2026. szeptember 5. SZOMBAT – Ezsdr 6:13-22; Zak 4; Próféták és királyok – Nem hatalommal és nem erőszakkal
Ide kattintva olvashatod a mai teljes olvasmányokat: https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/
Ide kattintva olvashatod el a mai szakaszokat: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/2/225/revidealt-karoli
Saját olvasótervet is készíthetsz, hogy honnan kezded el olvasni a Bibliát és vele párhuzamosan az Ellen White írásokat, de, ha velünk tartasz és együtt haladsz csoportunkkal, minden nap megkapod az adott szakaszra utaló linket.
Ha saját ütemben szeretnél olvasni, vagy egyszerűen meg szeretnéd tudni, hogy bizonyos bibliai szakaszhoz mit írt Ellen White, ezen a linken meg tudod tenni: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv
Azoknak, akik a régi rendszer
szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott
fejezethez írt magyarázatot:
https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/02/higgyetek-az-o-profetainak-februar-29.html
|
Ezsdr 6:13-22; Zak 4 |
Ellen White idézetek – Próféták és
királyok - Nem hatalommal és nem erőszakkal |
|
Ezsdr 6:13-22 A templom Adár hónap harmadik napjára
készült el, Dárius király uralkodásának hatodik esztendejében. Azután a hazatértek az első hónap
tizennegyedik napján megtartották a páskát. Zak 4 1. Majd visszatért az angyal, aki beszélt
velem, és felköltött engem, mint amikor valakit álmából költenek fel. 2. Azt kérdezte tőlem: Mit látsz? Azt
mondtam: Íme, egy színarany mécsestartót látok, melynek a tetején az
olajtartó, rajta pedig hét mécses van, és hét-hét cső tartozik a tetején lévő
mécsesekhez, 3. mellette pedig két olajfa áll. Egyik
az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig a bal oldalán. 4. Akkor azt kérdeztem az angyaltól, aki
velem beszélt: Mik ezek, Uram? 5. Erre így felelt az angyal, aki velem
beszélt: Hát nem tudod, mik ezek? Azt mondtam: Nem, Uram! 6. Ő így felelt nekem: Ez az ÚR beszéde
Zerubbábelhez: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! – ezt
mondja a Seregek URa. 7. Ki vagy te, te nagy hegy? Síksággá
leszel Zerubbábel előtt! Ő kihozza a zárókövet, és közben ilyen kiáltás
hallatszik: Áldás, áldás reá! 8. Majd így szólt hozzám az ÚR szava: 9. Zerubbábel keze vetette meg a ház
alapját, és az ő keze fejezi majd be azt. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek
URa küldött el engem hozzátok. 10. Mert akik csúfolták a kicsiny
kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet. A hét
mécses pedig az ÚR szemeit jelzi, amelyek átlátják az egész földet. 11. Akkor azt kérdeztem tőle: Mi ez a két
olajfa a mécsestartó jobb és bal oldalán? 12. Másodszor is szóltam, és
megkérdeztem: Mit jelent az olajfának az a két ága, amely a két aranycső
mellett van, és öntik magából az arany olajat? 13. Így szólt hozzám: Hát nem tudod, mik
ezek? Azt mondtam: Nem, Uram! 14. Ő azt mondta nekem: Ezek ketten az
olajjal fölkentek, akik az egész föld Ura mellett állnak. |
Zakariás a következő kinyilatkoztatást
kapta Zorobábel munkájáról mindjárt azután, hogy látomásban látta Jósuát és
az Angyalt. „A velem beszélő angyal újra fölébresztett engem – mondja
Zakariás –, ahogyan álmából szokták fölébreszteni az embert, és ezt kérdezte
tőlem: Mit látsz? Én így feleltem: Egy színarany lámpatartót látok, tetején
egy tál; hét mécses van rajta, és a tetején levő mécseseknek hét-hét csücske
van. Két olajfa áll mellette, az egyik a táltól jobbra, a másik
balra. {PK 593.1} Megkérdeztem a velem beszélő angyaltól:
Mit jelentenek ezek, uram?... Erre ő így szólt hozzám: Az Úr igéje ezt mondja
Zerubbábelnek: Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! –
mondja a Seregek Ura.” {PK 593.2} „Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem
tőle: Mit jelent ez a két olajfa a lámpatartó jobb, és bal oldalán? Másodszor
is megszólaltam, és megkérdeztem: Mit jelent az olajfáknak az a két ága,
amelyekből két aranycsövön át folyik le az aranyszínű olaj?... Ekkor így
felelt: Ezek ketten a felkentek, akik az egész föld Urának a szolgálatára
állnak” (Zak 4:1–6, 11–12, 14). {PK 593.3} Ebben a látomásban az Úr előtt álló két
olajfa arany csöveken át üríti magából az arany olajat a gyertyatartó
olajtartójába. Innen kaptak olajat a templom lámpái, hogy fényük tiszta
legyen és állandóan világítsanak. Az Isten közelében álló felkentektől éppen
így árad Isten népére a menny világosságának, szeretetének és erejének
teljessége, ha másoknak is továbbítják a fényt, örömet és a megújító erőt.
Aki így meggazdagodik, annak gazdagítania kell másokat Isten szeretetének
kincseiből. {PK 594.1} Zorobábel sokféle nehézséggel küzdve
építette az Úr házát. Kezdettől fogva az ellenség „elcsüggesztette Júda
népét, és elrettentette őket az építéstől.” „...és karhatalommal
megakadályozták munkájukat” (Ezsd 4:4, 23). De az Úr közbelépett az építők
érdekében és prófétája, Zorobábel által ezt kérdezte: „Ki vagy te, te nagy
hegy? Síksággá válsz Zerubbábel előtt! Ő teszi föl a zárókövet, miközben ezt
kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!” (Zak 4:7) {PK 594.2} Isten népe történelmében mindig a
nehézségek leküzdhetetlennek látszó nagy hegyei meredtek azok elé, akik
igyekeztek véghezvinni a menny szándékát. Ezeket az akadályokat az Úr hitük
próbájaként engedte meg. Amikor minden oldalról körül vagyunk zárva, legfőbb
ideje, hogy bízzunk Istenben és Lelkének erejében. Az élő hit gyakorlása
közben lelkileg erősödünk és bizodalmunk rendíthetetlenné válik. Így lesz a
lélek győzelmes hatalommá. A hit parancsoló szava előtt eltűnnek az
akadályok, amelyeket Sátán helyez a keresztény ember útjába, mert a menny
hatalmasságai sietnek segítségére. „...semmi sem volna nektek lehetetlen” (Mt
17:20). {PK 594.3} Ha a világ valamit kezdeményez, azt
látványosan és dicsekvéssel teszi. Isten pedig a kicsiny dolgokat az igazság
és jogosság dicső győzelmének kezdetéül szánja. Néha csalódásokkal és
látszólagos kudarccal neveli munkásait. Azt akarja, hogy megtanuljanak a
nehézségeken diadalmaskodni. {PK 595.1} Az ember könnyen elbizonytalanodik a
zűrzavar és az akadályok láttán. Pedig ha mindvégig kitartóan bízik, Isten
egyengeti útját. Sikert arat a nehézségekkel vívott küzdelmében. Zorobábel
bátor lelkülete és rendíthetetlen hite előtt a nehézségek nagy hegyei
síksággá váltak; és aki lerakta az alapot, „...az ő keze fogja bevégezni.” „Ő
teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!” (Zak
4:9, 7) {PK 595.2} Isten egyházát nem emberi hatalom és
képesség alapította, ezért elpusztítani sem tudja. Nem az ember erejéhez mért
sziklára épült az egyház, hanem Krisztus Jézusra, a Korszakok Sziklájára,
„...és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta” (Mt 16:18). Ha Isten
jelen van, ügye állandó és szilárd lesz. „Ne bízzatok az előkelőkben; egy
emberben sem” (Zsolt 146:3) – szól hozzánk az üzenet. „A megtérés és
higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek” (Ézsa
30:15). Isten dicsőséges műve, amely az igazság örök elveire épült, soha nem
semmisül meg, hanem egyre jobban megacélosodik, „nem hatalommal és nem
erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura” (Zak
4:6). {PK 595.3} Szó szerint teljesedett az az ígéret,
hogy „Zerubbábel keze rakta le ennek a templomnak az alapját, és az ő keze
fogja bevégezni” (Zak 4:9). „Így a júdai vének sikeresen folytatták az
építkezést Aggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a prófétálása
szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta
és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. Elkészítették a
templomot Dárius király uralkodásának a hatodik évében, az Adár hónap
harmadik napjára” (Ezsd 6:14–15). {PK 596.1} Nem sokkal ezután felszentelték a
helyreállított templomot. „Akkor örömmel ünnepelték meg Izráel fiai, a papok,
a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, az Isten háza
fölszentelését. ...azután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik
napján” (Ezsd 6:16, 19). {PK 596.2} A második templom nem volt oly fenséges,
mint az első; Isten jelenlétének látható jelei sem szentelték meg.
Felszentelésénél nem mutatkozott meg természetfölötti erő. A dicsőség felhője
sem jelent meg, hogy betöltse az újonnan felépült templomot. Nem szállt alá
tűz az égből, hogy az oltárra tett áldozatot megeméssze. A dicsőség nem
jelent meg többé a kérubok között a szentek szentjében. Nem lehetett ott
látni a frigyládát, a kegyelem királyi székét, sem a bizonyság tábláit. Nem
adott választ mennyei jel Isten akaratáról a pap kérdésére. {PK 596.3} Mégis ez volt az az épület, amelyről az
Úr elmondatta Aggeus prófétával: „Nagyobb lesz e későbbi templom dicsősége,
mint a korábbié volt, mondja a Seregek Ura...” „Megrendítek minden népet, és
elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja
a Seregek Ura” (Hag 2:9, 7). Tudós emberek századokon át igyekeztek
kimutatni, hogy milyen vonatkozásban teljesült ez. De az Aggeusnak adott
ígéretben, a Názáreti Jézus, a népek vágya adventjében – aki személyes
jelenlétével megszentelte a templomot – sokan nem akartak semmiféle
különleges fontosságot látni. Elméjüket elhomályosította a gőg és a
hitetlenség, hogy ne értsék meg, valójában mit is jelentenek a próféta
szavai. {PK 597.1} A második templomot nem Jahve
dicsőségének felhője tisztelte meg, hanem annak jelenléte, akiben „lakik az
istenség egész teljessége”, – Isten maga, aki „megjelent testben” (Kol 2:9;
1Tim 3:16). A második templom azzal szárnyalta túl dicsőségben az elsőt, és
csakis azzal, hogy Krisztus földi szolgálata során személyes jelenlétével
tisztelte meg. „A népek vágya” valóban megjelent a templomban, amikor
megszentelt pitvaraiban a Názáreti tanított és gyógyított. |




