Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 22. fejezet 293. nap
Az
isteni parancs pillanatában Mózesnek nem volt önbizalma, úgy érezte, hogy lassú
beszédű és félénk. Erőt vett rajta a tehetetlenség érzése, amikor arra gondolt,
hogy neki kell Isten szócsövének lennie Izraelhez. Miután azonban elfogadta a
megbízást, egész szívvel belevetette magát a munkába, teljesen az Úrban bízott.
Küldetésének nagysága megmozgatta értelmi képességeinek legjobb erőit. Isten megáldotta
készséges engedelmességét és ékesszólóvá, reményteljessé és öntudatossá tette,
és alkalmassá lett a legnagyobb szolgálatra, amelyet Isten valaha is emberre
bízott. Tanulság számunkra, hogy Isten mit tehet azok jellemének megerősítése
érdekében, akik teljesen bíznak benne és maradéktalanul alávetik magukat
parancsainak.
Ha
elfogadjuk az Isten által ránk helyezett felelősséget és teljes szívünkkel
eleget teszünk, akkor elnyerjük az ahhoz szükséges erőt. Bármilyen szerény legyen
is a tisztség, de ha Isten erejében bízva hűen törekszünk munkája végzésére,
elérjük az igazi nagyságot. Ha Mózes csak a maga erejére és bölcsességére
támaszkodott volna, és mohón fogadta volna a nagy megbízatást, ezzel
bebizonyította volna alkalmatlanságát. Az a tény, hogy az ember saját
gyengeségét érzi bizonyítja, hogy tudatában van a rábízott munka nagyságának, s
ezért Istenhez fordul tanácsért és erőért.
Mózes
visszatért apósához és elmondta neki, hogy szeretné meglátogatni testvéreit
Egyiptomban. Jethró beleegyezését adta ehhez, és ezzel az áldással bocsátotta
útjára: "Eredj el békességgel." Mózes feleségével és gyermekeivel
együtt útnak indult. Nem közölte küldetését, mert attól tartott, hogy akkor
családja nem kísérné el. Mielőtt azonban eljutottak volna Egyiptomba, Mózes
jobbnak látta saját biztonságuk érdekében feleségét és gyermekeit visszaküldeni
Midiánban lévő otthonukba.
Titokban
azért is vonakodott visszatérni Egyiptomba, mert rettegett a fáraó és az
egyiptomiak haragjától, amely negyven évvel ezelőtt gerjedt fel ellene.
Engedelmeskedve Isten parancsának, elindult, s az Úr tudatta vele, hogy akkori
ellenségei meghaltak.
Midiánból
eltávozva, Mózes az Úr nemtetszésének megdöbbentő és rettenetes
figyelmeztetését kapta. Fenyegető módon egy angyal jelent meg, mintha el akarná
őt pusztítani. Az angyal semmi magyarázatát nem adta megjelenésének, azonban
Mózesnek azonnal eszébe jutott, hogy Isten egyik követelményét semmibe vette.
Felesége rábeszélésére nem hajtotta végre kisebbik fián a körülmetélés
szertartását. Nem tett eleget annak a feltételnek, amely feljogosította a
gyermeket Isten Izraellel kötött szövetségének áldásaira. A kiválasztott vezető
részéről tanúsított mulasztás csökkenthette volna a nép szemében az isteni
előírások erejét. Czippóra attól való félelmében, hogy az angyal megöli férjét,
maga hajtotta végre a körülmetélést. Az angyal ezután megengedte Mózesnek, hogy
folytassa útját. Mózesnek a fáraóhoz való küldése életveszéllyel járt és életét
csak a szent angyalok által őrizhette meg. Amíg Mózes tudatosan elhanyagolta
kötelességét, addig nem lehetett biztonságban, ebben az esetben Isten angyalai
sem védhették meg őt.
A
nyomorúság idején, közvetlenül Krisztus eljövetele előtt az igazakat mennyei
angyalok védik meg, de nem lesz védelem azok számára, akik áthágják Isten törvényét.
Az angyalok nem tudják megvédeni azokat, akik semmibe vettek csak egyet is
Isten parancsolatai közül.
Mai Bibliai szakasz: 1 Királyok 3
Salamon azzal kezdte uralkodását, hogy
szövetségre lépett a fáraóval. Valószínű, hogy ezzel a belső biztonságot akarta
biztosítani. Ez a gondolkozásmódja olyan házassághoz vezetett, amelyet Isten
nem hagyott jóvá. Noha felesége elhagyta isteneit, Salamon úgy vélte, mindent ő
tud jobban. Sok mai, modern nemzet életében is előfordul, hogy a házasságok
politikai érdekből köttetnek. Számtalan alkalommal követik el ezt a hibát.
Láthatunk olyan eseteket, amikor emberek megtértek, és alávetették magukat
Istennek, de az ellenkezőjét is tapasztalhattuk, ahol a helytelen szövetségek
életeket tettek tönkre.
A Biblia azt mondja,
hogy Salamon szerette az Urat. Édesapjának, Dávidnak a példája hatással volt
rá. Jánoshoz, a szeretett tanítványhoz hasonlóan Salamon is válaszolt Isten
szeretetére. Isten szeret bennünket tökéletlenségeink ellenére is.
Sokféleképpen kommunikál velünk: a próféták által, írott szava által, de egykor
úgy döntött, Salamonnal álomban találkozik – Gibeon városában. Salamont
bizonnyal meglepte Isten kérdése: „Kérj,
amit csak akarsz tőlem.” Salamon nagyon bölcs volt, és nem gazdagságot
kért, sem dicsőséget, hanem értelmes szívet. Istennek tetszett Salamon kérése,
és nemcsak bölcsességet adott neki, hanem tiszteletet és gazdagságot is.
Micsoda ellentmondás, hogy sokan, akik a világi gazdagságot választják, végül elbuknak,
mert nincs bölcsességük. A király Istentől kapott bölcsessége nyilvánvalóvá
vált a két asszony vitájának rendezésében, akik mindketten azt állították, hogy
a gyermek az övék. Salamon nagy bölcsességről tett bizonyságot, és a nemzetek
előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Isten volt vele.
Kérjünk mi is
bölcsességet és értelmes szívet az Úrtól!
Leo Ranzolin
39. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 22. fejezetéhez
(ápr. 24-30.).
Ez a fejezet
Mózesnek, Isten szolgájának a formálódását írja le. A József idején megszerzett
kiváltságok már a múlté lettek, szándékosan eltörölte őket az új fáraó. Ez a
fáraó elrendelte a zsidó fiúgyermekek halálát. Mózes Isten gondviselése által
megmenekült, és az édesanyja gondoskodhatott róla legfiatalabb éveiben. Micsoda
bizonyságtétellé válik a történet az édesanyák befolyására!
A
zsidók Egyiptom jólétét keresték, nem a háborút, ami sokatmondó. Az egyetlen
bűnük a hitük sértetlensége volt. „Azonban mindig megtartották elkülönültségüket.
Az egyiptomiakkal nem társultak, nem vették fel nemzeti szokásaikat, sem
vallásukat…” (242 o.) Megvizsgálhatjuk, hogy mennyire hűségesek voltak, ha a
kivonulás eseményeit tekintjük! Azonban egy fontos szempontot tartsunk szem
előtt: Isten népe nem azért akar különböző lenni, mert valami feltételezett
erény van abban, ha különbözőek. A különbözőség csupán az eredménye a hitünk
sértetlenségének, amikor bűnös kultúrában vagyunk.
Mózes alázatos pásztorként szolgált negyven
éven keresztül. „De a végtelen Bölcsesség negyven évi alázatos pásztorkodásra
hívta el azt, akit népe majdani vezetőjévé választott.” (247–238. o.) „Az örök
hegyek ünnepélyes fenségében a Mindenható hatalmát és dicsőségét szemlélte
napról napra…” (251. o.) Isten hívása váratlanul jött, az égő csipkebokor
formájában. A megadás az életében felkészítette őt arra, hogy elfogadja Isten
ígéretét a hatalomra, és bátorsággal fogjon hozzá a munkához. „Legyen a példája
előttünk is arra, hogy mit tesz Isten azok jellemének megerősítésére, akik tökéletesen
bíznak Benne és maradéktalanul engedelmeskednek parancsainak.” (255. o.)
A vezetői képességek fejlesztése a
lelkiséggel kezdődik!
Skip Bell
Andrews University
Theological Seminary
Fordította: Gősi Csaba