2017. december 31., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 31 - VASÁRNAP - Habakuk 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Kedves Testvérek!
Egyelőre csak a bibliai fejezetet tudtuk feltenni, mert a Generál Konferencia honlapján hibásan jelennek meg a felolvasások. Amikor kijavítják, azonnal pótoljuk. Közben azt sikerült kideríteni, hogy a Jézus élete című könyvet kezdjük el olvasni. A többit is pótoljuk!

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 1. fejezet 902. nap

1.  "Velünk az Isten"

"És annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten" (Mt 1:23). "Az Isten dicsőségének ismerete" látható "Jézus Krisztus arcán" (Vö. 2Kor 4:6). Az Úr Jézus Krisztus örök időktől fogva egy az Atyával. "Isten képmása", az Ő nagyságának, fenségének visszatükrözője - az Ő "dicsőségének világoltatása" (Vö. 2Kor 4:4.6). Jézus azért jött földünkre, hogy ezt a dicsőséget kinyilatkoztassa. Eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát - hogy legyen "VELÜNK AZ ISTEN". Ezért jövendölték róla, hogy "nevét Immánuelnek nevezik".

Jézus eljött, hogy közöttünk lakozzék, s kinyilatkoztassa az Atyát mind az emberek, mind az angyalok előtt. Ő Isten Igéje volt - Isten gondolatait tette érthetővé. Tanítványaiért mondott imájában így szólt: "Megismertettem ővelük a Te nevedet" (Jn 17:26) - "irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú" (2Móz 34:6) -, "hogy az a szeretet legyen őbennük, amellyel engem szerettél, és én is őbennük legyek" (Jn 17:26). De ez a kinyilatkoztatás nem csupán földi gyermekeinek szól. Kicsiny világunk az egész mindenség tankönyve. Isten kegyelmének csodálatos terve, a megváltó szeretet titka az a tantárgy, amelybe "angyalok vágyakoznak betekinteni" (1Pt 1:12), és amelyet végtelen időkön át kutatni fognak. Mind a megváltottak, mind az el nem bukott lények számára Krisztus keresztje lesz az ismeret és a dicséret forrása. Meglátszik majd, hogy a Jézus arcán ragyogó dicsőség az önfeláldozó szeretet fénye. A Kálváriáról áradó világosságban látható meg, hogy az önmegtagadó szeretet törvénye az élet törvénye a föld és a menny számára egyaránt; s hogy Isten szívében van a forrása annak a szeretetnek, amely "nem keresi a maga hasznát" (1Kor 13:5); és hogy a szelíd, alázatos Jézus a megközelíthetetlen világosságban lakozó Atya jellemét mutatta be.

Kezdetben a teremtés egész műve Istent nyilatkoztatta ki. Krisztus volt az, aki kiterjesztette az egeket és lerakta a föld alapjait. Az Ő keze függesztette helyükre a térben a világokat, és Ő formálta meg a mező virágait. Ő az, "aki hegyeket épít erejével" (Zsolt 65:7), "akié a tenger és Ő alkotta is azt" (Zsolt 95:5). Ő halmozta el a földet szépséggel, Ő töltötte meg a levegőt dallammal, és Ő írta oda mindenre a földön, a levegőben és az égbolton az Atya szeretetének üzenetét.

A bűn megrontotta Isten tökéletes művét, de az Ő kezeírása továbbra is olvasható rajta. A teremtett dolgok még mindig hirdetik kimagasló voltának dicsőségét. Nincs sehol semmi - az önző emberi szíven kívül -, ami önmagának élne.

A levegőben röpködő madarak közt, a földön nyüzsgő állatok közt egy sincs, amely ne szolgálná mások életét. Az erdő minden levele, a pázsit minden fűszála betölti rendeltetését. Minden egyes fa, bokor és fűszál olyan életelemet áraszt magából, amely nélkül sem ember, sem állat nem élhet; az ember és az állatvilág viszont a fák, bokrok és fűszálak életét szolgálja. A virágok illatot árasztanak és áldásul tárják fel szépségüket a világnak. A Nap világok ezreinek örömére ontja sugarait. Az óceán - forrásaink és kútjaink éltetője - magába fogadja a föld összes folyamát, de csak azért, hogy továbbadja. A tengerből felszálló pára záporként hull vissza: megöntözi a földet, hogy belőle élet sarjadhasson.

Mai Bibliai szakasz: Habakuk 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Habakuk 1

Habakuk próféta könyve egy különleges könyv, mert nincs benne egy határozottan megfogalmazott üzenet Izrael számára, hanem inkább egy párbeszéd a próféta és Isten között. Habakuk próbálja megérteni azt, amit lát, és Isten válaszol az aggodalmaira. Azonban nem tekinthetjük a könyvet csupán egy személyes naplónak. Világos, hogy Habakuk megfogalmazza a Júdában élő istenfélő emberek aggodalmait, akik próbálják megérteni és istenismeretükkel összeegyezetni mindazt, ami körülöttük történik; mint akik úgy ismerik Istent mind egy szuverén lényt, aki mindent irányítása alatt tart.

A 2-4. versekben Habakuk kifejezi bosszúságát az erőszak és igazságtalanság miatt, amelyet maga körül tapasztal Júdában. Ő nem a környező nemzetekről beszél, hanem arról, amit Isten népe között tapasztal, akiket jobban ismer. Úgy tűnik, hogy néhányszor imádkozott, ahogy a 2. vers is mondja: „Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg?!”

Isten az 5-11. versekben válaszol, és elmondja Habakuknak, hogy ura a helyzetnek és Babilont fogja felhasználni arra, hogy megbüntesse Júdát. Habakuk megérti azt, hogy Babilon Isten eszköze Júda  megbüntetésre, de küzd azzal a gondolattal, hogy Isten miért használ eszközként egy olyan nemzetet, amely Júdánál is gonoszabb. A 13. versben felteszi a kérdést, hogy miért engedi meg Isten, hogy a gonosz kénye kedvére cselekedjen?

Amint a Föld történelmének vége felé közeledünk, a Habakuk által feltett kérdésekhez hasonlók lesznek azok a kérdésekhez, amelyekkel a ma embere küszködik. A prófétához hasonlóan mi is imádkozunk azért, hogy Isten lépjen közbe, vessen véget a fájdalomnak, szenvedésnek és a gonosznak, amely minden oldalról körülvesz bennünket. Ahogy Isten nem volt közömbös vagy tétlen Habakuk napjaiban, úgy ma sem. Bízzunk Benne!

Audrey Andersson
a Transz-Európai Divízió titkára.


2017. december 29., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 30 - SZOMBAT - Náhum 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 901. nap

Zarándok Társaim! Még itt vagyunk a földi élet árnyai és zűrzavarai között. De Megváltónk nemsokára megjelenik, hogy szabadulást és nyugalmat hozzon. Lássuk meg hitben a jövő áldásait, ahogy Isten megrajzolta őket! Krisztus, aki meghalt a világ bűneiért, szélesre tárja az Éden kapuit mindazok előtt, akik benne hisznek. A harc nemsokára véget ér Krisztus győzelmével. Nemsokára meglátjuk Őt, akiben örök életünk reménysége összpontosul. Ha majd nála leszünk, semminek tűnik majd ennek az életnek minden próbája és szenvedése. Az előbbi dolgokra "...nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe." "Ne veszítsétek el hát bizodalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségünk, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. Mert még egy igen, igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik." "Izráelt megszabadítja az Úr örökké tartó szabadságra. Nem ér benneteket szégyen és gyalázat soha, soha többé" (Ézsa 65:17; Zsid 10:35-37; Ézsa 45:17).

Nézz fel, nézz fel és növekedjék hited! Ez a hit irányítsa lépteidet azon a keskeny ösvényen, amely a város kapuin át a végtelenbe vezet, a megváltottak részére készített, kötelékektől mentes, dicsőséges jövőbe. "Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van" (Jak 5:7-8).

A megváltottak csak egy törvényt fognak ismerni: a menny törvényét. Mindnyájan egy boldog, összeforrt, dicsőítő és hálaadó család lesznek. Felettük a hajnalcsillagok kórusban énekelnek, és Isten fiai örömtől kiáltanak, miközben Isten és Krisztus közösen hirdetik: "Nem lesz többé bűn, és halál sem lesz többé."

"Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember és leborul előttem - mondja az Úr." "Mert megjelenik az Úr dicsősége, és látni fogja minden ember egyaránt." Kisarjasztja "...majd az igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára." "Azon a napon a Seregek Ura lesz népe maradékának díszes koronája, ékes koronája."

"Bizony, megvigasztalja Siont az Úr, megvigasztalja összes romjait. Olyanná teszi pusztaságát, mint az Éden, kopár földjét, mint az Úr kertje..." "...Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sáron díszében..." "Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják pusztaságnak, hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem, országodat pedig úgy, hogy férjnél van. ...ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened" (Ézsa 66:23; 40:5; 61:11; 28:5; 51:3; 35:2; 62:4-5).

Mai Bibliai szakasz: Náhum 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Nem minden próféta jól ismert, kedvelt, vagy hasznosnak minősített. Egyes bibliai prófétákról nagyon keveset tudunk. Náhum egy az úgynevezett „kispróféták” közül, akiknek rövid könyvei vannak a Bibliában, de ennek ellenére hatalmas üzenetet közvetítettek. Noha Náhum szavai reményt adhattak Izraelnek, nem voltak kedveltek és elfogadottak az asszírok számára. 

Jónással összehasonlítva, aki sikeresen megreformálta Asszíria fővárosát, Ninivét, és elhárította feje fölül az ítéletet, Náhum láthatóan nem volt egy sikeres evangélizátor. A niniveiek visszatértek gonosz útjaikra, ami a magányos próféta által megjövendölt ítéletben teljesedett Kr.e. 612-ben, amikor a babiloniak bevették Ninivét.

A politikai következtetések mellett azonban néhány lelki tanulságot is szolgáltat ez a könyv: 1. Isten irányítása alatt tartja a világmindenséget, és nemzetek születnek azért, hogy végrehajtsák isteni terveit. 2. Isten kegyelméből szabadságot biztosít minden embernek, hogy együttműködjön szent elveivel, és helyesen éljen. 3. A gonosz learatja jutalmát; végül az igazság győz. 4. Isten örül a „szent fordulatoknak”, amikor egy fejetetejére állt világot, ahol a rosszat jónak látják, visszafordíthat normál állapotába.  

A legsötétebb napokon Isten egy kevésbé ismert prófétája üzenetével bátorítja népét. Az üzenet lehet rövid, amely talán valamilyen lehetetlennek tűnő jövőbeni változásról beszél, vagy mutat előre, de attól még igazság, és reményt ad az embereknek. Ez nagyon hasonlít arra, amit az Úr tett a keresztények csalódott kis csoportjával egy tinédzser lány gyenge hangján keresztül, hiszen ő adott lelki elődeinknek sok reményt és helyes lelki eligazítást 1844-ben.

Gary Councell

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 29 - PÉNTEK - Náhum 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 900. nap

A próféta zenét és éneket hallott. Olyan zenét és éneket, amelyet az Istentől kapott látomásokon kívül, halandó ember soha nem hallott és elképzelni sem tud. "Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." "...Boldog örvendezés lesz majd benne, magasztalás és hangos zsoltárének." "Körtáncban éneklik: Minden forrásom belőled fakad." "Azok hangos szóval ujjonganak az Úr fenségének..." (Ézsa 35:10; 51:3; Zsolt 87:7; Ézsa 24:14).

Az újjáteremtett földön a megváltottak azt a munkát végzik és olyan dolgokban gyönyörködnek, amelyek Ádámot és Évát kezdetben boldoggá tették. Édeni életet élnek - kertben és mezőn. "Házakat építenek, és laknak bennük, szőlőket ültetnek, és élvezik gyümölcsüket. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké. Választottaim maguk élnek munkájuk eredményéből" (Ézsa 65:21-22).

Ott minden képesség fejlődik, és minden tehetség fokozódik. A legnagyszerűbb vállalkozások is eredményesek lesznek, a legemelkedettebb törekvések is megvalósulnak, a legmagasabbra tűzött célok is elérhetők. Sőt, új távlatok nyílnak. Elcsodálkozhatunk az új csodákon. Új igazságokat érthetünk meg.

Új dolgok tanulmányozására vethetjük latba testünk, értelmünk és lelkünk képességeit.

A próféták, akik előtt feltárultak ezek a nagy jelenetek, vágyakoztak annak teljes megértésére. "Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést a Krisztus bennük levő Lelke... hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek..." (1Pt 1:10-12).

Nekünk, akik közvetlenül a megvalósulás határán állunk, milyen végtelenül fontos, milyen érdekfeszítő a bekövetkezendő dolgoknak az ábrázolása, ama eseményeké, amelyekre Isten gyermekei figyelnek, várnak, vágyakoznak és amelyekért imádkoznak, amióta ősszüleink kiléptek az Édenből!

Mai Bibliai szakasz: Náhum 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Amint a büszke Assúrbanipal vagy Szanhérib is tette, számos arrogáns uralkodó bizonygatta, hogy az ő királysága örökké fog tartani. Nabukodonozor az „arany fej” szerepében tetszelgett. Hitler kijelentette, hogy a Harmadik Birodalom ezer évig fog uralkodni, de a hatalma alig tartott ezer napig, és kimondhatatlan szenvedést és halált hozott a világra. Hruscsov azt ígérte, hogy eltemeti a kereszténységet, ehelyett ő az, aki tömegsírban fekszik.

Náhum próféciái, amik az asszír hatalom és Ninive elpusztításáról szólnak, átvitt értelemben vonatkozhatnak az idők végének földi királyságaira, városaira és vagyonára. Feldúlva, széthányva, kifosztatva”(Náh 2:10) fognak elterülni a Krisztus második eljövetelét követő ezeréves időszakban.

Milyen könnyen bízik az ember a szövetségekben, katonai haderőben vagy vagyonban, ha a biztonságról van szó! Ezekben mégis a bizonytalanságukat fejezik ki, és felépítik a biztonság bábeli tornyát, figyelmen kívül hagyva Őt, aki szellemi és fizikai erőt adott nekik nagy dolgok elérésére (5Móz 8:11-20). Amikor az emberek eredményektől, hamis istenektől, kormányzatoktól, katonai erőktől, gazdagságtól vagy technológiától várják a békességet és biztonságot Isten helyett, akkor „hirtelen veszedelem jön rájok… és semmiképen meg nem menekednek” (1Thessz 5:3).

A biztos békesség (biztonság) az Úrtól ered, és a megismert Teremtőbe vetett bizalmon alapszik. Ő szívből szeretné a legjobbat nekünk. Ha minden gondunkat reá vetjük, Ő gondot visel ránk (1Pt 5:7).

Gary Councell

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 28., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 28 - CSÜTÖRTÖK - Náhum 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 899. nap

Látomásaiban a próféta a bűnön és síron diadalmaskodó boldogokat Alkotójuk közelében látja. Oly közvetlenül beszélgetnek vele, mint ahogy az ember kezdetben beszélt Istennel. "Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek - mondja nekik az Úr -. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre.

Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja." "Nem mondja többé Sion lakója, hogy beteg, az ott lakó nép bűnbocsánatot nyer."

"...Mert víz fakad a pusztaságban,
és patakok erednek a pusztában.

Tóvá lesz a délibáb,
és víz fakad a szomjú földön.
Ahol azelőtt sakálok tanyáztak,
nád és káka terem..."

"A tövis helyén ciprus nő,
a csalán helyén mirtusz nő..."

"Jól megépített útja lesz,
amelyet szent útnak hívnak.
Nem jár azon tisztátalan,
csak az Úr népe járhat rajta,
bolondok nem tévednek rá."

"Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden vétkéért" (Ézsa 65:18-19; 33:24; 35:6-7; 55:13; 35:8; 40:2).

Amint a próféta nézi az Isten városában lakó megváltottakat, a bűn és az átok nyomától mentesen, elragadtatással kiált: "Örüljetek Jeruzsálemmel, vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind..."

"Híre sem lesz többé országodban erőszaknak,
határaidban pusztulásnak és romlásnak.
Isten szabadítását nevezed kőfalaidnak,
és dicséretét kapuidnak.

Nem a nap lesz többé napvilágod,
és nem a hold fénye világít neked,
hanem az Úr lesz örök világosságod,
és Istened lesz ékességed.

Nem megy le többé napod,
és holdad nem fogy el.
Az Úr lesz örök világosságod,
letelnek gyászod napjai.

Egész néped igaz lesz,
örökre birtokában lesz az ország;
facsemete, amelyet én ültettem,
kezem alkotása,
amely megmutatja dicsőségemet"
(Ézsa 66:10; 60:18-21).

Mai Bibliai szakasz: Náhum 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Náhum ismételten kihangsúlyozza, hogy Isten a legnagyobb „szuperhatalom", aki fenntartja és irányítja a világ történelmének eseményeit és a kormányzatokat. Abban a korban élünk, amikor „… dühösködnek a nemzetek, és hiábavalóságot gondolnak, … amikor fölkerekednek a föld királyai, és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és fölkentje ellen…. Az egekben lakozó kineveti, az Úr megcsúfolja őket” (Zsolt 2:1-4).

Uralhatták bár az asszírok az akkor ismert világ nagy részét a Kr. e. VII. században, kegyetlen visszaéléseik, és a prófétai figyelmeztetések sorozatos elutasítása miatt hamar betelt gonoszságuk pohara, ami megítélésükhöz vezetett. Az uralkodói tisztség áldása nagy felelősséggel is jár. Az uralkodói hatalmat jóra kell használni, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat.

Náhum, az ismeretlen próféta felhívja az asszírok figyelmét, hogy Isten minden népet számon tart. Amennyiben elmulasztották az emberiséget szolgálni, akkor jobb, ha magukra vetnek. Isten nem gerjed hirtelen haragra, de ítélete végérvényes lesz.

Végezetül Isten nemcsak megszabadítja népét az elnyomástól, de a gonoszságnak is mindörökre véget vet, soha többé nem ütheti fel ismét a fejét. Még a tartós igazságtalanság és a végső üldöztetés során is bízhat Isten népe az Ő jóságában, mert „jó az Úr, menedék a szorongattatás idején” (Náh 1:7).
                                                                                                  
Gary Councell

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 27., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 27 - SZERDA - Mikeás 7

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 898. nap

Arról a válságos időről, amikor az emberi büszkeség semmivé lesz - Jeremiás próféta ezt nyilatkoztatja ki: "Látom a földet: kietlen és puszta, és az eget: nincs világossága! Látom a hegyeket: megrendülnek, és a halmok mind inognak! Látom, hogy nincs ember, és az ég minden madara elmenekült. Látom, hogy a dúsan termő föld pusztává lett, és minden városa összeomlott ..." "Jaj, mert nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható" (Jer 4:23-26; 30:7).

Ami a harag napja Isten ellenségei számára, az a végső szabadulás napja egyházának. A próféta

"Erősítsétek a lankadt kezeket,
tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!
Mondjátok a remegő szívűeknek:
Legyetek erősek, ne féljetek!
Íme, jön Istenetek és bosszút áll,
jön Isten, és megfizet,
megszabadít benneteket!"

"Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön.- Ezt ígérte az Úr!" (Ézsa 35:3-4; 25:8). Amikor a próféta látja a dicsőség Urát a szent angyalokkal a mennyből alászállani, hogy a föld népei közül összegyűjtse a maradék egyházat, hallja, amint a várakozók ujjongva kiáltják:

"Itt van a mi Istenünk,
benne reménykedtünk,
hogy megszabadít minket.
Itt van az Úr,
benne reménykedtünk,
vigadjunk és örüljünk szabadításának!" (Ézsa 25:9).

Isten Fiának hangja hallatszik, amint előhívja az alvó szenteket. Amikor a próféta látja kijönni őket a halál börtönéből, így kiált: "Életre kelnek halottaid, föltámadnak a holttestek! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat"

"Akkor kinyílnak a vakok szemei,
és megnyílnak a süketek fülei.
Szökellni fog a sánta, mint a szarvas,
és ujjong a néma nyelve..." (Ézsa 26:19; 35:5-6).

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 7

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Kétségbe esünk vajon már a hírek hallatán is?  A világ minden tájától etnikai tisztogatásról, háborúkról, éhínségről és tragédiákról szóló híreket hallhatunk. Mikeás is bizonyára kétségbe esett, de a helyreállítás ígéretének tudata megvigasztalta, és hajlandó volt várni rá.

Mikeás könyve azzal végződik, amivel kezdődött, az eljövendő ítélet bejelentésével, de az utána következő rendezés reményével is, miszerint minden ismét rendbe jön. Az ítélet, tehát jó hír!

Pál apostol így szól egyszerre az ítéletről és az evangéliumról: „Azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek titkait az én evangéliumom szerint a Jézus Krisztus által” (Róm 2:16) Az ítélet tehát része az evangélium jó hírének.

A Jelenések könyvének angyala is a közelgő ítélet jó hírét jelenti be: „Féljétek Istent, és adjatok dicsőséget neki, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait” (Jel 14:7).

Az ítélet jó hír, mert a kereszten minden elrendeztetett. Bizalommal járulhatunk tehát Isten kegyelmének trónjához, mert Krisztus igazságának köntöse elfedez minket. Jézus a főpapunk, a bírónk, a védőügyvédünk és a tanúnk, ezért nem kell félnünk.

                                                                                   Gordon Bietz

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba