2024. február 15., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 15 - CSÜTÖRTÖK - Jeremiás 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 18 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2018&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2018&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Istennek kész változtatni tervén. Ha Isten szép dolgokat tervez el valakivel kapcsolatosan, de ő szembe megy Isten akaratával, Isten megváltoztatja vele való elképzelését és szép tervei nem valósulnak meg. Vagy, ha Isten ítéletet helyez kilátásba, de a nép megtér, Isten nem hajtja végre az ítéletet. Isten szépet és jót akar az embernek, de nem kerülheti meg az ember szabad akaratából hozott döntéseit. A jó hír az, hogy az embernek van lehetősége megváltozni, jó döntéseket hozni és elkerülni az ítéletet.     

2.    Isten hozzáértő Mester. Olyan, mint a fazekas, aki a legnagyobb szakértelemmel és hozzáértéssel formálja az edényt, de ennek ellenére mégis van olyan, amelyik elromlik és mást kell készítenie belőle. Nem a Mester hibájából történik, hanem azért, mert az embernek van beleszólása ebbe. Ellenállhat Isten akaratának, akadályozhatja Őt munkájában, mert szabad akarattal megáldott lény. A szabad akarat használatának pedig következményei vannak.

3.    Az emberek néha Isten elleni haragjukat szolgáin akarják kitölteni. Az emberek az üzenetet hozó prófétára haragszanak, pedig ő nem a saját üzenetét hozza, hanem az Istenét. Mivel Istenen nem tudják kitölteni bosszújukat, szolgái ellen támadnak. Ez történt Jeremiással is.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki jót akar kihozni még abból is, amit az ember elront

b.    aki széppé és hasznossá próbálja formálni az embert

c.    aki sóvárogva várja népe megtérését, hogy a kilátásba helyezett büntetését elengedhesse

d.    aki ismeri és érti szolgája elkeseredését

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy tudja, Neked szép terveid vannak vele. Adjad, hogy a szép terveidet ne kelljen megváltoztasd vele kapcsolatosan, Jézus nevében! Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 10-11. fejezet

10. fejezet – Kiáltó szó a pusztában (5. rész)

Isten kegyelme árad arra a népre, amelynek szívébe van írva törvénye. Ők egyek vele. De a zsidók elszakadtak Istentől. Bűneik miatt elszenvedték ítéleteit. Ezért voltak pogány nép szolgaságában. Értelmüket elhomályosította a törvényszegés, és mivel az elmúlt időkben az Úr oly kegyelmes volt irántuk, találtak mentséget is bűneikre. Hízelegtek maguknak, mintha másoknál jobbak volnának, és jogot formáltak Isten áldásaira.

Mindezek "megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett" (lKor 10:11). Milyen gyakran félreértelmezzük Isten áldásait, és azzal áltatjuk magunkat, hogy jóságunkért kedvez nekünk! Isten nem teheti meg értünk, amit szeretne. Ajándékai növelik önelégültségünket, és szívünket megkeményíti a hitetlenségben és a bűnben.

János kijelentette Izrael tanítóinak, hogy büszkék, önzők és kegyetlenek, inkább hasonlítanak mérges kígyók fajzataihoz - ami halálos átok az embereken -, mint Ábrahám igaz és engedelmes gyermekeihez. Az Istentől kapott világosság fényében rosszabbak voltak a pogányoknál, akiknél sokkal felsőbbrendűnek érezték magukat. Elfeledkeztek a szikláról, amelyből Isten kifaragta őket, és a verem mélyéről, ahonnan kiemelte őket. Isten céljának véghezvitele nem tőlük függött. Ahogyan Ábrahámot kihívta a pogányok közül, úgy másokat is elhívhat a szolgálatára. Ezek szíve olyan élettelennek tűnhet, mint a sivatag kövei, de Isten Lelke életre keltheti őket, hogy cselekedjék akaratát, és beteljesüljön rajtuk ígérete.

"Immár pedig - mondta a próféta - a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik" (Lk 3: 9). Egy fa értékét nem a neve, hanem a gyümölcse határozza meg. Ha a gyümölcs értéktelen, a név nem mentheti meg a fát a pusztulástól. János kijelentette a zsidóknak, hogy Isten előtti helyzetüket jellemük és életük határozza meg. Hitvallásuk semmit sem ér. Ha életük és jellemük nincs összhangban Isten törvényével, akkor ők nem az Ő népe.

János szívhez szóló szavai elítélték hallgatóit. Kérdéssel fordultak hozzá: "Mit cselekedjünk tehát?" (Lk 3:10). János így felelt: "Akinek két köntöse van, egyiket adja annak, akinek nincs; és akinek van eledele, hasonlóképpen cselekedjék" (Lk 3:11). Intette a vámszedőket és a katonákat, ne legyenek igazságtalanok, erőszakosak.

Mindazok, akik Krisztus országának alattvalói lettek - mondta János -, bizonyságot fognak tenni hitükről és bűnbánatukról. Kedvességről, becsületességről és hűségről fog tanúskodni életük. Szolgálni fognak a rászorulóknak, adományaikat Istennek szentelik. Menedéket nyújtanak a védtelennek, példaképei az erénynek és együttérzésnek. Krisztus követői így fogják bizonyítani a Szentlélek átformáló erejét. Mindennapi életükben igazságosság, irgalmasság és Isten iránti szeretet látható. Ha nem úgy élnek, olyanok lesznek, mint a pelyva, amelyet tűzre vetnek.

"Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre - mondta János -, de aki utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó: ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel majd titeket" (Mt 3:11). Ésaiás próféta kijelentette, hogy az Úr megtisztítja népét bűneitől "az ítélet lelkével, a megégetés lelkével" (Ésa 4:3). Az Úr így szólt Izraelhez: "Kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat" (Ésa 1:25). A bűnnel szemben, bárhol van is, "a mi Istenünk megemésztő tűz" (Zsid 12:29). Mindazokban, akik alávetik magukat hatalmának, Isten Lelke megemészti a bűnt. De ha az ember ragaszkodik a bűnhöz, azonosul is vele. Azután pedig Isten dicsősége, amely elpusztítja a bűnt, el kell, hogy pusztítsa a bűnöst is. Jákób, miután egy éjszakán át küzdött az angyallal, felkiáltott: "Látám az Istent színről színre, és megszabadult az én lelkem," (lMóz 32:30). Jákób súlyosan vétkezett Ézsau ellen, de bűnét megbánta. Isten megbocsátott neki, bűnétől megtisztította, ezért tudta elviselni Isten jelenlétének megnyilatkozását. De ha valaki csak Isten elé járul, és közben szántszándékkal vétkezik, elpusztul. Krisztus második eljövetelekor a gonoszokat az Úr megemészti "az ő szájának leheletével ", és megsemmisíti "az ő megjelenésének feltűnésével" (2Thess 2:8). Isten dicsőségének fénye, amely életet ad az igazaknak, elpusztítja a gonoszokat.

Krisztusnak Keresztelő János idejében kellett megjelennie és kinyilatkoztatnia Isten jellemét. Puszta jelenléte is nyilvánvalóvá teszi az emberek bűneit. Csak akkor juthatnak közösségre Vele, ha meg akarnak tisztulni a bűntől. Csak a tiszta szívűek tartózkodhatnak jelenlétében.

Keresztelő János így hirdette Isten üzenetét Izráelnek. Sokan megszívlelték tanítását, és mindent feláldoztak, hogy engedelmeskedjenek. Tömegek követték ezt az új tanítót egyik helyről a másikra, és jó néhányan dédelgették a reményt, hogy ő a Messiás. De amint János úgy látta, hogy az emberek felé fordulnak, minden lehetőséget megragadott, hogy hitüket az Eljövendőre irányítsa.

2 megjegyzés: