Higgyeztek az Ő prófétáinak - április 30 - KEDD - Józsué 13

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 25. fejezet 1387. nap

"Azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt" - írta Pál. A levélnek ezt a részét sokan úgy magyarázzák, mintha Krisztus a halottakat magával hozná a mennyből. Pál ellenben úgy értette, hogy miként Krisztus is feltámadt halottaiból, az Úr az elaludt szenteket is előhívja sírjaikból és magával viszi fel a mennybe. Mily csodálatos vigasz! Mily dicső reménység! És nem csupán a thessalonikai gyülekezet részére, hanem minden idők minden kereszténye számára.

Mialatt Pál Thessalonikában munkálkodott, az idők jeleire vonatkozó tárgykört alaposan kifejtette. Részletesen kimutatta, hogy milyen események előzik meg az Emberfia megjelenését az egek felhőiben. Ezért nem tartotta szükségesnek, hogy erről bővebben írjon nekik. Ellenben kifejezetten utalt előbbi tanításaira: "Az időkről és időszakokról pedig atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek; mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint tolvaj éjjel. Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jő rájuk."

Ma is sokan élnek a földön, akik behunyják szemüket olyan jelek előtt, amelyeket Jézus adott az embereknek, hogy figyelmeztesse őket az újra-jövetele előtti időkre. Minden aggodalmukat elaltatják; közben pedig a végidők jelei gyorsan teljesednek és a világ rohamosan közeledik ahhoz az időponthoz, amikor az Emberfia megjelenik az égnek felhőiben. Pál arra tanít, hogy nagy bűn közönyösen viselkedni azon jelekkel szemben, melyek megelőzik Krisztus visszajövetelét. Aki ezt a mulasztást elköveti, azt az éjszaka és a sötétség gyermekének nevezi. A buzgókat és ébereket ekképpen bátorítja: .,De ti atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajmódra lephetne meg titeket. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok."

Az apostol ide vonatkozó tanításai korunk gyülekezetére is rendkívüli fontosságúak. Szükséges, hogy mindenkire, aki a közeledő vég előtt él. Pál következő szavai rendkívül mélyen hassanak: "Mi azonban, akik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe. Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Aki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele."

Az éber keresztény egyszersmind munkálkodó keresztény. Amennyire tőle telik, buzgón igyekszik az evangélium terjesztésében közreműködni. Amily mértékben növekszik szeretete Megváltója iránt, ugyanolyan mértékben növekszik szeretete embertársai iránt is. Jóllehet súlyos kísértések törnek reá, miként Mesterére is, de nem engedi magát ezektől megtántorítani, vagy pedig lelki nyugalmától megfosztani. Tudja, hogy minden szomorúság, ha helyes lelkülettel fogadja, megtisztítja, nemesbíti és szorosabban Krisztushoz fűzi. Mindazok, akik részt vesznek Krisztus szenvedéseiben, részesülnek majd vigaszában és végül dicsőségében is.

"Kérünk továbbá titeket atyámfiai" - folytatja Pál ebben a thessalonikaiakhoz intézett levelében -, "hogy becsüljétek azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket. És az ő munkájukért viseltessetek irántuk megkülönböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek."

Mai Bibliai szakasz: Józsué 13

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3zsu%C3%A9+13&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3zsu%C3%A9+13&version=NT-HU

Józsué bátor harcosként szolgált sok éven keresztül Mózes irányítása alatt, és úgy is mint Izrael legfőbb vezetője. Az Úr ezt mondta neki: „idős vagy, korban előrehaladott, és még sok a meghódítandó terület.” Aztán az Úr felsorolta az elfoglalandó területeket.

Nem kétséges, hogy Józsuét – vezetőként és harcosként eltöltött –  fáradságos élete, különösen pedig az utóbbi évek, Kánaán meghódításának évei, megöregítették. Az energiája bizonyára fogytán volt már, és örömmel hallgatta, ahogyan Isten a harcban való megállásra szólította fel, és arra kérte őt, hogy ossza el a területet a törzsek között, és engedje, hogy mindenki a saját területén fejezze be a feladatot. Isten szolgájaként Józsué kész volt arra, hogy feláldozza magát az Úrért. Ebben az időben 92 éves lehetett, és felszabadítóan hatott rá az a tudat, hogy a további feladatokat a törzsek fogják elvégezni. Ezután még 18 évet élt és 110 éves korában halt meg (Bír 2:8). Fontos megértenünk a különbséget a Józsué által elvégzett munka és az Izraelre hagyott munka között (SDA Bible Commentary [Hetednapi Adventista Bibliakommentár]. 2. kötet, 240. oldal).

Józsué esetéhez hasonlóan, jó arra gondolnunk, hogy egy bizonyos feladatot Izraelre kellett hagyni. Isten soha sem engedi meg egy embernek, hogy a vezetésben minden feladatot maga teljesítsen, mert ez oda vezetne, hogy azt hinné, saját erejének köszönhető a siker. Ez igaz lelki életünkre is. Minden lelki teljesítmény és egyéb siker a csapatmunka eredménye: a Szentlélek által, a mi közreműködésünkkel valósulhat meg.

Willie Edward Hucks II 

 

195. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  25. fejezetéhez (április 28 – május 4.).

A thesszalonikaiak azonnali megszabadulást reméltek bűnös természetüktől, mihelyt eljutott hozzájuk Krisztus üzenete. Nem akartak abba belegondolni, hogy istenfélő életet kell folytatniuk egész életük során, soha nem választva vágyaik azonnali kielégítését a Jézus szolgálata melletti tudatos döntés helyett.

Pál azt akarta, hogy a thesszalonikaiak megértsék, hogy Jézus nem rögtön jön el. A bűn emberét előbb le kell leplezni. Minden mai kereszténynek azt mondják, hogy az Úr hamarosan el fog jönni. Mégis, a thesszalonikaiknak lényegében véve azt mondták, hogy ne várják Jézus visszajövetelét az életük során. Néhányunk számára lehet, hogy Jézus nem fog eljönni az életünk során. Talán az a jellem valódi próbája, hogy minden egyes napot Jézusért éljünk, még akkor is, ha nem tudhatjuk, mikor fog visszatérni.

Amíg várjuk Jézus visszatérését, nem engedhetünk a lustaságnak vagy e világ élvezeteinek. Ehelyett összpontosítsunk arra, hogy milyen példák lehetünk mások számára.

Lacey Butler

Parkview Adventista Akadémia

Lacombe, Alberta, Kanada

Fordította: Gősi Csaba