Higgyetek az Ő prófétáinak

2021. március 5., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 5 - PÉNTEK - Hóseás 13

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2059. nap

A LÉNYEGES ISMERET

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (3. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

A zsoltáríró tapasztalata mindenkinek a tapasztalata is lehet, ha felfogja a természet és a kinyilatkoztatás által küldött mennyei üzenetet. A zsoltáros ezt mondja:

"Megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel,

A te kezednek műveiben örvendezem."

"Uram, az égig ér a te kegyelmességed;

A te hűséged a felhőkig!

Igazságod, mint Isten hegyei;

Ítéleteid, mint a nagy mélységek... "

"Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed Az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek...

Megitatod őket gyönyörűséged folyóvizéből.

Mert nálad van az életnek forrása;

A te világosságod által látunk világosságot."

"Boldogok, akiknek útjok feddhetetlen,

Akik az Úr törvényében járnak,

Boldogok, akik megőrzik az ő bizonyságait,

És teljes szívből keresik őt."

"Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő utát,

Ha nem a te beszédednek megtartása által?"

"Az igazság útját választottam;

A te ítéleteid forognak előttem. "

"Szívembe rejtettem a te beszédedet,

Hogy ne vétkezzem ellened."

"És tágas téren járok,

Mert a te határozataidat keresem. "

"Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem A te törvényednek csodálatos voltát."

"A te bizonyságaid én gyönyörűségem,

És én tanácsadóim."

"A te szádnak törvénye jobb nékem,

Mint sok ezer arany és ezüst."

"Mely igen szeretem a te törvényedet,

Egész napestig arról gondolkodom!"

"Csodálatosak a te bizonyságaid,

Azért az én lelkem megőrzi azokat."

"Ének volt rám nézve minden parancsolatod Bujdosásomnak hajlékában."

"Felettébb tiszta a te beszéded,

És a te szolgád szereti azt."

"A te igédnek summája igazság,

És a te igazságod ítélete mind örökkévaló."

"Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged,

És a te ítéleteid segítsenek rajtam!"

"A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van,

És nincs bántódásuk."

"Várom a te szabadításodat, oh Uram!

És a te parancsolataidat cselekszem.

Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat,

És azokat igen szeretem."

"A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad,

És oktatja az együgyűeket."

"Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal.

Mert mindenkor velem vannak azok.

Minden tanítómnál értelmesebb lettem,

Mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek,

Mert vigyázok a te határozataidra."

"A te határozataidból leszek értelmes,

Gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét."

"A te bizonyságaid az én örökségem mindenha,

Mert szívemnek örömei azok" (Zsolt 92:5; 36:6-7;

36:8-10; 119:1-2, 9, 30, 11, 45, 18, 24, 72, 97, 129,

54, 140, 160, 175, 165-167, 130, 98-100, 104, 111).

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 13

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2013&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2013&version=NT-HU

Észak-Izrael erős volt a 12 törzs között. Mielőtt megjelent volna a Baál imádat Izraelben, egy Istent imádtak, akit két arany borjúba öntött szoborban formáltak meg. Később Illés idejében 7000 fő volt Izraelben, akik nem imádták Baált (1Kir 19:18). Mivel ők nem hajoltak meg a bálvány előtt, állandó üldöztetéseknek voltak kitéve, ezáltal Izrael nagy bűnt követett el, és lelkileg gyakorlatilag halott lett (13:1). Hóseás próféta idejében még többet vétkeztek azáltal, hogy további faragott képeket készítettek, és azokat imádták az arany borjakkal együtt. Állatokat áldoztak a bálványoknak és megcsókolták a borjakat (13:2), ezért Isten nem engedhette már meg, hogy ezek az izraeliták a földjükön maradjanak. Eltűnnek, mint a reggeli köd, vagy harmat, vagy mint a pelyva, amit a vihar sodor el (13:3).

Isten kivezette Izraelt az egyiptomi fogságból, és ők elfogadták az élő Istent az Istenüknek. Más istenség nem menthette volna meg őket (13:4). A menny Istene kimutatta szeretetét, és közvetlen kapcsolatban volt velük a pusztában, nem is volt semmilyen akadály előttük negyven évig (13:5).

Azonban, mikor Isten jólétben tartotta őket, és volt elég élelmük, elfordultak Tőle. Gőgössé váltak, és megfeledkeztek Istenről (13:6). Isten érzései hasonlóak voltak az anyamedvéhez, akitől elvették a kölykeit. Isten és Izrael között megromlott és felbomlott a bensőséges kapcsolat (13:7-8). Az Úr szerette volna, hogy az izraeliták tudatában legyenek a valós helyzetüknek és annak, hogy Ő az élet, jólét és védelem egyedüli forrása (13:10,15), azonban ők nem akarták ezt meghallani. Észak-Izrael királyságának történelme során már a kezdetektől fogva, első Jeroboám királytól kezdve nem az Urat követték és három bűnt követtek el: (1) arany borjakat készítettek, hogy az északon élőknek ne kelljen Jeruzsálembe menni; (2) kiutasították a lévitákat az országból és nem Lévi törzséből származókat tettek meg papoknak; (3) új ünnepnapokat kiáltottak ki Isten jóváhagyása nélkül.

A helyzet egyetlen megoldása az volt, hogy Isten megengedte az izraeliek deportálását Kánaánból a fogság földjére, Asszíriába (13:11). Fájdalom várt rájuk az idegen országban, de ezt meg kellett tapasztalniuk (13:13). Ez a fajta büntetés volt az egyetlen út, hogy Észak-Izrael felismerje tragikus helyzetét. Isten elleni lázadásuk miatt veszítették el országukat Kánaánban, és fővárosukat, Szamáriát (13:16). Urunk, segíts minket, hogy mindig benned higgyünk, mint egyetlen Teremtőnkben és Megtartónkban, és boldogan kövessük a Te utadat!

Yoshitaka Kobayashi

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.

Észrevetted már, hogy a lelki életünket az határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és 2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.

A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a mennybe, maradjanak az úton!

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. március 4., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 4 - CSÜTÖRTÖK - Hóseás 12

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2058. nap

A LÉNYEGES ISMERET

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (2. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

János, a szeretett apostol, aki saját tapasztalatából jutott erre az ismeretre, tanúsítani tudta:

"Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről (és az élet megjelent, és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla, és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala, és megjelent nékünk), amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, éspedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal" (1Jn 1:1-3).

Mindenki saját tapasztalatából győződhet meg arról, "hogy az Isten igaz" (Jn 3:33). Bizonyságot tehet arról, amit ő maga látott, hallott és megérzett Krisztus hatalmából. Tanúsítani tudja:

"Segítségre volt szükségem, és azt megtaláltam Jézusban. Ő minden hiányomat pótolta, lelki éhségemet kielégítette. A Biblia számomra Krisztus kinyilatkoztatása. Hiszek Jézusban, mert Ő az én Megváltóm. Hiszek a Bibliában, mert belőle Isten szól a lelkemhez."

Aki személyes tapasztalatból ismerte meg Istent és Igéjét, az felkészült a természettudomány tanulmányozására. Krisztusról ezt olvassuk: "Őbenne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága" (Jn 1:4). A bűnbeesés előtt Ádámot és Évát az Édenben tiszta és csodálatosan szép fény vette körül - Isten világossága. Ez a világosság fénnyel árasztott el mindent, amihez közeledtek. Nem volt homályos az a kép, amit Isten jelleméről és műveiről kaptak. De amikor engedtek a kísértőnek, a fény eltávozott tőlük. Amikor elvesztették a szentség öltözékét, elvesztették azt a fényt is, amely megvilágította a természetet. Többé nem tudtak belőle helyesen olvasni. Nem ismerték fel Isten jellemét a műveiből. Így ma sem tudja az ember magától megfejteni azt, amit a természet tanít. Az isteni bölcsesség irányítása nélkül a természet Istene fölé magasztalja a természetet és a természet törvényeit. Ez az oka annak, hogy a tudománnyal kapcsolatos emberi elgondolások olyan sokszor ellentmondanak Isten Igéje tanításainak. De azoknak, akik befogadják Krisztus életének fényét, a természet ismét fénybe öltözik. A keresztről sugárzó fényben helyesen tudjuk értelmezni azt, amire a természet tanít.

Aki személyes tapasztalatból ismeri Istent és Igéjét, az szilárdan hisz a Szentírás isteni eredetében. Megbizonyosodott arról, hogy Isten Igéje igazság, és tudja, hogy az igazság sohasem mondhat ellent önmagának. Nem teszi a Bibliát próbára a tudomány emberi fogalmai szerint; ezeket a fogalmakat méri a csalhatatlan mércéhez. Tudja, hogy az igazi tudományban semmi sem lehet ellentétben az Ige tanításával. Ha mindkettőt jól értjük, összhangot találunkközöttük, mivel mindkettőnek ugyanaz a Szerzője. Ami az úgynevezett tudomány tanításában Isten Szava bizonyságtevésének ellentmond, az csupán emberi feltevés.

Az ilyen tanulónak a tudományos kutatások a gondolkozás és tájékozódás roppant terét nyitják meg. Amikor a természet dolgait szemléli, az igazságot új megvilágításban látja. A természet könyve és az írott ige fényt vet egymásra. Isten jelleméről és a műveiben alkalmazott törvényekről adott tanításában mindkettő jobban megismerteti Istennel.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 12

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2012&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2012&version=NT-HU

Isten szemében Észak Izrael értelmetlenül vesztegeti erejét, naphosszat kergeti a keleti szelet, idegenekkel keresve szövetséget. Izráel nem ismerte fel, hogy milyen hiábavaló ezekkel a hatalmakkal függő viszonyban lenni. Még olajat is vittek az egyiptomiaknak, hogy elnyerjék kegyeiket. Ahelyett, hogy megvallották volna bűneiket, és visszatértek volna Istenhez, csak szaporították a hazugságot és az erőszakot (12:1). Istennek Júda ellen is panasza volt. Azt mondta, hogy megbünteti a népet, ahogy megérdemli, megfizet nekik tetteik szerint (12:2).

A következő két versben (3-4. vers), Isten tanácsa Izraelnek, hogy térjen vissza korábbi lelkiségéhez, amikor őszintén megvallotta, hogy becsapta bátyját, Ézsaut. Szülei tanácsára Jákób elhagyta otthonát, hogy nagybátyjához menjen. Az úton álmot látott, és amikor felébredt megesküdött Béthelben, hogy hűséges lesz Istenhez (1 Móz 28:16-22). Sok évvel később, amikor visszatért, bátyja 400 ember kíséretében várt rá. Ekkor Jákób Isten védelméért esedezett. (1 Móz 32:9-11). Jákób kitartott, és az angyal megáldotta őt, és nevét Jákóbról Izráelre változtatta. Új neve az jelentette, hogy Istennel és emberekkel küzdött és győzött. Ha mi is átéljük a „bétheli” tapasztalatot, és megfogadjuk, hogy hűségesek leszünk Istenhez, akkor Ő megszólít és megáld bennünket.

Hóseás leírja Izrael népének Istenhez fűződő viszonyát. Jahve („Ő Aki Létezik”) a Seregek Istene. Ellen White beazonosítja a héber „sereg” szót „a Seregek Istene” kifejezésben, ami így azt jelenti, hogy „A Tizenkét Törzs Istene”, beleértve Izráel északi törzseit is (12:5). Mivel a seregek Istene szerető Isten és állhatatos, ezért nem szűnik meg sürgetni Izráelt: „Jöjj hát vissza Istenedhez! Őrizd meg a hűséges szeretetet, az igaz ítéletet, és Istenedben bízz szüntelen!” (12:6 – ERV-HU).

Jónás próféciája szerint, Izráelt Isten megáldotta, és meggazdagodott (2Kir 14:23-27). Izráel azt gondolhatta, hogy „Milyen gazdag lettem, vagyonra tettem szert! Nem találhatnak bennem bűnt, semmit sem szereztem vétkesen” (Hós 12:8 – új prot. ford.). De Isten ezt feleli neki: „Én vagyok Istened, az Örökkévaló, Egyiptomtól kezdve! Ismét sátorok lakójává teszlek titeket, mint őseiteket egykor a pusztában!” (9. vers – ERV-HU).

Isten bűnbánatra hívó üzeneteket intézett Izráelhez prófétáin keresztül. Egy helyen kellet volna Izráelnek istentiszteletre gyűlnie, és ez a hely Jeruzsálem volt (1Kir 8:29). Isten rendelése ellenére volt, hogy különböző helyeken készítettek templomokat. Ha Izrael továbbra is vétkezik Isten ellen, a népet Asszíriába hurcolják, és ott olyan nehézségeket kell megtapasztalnia, mint amilyeneket Jákób élt át Padan-Arám-ban, Mezopotámiában (12:12).

Yoshitaka Kobayashi

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. március 3., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 3 - SZERDA - Hóseás 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2057. nap

A LÉNYEGES ISMERET

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (1. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

Az egész Biblia Isten dicsőségének Krisztus általi kinyilatkoztatása. Ha elfogadjuk, hisszük és követjük, jellemünk átalakításának eszközévé lesz. Ez az a hatalmas ösztönző, kényszerítő erő, amely élénkíti testi, szellemi és lelki képességeinket, és helyes mederbe tereli az életet.

Azért lehet az ifjúságot, sőt még az érettebb korosztályt is könnyen kísértésbe és bűnbe vinni, mert nem tanulmányozzák Isten Igéjét, és nem elmélkednek felette úgy, ahogy kellene. Mivel Isten Igéjének szent tanításait semmibe veszik, életük és jellemük szilárd, biztos akaraterő hiányáról tanúskodik. Nem fordítanak komoly figyelmet arra, ami tiszta és szent gondolatokat ébreszt, és ami eltereli gondolataikat arról, ami tisztátalan és hazug. Kevesen választják a jobb részt, és kevesen ülnek le Máriához hasonlóan Jézus lábához, hogy a mennyei Tanítótól tanuljanak. Jézus szavait kevesen őrzik kincsként a szívükben, kevesen követik életük gyakorlatában.

A Biblia igazságai - ha elfogadjuk őket - csiszolják értelmünket, nemesítik lelkünket. Isten Igéjének kellő értékelése által mind fiatalok, mind idősek olyan feddhetetlenségre és elvhűségre juthatnak, hogy ellen tudnak állni a kísértéseknek.

Tanítsák meg és írják le az emberek a Szentírás becses dolgait! Gondolataikat, képességeiket, szellemi erejük legjavát szenteljék Isten gondolatainak tanulmányozására! Ne az emberi feltevésekből kialakított filozófiát tanulmányozzák, hanem annak a filozófiáját, aki az igazság! Nincs olyan irodalmi alkotás, amelynek értéke hasonlítható lenne hozzá.

A földies gondolkozású embernek nem szerez örömet az Isten Igéje feletti elmélkedés; de a Szentlélek által megújított értelem számára mennyei szépség és égi fény sugárzik a szent lapokról. Ami a földies gondolkozású embernek kietlen pusztaság, a lelki ember előtt élő vízfolyások földjévé válik.

Azt az ismeretet, amit Isten az Igében önmagáról kinyilatkoztatott, tovább kell adnunk gyermekeinknek. Mihelyt értelmük nyiladozni kezd, meg kell ismerniük Jézus nevét és életét. Legelőször azt kell megtanítani nekik, hogy Isten az Atyjuk. Az első olyan dolog, amit gyakoroltatni kell velük: a szeretetből való engedelmesség. Tisztelettel és szeretettel olvassunk és ismételgessünk nekik Isten Igéjéből számukra érthető és érdeklődésük felkeltésére alkalmas részeket. Mindenekelőtt pedig ismerjék meg Isten Krisztusban kinyilatkoztatott szeretetét, és azt a csodálatos igazságot, amire ez a szeretet tanít:

"Ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást" (1Jn 4:11).

Tegye az ifjúság Isten Szavát szellemi és lelki táplálékává! Legyen Krisztus keresztje minden nevelés tudománya, minden tanítás és tanulás súlypontja! Tegye azt a gyakorlati élet napi tapasztalatává! Így lesz a Megváltó az ifjúság mindennapi társa és barátja. Így ejti foglyul minden gondolatát, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak. Akkor Pál apostollal együtt elmondhatják:

"Ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak" (Gal 6:14).

Így hit által megismerik Istent, és ismeretük tapasztalaton alapul, mert saját maguk győződtek meg Isten Igéjének gyakorlati, és ígéreteinek igaz voltáról. Megízlelték és megtudták, hogy jó az Úr.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2011&version=NT-HU

Isten szerette Izraelt, és kivezette őket az egyiptomi rabságból (1. vers), ők azonban nem kedvelték Isten üzenetét, amit a próféták által küldött nekik. Így hát eltávolodtak Istentől, idegen isteneket imádtak, áldozatot mutattak be, és tömjéneztek a faragott szobroknak (11:2). Isten gondját viselte Izraelnek, és tanította őket arra, hogy hogyan járjanak vele, de ők nagyon hamar elfeledkeztek arról, hogy hogyan hozta ki őket Egyiptomból, és mennyi jót tett velük (11:3). Isten a szeretet kötelékével vonta őket magához; levette nyakukról az igát, lehajolt hozzájuk, és táplálta őket (4. vers).

Észak-Izrael Asszíriában az egyiptomihoz hasonló rabságot élt át, mivel nem akart visszatérni Istenhez (11:5). Mivel megtévesztő tanácsokra hallgattak, nem kerülhették el a háborút és az asszír inváziót (6. vers). Senki sem tudta őket megszabadítani a fogságtól, mivel megátalkodottan elfordulnak Istentől (7. vers).

Szeretete folytán Isten szíve megesik Izrael iránt. Ezt mondja: „Miképpen adnálak oda Efraim, szolgáltatnálak ki Izráel!? Miként adnálak oda, mint Admát, tennélek olyanná, a milyen Seboim?! Megesett bennem az én szívem; fellángolt minden szánalmam!” (8. vers). Ha Izrael megtért volna, Isten nem pusztította volna el őket, mert Ő az egyetlen „Szent közöttük” (9. vers). Ellen White ezt mondja: „A szentség teljességet jelent, teljes odaszentelődést." A mi szentségünk teljes elkötelezettség Isten iránt, és Isten szentsége teljes elkötelezettség az emberiség iránt. Isten előbb szeretett minket. Izraelt már akkor szerette, amikor gyermek volt (11. vers). Hóseás idejében Isten még mindig szerette a bűnös Izraelt, de szeretetének fájdalmában várta azt, hogy visszatérnek Hozzá és Vele járnak (10. vers).

Ha eddig nem is tértek meg, Isten azt remélte, hogy az asszír fogságban megtérnek majd. Ezek után majd kivezeti őket Asszíriából és olyan gyorsan visszahozza őket szülőföldjükre, ahogy a galamb repül (11. vers). Isten még mindig nem adta fel a harcot a bűnös Izraelért.

Izrael Istennel való viszonyát a hűtlenség, hazugság és a megbízhatatlanság jellemezte (12. vers). Isten Júdához hasonlítja őket. Az Ő szemében Júda Istennel járt, és hűséges volt a Szenthez (12. vers). Isten a szent. Ő hűséges és elkötelezett népe iránt hosszútűrő szeretetével és kegyelmével. Mennyire boldogok és hálásak lehetünk azért, hogy Isten ilyen hűséges hozzánk! Hogyan okozhatnánk csalódást egy ilyen szerető és hűséges Istennek?

Yoshitaka Kobayashi

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. március 2., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 2 - KEDD - Hóseás 10

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 38. fejezet 2056. nap

A LÉNYEGES ISMERET

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

38. fejezet (3. rész) – Az igazi ismeret keresésének fontossága

Az önmegtagadás szükségessége

Az embert az a nagy veszély fenyegeti, hogy önmagát becsapva önelégült lesz, és így elkülönül Istentől, az erő Forrásától. Ösztönös tulajdonságaink - hacsak a Szentlélek nem teszi helyre őket - magukban hordják az erkölcsi halál csíráit. Az Istennel való élő kapcsolat nélkül nem tudjuk kivédeni önző énünk, önszeretetünk megszenteletlen hatásait, és legyőzni a kísértéseket.

Ahhoz, hogy Krisztus segíthessen nekünk, fel kell ismernünk ínségünket, és meg kell ismernünk önmagunkat. Krisztus csak azt az embert mentheti meg, aki tudja, hogy bűnös. Csak akkor ragadjuk meg Isten hatalmát, ha belátjuk, hogy tehetetlenek vagyunk, és cseppet sem bízunk önmagunkban.

Nemcsak a keresztény élet kezdetén kell megtagadnunk énünket. A menny felé tett minden lépésünknél újra és újra ezt kell tennünk.

Minden jó cselekedetünk rajtunk kívül álló hatalom függvénye, ezért kitartóan Istenre kell támaszkodnunk, bűneinket mindig őszintén megvallanunk, és lelkünket előtte megaláznunk. Veszedelmek leselkednek ránk; és csak akkor vagyunk biztonságban, ha gyengeségünket érezve hittel hatalmas Szabadítónkba kapaszkodunk.

Krisztus az igazi ismeret Kútfeje

El kell fordulnunk ezernyi dologtól, ami figyelmünket igényli. Vannak dolgok, amelyek időnket fecsérlik, és érdeklődésünket felkeltik, de semmit sem nyújtanak. Legfőbb érdekeink éppen azt a koncentrált figyelmet és energiát követelik meg, amelyet oly sokszor viszonylag jelentéktelen dolgokra fordítunk.

Új elméletek elfogadása nem jelenti egyben lelkünk megújulását is. Ha meg is ismerünk fontos tényeket és elméleteket, gyakorlati alkalmazásuk nélkül nem sok hasznunk van belőlük. Éreznünk kell, hogy kötelességünk lelkünknek olyan táplálékot adni, amely lelki életre serkent és buzdít.

"Ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre,

És szívből törekszel értelemre...

Ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt,

És úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,

Akkor megérted, mi az Úr félelme,

És rájössz, mi az istenismeret...

Majd megérted, mi az igazság és a törvény,

A becsületesség és az igazán jó út.

Bölcsesség költözik szívedbe,

És az ismeret gyönyörködteti lelked.

Megfontolás őrködik feletted,

Értelem oltalmaz téged."

A bölcsesség "élet fája... azoknak,

Akik megragadják,

És akik rá támaszkodnak, boldogok"

(Péld 2:2-11; 3:18 - új prot. ford.).

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést: "Mi az igazság - az igazság, amelyet becsülnünk, szeretnünk, tisztelnünk és követnünk kell?" A tudomány fanatikusainak istenkeresése sikertelen és csüggesztő. Ezt a kérdést kellene feltenniük: "Mi az az igazság, amely üdvösséghez vezet?"

"Miképpen vélekedtek ti a Krisztus felől?" - ez a legfontosabb kérdés. Elfogadjátok-e Őt személyes Megváltónak? Akik elfogadják Krisztust, azoknak Ő hatalmad ad arra, hogy Isten fiaivá legyenek.

Krisztus olyan módon nyilatkoztatta ki Istent a tanítványoknak, hogy szívükben különleges munkát végzett. Ugyanezt akarja cselekedni a mi szívünkben is. Sokan, akik az elméleteknek túl sok figyelmet szentelnek, szem elől veszítik a Megváltó példájának élő hatalmát. Szem elől veszítik Őt, az alázatos, önmegtagadó munkást. Pedig Krisztusra kellene figyelniük. Naponta újólag tudatosítanunk kellene jelenlétét. Pontosabban kellene követnünk az önmegtagadásban és önfeláldozásban megmutatott krisztusi példát.

Pálnak arra a tapasztalatára van szükségünk, amelyről így írt: "Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta érettem" (Gal 2:20).

Minden mennyei és földi értéknél nagyobb súlya van annak, ha jellemünkben meglátszik, hogy ismerjük Istent és Jézus Krisztust. Ez a legmagasabb műveltség. Ez az a kulcs, amely a mennyei város kapuit nyitja. Isten azt akarja, hogy mindazoknak, akik azonosulnak Krisztussal, ilyen ismeretük legyen.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 10

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2010&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2010&version=NT-HU

Izrael egy olyan szőlőtő, amely gyümölcsöt terem, de csak önmaga számára. Amint egyre sikeresebb lett, a Baál oltárai is megszaporodtak, és a díszítések is termékenységi oszlopain (1. vers). Bűneik megbánása nélkül szaporították oltáraikat, és ékesítették oszlopaikat. Szívük megosztott volt, nem szentelték oda teljesen Istennek. Bűnösök voltak Isten szemében, ezért ezeket az oltárokat és oszlopokat le fogják rombolni az asszírok (2. vers).

Miután II. Jeroboám Kr. e. 753-ban meghalt, egészen Izrael államának megszűnéséig (Kr. e. 722), harminc év alatt hat király uralkodott egymás után. Az emberek ezt mondták: „Nincsen királyunk, mert nem féljük az Urat, és a király mit segíthet rajtunk?!” (3. vers). Izrael gonoszsága miatt Isten ítélete olyan hamar eljön, mint amilyen hamar a bürök kisarjad a mező barázdáin (4. vers). Samária népe és a papok, akik büszkék voltak a bétheli aranyborjúra, gyászolni fognak, mert nemsokára elhurcolják őket Asszíriába (5. vers). Az aranyborjút is elviszik és az izraeliták szégyenkezni fognak. Hajdanán, Áron napjaiban, amikor aranyborjút készítettek, Áron ezt mondta: „Ezek a te isteneid Izráel, akik kihoztak téged Egyiptom földéről” (2Móz 32:4). Most pedig az izraeliták és az általuk készített aranyborjú fogságba vitetnek (6. vers). Az asszír hadjáratban Izrael utolsó királya meghal, Béthel városát lerombolják, és helye semmire sem lesz jó. A nép éhezett az ostrom három éve alatt, és a hirtelen halált kívánták, hogy a hegyek rájuk omoljanak (7-8. vers).

Amikor a Benjámin törzshöz tartozó Gibea városa bűnt követett el, a többi izraeli törzs megbüntette Gibeát. Most Izrael tíz törzse részesül büntetésben bűnei miatt, az asszír és más népek inváziója által (9-10. vers).

Izraelt Isten szerette és az ígéret földjére helyezte, mint ahogy egy fiatal borjút a jó legelőre helyeznek. Bűnei miatt azonban Izrael bajokat és idegen népek invázióját kellett, hogy elszenvedje. Asszír katonák Izrael nyakára lépnek, és az asszír harci kocsik átszáguldanak testükön (11. vers). Ha Izrael visszatérne Istenhez, jót cselekedne, meglátnák Isten hűséges szeretetét. Ez volt az utolsó esély, hogy keressék Istent. Ha megváltoztatnák gondolkodásukat és bűnbánattal visszatérnének Istenhez, Isten olyan bőséges szabadulást adna nekik, mint a várt eső (12. vers).

Izrael Isten helyett a sok harcosban bízott. De Izrael legyőzetett ugyanúgy, ahogy Beth-Arbel elpusztult (13-15. vers). Válaszolunk-e Isten kegyelemteljes meghívására, vagy önmagunkban bízunk?

Yoshitaka Kobayashi

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. március 1., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 1 - HÉTFŐ - Hóseás 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 38. fejezet 2055. nap

A LÉNYEGES ISMERET

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

38. fejezet (2. rész) – Az igazi ismeret keresésének fontossága

A legfontosabb tudomány

A kereszténység tudománya annyival mélyebb, szélesebb, magasabb, mint bármely emberi tudomány, amennyivel magasabb a menny a földnél. Ennek a tudománynak mestereivé kell válnunk. Értelmünket fegyelmezni, művelni, képezni kell, mert az Istenért végzett szolgálat módszerei nincsenek összhangban a természetes emberi hajlamokkal. Meg kell szabadulnunk jellemünk öröklött és szerzett rossz vonásaitól. Az embernek sokszor félre kell tennie azt, amit egy életen át tanult és gyakorolt, hogy Krisztus iskolájában tanulhasson. Szívünket rá kell nevelni a kegyes életben való állhatatosságra. A kísértések elutasítására képes gondolkozáshoz kell hozzászoktatni magunkat. Meg kell tanulnunk felfelé nézni. Isten Igéjének elveit - amelyek felérnek az égig, és átfogják az egész örökkévalóságot - a hétköznapi életünkre gyakorolt hatásából kell megértenünk. Minden tettünk, minden szavunk, minden gondolatunk alkalmazkodjék ezekhez az elvekhez! Hozzunk mindent Krisztussal összhangba, és rendeljünk mindent uralma alá!

A Szentlélek drága ajándékai nem egy pillanat alatt fejlődnek ki. Bátorság, állhatatosság, szelídség, hit, Isten megmentő hatalmába vetett rendíthetetlen bizalom - éveken át nyert tapasztalatok gyümölcsei. Isten gyermekei szent igyekezettel, az igazsághoz való rendíthetetlen ragaszkodással pecsételik meg sorsukat.

Nincs vesztegetni való idő

Nincs vesztegetni való időnk. Nem tudjuk, hogy kegyelmi időnk milyen hamar zárul le. A leghosszabb élet is arasznyi csupán; nem tudjuk, hogy a halál nyilai milyen hamar találnak szíven. Nem tudjuk, milyen hamar kell búcsút vennünk a világtól és mindentől, ami hozzá tapad. Előttünk terjeszkedik az örökkévalóság. A függöny nemsokára felgördül. Csak néhány rövid év, és minden élő felett elhangzik ez az ítélet:

"Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; ...és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is" (Jel 22:11).

Elkészültünk-e vajon? Megismertük-e Istent, a menny Urát, a Törvényadót és Jézus Krisztust, akit Isten elküldött képviselőjeként a világra?

Ha életünk véget ér, és munkánk lezárul, el tudjuk-e mondani azt, amit példaképünk, Krisztus mondott:

"Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál... Megjelentettem a te nevedet" (Jn 17:4-6).

Isten angyalai el akarják terelni figyelmünket önmagunkról és a földi dolgokról. Ne hagyjuk, hogy hiába fáradozzanak!

A lazasághoz szokott gondolkozáson változtatni kell. "Felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, amikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; mert meg van írva: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok" (1Pt 1:13-16).

Gondolatainkat Istenre kell összpontosítanunk. Komoly erőfeszítéseket kell tennünk a természetes szív bűnös hajlamainak legyőzésére! Igyekezetünknek, önmegtagadásunknak és kitartásunknak arányban kell állnia annak a célnak végtelen értékével, ami felé törekszünk! Csak akkor nyerjük el az élet koronáját, ha úgy győzünk, ahogy Krisztus győzött.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 9

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%209&version=NT-HU

A kánaánita vallás termékenységi kultusz volt; a természet isteneit imádták, akik feltételezésük szerint jólétükről gondoskodtak, és jó termést biztosítottak. Az izraeliták eltávolodtak az igaz Istentől, és követték a kánaánita vallást; jó termést vártak attól, hogy a templomi prostitúciót bevezették istentiszteleteikbe (1. vers). Mivel Isten úgy döntött, hogy Kánaán földjét az Úr földjévé teszi (3. vers), a hitetlen embereket el kellett távolítani, mert Jeruzsálem és Izrael a szentek városa és országa kellett, hogy legyen. Így Istennek meg kellett engednie, hogy az izraelitákat fogságba vigyék Asszíriába, ahol a korábbi, egyiptomi rabsághoz hasonló körülmények között kellett élniük; tisztátalan állatokat kellett fogyasztaniuk és úgy kellett élniük, mint a többi népnek (3. vers). Az asszír fogságban nem engedik meg nekik, hogy az igaz Istent imádják (4. vers), és nem tarthatják meg az Úr ünnepeit (5. vers). Az otthon maradt házaik üresen maradnak, és felveri azokat a gaz (6. vers).

És még ekkor sem ismerték el Istent Teremtőjüknek és Megtartójuknak, azt viszont elismerték, hogy az ítélet és a megtorlás ideje elérkezett. Azonban még mindig a hamis próféták megtévesztő tanításait szerették (7. vers).

Hóseás Izrael őrállója volt, ezért gyűlölték őt az aranyborjú imádat papjai, és csapdát állítottak neki mindenhova (8. vers). Ahogy Gibea gonosz lakói megbecstelenítették a lévita ágyasát (Bír 19.), ugyanilyen gyalázatos és romlott volt az egész Észak-Izrael.

Izrael lelki állapota a pusztai vándorlás idején olyan volt, mint a szőlő első gyümölcse és a korai fügék. A 40 éves pusztai vándorlás vége felé azonban elkezdték imádni Baál-Peort (10. vers). Izrael dicsősége madárként szállt el (11. vers). Istennek meg kellett tanítania Izraelt arra, hogy Ő az igazi Megtartó és nem a Baál, ezért korlátozta a szüléseket és a szaporulatot. Csak így érthetik meg, hogy nincs áldás akkor, amikor a Megtartójuk és Védelmezőjük távol van tőlük (11-12. vers).

Hóseás próféta tudta, hogy Samária pusztulása és az északi királyság fogsága elkerülhetetlen. Izrael népének Asszíriába való elhurcolása idején csecsemőiket az asszírok megölik (13. vers), ezért Hóseás azt kérte Istentől, hogy ne adjon gyermeket az édesanyáknak az invázió és a deportálás előtt.

Urunk segíts, hogy tanuljunk Izrael történetéből, és elismerjük, hogy Te vagy a Megváltónk és Fenntartónk minden időben!

Yoshitaka Kobayashi

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba