2021. június 13., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 13 - VASÁRNAP - Lukács 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 11. fejezet 2158. nap

11. fejezet (1. rész) – MEGHALLGATOTT IMÁK

Ha valamit kérünk, Isten meghallgat. – A világ bölcsessége szerint imára nincs szükség. Tudós emberek állítják, hogy az ember nem kaphat imájára választ: hogy az imát nem igazolják a természeti törvények; csoda volna teljesedése, és csodák nem léteznek. A világegyetemet – mondják – változatlan törvények igazgatják, és Isten maga sem tesz semmit e törvényekkel ellentétben. Tehát Istent – szerintük – kötik saját törvényei; mintha az isteni törvények működése kizárhatná az isteni szabadságot. Ez a tanítás ellentétben áll a Szentírás bizonyságtételével. Vajon Krisztus és apostolai nem műveltek csodákat? Ugyanaz a könyörületes Megváltó ma is él, és ma is éppúgy kész meghallgatni a hitből fakadó imát, mint amikor az emberek között élt. A természetes együttműködik a természetfelettivel. Isten tervét képezi az is, hogy a hittel elmondott imánkra válaszként megadja azt, amit kérés nélkül nem árasztott volna ránk. – A nagy küzdelem, 525. o.

Amikor abban az előjogban van részetek, hogy hittestvéreitekkel találkozhattok a gyülekezetben, beszéljetek nekik az Isten és a lélek közti kommunikáció fontosságáról. Mondjátok el nekik, hogy amennyiben hallgatnak szívük indítására, és imára kulcsolják kezüket, Isten válaszolni fog kéréseikre. Figyelmeztessétek őket, hogy ne hanyagolják el vallásos kötelezettségeiket. Biztassátok őket, hogy imádkozzanak! Ha találni szeretnénk, akkor keresnünk kell. Ha kapni szeretnénk, kérnünk kell, és ha azt akarjuk, hogy megnyíljanak előttünk az ajtók, kopogtatnunk kell. – Signs of the Times, 1890. február 10.

Jézus nem azért szólít fel követésére, hogy azután elhagyjon bennünket. Ha életünket átadjuk szolgálatára, többé nem fordulhat elő olyan helyzet, amelyről Isten ne gondoskodott volna már előre. Bármilyenek is a körülmények, van egy vezetőnk, hogy irányítsa utunkat; bármilyen tanácstalanok vagyunk, van egy megbízható Tanácsadónk, s bármilyen szomorúság, gyász vagy egyedüllét ér bennünket,van egy együtt érző barátunk. Még ha tudatlanságunkban tévedünk is, Krisztus nem hagy el… „Amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.” (Mt 21:22) – Az evangélium szolgái, 263. o.

Isten az Ő áldásának ajándékával válaszol az alázatos hitre. – A mennyel való közeli, szoros kapcsolat megadja a helyes hangot hűségeteknek, és sikeretek alapja is lesz. Függőségetek érzete imára fog serkenteni, kötelességérzetetek pedig erőfeszítésre. Ima és igyekezet, igyekezet és ima, ez lesz életetek kötelessége. Úgy imádkozzatok, mintha az összes eredmény és dicséret Istent illetné. Másrészt úgy fáradozzatok, mintha a kötelesség teljesen a tietek lenne. Ha erőre van szükségetek, elnyerhetitek, csupán higgyetek Istenben, fogjátok Őt szaván, cselekedjetek hitből, és akkor az áldás meg fog érkezni.

Az alázatos, bizakodó, töredelmes szívűeket Isten elfogadja, imáját meghallgatja, és amikor Isten segít, minden akadály félregördül az útból. Hány kiemelkedő képességű, kitűnő képzettségű bukott már el, amikor felelős pozícióba helyezték, míg a gyöngébb szellemi képességű a kevésbé kedvező környezetben csodálatosan eredményes lett. Az a titka ennek, hogy az előbbiek magukban bíztak, az utóbbiak viszont azzal fogtak össze, akinek csodálatos a tanácsa, és hatalmas a karja, hogy meg is valósítsa, amit szándékozott. – Bizonyságtételek 4. kötet, 538–539. o.

Az egyszerű imák, amelyek a Szentlélek késztetésére törnek fel a szívből, a félig nyitott kapukon keresztül felemeltetnek a mennybe,kapuk, amelyekről így nyilatkozott Krisztus: „Íme, adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat.” (Jel 3:8) Ezek az imák Krisztus feddhetetlenségének kellemes tömjénillatával elegyítve felszállnak az Atyához, aki megválaszolja azokat. – Bizonyságtételek 6. kötet, 467. o.

A gyermeki egyszerűséggel elmondott imádság meghallgatásra talál. – „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék… Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz Őbenne.” (Jn 7:37, 4:14)

Ha az ígéretek ellenére azt választjuk, hogy fonnyadozzunk és tikkadjunk az élet vize hiányában, az a mi hibánk. Ha Krisztushoz jönnénk, egyszerűen, mint a gyermek jön földi szüleihez, és kérnénk, amit ígért, és hinnénk is, hogy megkapjuk, akkor meg is kapnánk, amit kértünk. – Bizonyságtételek 9. kötet, 179. o.

Imádkozzatok és higgyetek! – Isten nem azt mondja, hogy kérd egyszer, és megkapod. Hanem arra szólít, hogy lankadatlanul, állhatatosan imádkozzunk. Ha kitartunk a könyörgésben, buzgóságunk erősödik, és még jobban vágyunk arra, amit kérünk. Krisztus így szólt Mártához Lázár sírjánál: „Ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét.” (Jn 11:40)

Sok embernek nincs élő hite. Ezért nem látják, hogy Isten milyen hatalmas. Gyengeségük forrása: hitetlenség. Jobban bíznak saját cselekedeteikben, mint abban, amit Isten tehet értük. Megpróbálnak Isten nélkül eredményeket elérni. Terveznek, de keveset imádkoznak. Nem bíznak igazán Istenben. Azt gondolják, hogy hisznek, pedig csak a pillanat hatása alá kerültek. Nem ismerik fel, hogy mire van szükségük, és hogy Isten kész adni. Ezért nem ismételgetik kéréseiket az Úr előtt.

Olyan buzgón és kitartóan kell könyörögnünk, mint az a megszorult barát, aki éjfélkor ment kenyeret kérni. Minél buzgóbban és állhatatosabban kérünk, annál szorosabb lelki egységre jutunk Krisztussal. Több áldást kapunk, mert hitben erősödtünk.

A mi feladatunk imádkozni és hinni. Legyünk éberek, és imádkozzunk! Vigyázzunk, imádkozzunk, és az imákat meghallgató Istennel együtt dolgozzunk! Sose felejtsük el, hogy „Isten munkatársai vagyunk” (1Kor 3:9). Imáinkkal összhangban beszéljünk és cselekedjünk! A próba vagy azt tanúsítja, hogy hitünk őszinte, vagy pedig azt, hogy csak formaságból imádkozunk. – Krisztus példázatai, 145–146. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=NT-HU

Évekkel az első űrhajó repülése előtt meglátogattam a kilövő állomást a Kennedy Űrközpontban. Ott az űrhajó repülési terve egy nagy irányítóterem egész falát betöltötte. A naptárban minden nap alatt fel voltak sorolva azok a feladatok, amelyeket arra a dátumra el kellett végezni. Egy függő vörös szalag mutatta, hogy hol tartunk a visszaszámlálásban az első űrhajó kilövéséig.

Képzeljük el a mennyei tervező naptárt Isten trónja fölött, amint felsorol minden eseményt Jézus születése körül. Az egyik bejegyzés így szólhat: „Augustus császár kiadja a rendeletet, hogy az egész világ összeírattassék” (Lk 2:1). Isten időzítette a császár népszámlálásának minden részletét, hogy József és Mária pontosan akkor érkezhessen meg ősi hazájába, Betlehembe, amikor Jézusnak meg kell születnie: „És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát” (6-7. vers).

Mint jó történetmondó, Lukács nem árulja el nekünk Jézus születésének a jelentőségét, hanem engedi, hogy az Úr egyik angyala elmondja a közelben levő pásztorok egy csoportjának a jó hírt, hogy „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában” (11. vers). Az angyal szándékosan fokozza a várakozást: a Megváltó születése „nagy öröm, amely az egész nép öröme” (10. vers). Hirtelen, mintha már többé nem tudtak volna csendben maradni, angyalok sokasága jelenik meg, kik ezt mondják: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat” (14. vers).

Minden bibliai szakasz tartalmaz valamilyen igazságot Istenről, amely jó hír neked és nekem. Ez az az evangélium szó alapjelentése. Az evangélium annak a jó híre, amit Isten tett, tesz és tenni fog értünk. Lukács 2. fejezetének jó híre a tied és az enyém ma. A Betlehemben született csecsemő a mi Megváltónk, az Úr Krisztus!

A Biblia minden ígérete jó hír, mert arról beszél, hogy mit tesz Isten. Az angyalok sokaságága szerint Jézus születésének az a célja, hogy békességet hozzon nekünk. Ahhoz, hogy megtapasztald Jézus békéjét, arra van szükséged, hogy úgy fogadd az angyal pásztorokhoz intézett szavait, mint személyes meghívót, hogy Jézust Megváltódként elfogadd. Ahogy a mi 21. századi világunk láthatóan kisodródik ellenőrzésünk alól, el kell hinnünk, hogy Istennek van egy tervező naptára Jézus második eljövetelével kapcsolatban is, amely ugyanolyan pontossággal teljesedik, mint az első advent. A pásztorokhoz hasonlóan várakozó magatartást kell gyakorolnunk addig, míg az angyalok be nem jelentik Jézus eljövetelét.

Douglas Jacobs

306. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 11. fejezetéhez (június 13-19.).

A 10 hónapos kislányunk ernyedten feküdt, mereven bámult, nem reagált semmire. – Madelyn, Madelyn – ismételgettem eredmény nélkül. Áthívtam a férjemet, és ő is csak hiába próbálta magára vonni a figyelmét.

– Kórházba kell vinnünk. – Míg ő a 911-et tárcsázta, én felhívtam a szüleimet, akik öt percnyire laktak. Hamarabb ideértek, mint a mentők. Az apukám a karjaiba vette a kicsi Maddie-t, aki még mindig nem reagált, viszont hányt. Apu érezte a vészhelyzetet, ezért kisétált az úton a mentő elé.

– Az anyukának be kell szállnia a mentőautóba – mondta a mentős a férjemnek. – A gyermekkórház felé tartunk. Nem muszáj követnie minket, de ott talál meg minket.

Ahogy közeledtünk a kórházhoz, az ügyeletes mentős felállt. Kibámulva a kis ablakon felhívta a kórházat, és értesítette őket, hogy egy tíz hónapos kislányt hoznak, aki nem reagál semmire. Tartottam magam, amíg a kórházba értünk. Könnyek patakzottak az arcomon és egész testemben remegtem, amikor beléptem a sürgősségi osztályra.

Az ima tartotta bennünk a lelket; másképp nem magyarázhatom meg a békénket a bizonytalanság közepette.

Egy barátunk felajánlotta, hogy a gyülekezeti családunk imádkozzon értünk. Ebből indult egy nemzetközi imalánc. A férjem és én elköteleztük magunkat, hogy hűségesek leszünk Istenhez, bármi is történik.

Isten meghallgatta azokat az imákat, a mi imáinkat. 12 teljes órával később, a gyermek intenzív osztályon, találkozhattam az én „igazi” Maddie-mmel. Az orvosok és a sürgősségi osztályon dolgozók azt mondták, hogy hasonló helyzetek nem igazán szoktak olyan jól végződni mint a mienk.

Hiszem-e, hogy Isten meghallgatja az imáinkat? Feltétlenül!

Sarah Schwisow

Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba


2 megjegyzés: