2021. december 3., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 3 - PÉNTEK - Jakab 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 3. fejezet 2324. nap

3. fejezet  Hogyan lehetünk újjászületett keresztények? (6. rész)

A hit gyümölcse: jó cselekedetek

A valódi hit jó cselekedetekben nyilvánul meg. A hit gyümölcse ugyanis a jó cselekedetek. Amikor Isten munkálkodik a szívben, és az ember átengedi akaratát Istennek, együttműködik Vele, részt vesz abban a műben, amit Isten végez a Szentlélek által, s ilyenkor összhang van a szív szándéka és az életgyakorlat között. Minden bűnről, mint gyűlöletes dologról, le kell mondani, amely keresztre feszítette az élet és a dicsőség Urát; a folyamatos, krisztusi elveket megvalósító élet pedig azt eredményezi, hogy hívőnek gyarapodó tapasztalatai lesznek. A megigazulás áldását akarata szakadatlan átadásával, szüntelen engedelmességgel őrizheti meg.

Éljen azoknak a szívében, akik hit által elnyerték a megigazítást az Úr útjainak szüntelen megőrzése. Ha egy ember tettei nincsenek összhangban hitvallásával, az annak bizonyítéka, hogy nem igazult meg hit által. Jakabnál ez áll: „Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit” (Jak 2:22).

Az a hit, amely nem terem jó cselekedeteket, nem igazítja meg a lelket. „Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből”. (Jak 2:24) „Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul”. (Róm 4:3)

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.137/

 

Mai Bibliai szakasz: Jakab 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jakab%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jakab%202&version=NT-HU

Jakab azt tanácsolaj, hogy ne vegyük fel Jézus Krisztus nevét, ha közben személyválogatók vagyunk. Ha bejön a gyülekezetünkbe egy jól öltözött ember, és egy másik egyszerű ruházatban, a gazdagabbat nagyobb tisztelettel köszöntjük, jobb helyet kínálva neki, miközben jóformán tudomást sem veszünk a szegényről, hogyan számolunk így el magunkkal?

Éljünk az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat”! Ha ezt tesszük, biztosak lehetünk abban, hogy a szeretet törvénye szerinti, krisztusi életet élünk. Ha alsóbbrendűként, előítélettel vagy lenézően  kezelünk másokat származásuk vagy foglalkozásuk miatt, egyértelmű, hogy a szeretet törvénye ellen élünk. Talán azt gondoljuk, hogy harmóniában vagyunk a törvénnyel, mikor csak egy parancsolatot törünk meg, ám ez bolondság. Ha elszakítod vagy összefested egy ruha egy darabját, az egész ruha tönkremegy. Ugyanez a helyzet a parancsolatokkal is.

Úgy kellene viselkednünk, mint az, aki a börtönből szabadult. Kiáltsunk örömünkben! Krisztus maga fizette meg értünk az árat az Ő halála által a kereszten. Halála kiszabadított és megmentett bennünket a Gonosz karmai közül. Dicsérjük az Urat!

Nagyon hamarosan eljön a nap, amikor lejár a próbaidő. Isten kegyelme bezárul. Felismerjük-e azt, hogy a kegyelem egy jelen lehetőség, de van egy lejárati ideje? Végül is van vége a kegyelemnek. Azoknak, akik irgalmasak másokkal, Isten is irgalmat fog adni.

Például: Amikor katasztrófa történik, és akinek segítségre van szüksége, eljön hozzád és a gyülekezetedhez, de csak annyit mondotok neki; „Ne aggódj, imádkozni fogok érted, menj el békével”- és nem teszünk semmit, mire jók a szavak? Sajnos ezek a szavak azt mutatják, hogy nem ismerjük Krisztust.

Isten együtt érző. Szeretete egyenlő a cselekedettel. Szeretete élő, mozgó és valóságos. Szeretete él, és élteti a kapcsolatokat. Ha kereszténynek nevezzük magunkat, akkor arra hivattunk, hogy Isten kezei és lábai legyünk a világban. Jézus valóban azt tette, amit hirdetett. Vajon mi is?

Robin Pratt

331. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 3. fejezetéhez (november 28 – december 4.).

– De Istenem, túlságosan bűnös vagyok ahhoz, hogy hozzád jöjjek!

– Jézus azért élt és halt meg, hogy azokért a bűnökért fizessen meg, amelyeket te elkövettél.

– De Istenem, Te nem tudsz megbocsátani nekem, ha nem bánom meg, és én nem tudom magam rávenni, hogy megbánjam.

– Igazad van. De ha úgy jössz, ahogy vagy és átadod magad Isten akaratának, akkor Ő neked adja a Szentlelket, hogy bűnbánatra vezessen.

– De Istenem, sosem leszek elég jó.

– Ebben is igazad van. Magadtól sosem lesz elég erőd hozzá, de ha Istenhez fordulsz, és megkéred Őt, hogy vezessen az életben, akkor Ő megadja a könyörületet, a kegyelmet, és az új szívet, amely el akarja hagyni a bűnt és jót akar cselekedni.

Ugye milyen nagyszerű, hogy Isten nem kér tőlünk semmit azért, hogy megadja nekünk a hatalmat ahhoz, hogy cselekedjünk? Szenteljük magunkat neki ismét még ma.”

Lisa Ward

Country Life hetednapi adventista gyülekezet jegyzője, Keene, Texas USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: