2026. augusztus 4. KEDD – Dn 1:9-20. Próféták és királyok – Babilon udvarában
Ide kattintva olvashatod el a mai
szakaszokat: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/2/193/revidealt-karoli
Saját olvasótervet is készíthetsz, hogy honnan kezded el olvasni a Bibliát és vele párhuzamosan az Ellen White írásokat, de, ha velünk tartasz és együtt haladsz csoportunkkal, minden nap megkapod az adott szakaszra utaló linket.
Ha saját ütemben szeretnél olvasni, vagy egyszerűen meg szeretnéd tudni, hogy bizonyos bibliai szakaszhoz mit írt Ellen White, ezen a linken meg tudod tenni: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv
Azoknak, akik a régi rendszer
szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott
fejezethez írt magyarázatot:
https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/01/higgyetek-az-o-profetainak-januar-30.html
|
Dn 1:9-20 |
Ellen White idézetek – Próféták és
királyok Babilon udvarában |
|
Dn 1:9-20 9. Isten pedig kegyelemre és irgalomra
méltóvá tette Dánielt a főudvarmester előtt. 10. Azt mondta a főudvarmester Dánielnek:
Félek az én uramtól, a királytól, aki elrendelte, hogy mi legyen az ételetek
és az italotok. Miért látná, hogy a ti arcotok soványabb, mint a veletek
egykorú ifjaké? Hiszen így bajba sodornátok engem a királynál! 11. Akkor Dániel azt mondta annak a
felügyelőnek, akit a főudvarmester Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá fölé
rendelt: 12. Kérlek, tégy próbát szolgáiddal tíz
napig! Adjanak nekünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt
igyunk. 13. Azután nézd meg a mi arcunkat és
azoknak az ifjaknak arcát, akik a király ételéből esznek, és amit látsz,
annak megfelelően cselekedjél majd szolgáiddal. 14. Erre ő engedett nekik ebben a
dologban, és próbát tett velük tíz napig. 15. Tíz nap múlva arcuk szebbnek és
testük tápláltabbnak látszott a többi ifjúénál, akik a király ételéből ettek. 16. Ezért a felügyelő elvette a nekik
rendelt ételt és bort, és zöldségféléket adott nekik. 17. Isten pedig a négy ifjúnak ismeretet
és értelmet adott mindenféle íráshoz és bölcsességhez. Dániel pedig értett
mindenféle látomáshoz és az álmokhoz is. 18. Miután pedig elérkezett az idő,
amikorra meghagyta a király, hogy eléje vigyék őket, bevitte őket a
főudvarmester Nebukadneccar elé. 19. A király beszélgetett velük, és az
összes közül senki sem volt olyan, mint Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá,
így ők a király szolgálatába álltak. 20. Minden bölcsességet és értelmet
kívánó dologban, amely felől a király érdeklődött tőlük, tízszer okosabbnak
találta őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész
országában voltak. |
„Isten a főudvarmestert jóindulatra és
szeretetre indította Dániel iránt...” és kérését – hogy ne kelljen magát
megfertőztetnie – érdeklődéssel hallgatta, de habozott, hogy teljesítse-e.
„Félek az én uramtól, a királytól, mert ő rendelkezett így ételetekről és
italotokról. Mi lesz, ha azt látja, hogy ti soványabbak vagytok, mint a
veletek egykorú ifjak? Még bajba kerülök miattatok a királynál!” {PK
483.3} Dániel azután a felügyelőhöz fordult,
akinek különös gondjaira bízta az udvarmesterek fejedelme a héber ifjakat.
Arra kérte, hogy mentse fel őket a király étele és itala fogyasztása alól.
Kérte, hogy tegyen próbát tíz napig. Ez alatt kapjanak a héber ifjak egyszerű
ételeket, míg társaik a királyi csemegéből esznek. {PK 483.4} A felügyelő beleegyezett, bár félt, hogy
e kérés teljesítése miatt magára vonja a király haragját. Dániel pedig tudta,
hogy nyert ügye van. A tíznapos próba végén az udvarmesterek fejedelme az
ellenkezőjét tapasztalta annak, mint amitől félt. „...szebbnek látszottak, és
kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál, akik a király ételéből ettek.”
Személyes megjelenésükben a héber ifjak feltűnő fölényt mutattak társaikkal
szemben. Ennek eredményeképpen Dánielnek és társainak megengedték, hogy
folytassák egyszerű étrendjüket tanulmányuk egész ideje alatt. {PK
484.1} A héber ifjakat három évig tanították „a
káldeusok írására és nyelvére.” Ez alatt szilárdan megőrizték Isten iránti
hűségüket és hatalmába vetett bizalmukat. Önmegtagadó szokásaikhoz
céltudatosság, szorgalom és állhatatosság járult. Nem hiúságból vagy becsvágyból
kerültek a király udvarába, azok társaságába, akik nem ismerték és nem félték
Istent. Foglyok voltak idegen országban, ahova a végtelen Bölcsesség helyezte
őket. Az otthon hatásaitól és a szent kapcsolatoktól elszakítva is igyekeztek
becsületesen helytállni, hogy elnyomott népüknek megbecsülést szerezzenek,
Istent pedig – akinek szolgáltak – megdicsőítsék. {PK 484.2} Az Úr elismeréssel figyelte a héber ifjak
állhatatosságát, önmegtagadását, tiszta szándékait; és áldása kísérte őket.
„Megadta az Isten, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és
bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához
is”. Teljesült az ígéret: „...akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget
szerzek...” (1Sám 2:30). Mivel Dániel rendíthetetlen bizalommal kapaszkodott
Istenbe, a prófétaság lelkét kapta. Míg az udvari élet kötelezettségeiben
emberektől kapott eligazítást, Isten megtanította a jövő titkainak
megértésére és arra, hogy az idők végéig tartó világtörténelmi eseményeket
milyen képekben és szimbólumokban foglalja írásba az eljövendő nemzedékek
számára. {PK 484.3} Amikor elérkezett az ifjak tanulmányi
vizsgáztatásának ideje, a hébereket az udvari szolgálat más jelöltjeivel
együtt hallgatták meg. De „egysem akadt több közöttük olyan, mint Dániel,
Hananjá, Mísáél és Azarjá.” Éles felfogásuk, sokrétű ismeretük, választékos
és szabatos beszédük tanúskodott értelmi képességeik romlatlanságáról és
elevenségéről. „...bölcsesség és értelem dolgában tízszerte okosabbaknak
találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál.” „...a király
szolgálatába álltak.” {PK 485.1} Babilon királyi udvarában minden ország
képviseltette magát tehetséges, természetes képességekkel gazdagon megáldott,
a világ által nyújtható legnagyobb műveltséget elsajátított emberekkel. A
héber ifjak kiváltak mindannyiuk közül. Fizikai erőben és szépségben,
szellemi frissességben és irodalmi műveltségben utolérhetetlenek voltak.
Egyenes tartásuk, határozott, rugalmas járásuk, tiszta tekintetük, józan
gondolkodásuk, kellemes leheletük helyes szokásaikról és olyan
emelkedettségről tanúskodtak, amellyel a természet tünteti ki azokat, akik
törvényeinek engedelmeskednek. |
