - gyakorlatban nem használható - ismeret elsajátítására vesztegetik el, és az élet gyakorlati feladataira való képzést elhanyagolják.

Mit visznek magukkal a diákok, amikor elhagyják az iskolát? Merre mennek? Mit tegyenek? Tudnak-e annyit, ami képessé teszi őket mások tanítására? Megtanultak-e jó apák és jó anyák lenni? Tudják-e bölcs tanítókként családjukat vezetni? Csak az a műveltség méltó erre az elnevezésre, amely képes férfiakat és nőket krisztusi jellemhez segíteni, amely alkalmassá teszi őket az élet felelősségeinek hordozására és családjuk vezetésére. Ez a műveltség nem a pogány klasszikusok tanulásával sajátítható el.

 

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%203&version=NT-HU

Hóseás bővebben kifejti gondolatait a második fejezet 2-3. verseiről. Utána ebben a fejezetben (1. vers) megemlíti, hogy mit mondott neki Isten korábban, és (2. vers) mit tett. Továbbhaladva (3-5. vers) Hóseás elmeséli, hogy mit mondott a feleségének arról, hogy Izraelt fogságba viszi egy idegen hatalom, de visszatérnek majd saját földjükre, és keresni fogják Istent.

Észrevehetjük, hogy az első versben ott van egy határozószó, az „újra”. Vagyis ez azt jelenti, hogy Hóseás visszavette a feleségét másodjára is. Hóseás felesége megcsalta őt, és kétszer elhagyta. A szövegben szereplő „újra” szót úgy lehet értelmezni, hogy Isten ezt mondta Hóseásnak: „menj, még mindig nem késő visszahívni őt magadhoz!” Ez a hitehagyott Izraelt szemlélteti, ahogy visszatér a férjéhez, Istenhez. Ez azt jelenti, hogy Isten és Hóseás cselekvése nagyon hasonló, de szem előtt kell tartanunk, hogy Hóseás könyve nem említi konkrétan, hogy Izrael kétszer is elhagyta volna az Urat.

Mózes idejében Mózes megengedte az izraeli férfiaknak, hogy elváljanak a feleségüktől, ha a feleség paráználkodott vagy házasságtörést követett el (4Móz 24:1, Mt 19:9). Azonban Hóseás a házasságtörés vagy paráználkodás esete után is szerette a feleségét, vissza szerette volna hívni magához, és visszaállítani a férj-feleség kapcsolatot.  Az izraeliták elhagyták Istent, de a Férjük még mindig szerette őket és vissza szerette volna állítani kapcsolatát a Feleségével, Izraellel.  

Izrael Istene örök Isten, aki megjelent Jákobnak Peniélnél, mielőtt átkelt volna a Jabbók folyón (1 Mózes 32:24-28). Jákob bebizonyította kitartását Isten mellett, és az Úr új nevet adott neki: Izraelt, ami azt jelenti „Istennel versenyez” és „Isten mellett kitart.” Ez volt az az ígéret Izrael népének, hogy Isten türelmes lesz és mindig kitart a népe mellett.

Izrael szerette az illatos szőlőmazsola tortát (Énekek éneke 2:5) melyet a szerelme készített. Izrael szerette és bízott Istenben, jobban, mint a szomszéd nemzetekben. Ezért paráznaság volt Isten szemében, hogy inkább erős idegen nemzetekben bíztak meg, mint Istenben, a Férjükben.

Mennyire hálásak lehetünk, hogy a mi Istenünk egy szerető Isten, aki kitartó és türelmes a velünk való kapcsolatában! Ma is szeretné fenntartani velünk a házastársi köteléket.

Yoshitaka Kobayashi 

290. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  37. fejezetéhez (február 21-27.).

Van valaki, aki nem szereti a jó, gondolatébresztő TED előadásokat? Az üzenetei közül sok, ahogyan a jelszavából ismert, olyan gondolat, amelyet érdemes terjeszteni. A tudomány állandóan új felfedezéseket vet fel, ami hatással van az emberi életre és jólétre. Lényeges viszont, hogy mindent, amit a tudomány állít, Isten Szavával megvilágítva értelmezzünk. Abban a pillanatban, hogy a tudománynak adjuk az utolsó szót, a kétkedés árvize előtti zsilipkaput nyitottuk meg.

A hitetlenség leckéit passzívan is lehet továbbadni. Azáltal, hogy Istent és az Ő Igéjét sosem hozza szóba a tudományos vizsgálódáskor, a tudományos világ azt sugallja, hogy a tudomány megadja az összes választ és megoldást, amelyre szükségünk van. Az emberi szív hajlik a büszkeségre. Ha azt gondoljuk, hogy meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, azzal a büszkeségünket tápláljuk és az elbizakodottságunkat ösztönözzük.

A média, amit fogyasztunk, az Istenbe vetett hitünket vagy táplálja vagy rombolja. A világ a könyveket, filmeket, blogokat, dokumentumfilmeket és videókat tucatszámban sokszorosítja. Csak az Amerikai Egyesült Államokban a filmstúdiók több száz új filmet hoznak forgalomba évente. A média egyre jobban és jobban elérhető, és verseng a figyelmünkért. Meg kellene állnunk és megkérdezni magunkat: „Miféle gyakorlati célt szolgál a tudás, amit ezekből a forrásokból szerzünk meg?” Ha a válasz „Semmilyet”, akkor keressünk inkább olyan médiaformákat, amelyek építenek hitben és fontos dolgokról szólnak.

A tudás, amely segít megérteni az egészséget, legyen az akár testi, mentális, érzelmi vagy lelki, felvértez minket, hogy segítsen minket és másokat az élet útján. Hagyjuk hát ki az akciófilmeket és a népszerű hírcsatornákat, és tanuljunk olyan dolgokról, amik számítanak.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba

 

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 22 - HÉTFŐ - Hóseás 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 37. fejezet 2048. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

37. fejezet (1. rész) – A helyes és a helytelen nevelés

Történelmi és teológiai tudomány

Sokan a keresztény szolgálatra való felkészüléshez nélkülözhetetlennek tartják történelmi és teológiai írások alapos ismeretének megszerzését. Úgy vélik, hogy ez az ismeret segítségükre lesz az evangélium tanításában. De az emberek véleményeinek fáradságos tanulmányozása inkább gyengíti, mint erősíti szolgálatukat. A történelem- és teológiatudomány vaskos köteteivel megtöltött könyvtárakat figyelve arra gondolok, hogy miért költsünk pénzt arra, ami nem kenyér. János evangéliumának hatodik fejezete többet mond, mint ami ezekben a könyvekben található. Krisztus így szól. "Én vagyok az életnek ama kenyere; aki hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha." "Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké." "Aki énbennem hisz, örök élete van annak." "A beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet" (Jn 6:35, 51, 47, 63).

A történelem tanulmányozását nem szabad teljes egészében elítélni. A szent történelem a prófétaiskolák egyik tantárgya volt. Azok a feljegyzések, amelyek megörökítik azt, hogy miként bánt Isten a nemzetekkel, Jahve lépéseit követik nyomon. Napjainkban is figyelnünk kell, hogyan bánik Isten a föld népeivel. A történelemben meg kell látnunk a próféciák beteljesedését; kutatnunk kell, mit tett a Gondviselés a nagy reformációs mozgalmakban, és meg kell értenünk az események folyamatát a nemzeteknek a nagy küzdelem végső csatájára való felsorakozásában.

Ez a kutatás világos, átfogó életszemléletet ad. Segít megérteni az élet viszonyulásait és összefüggéseit: azt, hogy milyen csodálatos kötelékek kapcsolnak bennünket a társadalom és a nemzetek nagy testvériségéhez, és milyen nagy veszteséget jelent mindenkinek egyetlen ember leigázása és lealjasítása is.

A történelem - közismert formájában - az emberek eredményeivel, hadi győzelmeivel, hatalomra és nagyságra jutásával foglalkozik. Az azonban szem elől vész, hogy Isten beleszól az emberek ügyeibe. Csak kevesen akarják meglátni Isten szándékának megvalósulását a nemzetek emelkedésében és bukásában.

A teológia - ahogy azt tanulni és tanítani szokás - jórészt megörökíti azt az emberi spekulációt, amely csak "elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel". Nagyon sokszor e sok könyv halomra gyűjtése mögött nem annyira az értelem és a lélek táplálásának vágya húzódik, hanem inkább a filozófusokkal és a teológusokkal való megismerkedés, a kereszténységet művelt kifejezésekkel és állításokkal való bemutatásának vágya.

Nem minden megírt könyv szolgálja a szent élet célját. Tanuljatok tőlem - mondta a nagy Tanító. "Vegyétek fel magatokra az én igámat!" Tanuljatok tőlem szelídséget és alázatosságot! Az értelmi képességek fitogtatása nem segít azokkal a lelkekkel való foglalkozásban, akik az élet kenyerének nélkülözése miatt pusztulnak el. E könyvek tanulmányozásakor megengeditek, hogy azok töltsék be a Krisztustól megtanulandó gyakorlati leckék helyét. E tanulás nem eredményezi az emberek táplálását. Az a kutatás, amely annyira kimeríti az agyat, nem nagy sikerrel kecsegteti az embert a lelkekért való munkálkodásban.

A Megváltó azért jött, "hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdesse" (Lk 4:18). Tanításában a legegyszerűbb kifejezéseket és a legvilágosabb jelképeket használta Azt olvashatjuk, hogy "a nagy sokaság örömmel hallgatja vala őt" (Mk 12:37). Azoknak, akik korunkban igyekeznek Krisztus munkáját végezni, jobban meg kell ismerniük az Ő tanításait.

Az élő Isten szavai jelentik a legmagasabb iskolát. Akik az embereknek szolgálnak, azoknak az élet kenyeréből kell táplálkozniuk. Belőle lelki erőt merítenek. Így készülnek fel az emberiség minden rétegének való szolgálatra.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%202&version=NT-HU

Hóseás 2:1 folytatása az 1:10-nek, ahol Isten áldásáról és Izrael jólétéről olvashattunk. Hóseás próféta bármelyik izraelitát fivérének vagy nővérének nevezhette volna. Azonban ez a megígért áldás feltételes volt: lelkileg nagyon mélyre süllyedtek, és továbbra is hűtlenek voltak Istenhez.

Hóseás 2:2-13 felvázolja szégyenteljes viselkedésüket (2:4, 9), és Istent elutasító magatartásukat (2:7). Izrael nem bízott meg a férjként viselkedő Istenben, és úgy döntött, hogy erősebb nemzetekre bízza sorsát (Jer 2:25). Isten módszere, hogy visszahívja Izraelt magához, első lépésként abból állt, hogy megállítsa őt a más népekkel való kapcsolatkeresésben (2:5-6), és kimondassa vele, hogy „elmegyek hát és visszatérek előbbi férjemhez: mert jobb dolgom volt akkor, hogynem mint mostan” (2:6). Másodsorban Isten megfosztotta őket az élvezeteiktől, így talán emlékezni fognak arra, hogy az igazi Ajándékozó az Isten, és nem a szeretőik. Ha nem térnek vissza Istenhez, el fogják veszíteni a kenyerüket, vizüket, gyapjújukat, lenjüket, italukat (2:4), gabonájukat, borukat, olajukat, ezüstjüket, aranyukat (2:7), szőlőjüket és fügéjüket (2:11). Így nem tudnak majd ünnepségeket szervezni.

Hóseás 2:13-22 leírja azt, ahogyan Isten bűnbánatra és reménykeltő állapotba vezeti Izraelt. Először Isten szükséghelyzetbe és nehéz körülmények közé vezeti Izraelt, azért, hogy elkezdjenek odafigyelni rá. Az Istenre való hallgatás már a „reménység ajtaja” (2:14). Isten erős vágya, hogy visszaállítsa a helyes lelkiállapotot és a kapcsolatot Izraellel kifejezésre jut például ezekben a szavakban: „hoz,” és „csalogat” ami csábítást, elcsábítást is jelent (2:14). Isten szeretné, ha Izrael ugyanabban az állapotban és kedélyben lenne, mint amikor örömmel énekelve kijöttek Egyiptomból (2:14).

Hóseás idejéig Isten megengedte Izraelnek, hogy az általánosságban használt Baál szóval illessék, ami azt jelenti „Mester.” Azonban Isten szerette volna, ha Izrael úgy értelmezi a kapcsolatot, mint férj és feleség, nem pedig mester és szolga (2:15-16). Isten szeretne örök házassági szövetséget kötni népével, ami a hűségen, igazságosságon, kegyelmen és együttérzésen alapul (2:19:20).

Ha Izrael megtartotta volna a helyes kapcsolatot Istennel, akkor az egek és a föld válaszoltak volna; a föld élelmet biztosított volna számukra (2:21). Bárcsak Izrael fenntartotta volna ezt a fajta kapcsolatot Istennel! Milyen kegyelmes Istenünk van!

Yoshitaka Kobayashi 

290. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  37. fejezetéhez (február 21-27.).

Van valaki, aki nem szereti a jó, gondolatébresztő TED előadásokat? Az üzenetei közül sok, ahogyan a jelszavából ismert, olyan gondolat, amelyet érdemes terjeszteni. A tudomány állandóan új felfedezéseket vet fel, ami hatással van az emberi életre és jólétre. Lényeges viszont, hogy mindent, amit a tudomány állít, Isten Szavával megvilágítva értelmezzünk. Abban a pillanatban, hogy a tudománynak adjuk az utolsó szót, a kétkedés árvize előtti zsilipkaput nyitottuk meg.

A hitetlenség leckéit passzívan is lehet továbbadni. Azáltal, hogy Istent és az Ő Igéjét sosem hozza szóba a tudományos vizsgálódáskor, a tudományos világ azt sugallja, hogy a tudomány megadja az összes választ és megoldást, amelyre szükségünk van. Az emberi szív hajlik a büszkeségre. Ha azt gondoljuk, hogy meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, azzal a büszkeségünket tápláljuk és az elbizakodottságunkat ösztönözzük.

A média, amit fogyasztunk, az Istenbe vetett hitünket vagy táplálja vagy rombolja. A világ a könyveket, filmeket, blogokat, dokumentumfilmeket és videókat tucatszámban sokszorosítja. Csak az Amerikai Egyesült Államokban a filmstúdiók több száz új filmet hoznak forgalomba évente. A média egyre jobban és jobban elérhető, és verseng a figyelmünkért. Meg kellene állnunk és megkérdezni magunkat: „Miféle gyakorlati célt szolgál a tudás, amit ezekből a forrásokból szerzünk meg?” Ha a válasz „Semmilyet”, akkor keressünk inkább olyan médiaformákat, amelyek építenek hitben és fontos dolgokról szólnak.

A tudás, amely segít megérteni az egészséget, legyen az akár testi, mentális, érzelmi vagy lelki, felvértez minket, hogy segítsen minket és másokat az élet útján. Hagyjuk hát ki az akciófilmeket és a népszerű hírcsatornákat, és tanuljunk olyan dolgokról, amik számítanak. 

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba

 

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 21 - VASÁRNAP - Hóseás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 37. fejezet 2047. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

37. fejezet (1. rész) – A helyes és a helytelen nevelés

A gonoszság szellemi irányítója állandóan azon mesterkedik, hogy Isten Igéjéről emberek nézeteire terelje a figyelmet. Nem akarja, hogy meghalljuk Isten szavát: "Ez az út, ezen járjatok" (Ésa 30:21). Az elferdült, megromlott nevelés útján igyekszik a mennyei világosságot homályba borítani.

A filozófiai spekuláció és a tudományos kutatás, amelyben Isten nincs jelen, emberek ezreit teszi szkeptikussá. Azokat a következtetéseket, amelyekre tudós emberek tudományos vizsgálódásaik eredményeként eljutottak, korunk iskoláiban nagy gonddal tanítják és magyarázzák; eközben azt a benyomást keltik, hogy ha ezeknek a tudósoknak igazuk van, a Bibliának nem lehet igaza. Az emberi értelem számára tetszetős a szkepticizmus. Az ifjúságot - képzelete foglyul ejtésével - téves utakra vezeti az a függetlenség, amelyet a szkepticizmusban talál. Sátán pedig ujjong. Minden olyan magnak tápot ad, amely kételyt hint az ifjúság szívébe. Ezeket a magvakat növeli, gyümölcsözteti, és a hitetlenség csakhamar bő termést hoz.

Azért olyan veszélyes a fiatalok lelkébe a szkepticizmus magvait elhinteni, mert az emberi szív hajlik a rosszra. Mindaz, ami gyengíti Istenbe vetett hitét, egyszersmind elrabolja tőle a kísértés legyőzéséhez szükséges erőt is. Megfosztja a bűnnel szembeni egyetlen igazi védelemtől. Olyan iskolák kellenének, ahol az ifjúság megtanulja, hogy a nagyság Isten megdicsőítésében, azaz Isten jellemének a köznapi életben való bemutatásában áll. Igéjéből és műveiből meg kell ismernünk Istent, hogy életünk betölthesse a menny szándékát.

Hitetlen szerzők

Sokan úgy vélik, hogy a műveltség megszerzése érdekében tanulmányozniuk kell hitetlen szerzők írásait, mert azok a művek a gondolatok ragyogó gyöngyszemeit tartalmazzák. De kitől származnak ezek a gondolatok? Istentől, és csakis Istentől. Ő minden világosság forrása. Akkor miért vergődjünk át hitetlenek művei által tartalmazott tévedések tömegén néhány tudományos igazság kedvéért, amikor minden igazság rendelkezésünkre áll?

Hogy van az, hogy Isten kormányzatával harcban álló emberek olyan bölcsesség birtokába jutnak, amelyekről olykor bizonyságot tesznek? Maga Sátán is a mennyei csarnokokban tanult, és mind jónak, mind gonosznak ismerője. Összevegyíti az értékest a hitvánnyal, és így tudja elámítani az embert. S mivel Sátán mennyei fényruhát öltött magára, fogadjuk őt a világosság angyalaként? A kísértőnek megvannak a maga módszereivel kiképzett, szellemével áthatott és munkája végzésére alkalmas ügynökei. És mi működjünk együtt velük? Fogadjuk műveiket a műveltség megszerzésének szükséges kellékeiként?

Ha a hitetlenek ragyogó elképzeléseinek megismerésére fordított időt és erőfeszítést Isten szava drága dolgainak tanulmányozásának szentelnék, emberek ezrei, akik most sötétségben és a halál árnyékában vesztegelnek, az élet Világosságának fényében örvendeznének.

 

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%201&version=NT-HU

Isten kiválasztott néhány prófétát, hogy az északi királyságban, Izraelben dolgozzanak. „Isten egy embere” üzenetet vitt, hogy megsegítse első Jeroboám királyt, de nem követte hűségesen Isten szavát, és egy oroszlán szétmarcangolta, miközben hazafelé tartott (1Kir 13:24). A másik oldalon viszont Illés és Elizeus hűségesen dolgozott Istennek. Isten kiválasztotta Hazáelt, Szíria eljövendő királyát, hogy mivel arany borjakat imádtak, megbüntesse az északi Izráelt és bűnbánatra késztesse őket (2Kir 12-13). Később Isten az asszírokat akarta felhasználni büntetésképpen, de előtte elküldte Jónást Ninivébe a bűnbánatra késztető üzenettel. És igen, a niniveiek megbánták a bűneiket, még a király is. Azonban Jónás dühös volt az Úrra az Ő jóságáért és azért, hogy elfogadta az asszírok bűnbánatát. Tehát a béke megmaradt, az északi királyság virágzott,  és második Jeroboám kiterjesztette Izrael határait, és az ország majdnem elérte a Salamon korabeli nagyságát (2Kir 14:25).

Isten még két prófétát választott Ámost és Hóseást, hogy az Északi Királyság érdekében dolgozzanak. Hóseás volt az utolsó próféta, aki a néphez szólt. A korrupt – aranyborjút és Baált tisztelő – bálványimádó rendszer elterjedt, a szociális problémák pedig már tűrhetetlenek voltak Jeruzsálemben, második Jeroboámnak sikeres uralkodási periódusában (Kr. e. 793-753). Hóseás üzenete az északi Izraelnek szólt az elkövetkezendő harminc évre (Kr. e. 755-725).

Második Jeroboám hosszú uralkodásának (I.e. 793-753) vége felé Hóseásnak azt mondta az Úr, hogy vegye el (vissza) a parázna nőt feleségül (1:2). Ez volt Isten szeretetének ábrázolása Izrael felé. Először Izrael is hűséges feleség volt Istenhez (2:6), ahogy valószínűleg Hóseás felesége is az volt. Isten szerette volna visszakapni Izraelt, ahogyan Hóseás felesége is visszatért a férjéhez. Isten elfogadta volna felesége, Izrael bűnbánatát. „Elmegyek hát és visszatérek előbbi férjemhez” (2:6). Tehát Hóseás visszafogadta feleségét, szerette, és gyermekei születtek tőle.

Isten megparancsolta, hogy nevezze az első fiút Jezréelnek (1:4). Később Jéhu megölte Jézabelt, Akháb feleségét, és mindenkit Akháb házából Jezréelnél (2Kir 9:30-37; 10:14). Vagyis Hóseás fiának neve, Jezréel, jel volt Isten részéről, hogy megbünteti Izraelt, beleértve Jéhut is, aki nem követte Istent és nem távolodott el második Jeroboám bűneitől (2Kir 10:31). Hóseás lánya Ló-Rukhámáh azt jelenti, „nem kegyelmezek.” Ez prófétailag az Északi Királyság asszír kéztől való pusztulását jelenti. Azok, akik nem követték az Urat, Ló-Ammi-k, vagyis „Nem az én népem,” ugyanis ezt jelentette Hóseás második fiának neve.

Azonban Isten szerető szívvel fogadja azokat, akik vissza akarnak térni Hozzá, és mint nép élni és gyarapodni fognak az Ő védelme alatt (1:10-11).

Yoshitaka Kobayashi 

290. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  37. fejezetéhez (február 21-27.).

Van valaki, aki nem szereti a jó, gondolatébresztő TED előadásokat? Az üzenetei közül sok, ahogyan a jelszavából ismert, olyan gondolat, amelyet érdemes terjeszteni. A tudomány állandóan új felfedezéseket vet fel, ami hatással van az emberi életre és jólétre. Lényeges viszont, hogy mindent, amit a tudomány állít, Isten Szavával megvilágítva értelmezzünk. Abban a pillanatban, hogy a tudománynak adjuk az utolsó szót, a kétkedés árvize előtti zsilipkaput nyitottuk meg.

A hitetlenség leckéit passzívan is lehet továbbadni. Azáltal, hogy Istent és az Ő Igéjét sosem hozza szóba a tudományos vizsgálódáskor, a tudományos világ azt sugallja, hogy a tudomány megadja az összes választ és megoldást, amelyre szükségünk van. Az emberi szív hajlik a büszkeségre. Ha azt gondoljuk, hogy meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, azzal a büszkeségünket tápláljuk és az elbizakodottságunkat ösztönözzük.

A média, amit fogyasztunk, az Istenbe vetett hitünket vagy táplálja vagy rombolja. A világ a könyveket, filmeket, blogokat, dokumentumfilmeket és videókat tucatszámban sokszorosítja. Csak az Amerikai Egyesült Államokban a filmstúdiók több száz új filmet hoznak forgalomba évente. A média egyre jobban és jobban elérhető, és verseng a figyelmünkért. Meg kellene állnunk és megkérdezni magunkat: „Miféle gyakorlati célt szolgál a tudás, amit ezekből a forrásokból szerzünk meg?” Ha a válasz „Semmilyet”, akkor keressünk inkább olyan médiaformákat, amelyek építenek hitben és fontos dolgokról szólnak.

A tudás, amely segít megérteni az egészséget, legyen az akár testi, mentális, érzelmi vagy lelki, felvértez minket, hogy segítsen minket és másokat az élet útján. Hagyjuk hát ki az akciófilmeket és a népszerű hírcsatornákat, és tanuljunk olyan dolgokról, amik számítanak.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba

 

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 20 - SZOMBAT - Dániel 12

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 36. fejezet 2046. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

36. fejezet (7. rész) – A spekulatív ismeret veszélye

Abban a pusztai sátorban és abban a templomban, amelyek Isten lakóhelyének szimbólumai voltak, egy helyiség Isten jelenlétének szentségét őrizte. A bejáratnál lévő, kérub-mintákkal átszőtt függönyt egyvalakinek a kivételével senkinek sem volt szabad felemelnie. A függöny felemelése és a szentek szentje szent titkába való hívatlan behatolás halált jelentett, mert a frigyládát betakaró fedél felett fénylett a Legszentebb Lény dicsősége, és meghalt az, aki arra a dicsőségre rátekintett. Az év egyetlen napján, a szentek szentjében végzendő szolgálatra kijelölt napon, a főpap remegve lépett Isten elé, miközben tömjénfüst takarta el szeme elől a dicsőséget. A templom egész területén minden hang elnémult. Egy pap sem szolgált az oltároknál. A hívek serege néma áhítatban meghajolva könyörgött Isten irgalmáért.

"Mindezek pedig példaképpen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett" (1Kor 10:11).

"Az Úr az ő szent templomában,

Hallgasson előtte az egész föld!"

"Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek;

Kérubokon ül, remegjen a föld!

Nagy az Úr a Sionon,

És magasságos ő minden nép felett.

Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet,

- Szent az!"

"Az Úr trónja az egekben;

Az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait."

"Alátekintett az ő szentségének magaslatáról."

"Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.

Ő alkotta mindnyájok szívét,

És jól tudja minden tettöket."

"Féljen az Úrtól mind az egész föld,

Rettegjen tőle minden földi lakó"

(Hab 2:20; Zsolt 99:1-3; 11:4; 102:20; 33:14-15; 8).

Az ember kutatással nem találja meg Istent. Senki se próbálja vakmerően felemelni azt a függönyt, amely eltakarja Isten dicsőségét. "Kikutathatatlanok az ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az ő utai!" (Róm 11:33). Irgalmának egyik bizonyítéka, hogy hatalmának rejteke van; mert annak a függönynek a felemelése, amely Isten jelenlétét rejti, egyenlő a halállal. Egy halandó ember sem hatolhat be abba a titokba, amelyben Isten lakik és cselekszik. Csak azt foghatjuk fel róla, amit Ő jónak lát kinyilatkoztatni. Az észnek tudomásul kell vennie, hogy van egy nála nagyobb tekintély. A szívnek és értelemnek meg kell hajolnia a nagy VAGYOK előtt.

 

Mai Bibliai szakasz: Dániel 12

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2012&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2012&version=NT-HU

Ebben a fejezetben az általunk ismert világ rendje véget ér, és Mihály (Krisztus) főpap befejezi a vizsgálati ítéletet. Ő az a Fejedelem, aki megvédi a hűségeseket, akikhez Dániel is tartozik (1. vers). Egyes bibliamagyarázók azon vitatkoznak, hogy Dániel 11:45 és 12:1 egymással egyidejűleg történnek-e vagy sem. A zsidóság úgy értelmezi, hogy az 1-4. versek a 11. fejezet befejező részét képezik.

Krisztus, aki együtt ül az Atyával a trónon, most feláll. Ő időnként az Öregkorú előtt áll (7:13), de ezekben a versekben a megpróbáltatás olyan időszakában „amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni”, feláll. Amikor Ő felkél, a kegyelem ajtaja bezárul. Mihályt korábban a könyv úgy nevezi, hogy a „ti fejedelmetek”, de itt megdicsőült állapotában, az engesztelési folyamat befejezése után, Ő „a Nagy Fejedelem”.

Jákob megpróbáltatásának éjszakája elkezdődik, de „az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben” (Élet könyve). Ők képezik a hűséges maradékot, akik abban az időben élni fognak. Akik korábban meghaltak, most feltámadnak (2. vers), némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra és örök pusztulásra, beleértve azokat is, akik Jézust általszegezték (Jel 1:7). Ők megsemmisülnek, és nem léteznek tovább. Akik elfogadják Jézust Megváltójuknak, azok bölcsek, és akik kivették részüket Isten legfontosabb munkájában, a lélekmentésben, fénylenek, mint a csillagok örökké (3. vers).

Dániel könyvét be kellett pecsételni a vég idejéig (4. vers). 1798 után, ami a vég idejének kezdetét jelöli (11:35), teljesebb megértésre jut el az emberiség. A 4. vers szerint a tudás gyors növekedésnek indul. Mi tudjuk, hogy ez a dátum, mert az 5-6. versekben egy angyal a Tigris folyó eme partján, aki Dániel mellett áll, párbeszédbe kezd egy gyolcsba öltözött lénnyel, aki felemeltetett helyen állt a folyó másik oldalán. Felteszi neki a kérdést: „mikor lesz végük e csudadolgoknak?” (6. vers), és aki így válaszolt: „ideig, időkig és fél időig” (7. vers). Dániel az ékírásos naptárakból tudta, hogy az „egy idő”, egy esztendőt jelent, az „idők” két esztendőt, az „időnek fele” fél évet, ami összesen 1260 napot tesz ki, minden napot egy esztendőnek számítva eljutunk Kr. e. 538-től 1798-ig.  

A gyolcsba öltözött férfi így folytatta: „amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek” (7. vers - új prot. ford.). Ez a hatalom nem töretett meg teljesen 1789-ben, az evangéliumot még el kellett vinni az egész világra, és még be kellett következni a nagy rostálásbak és a Szentlélek késői esőben való kitöltetésének. Dániel hallotta, csak nem értette azt, ami elhangzott (8. vers). Még mindig tudni akarta, hogy „mi lesz végül mindebből?” Mi fog történni akkor? Azt a feleletet kapta, hogy el kell mennie a maga útján, mert a szavak be vannak zárva és be vannak pecsételve a vég idejéig (9. vers).

A Dániellel beszélő férfi ez után újabb információkkal szolgál a hűségesekről. Megtisztulnak és megfehérednek a megszentelődés által, és az Istenben való hitük megpróbáltatik. Igazságuk meg fog látszódni életükön, mert abbahagyták gonosz útjaikat (10. vers). De a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat, bűneik rejtegetését, Isten félszívvel való imádatát, és ahelyett, hogy szívüket alárendelnék, csak szavaikkal szolgálnak. Az igazak azonban Krisztussal járnak és az Ő Lelkének segítségével megértik a titkokat.

Két időelemet is találunk ebben a fejezetben, amivel eddig Dániel könyvében nem találkoztunk. A 2300 éves prófécia után Dániel nem kapott több – hosszabb időre szóló – próféciát, amely ez után az idő után kezdődött volna el. Dániel arra a kérdésre kapott választ, hogy hogyan lesz mindennek vége. A középkori nehéz időknek 1798-ban kellett véget érniük, de megismétlődnek majd a vég előtt. Az angyal beszél 1290 napról (11. vers), és az utolsó vers azt mondja, hogy „boldog, aki várja és megéri az ezerháromszáz és harmincöt napot” (12. vers). Dániel még mindig nem érti az egészet, de azt mondják neki, hogy „menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén” (13. vers). Ez a történelem végét és az örökkévalóság kezdetét jelenti.

Figyelmeztető megjegyzés: egyházunknak nincs hivatalos álláspontja az 1290 és az 1335 prófétai nap értelmezésével kapcsolatban. További részletesebb értelmezést egyéni tanulmányozás útján nyerhetünk.

Drága Istenünk!

Nem tudjuk mikor jössz el, de hogy eljöveteled közel van, abban biztosak vagyunk. Ha meg kell halnunk addig, akkor történjék az a Jézusba vetett hittel, ha élve maradunk, segíts át mindenen, kérünk! Ámen.

Koot van Wyk 

289. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  36. fejezetéhez (február 14-20.).

A társadalomtudományokat átitatják a New Age gyógyítási eszméi és módszerei, amelyek nagyobb részt csak részigazságok. Ezen részigazságok közül egyik a meditáció jótékony hatásaival kapcsolatos. A tudomány majdhogynem úgy mutatja be a meditációt, mint egy mindenre jó gyógyszert. Pontosabban szólva, létezik a meditációnak jó formája. Azonban a meditációs technikákat, a pszichológiai elméletekkel egyetemben, a Szentírás mérlegén kell megvizsgálnunk.

Tanulmányoznunk kell a tudományokat. A tudományos módszer lényegében több szempontból vizsgálja az emberi életet, legyen akár fizikai, szociológiai vagy pszichológiai. Azonban megvan a veszélye, hogy a tudományt Isten szava fölé emeljük, és azt tesszük a Biblia vizsgálatának mércéjéül, ahelyett, hogy éppen fordítva tennénk. Abban a pillanatban, hogy így cselekszünk, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből kezdünk enni.

Ennek a fának a gyümölcse látszólag enyhíti a lélek éhségét, és távol tart minket az evangéliumi tápláléktól, amire a léleknek valójában szüksége van. Az az eszme, hogy Isten egy, mindenhol a természetben jelen lévő lényeg, és ez az isteni tényező az emberi szívben lakozik természeténél fogva, meglehetősen spirituálisan hangzik, ugye? De valójában ez az igazságtól messze vezet minket.

A változás hatalmi kérdés. Hogy megtörjük a rossz szokásokat és új erősségeket szerezzünk, nekünk embereknek szükséges magunkon kívüli hatalmi forrással rendelkezzünk. Ha egy kicsi Istenből bennünk él, kinek van szüksége a Keresztre? De ha a bűn valóban elválasztott minket Istentől, szükségünk van a bűnt legyőző Jézus általi jóvátételre, hogy visszahelyezzen minket az eredeti állapotba.

Legyen hát ez a mi állandó meditációnk tárgya.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba

 

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 19 - PÉNTEK - Dániel 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 36. fejezet 2045. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

36. fejezet (6. rész) – A spekulatív ismeret veszélye

Ahogy egyre többet megtudunk Istenről, és arról, amik az Ő szemében vagyunk, félünk és remegünk Őelőtte. Tanuljon a ma embere azoknak a sorsából, akik az ősi időkben merészelték közzé tenni azt, amit Isten szentnek nyilvánított. Amikor az izraeliták ki merték nyitni a frigyládát Filiszteából való visszatérésekor, tiszteletlen vakmerőségükért Isten látványosan megbüntette őket.

Gondolkozzunk el az Uzzát sújtó büntetésen! Amikor Dávid uralkodása alatt a frigyládát Jeruzsálembe vitték, Uzza kinyújtotta kezét, hogy a frigyládát a helyén tartsa. Mivel érinteni merte Isten jelenlétének szimbólumát, azonnali halállal lakolt.

Amikor az égő bokornál Mózes nem ismerte fel, hogy Isten van jelen, és odament, hogy megnézze a csodálatos látványt, ezt a parancsot kapta: "Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld... Mózes pedig elrejté az ő orcáját, mert félt vala az Istenre tekinteni" (2Móz 3:5-6).

"Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott. És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn annak a helynek kövei közül, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.

És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. És ímé az Úr áll vala azon és szóla:

Én vagyok az Úr, Ábrahámnak, a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet, amelyen fekszel, néked adom és a te magodnak... És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit néked mondtam.

Jákób pedig felébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam. Megrémüle annakokáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja" (1Móz 28:10-17).

Mai Bibliai szakasz: Dániel 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2011&version=NT-HU

Dániel látomásokat kapott az egymást követő hatalmak felemelkedéséről és bukásáról a történelem különböző szakaszaiban, saját idejétől kezdve egészen a feltámadásig. Babilon bukása utáni első évben minden tőle tehetőt megtett, hogy segítse a méd Dáriust a kormányzásban (1. vers). Azonban egy idő után jöttek a görögök Nagy Sándor irányításával (3. vers), és utánuk mások (4. vers).

Az olvasónak meg kell érteni azt, hogy amikor Dániel az ő jövendöléseiben történelmi eseményeket sorol fel, a feladatunk az, hogy a történelemben kutassunk, és találjunk olyan megbízható adatokat, amelyek alátámasztják az egyes eseményeket. Ha az általad használt kommentár Antiochusnak tulajdonít sok dolgot, akkor rossz kommentárt használsz. Dániel északi és déli királyokról beszél (5. vers). Mielőtt az értelmezésbe belekezdenénk, jegyezzük meg, hogy az északi és déli király nem mindig jelöl földrajzi irányokat. A birodalmi hatalom egyik birodalomról a másikra helyeződött át.

Dániel Babilontól keletre, a Tigris folyó partján van, és ez az a hely, ahonnan nézve az említett északi és déli irány esik. A Pax-Hellenica, vagy görög béke folytatódott addig, amíg a Pax-Romana vagy a római béke helyére nem lépett (13-14. vers). Innen kezdve a 20. versig a fejezet a római birodalommal és tetteivel foglalkozik. Úgy tűnik, hogy a 21. versben Dániel Justinianus császárra gondol, aki 538-ban megváltoztatja pénzérméin szereplő portréját katonáról teológusra. Ő volt az, aki szövetségre lépett a Pax-Vaticana-val, amely egy új világrendet képviselt. Justinianus és felesége Theodora politikai párbeszédbe kezdett a pápákkal és teológusokkal (23. vers). Politikai célból adományokat osztottak és templomokat építettek (24. vers). Justinianus afrikai hadjáratairól beszámol életrajzírója Procopius történész és maga Dániel is (27-30).    

Vallási hatalom is színre lépett, hogy „megfertőztesse a szenthelyet, az erősséget, és megszüntesse a mindennapi áldozatot”. Ezt azt jelenti, hogy felállítják a „pusztító utálatosságot”, amely emberi tettekkel fogja helyettesíteni Krisztus engesztelő áldozatát (31. vers). Dániel tudta, hogy hol van a történelemben, mert ezeket a kifejezéseket korábban is használta. A római egyház intézménye „gonoszul cselekszik a szövetség ellen” (32. vers). De lesznek olyan emberek, mint a valdensek, albigensek, hugenották és anabaptisták, akik ismerik Istenüket és akik bátor tetteket hajtanak végre (32. vers).

Dániel ugyanazon a lelki alapon áll, mint János Jelenések 13. fejezetében, amikor az első fenevadról beszél. Az egyetlen különbség az, hogy miközben János az utolsó idők vallási jeleiről beszél, Dániel a birodalom világi történelmi jeleiről beszél és arról, amit a maradék tenni fog. Jánoshoz hasonlóan, aki Jelenések 12:6, 14-ben azt mondta, hogy az üldözés 1260 évig fog tartani, Dániel is úgy látta, hogy a fegyver és tűz, fogság és rablás sok napig fog eltartani (33. vers).

A hűségesek egy kis segítséget kapnak a Reformációtól (34. vers), és aztán a vég ideje elkezdődik. 1798-ban a pápát letartóztatják, és a fogságban meghal. Ezt a „halálos sebet” a menny rendelte el (35. vers). Egyesek azt gondolják, hogy ez a prófécia a jövőben fog teljesedni. Azt, ami a történelem folyamán megtörtént, metaforákkal, szimbólumokkal és jelképes beszédekkel helyettesítik.

Az USA felemelkedést, amit János a második fenevad képével szemléltet Jelenések 13-ban, Dániel úgy írja le, mint aki „felmagasztalja magát minden isten felett”, a katonai hatalom istenét imádja, és sok barátot és szövetségest szerez magának (36-39. vers). Az USA-nak sok hajója lesz, barátságosan bevonul Izrael földjére, és kezet fog Egyiptommal (40-43. vers).

Mi most a történelem és prófécia ezen pontján állunk, és meg kell várnunk, hogy mit tartogat a jövő, és mi fog történni. Vajon a mai nemzetek az USA-t fogják követni, ahogy azt a 43. vers sugallja? Vajon az USA át fogja helyezni a nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, ahogy a 45. vers jelzi? Ezt jelentené az, hogy „felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között?” (46. vers). Ez egy új világrendet feltételezne sok nyomorúsággal, amit meg is említ a 12. fejezet 1. versében mielőtt Jézus eljönne.  

Óvatosságra intő megjegyzés: Egyházunknak nincs hivatalos magyarázata a 36-45. versekre, de amivel rendelkezünk, az a legjobb, amit jelen kutatásokkal el lehet érni. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy ezek a jövendölések a jövőben fognak teljesedni.

Drága Istenünk!

Vajon nem ezek azok a nagyszerű idők, amelyekre vártunk? Adj nekünk is megértést, úgy, ahogy Dánielnek is adtál, hogy megértse Jeremiás próféciáját a 70 esztendőről! Alázatosan imádkozunk ezért. Ámen!

Koot van Wyk 

289. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  36. fejezetéhez (február 14-20.).

A társadalomtudományokat átitatják a New Age gyógyítási eszméi és módszerei, amelyek nagyobb részt csak részigazságok. Ezen részigazságok közül egyik a meditáció jótékony hatásaival kapcsolatos. A tudomány majdhogynem úgy mutatja be a meditációt, mint egy mindenre jó gyógyszert. Pontosabban szólva, létezik a meditációnak jó formája. Azonban a meditációs technikákat, a pszichológiai elméletekkel egyetemben, a Szentírás mérlegén kell megvizsgálnunk.

Tanulmányoznunk kell a tudományokat. A tudományos módszer lényegében több szempontból vizsgálja az emberi életet, legyen akár fizikai, szociológiai vagy pszichológiai. Azonban megvan a veszélye, hogy a tudományt Isten szava fölé emeljük, és azt tesszük a Biblia vizsgálatának mércéjéül, ahelyett, hogy éppen fordítva tennénk. Abban a pillanatban, hogy így cselekszünk, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből kezdünk enni.

Ennek a fának a gyümölcse látszólag enyhíti a lélek éhségét, és távol tart minket az evangéliumi tápláléktól, amire a léleknek valójában szüksége van. Az az eszme, hogy Isten egy, mindenhol a természetben jelen lévő lényeg, és ez az isteni tényező az emberi szívben lakozik természeténél fogva, meglehetősen spirituálisan hangzik, ugye? De valójában ez az igazságtól messze vezet minket.

A változás hatalmi kérdés. Hogy megtörjük a rossz szokásokat és új erősségeket szerezzünk, nekünk embereknek szükséges magunkon kívüli hatalmi forrással rendelkezzünk. Ha egy kicsi Istenből bennünk él, kinek van szüksége a Keresztre? De ha a bűn valóban elválasztott minket Istentől, szükségünk van a bűnt legyőző Jézus általi jóvátételre, hogy visszahelyezzen minket az eredeti állapotba.

Legyen hát ez a mi állandó meditációnk tárgya.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba