2017. augusztus 18., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 18 - PÉNTEK - Jeremiás 24

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 767. nap

Látta, hogy azok, akiknek lelki vezetőknek kellett volna lenniük a nép között, "Izráel háza vénei", szám szerint hetvenen, tömjéneznek a bálványistenek előtt, amelyeket bevittek a templom udvarának szent területén levő rejtett csarnokokba. "Nem lát bennünket az Úr" - áltatták magukat Júda férfiai pogány szokásaik gyakorlása közben. "Elhagyta az Úr ezt az országot" - mondták istenkáromlóan (Ez 8:11-12).

"Még más nagy utálatosságokat" is kellett látnia a prófétának. A külső udvarból a belsőbe nyíló ajtónál "Tammúzt" sirató asszonyokat látott. "Az Úr háza belső udvará"-ban pedig "az Úr temploma bejáratánál, a csarnok és az oltár között mintegy huszonöt férfi volt, háttal az Úr temploma felé, arccal kelet felé fordulva, és kelet felé leborulva imádták a napot" (Ez 8:13-16).

Ezután pedig az a dicső Lény, aki végigkísérte Ezékielt a Júda földjének magaslatain folyó gonoszságról látott megdöbbentő látomásban, megkérdezte a prófétát: "Látod, emberfia? Nem volt elég az, hogy Júda háza olyan utálatos dolgokat művelt, amilyeneket itt elkövettek! Még az országot is elárasztották erőszakkal, és engem újra meg újra bosszantottak! Nézd, hogy tartják a szőlőhajtásokat az orruk előtt! De én majd elbánok velük haragomban, nem szánakozom, és nem leszek könyörületes. Kiálthatnak hozzám bármilyen nagy hangon, nem hallgatom meg őket" (Ez 8:17-18).

Azokról az elbizakodott gonosz férfiakról, akik az Úr nevében oda mertek állni a nép elé, Isten Jeremiás által kinyilatkoztatta: "Próféta és pap egyaránt elvetemült, még házamban is megtalálom gonoszságukat" (Jer 23:11). A Sedékiás uralkodásáról szóló krónika záró történetében, a Júdát érintő rettenetes vádiratban a templom megszentségtelenítése újra szerepel. "A papság vezetői és a nép is egyre hűtlenebbé vált, követve a pogány népek minden utálatos szokását - nyilatkoztatta ki a szent író -, és tisztátalanná tették az Úr házát, amelyet ő szentelt meg Jeruzsálemben" (2Krón 36:14).

Júda végzetének napja gyorsan közeledett. Az Úr nem táplálhatta tovább azt a reményt, hogy elhárítja legszigorúbb ítéletét. "...ti talán büntetlenül maradhattok? - kérdezte. Nem maradtok büntetlenül!" (Jer 25:29)..

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 24

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Három fügefánk van az udvarunkon, és ma szedtem le az első fügénket ebben az évben! Tökéletes volt!
A fügefák gyakoriak voltak Izrael területén, és az emberek elég sokféleképpen használták fel a gyümölcsét. És mint minden fajta gyümölcsnél, a fügéknél is eljön az az időszak, amikor le lehet szüretelni. Kemények, de egy kicsit mégis puhák, lédúsak, és csodálatos ízük van! Viszont nem sokáig állnak el. Ha nem esszük meg őket, szárítjuk meg, vagy használjuk fel, akkor megromlanak. Ekkor már nem jók semmire, hacsak nem legyek és más rovarok rajait szeretnénk odavonzani! Ilyenkor jobb kidobni, amilyen hamar csak lehet.
Miután Jeremiás elvitte Isten üzenetét a királyokhoz, hercegekhez, prófétákhoz és papokhoz, a figyelmét most az átlagemberekre fordítja.  A szöveg valóban tartalmaz valamennyi üzenetet a királyoknak és papoknak, mégis ez a fejezet ugyanúgy szól a kézműveseknek és ácsoknak. Az egész nemzethez szól.
Isten két kosár gyümölcsöt használ fel az üzenetének szemléltetésére. Az egyik kosárban tökéletes fügék vannak: érettek és készek a fogyasztásra. A másik kosárban rothadt fügék vannak, amiket nem lehet megenni. Figyeljük meg, hogy Isten hogyan mutatja be a népének két különválasztott csoportját. A bálványimádás és a politikai és lelki vezetők hűtlenségének ellenére mégis van egy nagy csoport, Isten népe, akiket „igen jó fügének” jellemez! A másik csoport az élet népszerűbb oldalát választotta, hűtlen és teljesen romlottak lett. Bizonyos vagyok benne, hogy Isten így mutatja be népe néhány tagjának hűtlenségét a politikai és vallási romlottságban. De mindig van, aki hűséges!

Ez az üzenet elég elkeserítő lehetett a jó embereknek. Akiket a rossz fügékkel jellemeztek, már olyan távol voltak Istentől, hogy nem lehetett megmenteni őket, viszont a jó fügékkel ábrázoltak a babiloni fogságba kerülnek a jövőben! És Isten azt mondja, hogy mindez a saját érdekükben! Csak elképzelni tudom, hogy mennyire nehéz lehetett elfogadni ezt az üzenetet! Hogyan válhatna a javukra az, hogy elpusztul az otthonuk, a városuk, és kegyetlen pogányok hurcolják fogságba őket? Ez az ami képbe hozza azt a valóságot, hogy Isten útjai nem mindig a mi útjaink. Emlékezni fogok erre a következő alkalommal is, ha valami történik velem, amit nehezen tudok megérteni.  
Itt jön a lényeg, hogy mi hogyan látunk dolgokat. A mi szemszögünk csak néhány rövid napot fed le ezen a földön. Isten látótere egy hatalmas képet fog át. Annak idején Mózesen keresztül Isten megmondta a zsidók őseinek, hogy mi lesz akkor, ha a nemzet hűtlen lesz, és más isteneket, más pogány szertartásokat követ. Mózes 5. könyvének jövendölései egyértelműek. És az idő eljött.

Ezt a jövendölést két helyen találjuk meg. Az egyiket ebben a fejezetben, a 8-10. versekben. Isten megtisztítja ezt a földet. A király és a terület lakosainak nagy része, valamint azok, akik Egyiptom földjére menekültek, meg fogják tapasztalni a halált, éhínséget és dögvészt. A másik hely 2Krónikák 36-ban található, ahol a Szentírás feljegyzi, hogy a vezetők és a nép egyre többet vétkezett. Isten könyörgött nekik a prófétákon keresztül egészen addig, amíg nem maradt megoldás. Ekkor az ítéletek hullámokban szakadtak rájuk. Azok, akik túlélték a pusztítást (a jó fügék) elhurcoltattak Babilonba, mint rabszolgák. Álljunk meg egy fontos pontnál. Isten embereinek addig kellett Babilonban maradniuk, amíg a földterületek megkaphatták azokat a szombatokat, amelyek elmaradtak abban a 70 évben, amikor folyamatosan dolgoztak rajtuk. Isten megparancsolta, hogy pihentessék a földet minden hetedik évben, de az emberek úgy döntöttek, hogy ez gazdaságilag nem kifizetődő! Ezért Isten most megengedi, hogy a föld megtisztuljon, és kárpótlásul pihenjen azon évek miatt, amikor Isten Szavát figyelmen kívül hagyták.
Viszont ebben a fejezetben szintén vannak jó hírek! Mindnyájunknak  szüksége van most jó hírekre! Az 5-7. versekben Isten bemutatja nagy terveit a „jó fügéknek,” miszerint elviszi őket a földjükről, hogy elkerülhessék az ítéletet. Megígéri, hogy visszaviszi őket, visszaállítja őket és új szívet ad nekik, így jobban megismerhetik Őt. Megígéri, hogy az Istenük lesz és mivel új szívük van, ezzel az új szívvel úgy fognak Hozzá fordulni, mint még soha!
Erre van szükségünk, teljes elkötelezettségre, szilárdan Reá tekinteni. Szükségünk van olyan szívre, mely teljesen elfordul a bűn pusztító erejétől. Nem lesz több langyos Laodicea, csak teljesen a Megváltónak átadott szív.

„Istenünk, hadd lehessek a jó fügékkel teli kosárban! És kérlek, adj új szívet, melyet teljesen átadhatok Neked! Ámen.”
Dan Houghton  

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. augusztus 17., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 17 - CSÜTÖRTÖK - Jeremiás 23

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 766. nap

A hamis próféta állítása következtében támadt nyugtalanság Sedékiást az árulás gyanújába keverte, és csak gyors, határozott intézkedése nyomán uralkodhatott tovább hűbéresként. Az alkalom, amelyet erre a lépésre megragadott, nem sokkal az után kínálkozott, hogy a követek Jeruzsálemből visszatértek a környező népekhez. Júda királya elkísérte Seráját, "a szállásmester"-t (Jer 51:59), aki fontos megbízatással ment Babilonba. A káldeai udvarban tett látogatásakor Sedékiás megújította Nabukodonozornak tett hűségfogadalmát.

Dániel és a többi héber fogoly által a babiloni király megismerte az igaz Isten hatalmát, és mindenek fölötti uralmát. Amikor Sedékiás újra ünnepélyesen hűséget fogadott, Nabukodonozor azt kívánta tőle, hogy az Úrnak, Izráel Istenének nevében esküvel tanúsítsa ígéretét. Ha Sedékiás tiszteletben tartotta volna szövetségi esküjét, hűségével nagy befolyást gyakorolt volna sokak értelmére, akik figyelték azok magatartását, akik vallották, hogy tisztelik és becsben tartják a héberek Istenének nevét.

Júda királya azonban szem elől tévesztette azt a nagy kiváltságot, hogy dicsőséget hozhat az élő Isten nevére. Ezt olvassuk Sedékiásról: "Azt tette, amit rossznak lát Istene, az Úr, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki az Úr parancsát hirdette. Sőt még Nabukodonozor király ellen is fellázadt, aki megeskette őt az Istenre. Kemény nyakú és makacs szívű volt, és nem tért meg Izráel Istenéhez, az Úrhoz" (2Krón 36:12-13).

Miközben Jeremiás tovább tett bizonyságot Júda országában, az Úr kiválasztotta Ezékiel prófétát a babiloni foglyok közül, hogy intse és vigasztalja a száműzötteket, továbbá erősítse meg az Úrnak Jeremiás által mondott beszédét.

Sedékiás uralkodásának hátralevő éveiben Ezékiel világosan feltárta, hogy oktalan dolog azoknak a hamis jövendöléseiben bízni, akik a közeli visszatérés reményét keltik a foglyokban. Azt az utasítást is kapta, hogy különböző szimbólumokkal és ünnepélyes kinyilatkoztatásokkal jövendölje meg Jeruzsálem ostromát és pusztulását.

Sedékiás uralkodásának hatodik évében az Úr megmutatott Ezékielnek látomásban néhányat azokból az utálatosságokból, amelyeket Jeruzsálemben, az Úr házának kapuin belül, sőt még a belső udvarban is cselekedtek. A bálványcsarnokok és a bálványképek, "...mindenféle csúszómászónak és förtelmes állatnak a képe, és Izráel házának valamennyi bálványa..." (Ez 8:10) gyors egymásutánban vonultak el a megdöbbent próféta tekintete előtt..

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 23

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Nagy felelősséggel jár, ha lelki vezetők, különösen, ha lelkészek vagyunk. Az édesapám nyugalmazott pásztor, és további öt nagybátyám, akik szintén nyugalmazott lelkészek, kivéve egyet. Ehhez a listához adjuk még hozzá a testvéreimet, a sógoraimat, és egy fiamat, akik szintén lelkészek. Továbbá vannak még további lelkészek, akiket a közeli barátaimnak nevezhetek, különösen a jelenlegi lelkészem. Szóval meg tudom érteni azt a hajtóerőt, ami ezeket az embereket motiválja, hogy Isten szolgálatába álljanak.

Jeremiás könyvének ez a fejezete a lelki vezetőkhöz szól. Az előző néhány fejezet a nemzet politikai vezetőihez szólt. Most Isten a pásztorokról és a nyájról beszél. Milyen az, amikor egy személy kiáll Istenért az emberek előtt? Mit jelent az, mikor Isten nevében beszél? Lehetséges félremagyarázni Isten szavait, lehetséges helytelenül bemutatni Őt, és hamisan prófétálni a nevében? Lehetséges kicsinyes szándékkal, hanyagul használni Isten nevét, hogy hitelessé tegyük a céljainkat? Isten problémákat helyez kilátásba azon lelkészek számára, akik félrevezetik a népét.

A lelki vezetés kudarcai közepette a Szentlélek Jeremiáson keresztül egy fénysugarat vitt a sötétedő világba. Ahogy megjövendöli, hogy Isten saját maga fog új pásztorokat állítani a népe élére, akik vigyázni fognak rájuk, egy gyönyörű messiási próféciát vetít előre.

 „Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik, mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön. Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, amelllyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!” Határozottan szükségük volt az igazságra, ahogyan nekünk is szükségünk van.

Az erkölcstelenség különösen hatékonynak bizonyul Isten szavának semlegesítésében. Bár elkötelezettek vagyunk Isten iránt, mégis fogékonyak vagyunk az ilyen kísértésekre. Jeremiás idejében a hamis próféták és papok vitték az embereket lefelé a lejtőn, amit „szörnyű dolognak” hívtak és ahol ezt a helyzetet Sodomához és Gomorához hasonlították. Ezek a dolgok a mai időkre is ugyanúgy érvényesek.

Ez a fejezet ténylegesen Isten szavának igazságáról szól a hamis beszédekkel szemben, melyeket szintén Istennek tulajdonítottak. Azt mondani, hogy Isten szomorú emiatt a helyzet miatt, ez csak a tények enyhítése lenne. Remegve olvastam, hogy „Ezért íme, én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, amelyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, elvetem az én orcám elől.”

Jeremiás mély fájdalmat érez a helyzet miatt. „Megkeseredett az én szívem én bennem, az Úrért és az ő szent igéjéért.” Ő átlátja a következményeket. Csapásként sújtott rám ez a szövegrész, hogy „ellopják a szavaim” és többféleképpen is megtehető ez, de egy ezek közül kiemelkedik, ez pedig az álszenteskedés. Egy dolgot mondanak, de egy másikat csinálnak. (Bort isznak és vizet prédikálnak.) Jézus figyelmeztette a tanítványait erre, mert az írnokok és a farizeusok tettei nem voltak összhangban azzal, amit mondtak. (Lásd Máté 23:2-3.)

Más képet mutatunk a gyülekezetben és megint mást a mindennapi életben? Gondolataink összhangban vannak Isten szent szavával? Isten vágya az, hogy megszabadítsa népét a laodíceai állapotból, ahol fél lábbal az egyházban, fél lábbal pedig a világban vagyunk.

Az én imádságom érted és értem ma az, hogy mint lelki vezetők és hittestvérek hűen kezeljük Isten szavát, és ültessük át a mindennapi gyakorlatunkba, tetteinkbe. Ezek azok a szavak, melyek a Mindenható igaz fiaivá és lányaivá fognak bennünket formálni!

Dan Houghton 

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. augusztus 15., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 16 - SZERDA - Jeremiás 22

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 765. nap

Jeremiás a papok és a nép jelenlétében komolyan kérte őket, engedelmeskedjenek Babilon királyának az Úr által meghatározott időig. Júda népe előtt hivatkozott Hóseás, Habakuk, Sofoniás és mások próféciáira, akiknek dorgáló és intő tanításai megegyeztek az övével. Utalt olyan eseményekre, amelyek meg nem bánt bűnök büntetéseként történtek a meghirdetett próféciák szerint. A menny ítéletei a múltban pontosan Isten szándéka szerint sújtottak le a megátalkodottakra, ahogy azt szolgái által kinyilatkoztatta.

"Ha pedig egy próféta békességről prófétál, a prófétai ige beteljesedésekor tudódik ki, hogy valóban az Úr küldte-e azt a prófétát" - mondta befejezésül Jeremiás (Jer 28:9). Ha Izráel kockázatot akar vállalni, a fejlemények majd végérvényesen eldöntik, hogy ki volt az igaz próféta.

Jeremiás meghódolást tanácsoló szavai arra késztették Hanániást, hogy vakmerően kétségbe vonja a próféta kinyilatkoztatásának megbízhatóságát. Levéve Jeremiás nyakáról a jelképként használt igát, összetörte, és így szólt: "Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nabukodonozor babilóniai király igáját két esztendő múlva minden nép nyakáról! Jeremiás próféta ekkor elment útjára" (Jer 28:11).
Úgy tűnt, nem tehet többet, mint visszavonul és elhagyja a vita színhelyét. De Jeremiás másik üzenetet is kapott. "Menj, és ezt mondd Hananjának - hangzott a parancs -: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette! Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára, hogy Nabukodonozort, Babilónia királyát szolgálják...

Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjának: Hallgass ide, Hananjá! Nem küldött téged az Úr, te még is biztattad ezt a népet hazug módon! Azért ezt mondja az Úr: Eltöröllek téged a föld színéről, még ebben az esztendőben meghalsz, mert beszéded lázítás volt az Úrral szemben. Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában" (Jer 28:13-17).

A hamis próféta megerősítette a népnek Jeremiással és üzenetével szembeni kételyét. Gonoszul az Úr szolgájának mondta magát, és ezért meg kellett halnia. Jeremiás az ötödik hónapban jövendölte meg Hanániás halálát, és a hetedik hónapban szava teljesedése bebizonyította, hogy igazat mondott.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 22

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Jósiás király uralkodása üdítő lélegzetvétel a zsidó nemzet történelmében. Az Urat kereste teljes szívéből. A Szentírás feljegyzi, hogy a királyság több százéves történelme alatt nem volt olyan húsvét, mint amilyet Jósiás tartott. Minden tőle telhetőt megtett, hogy közelebb kerüljön Istenhez. Sajnos viszont nem volt olyan sikeres abban, hogy ezt az elkötelezettséget továbbadja a fiainak és embereinek.

Jeremiás, aki Jósias uralkodása alatt prófétaként szolgált, most Jósiás fiaihoz beszél. Azért, hogy ne legyen semmi kétség, Isten elküldi a prófétáját a királyi palotába, hogy a királlyal beszéljen. Jeremiás konkrét volt. Micsoda jelenet lehetett látni ott Jeremiást prófétaruhában a király előtt, amint Isten üzenetét célba juttatja!

„Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok és rajta ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok” (3. vers).

A szavak természete jól mutatja azt a romlottságot, mely a palotát és a népet átjárta. Viszont ha ez megváltozik, a királyság megmarad. Ha elveti e szavakat, olyan csapások érik őt és a népét, melyet el sem tud képzelni; olyanok, melyek az utókor számára hihetetlenek lesznek.

Ezután az üzenet a személyesebb hangvételű lesz. Jeremiás Jósiás három fiához intézi szavait, akik mind királyként szolgáltak az elmúlt években. Ismeri mindegyik fiút gyermekkorából. Látta fejlődésüket, és ismeri a legrosszabb tulajdonságaikat. Isten nagyon elégedetlen a viselkedésükkel.

Isten utálja a kizsákmányolást, különösen, ha az erős teszi ezt a gyengével. Szembeállítja az ifjú fiút, Sallumot az apjával, és összehasonlítja a tetteiket. Jósiás megvédte a szegények és rászorulók ügyeit, azonban Sallum kihasználja őket. Jósias igazságban uralkodott, Sallum viszont elzüllött, és elnyomta az igazságot.

Joákim sem jobb nála. Isten a jólét idején is megosztja szavát a királlyal és az emberekkel, de ők nem fogják hallani, és nem követik hangját. A fiatal királyt a saját népe és a hercegek is megvetik, és amikor meghal, kivonszolják a városból, és úgy temetik el, mint egy szamarat, szégyenben és megalázottan az életében elkövetett bűnökért.

De lehet ez még rosszabb. Isten Jeremiáson keresztül üzeni Kóniásnak, hogyha ő volna a pecsétgyűrű az Ő jobb kezén, akkor lerántaná, és elhajítaná magától. Azoknak a kezébe fogja adni, akiktől fél, akik az életére törnek! Őt és az anyját kiűzik e földről, és meghalnak! Miért az édesanyjuk is? Ez lenne a jelzés, hogy ez a korrupt befolyás honnan gyűrűzött be?
Végül pedig a kiáltás, mely minden időkön keresztül visszhangozni fog. „Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!” Napjainkban olyan világban élünk, ahol nem Isten Szent szava szerint élnek az emberek, ezért most azokért imádkozom, akik nem értik, hogy Isten mit szeretne nekik elmondani.

„Urunk, imádkozom, hogy figyelmes és éber legyek, és segíts meg, hogy a Te Szavaidat mindig a szívemben tarthassam. Ámen.”

 Dan Houghton

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 15 - KEDD - Jeremiás 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 764. nap

Jeremiásnak ki kellett oktatni a követeket, mit mondjanak uralkodójuknak: Isten Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe adta őket, és hogy "fiát és unokáját szolgálja majd minden nép, amíg el nem érkezik az az idő, amikor az ő országa is szolgálni fog hatalmas népeknek és nagy királyoknak" (Jer 27:7).

Azt is el kellett mondaniuk uralkodóiknak, hogy ha nem hajlandók szolgálni a babiloni királynak, Isten "fegyverrel, éhséggel és dögvésszel" bünteti meg őket, amíg el nem pusztulnak. Különösen a hamis próféták tanítását kell elvetniük, akik más tanácsot adnak. "Ne hallgassatok azért prófétáitokra - mondta az Úr -, a jósokra és álmodókra, a jelmagyarázókra és varázslókra, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok Babilónia királyának! Mert hazugságot prófétálnak nektek, hogy eltávolítsalak benneteket földetekről, szétszórjalak benneteket, és elpusztuljatok. Azt a népet azonban, amely a nyakát Babilónia királyának az igájába hajtja, és őt szolgálja, meghagyom földjén - így szól az Úr -, hogy művelje azt, és lakjék rajta" (Jer 27:8-11). A legenyhébb büntetés, amellyel az irgalmas Isten a lázadó népet sújthatta, a babiloni uralkodó előtti meghódolás volt. De amennyiben hadakoznak a szolgasors ellen, tapasztalniuk kell Isten teljes szigorral sújtó büntetését.

A népek tanácskozó testületének megdöbbenése határtalan volt, amikor Jeremiás, nyakában a rabság igájával, ismertette velük Isten akaratát.

Az elszánt tiltakozással szemben Jeremiás szilárdan kitartott a meghódolás politikája mellett. Azok között, akik merészen állást foglaltak az Úr tanácsával szemben, elöljárt Hanániás, az egyik hamis próféta, akitől az Úr már előzőleg is óvta a népet. Gondolva, hogy megnyeri a király és udvara kegyét, felemelte tiltakozó szavát, és kijelentette, hogy az Úr megbízásából bátorítania kell a zsidókat. Ezt mondta: "Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Összetöröm Babilónia királyának az igáját. Két esztendő múlva visszahozom erre a helyre az Úr házának minden edényét, amelyeket elvitt Nabukodonozor, Babilónia királya erről a helyről... Visszahozom erre a helyre Jekonját, Jójákim fiát, Júda királyát és Júda foglyait is, akik Babilóniába kerültek - így szól az Úr -, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját" (Jer 28:2-4).

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 21

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Nehéz, már-már reményvesztett időkben elszánt lépésekre van szükség. Szemmel láthatóan valósággá vált, amire Jeremiás figyelmeztetett a babilóniaiak elleni háborúval kapcsolatosan, amikor Nabukodonozor seregével körülvette a várost. Ekkor Sedékiás király delegációt küldött Jeremiáshoz, hogy megtudakolja az Úr Szavát, amit nem sokkal korábban megvetett és visszautasított. Nem azért tett így, mert megtért, vagy a szíve átalakult volna, hanem kétségbeesésében – hátha így kivédhet és túlélheti a katasztrófát.

Válaszul a próféta egyértelmű és velős üzenetet küldött a királynak. A nemzet túl messzire ment, így a végzet és az ítélet felfokozott üzenete hangzott el. Nincs remény a város, a király, és a király szolgái számára, de az Úr megadja a köznép számára, hogy őket ne érintse a támadás olyan súlyosan. Isten azt üzeni Sedékiásnak, hogy – minden ösztöne ellenére –
ahelyett, hogy harcolna vagy elfutna, inkább adja meg magát a babilóniaiaknak és így életben marad. Isten lehetőséget biztosít bárki számára, hogy az életet válassza, ha engedelmeskedik.

Már-már mintha kétségbe vonná Jeremiás az ítélet jogosságát, amikor Dávid házára emlékeztet, a királyra és szolgáira, arra, hogy mindannak, ami most történik, az uralkodás rendszerének teljes romlottsága az oka. Isten megragadja az alkalmat, hogy egy szenvedélyes védőbeszéd kerüljön a Bibliába arról, hogy jogossággal, becsülettel és együttérzéssel kell bánni a néppel és irányítani az országot, mert ha nem így történik, annak megvannak a természetes következményei.

Ez arra az alapelvre emlékeztet engem, amit igyekeztem fiaim elméjébe plántálni. Hozz jó döntéseket és jó dolgok történnek. Ha rossz döntéseket hozol, akkor rossz dolgok történnek. Minél több jó döntést hozol, annál több jó dolog történik, és megfordítva. Minél hamarabb kezdesz jó döntéseket hozni a rosszak helyett, annál hamarabb fognak jó dolgok történni!

A jó hír ebben a fejezetben az, hogy Isten szeretete és igazságossága nem engedi, hogy a bűn romlottsága ellenőrizetlenül terjedjen a végtelenségig. Egy nap véget vet az igazságtalanságnak és az elnyomásnak. Akkor Isten mindent helyrehoz, és újjá tesz.

Dan Houghton

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. augusztus 14., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 14 - HÉTFŐ - Jeremiás 20

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 36. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 763. nap

Mily szerető szánalommal közölte tervét Isten fogoly népével! Tudta, helyzetük nagyon nehéz lesz Babilonban, ha a hamis próféták beszédének hitelt adva gyors szabadulásra számítanak. Tüntetéssel és zendüléssel szigorra, óvatosságra és szabadságuk további korlátozására késztetik a káldeus hatóságokat. Mindez szenvedést és szerencsétlenséget vonna maga után. Isten azt szerette volna, ha csendesen alávetik magukat sorsuknak, és szolgaságukat a lehető legkellemesebbé teszik. Így tanácsolta őket: "Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! ...Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!" (Jer 29:5-7).

A babiloni hamis tanítók között volt két ember, akik magukat szenteknek mondták, noha erkölcstelenül éltek. Jeremiás elítélte gonoszságukat és figyelmeztette őket, hogy milyen veszélyben vannak. A hamis tanítókat ingerelte a dorgálás, és az igaz próféta munkáját igyekeztek lerombolni. Felbújtatták a népet, hogy kételkedjenek szavai hitelében, és Isten tanácsának ellenkezőjét tegyék, vagyis ne engedelmeskedjenek a babiloni királynak. Az Úr Jeremiás által kijelentette, hogy a hamis próféták Nabukodonozor kezébe kerülnek, és szemük láttára megölik őket. Ez a jövendölés nemsokára szó szerint teljesedett.

Az idők végéig lesznek zavart keltő emberek; lázítanak azok között, akik magukat az igaz Isten képviselőinek vallják. A hamis próféták arra bíztatnak embereket, hogy könnyen vegyék a bűnt. Amikor gonosz cselekedeteik következményei nyilvánvalókká lesznek, nehézségeikért azt igyekeznek felelőssé tenni, aki lelkiismeretesen intette őket, amiképpen a zsidók is Jeremiást vádolták balsorsukért. Ma is éppúgy tanúsítható Jahve kijelentéseinek biztos volta, mint ahogy az ősidőkben igazolódott mindaz, amit a prófétákkal üzent.

Jeremiás kezdettől fogva következetesen tanácsolta Júdának a babiloniaiak előtti meghódolást. Ezt tanácsolta számos környező népnek is. Sedékiást uralkodásának korábbi szakaszában Edom, Moáb, Tirus és más népek uralkodóitól követek látogatták meg, hogy megtudják, vajon megítélése szerint alkalmas-e az idő a közös lázadásra, és csatlakozik-e hozzájuk a babiloni király elleni csatában. Miközben ezek a követek válaszra vártak, az Úr kijelentést adott Jeremiásnak. Ezt mondta: "Készíts magadnak kötelet meg jármot, és vedd a nyakadba! Azután küldj üzenetet Edóm királyához, Móáb királyához, az ammóniak királyához, Tírusz királyához és Szidón királyához azokkal a követekkel, akik Jeruzsálembe érkeztek Cidkijjá júdai királyhoz!" (Jer 27:2-3).

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 20

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Gondoltál valaha arra, hogy prófétának lenni jó karrier? Isten szava, amelyet a próféta azért kap, hogy továbbadja, erőteljes és áttör a megtéretlen emberek szívén. Olyan reakciókat vált ki, ami megrémíti még a próféta szívét is. Jeremiás megfizeti annak az árát, hogy engedelmeskedik Isten útmutatásainak.

Ez a szakasz úgy mutatja be templom főfelügyelőjét, hogy megüti a prófétát, amikor az ítélet üzenetét meghallja. Ahelyett, hogy szívére vette volna az üzenetet, kezét ökölbe szorítja és lesújt vele Jeremiásra. Aztán letartóztatja és megkötözve börtönbe veti.

Isten szóvivői, a próféták mindig a bűnös emberek haragjának célpontjai voltak. A feljegyzések tele vannak a hűség ragyogó történeteivel a rendkívüli nehézségek, üldözések és halál közepette, amikor Isten kiválasztott emberei betöltötték küldetésüket. Isten hangját nem lehet elhallgattatni még akkor sem, amikor a bűnös emberek nem akarják meghallani az Ő szavát. Az igazság győzedelmeskedni fog!

A válság közepette, mindenkinek vannak rossz pillanatai, még Jeremiásnak is. El tudom képzelni annak a próbának az intenzitását, amelyen keresztül ment. Arra emlékezteti Istent, hogy ezt nem ő választotta, és annyira rossz, hogy eldöntötte, nem fog többet szólni. De Isten hangját még a próféta sem tudja elnémítani, mert azt mindenkinek meg kell hallani. Isten szava, amelyet Jeremiás visszatartott, égő tűz volt a csontjaiban és hatalmas erővel tört elő onnan. Megfigyelhetjük, hogy bár fájdalommal és csalódottsággal összekeveredve, de dicsőítésként tört elő a próféta ajkairól. Annak ellenére, hogy a helyzet oda fajult, hogy megátkozza a napot, amelyen született, mégis hűséges marad. 

"Az emberi állhatatosság e példái ... a hit erejét bizonyítják, amely ellenáll a világ erejének. A hit munkája az, hogy a legsötétebb órákban Istenben megnyugodjunk" (Az apostolok története 378. oldal).

Bátorít engem az a gondolat, hogy az előttünk álló időben - úgy ahogyan ma is - azok, akik olvassák a Megújulás Isten Igéje által olvasmányokat, teljes hűséget és kitartást mutatnak Isten iránt a legnehezebb körülmények között is. 

"Ó Isten, a Te megígért Szentlelked ereje által növeld az én hitemet, hogy minden körülmények között megtiszteljem és megdicsőítsem a Te nevedet. Ámen!"

Dan Houghton

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. augusztus 13., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 13 - VASÁRNAP - Jeremiás 19

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 36. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 762. nap

36. Júda utolsó királya

Sedékiás - uralkodása kezdetén - a babiloni király teljes bizalmát élvezte. Kipróbált tanácsadója Jeremiás próféta volt. Ha tisztességesen jár el a babiloniaiakkal, és megfogadja az Úr Jeremiás által küldött üzenetét, megtarthatta volna sok tekintélyes ember megbecsülését, ezáltal lehetősége lett volna az igaz Isten megismertetésére. A már Babilonban levő fogoly száműzötteknek előnyösebb helyzetük, nagyobb szabadságuk lehetett volna; az Úr nevét közelben és távolban tisztelték volna; és akik Júda földjén maradtak, megmenekülhettek volna az őket ért rettenetes csapásoktól.

Jeremiás Sedékiásnak és egész Júdának, beleértve azokat is, akiket Babilonba vittek, legyőzőik átmeneti uralma előtti csendes meghódolást tanácsolta. Különösen fontos volt, hogy a fogságban levők dolgozzanak annak az országnak békességén, ahova elvitték őket. Ez azonban ellentétben állt az emberi szív hajlamaival. Sátán pedig kihasználva a körülményeket, mind Jeruzsálemben, mind Babilonban hamis prófétákat támasztott, akik kijelentették, hogy a szolgaság igája nemsokára letörik, és a nemzet visszakapja korábbi tekintélyét.

Az ilyen kecsegtető próféciák elfogadása végzetes lépésekre és Istennek javukra készített irgalmas terveinek meghiúsítására indíthatták volna a királyt és a száműzötteket. Hogy ne szítsanak lázadást, amely súlyos szenvedést vonna maga után, az Úr megparancsolta Jeremiásnak, késedelem nélkül szálljon szembe a válsággal és figyelmeztesse Júda királyát a lázadás biztos következményeire; a foglyokat pedig intse írásban, ne hagyják magukat megtéveszteni, ne higgyék el, hogy közel van a szabadulás! "Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak" - hangoztatta (Jer 29:8). Ezzel kapcsolatban megemlítette az Úr szándékát, hogy a szolgái által megjövendölt hetvenéves fogság elteltével helyre állítja Izráelt.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 19

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Vendégeink voltak ebédre, ezért segítettem a mosogatásban. Sok volt a mosatlan, ezért Karen mosogatott, én pedig törölgettem és elraktam az edényeket. Felvettem egy kristálypoharat, hogy megtöröljem, és már biztosan tudjátok is, hogy mi történt. Kicsúszott a kezemből, a padlóhoz vágódott és millió darabra tört. Nem volt más választásom, mint felsöpörni, és a darabokat a szemétbe dobni.

Annak ellenére, hogy Isten prófétáját megfenyegették, és ő könyörgött Istenhez, hogy mentse fel, Isten azt mondta: „Menj." Isten az ítéletnek egy olyan üzenetét bízta rá, amelyet úgy kellett átadni, hogy ne lehessen félreérteni. Ezért Isten arra utasította Jeremiást, hogy „eljátsszon egy példázatot."

A nép vezetőiben és a papokban volt annyi tisztelet Jeremiás iránt, hogy elmenjenek vele arra a helyre, amelyet az Úr megmutatott, a hírhedt Ben-Hinnom völgyébe, amely nem más mint a Gyehenna. Ez a hely az idő múlásával a végső pusztulás szimbólumává lett. Ez volt az a hely, ahol a hitehagyó királyok feláldozták gyermekeiket a Molok és Baál démon isteneknek. Egyben szemétdomb is volt, ahol a város szemetét elégették.

Végigtekintve a tájon, Jeremiás meghirdeti az eljövendő veszedelmet, és felsorolja ennek okait. Ez olyan, mintha Isten azt akarná, hogy ők és mindazok, akik hallják és olvassák, megértsék népének romlottságát. Ez annyira visszataszító, hogy ki kell jelentenie, hogy a gyermekek feláldozása Molok és Baál isteneknek annyira távol állt Isten jellemétől, hogy még csak eszébe sem jutott az ilyesmi. Csak arra tudok következtetni, hogy a gonosz annyira elmosta a határvonalakat, hogy egyesek a nép közül ezt a visszataszító és kegyetlen gyakorlatot a Teremtő követelményeként értelmezték.

A próféta üzenetét azzal zárja, hogy a cserépkorsót, amely azzal a céllal készült, hogy vizet vagy olajat tároljanak benne, annyi darabra töri, hogy többé ne lehessen összeilleszteni. Ez után a próféta megismétli a vádakat Isten népe ellen, hogy elhagyták Istent és démon istenek után futkostak. Az "eljátszott példázatot" azzal fejezi be, hogy kijelenti: az egész város olyan lesz, mint a megfertőztetett „Tófet", ami egy különleges hely a Hinnom völgyében, ahol a Molok isten papja élve megáldozta a gyermekeket. A Tófet név egy olyan szóból ered, ami dobot jelent és egy magyarázó azt mondja, hogy dobokat használtak, hogy elnyomják a gyermekek sírásának hangját, miközben feláldozták őket. 

El tudjátok képzelni a vezetők és papok menetét, akik visszafele mentek a városba ez után a tapasztalat után, amit Jeremiással átéltek? Később a próféta elismétli Isten üzenetét a Templom udvarában, hogy mindenki aki ott elhalad, tudomást szerezzen róla.

Nagyon nehezen tudom megérteni, amikor ezt az igei szakaszt olvasom, hogy Isten népe hogyan süllyedhetett  ilyen mélyre. Hogyan történhetett ez meg királyokkal, papokkal, vezetőkkel és a néppel? Van valami a bűn vírusában, ami annyira szétterjed, hogy – az evangélium hatalma nélkül –, lényünk alkotóelemeit belülről szétbomlasztja.  

„Mennyei Atyám! Köszönöm Jézust és az evangélium erejét, amely megtérésre vezet engem."

Dan Houghton

107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus 13-19.).

Ebben a fejezetben egy nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak számukra.

Ez a mi esetünkben is sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre. Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.

Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University, USA

Fordította: Gősi Csaba