Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 4. fejezet 1899. nap
AZ IGAZI ORVOS-MISSZIONÁRIUS
4.
fejezet (6. rész) – A
hit érintése
A vizsgálat megtörtént. A leprást számkivetésre ítélő papok most tanúsították, hogy meggyógyult. Családja és a társadalom visszafogadta. Az egészség ajándéka nagyon drága volt neki. Örült férfias erejének és családja körébe való visszatérésének. Jézus figyelmeztetése ellenére nem tudta tovább titkolni gyógyulása tényét, és hirdette annak hatalmát, aki meggyógyította.
Amikor ez az ember Jézushoz fordult, "tele volt poklossággal". E halálos méreg átjárta egész testét. A tanítványok meg akarták a Mestert óvni attól, hogy hozzáérjen; mert aki leprást érintett, maga is tisztátalan lett. Jézus ráhelyezte kezét a leprásra, de nem fertőződött meg. A leprás pedig megtisztult. Így van ez a bűn poklosságával is, e halálos betegséggel, amelynek gyökerei mélyre nyúlnak. Emberi erővel nem lehet kigyógyulni belőle. "Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.
Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény" (Ésa 1:5-6). Jézus, aki azért jött, hogy az emberek között éljen, nem fertőződött meg. Jelenléte gyógyító erő volt a bűnös számára. Aki lábához esve hittel könyörög: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem", meghallja a választ: "Akarom, tisztulj meg!"
Egyes esetekben Jézus nem azonnal árasztotta a kért áldást a hozzá forduló betegre. De a leprás abban a pillanatban meggyógyult, mihelyt kérte. Lehet, hogy földi áldásokért mondott imánkra késik a válasz, vagy Isten valami mást ad, mint amit kérünk, de nem így van ez akkor, ha bűntől való szabadulásért könyörgünk. Isten ki akar bennünket gyógyítani a bűnből, hogy gyermekeivé formáljon és képessé tegyen bennünket a szent életre. Krisztus önmagát adta "a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint" (Gal 1:4). "És ez az a bizodalom, amellyel őhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, amelyeket kértünk őtőle" (1Jn 5:14-15).
Jézus rátekintett a csüggedtekre, a fájó szívűekre, a reményvesztettekre, és azokra, akik földi örömökkel próbálták elnémítani a lélek sóvárgását. Meghívta őket, hogy nála nyugalmat találjanak.
Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 35
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2035&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2035&version=NT-HU
Az előző fejezetben megtudtuk, hogy mi fog történni a bűnösökkel és azokkal, akik nem tartják magukat Isten gyermekeinek: a látszólag virágzó földjük szemétté és kietlen pusztasággá fog változni. Ellenben Ézsaiás 35-ben ennek ellenkezőjét olvashatjuk.
Annak ellenére, hogy meghaltak a bűnben, és lelkük kiszáradt pusztaság Isten nélkül, az igazak, akik elfogadták Istent, ragaszkodtak Hozzá, és mint Jákób, ezt mondják: „Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet” (1Móz 32:26), és ez egy csodálatos ígéret. Az ígéret szerint „örül a pusztaság és virul mint őszike” (1. vers), mosoly és ének lesz ajkukon, mikor Isten dicsősége és ékessége megjelenik mindenki előtt.
Amíg a mi pusztaságunk se nem dicső, se nem kiváló – és ez így is marad, amíg bűnben élünk – de most már, hogy meghaltunk a bűnnek, mindkettőt megkaphatjuk. Azonban a dicsőség és kiválóság melyet megtapasztalunk, nem a mienk, akiknek a sivár lelke átalakult, hanem az Úré. Máté 5:16 szerint „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Fontos, hogy mindig emlékezzünk arra, kié a dicsőség! Ez nem rólunk szól, hanem Róla.
Hasonló ígéretet találhatunk Ézsaiás 51:3-ban is, „Mert megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava” (ez az egyik kedvenc ígéretem, nyilvánvaló okokból!)
Ézsaiás 35-ben ez az ígéret folytatódik. A gyengébbek, bátortalanabbak számára bátorítás: legyél erős és ne félj! A vakok szemei megnyílnak, a süketek újra hallanak. A sánták, mint szarvasok fognak ugrálni, és a némák énekelnek. Ahol régen sivatag volt, hamarosan élő víznek folyamai lesznek.
Sokan nem is fogják fel a súlyát azoknak az értékeknek, melyeket Isten adott nekik. Nem fogják fel azt sem, hogy Ő mit szeretne tenni a mi sivár életünkkel.
„Az Úr csalódik, mikor népének a tagjai kevésre értékelik önmagukat. Az Úr azt akarja, hogy választottai azon ár szerint értékeljék önmagukat, mely árat érettük a Golgotán lefizetett. Isten vágyakozik utánuk, kívánja őket, különben nem küldötte volna el Fiát azzal az igen sokba kerülő megbízással, hogy váltsa meg őket. Az Úrnak feladata van számunkra és nagyon tetszik néki, ha gyermekei a legmagasabb igényekkel lépnek eléje, csak azért, hogy minél nagyobb mértékben megdicsőíthessék az Ő nevét. Nagy dolgokat várhatnak el az Úrtól, ha hisznek az Ő ígéreteiben.” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 573-574. oldal).
Adjuk át életünk sivár pusztaságát Istennek még ma, és ébredjünk rá, hogy Ő, aki megváltott minket, csodálatos dolgokat szeretne tenni az életünkben. Az Ő országában semmi sem vész kárba. Egy napon, a hamut ékességgé, a gyászt örömnek kenetévé fogja változtatni (Ézs 61:3), mert Ő megígérte nekünk. „Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejükön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj” (10. vers). Milyen csodálatos nap lesz!
Melodious Echo Mason
268. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 4. fejezetéhez (szeptember 20-26.).
A tinédzser fiamnak torokgyulladása, abban a kritikus időszakban, amikor minden felsőlégúti tünet különleges óvintézkedést igényelt. Az elkülönítéstől való félelem, valamint a szűrési idő alatt őt ért megbélyegzés következtében nagyon rosszul érezte magát. Érzelmileg nem volt rá felkészülve, hogy olyan személyzettel találkozik, aki teljes védőfelszerelésbe öltözve jelenik meg. Engem arra kértek, hogy várjak az autóban. Aggódó tekintete kínnal telivé tette a várakozásomat.
14 napra karanténba kellett vonulnia. Az elszigeteltsége alatt csak nőtt a poszttraumás stressze, ami azért alakult ki, mert védőfelszerelésben lévő személyzettel találkozott. „Anya, ahogy az orvos fel volt öltözve, biztos, hogy COVID-19-em van.” Isten azonban jó hírrel árasztott el minket a negyedik napon, amikor megkaptuk a negatív teszteredményt. Azoknak, akiket érint, az elszigetelés borzalma egy csapást jelent.
Jézus idejében a leprások voltak a társadalom legmegvetettebb emberei. A COVID-19 elszigetelést megtapasztalni semmiség, ha ehhez hasonlítjuk. A leprások a teljes emberi társadalomból voltak száműzve. Jézus jött, és ugyanazzal a jósággal fordult azokhoz is, akiket a társadalom és a vallás mérhetetlenül tisztátalannak bélyegzett. Krisztus a vérfolyásos asszony szívét felkészítette a reményre, a bizalomra, és hogy higgyen az Ő ígéreteiben. Jézus készen áll arra, hogy az Ő hatalmához a hozzáférést biztosítsa. Hitben kell törekednünk az Ő erkölcsi tisztaságára.
Urunk, Atyánk, add, hogy a megpróbáltatásoktól ne erőtlenedjünk el. Istenünk, lásd meg a hitet bennünk, adj bátorságot, hogy a jelenlétedbe kerülhessünk. Ámen.
