Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Gondolatok Mózes első könyve 9. fejezetéből
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20M%C3%B3zes%209&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20M%C3%B3zes%209&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
Mózes 1. könyvének 9. fejezete bemutatja azt a szövetséget, amelyet Isten kötött Nóéval és leszármazottaival az idők végéig. Figyeljük meg tüzetesen, hogy ez a szövetség mindenestől arról szól, amit Isten fog megtenni, és nem arról, amit Nóé ígért. Isten változhatatlan ígéretéről tanúskodik, nem az ember gyarló ígérgetéseiről. Minden az Isten szavával kapcsolatos, és nem az emberével. Az ígéret Isten kegyelmén alapul, nem az ember kezdeményezésén. A szivárvány annak az örök szövetségnek a jele, hogy Isten nem fogja ismét vízözönnel elpusztítani a Földet.
De valami mélyebb dologról is szó van itt. A Biblia a szivárványt Isten tróntermével összefüggésben említi (lásd: Ez 1:28; Jel 4:3; 10:1). Isten igazságát és irgalmát mutatja be; kegyelmét és hatalmát, könyörületét és erejét jelképezi. A szivárvány az Ő oltalmának és szabadításának az ígérete. Isten jellemének a tükröződése és az ő jelenlétének szimbóluma. Amikor legközelebb szivárványt látsz, emlékezz Istenre, aki a világegyetem trónján ül, és nemcsak a világ sorsát irányítja, hanem a te életedet is!
Mark Finley
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy értékelje a Veled kötött szövetséget! Adjad, hogy mindig emlékezzen kegyelmedre, oltalmadra és jelenlétedre, Jézus nevében. Ámen!
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 1. fejezet
1. fejezet – Miért engedte meg Isten a bűnt? (6. rész)
Megvetéssel utasította el a hűséges angyalok érvelését és kérlelését, rászedett rabszolgáknak bélyegezve őket. Krisztus elsőbbségét önmaga és az egész mennyei sereggel szembeni igazságtalanságnak minősítette. Nem engedi tovább - mondta -, hogy a mennyei sereg jogait megsértsék. Soha többé nem fogja elismerni Krisztus felsőbbségét. Elhatározta, hogy igényt tart a neki járó megbecsülésre, és kezébe veszi azok irányítását, akik követői lesznek. A soraiba lépőknek új és jobb kormányzást ígért, amelyben mindenki szabadságot élvez. Sok angyal jelezte, hogy elfogadja őt vezetőjének. Hízelgő volt számára, hogy ilyen helyesléssel fogadták ajánlatait, és azt remélte, hogy megnyer magának minden angyalt; hogy egyenlő lesz magával Istennel és hogy a menny egész serege engedelmeskedni fog neki.
A hűséges angyalok még mindig kérlelték Lucifert és szimpatizánsait, hogy hódoljanak meg Isten előtt. Elmondták, milyen elkerülhetetlen következményekkel jár, ha erre nem hajlandók: ő, aki teremtette őket, meg tudja dönteni hatalmukat, és súlyosan megbünteti vakmerő lázadásukat. Egy angyal sem ellenkezhet sikeresen Isten törvényével, amely oly szent, mint Isten maga. Mindnyájukat intették, hogy ne hallgassanak Lucifer megtévesztő okoskodására, és kérlelték őt és követőit, hogy késedelem nélkül lépjenek Isten elé, és vallják meg, hogy tévedtek, amikor megkérdőjelezték bölcsességét és tekintélyét.
Sokan készek voltak megfogadni ezt a tanácsot, megtérni elégedetlenségükből, és ismét keresni az Atya és a Fiú kegyét. De Lucifer tarsolyában volt egy másik megtévesztés is. Ez a tekintélyes lázadó ekkor kijelentette, hogy a hozzá csatlakozó angyalok túl messzire mentek ahhoz, hogy visszafordulhassanak; hogy ő ismeri Isten törvényét, és tudja, hogy Isten nem fog megbocsátani. Azt mondta, hogy mindazoknak, akik meghódolnak a menny tekintélye előtt, tisztségüktől megfosztottan nem lesz többé becsületük. ő maga elhatározta, hogy soha többé nem fogja elismerni Krisztus tekintélyét. Az ő és követői számára - mondta - csak egy marad: hogy követeljék ki szabadságukat, és vívják ki jogaikat, amit Isten nem volt hajlandó megadni nekik.
Az igaz volt, hogy Sátán túl messzire ment ahhoz, hogy visszatérhessen. De nem így volt ez azokkal, akiket megvakított csalásaival. Számukra a hűséges angyalok tanácsaikkal és kérlelésükkel megnyitották a remény ajtaját. Az intés megfogadásával kimenekedhettek volna Sátán csapdájából. De hagyták, hogy a büszkeség, a vezetőjük iránti szeretet, és a korlátlan szabadság utáni vágy úrrá legyen rajtuk. Végül elutasították az isteni szeretettől és irgalomtól áthatott kérlelést.
Isten hagyta, hogy Sátán addig folytassa munkáját, amíg az engedetlenség szelleme tényleges lázadássá érik. Terveinek teljesen ki kellett bontakoznia, hogy mindenki megláthassa valódi jellegüket és céljukat. Lucifernek, mint felkent kérubnak, nagyon magas rangja volt. A mennyei lények mélységesen szerették, és neki nagy befolyása volt rájuk. Isten nemcsak a menny lakóit kormányozta, hanem minden létező világot is, amelyeket ő teremtett. És Lucifer arra a következtetésre jutott, hogy ha a menny angyalait bele tudja vonni a lázadásba, ugyanezt megteheti a világokkal is. Agyafúrtan képviselte a maga igazát, cselt és csalást alkalmazva céljai eléréshez. Nagyon jól tudott megtéveszteni. Elrejtve valódi szándékát, előnyhöz jutott. Minden tettét olyan titokzatosság fedte, hogy az angyaloknak nehéz volt leleplezni munkájának igazi jellegét. Amíg azt teljesen ki nem bontakoztatta, a gonoszságot nem lehetett a maga valódi mivoltában megláttatni. Elégedetlensége nem tűnt volna lázadásnak. Még a hűséges angyalok sem tudták teljesen felismerni jellegét, vagy meglátni azt, hogy Lucifer munkája hova vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése