2021. június 15., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 15 - KEDD - Lukács 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 11. fejezet 2160. nap

11. fejezet (3. rész) – MEGHALLGATOTT IMÁK

Az imameghallgatás feltételei. – Vannak feltételek, amelyek alapján elvárhatjuk, hogy Isten meghallgassa imáinkat. Az első feltétel az, hogy érezzük és felismerjük segítségének szükségét. Hisz megígérte: „Vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizet a szárazra.” (Ésa 44:3) Azok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, és szívük mélyéből vágyakoznak Isten után, biztosak lehetnek, hogy Isten megelégíti őket. De a szívnek nyitva kell lennie Isten Lelkének befolyása előtt, hogy az isteni áldásokat befogadhassa.

Nagy ínségünk már önmagában is olyan érv, amely a legbeszédesebben szólal fel érdekünkben. Ámde nékünk kell az Urat keresnünk, hogy érettünk cselekedjen. „Kérjetek és adatik néktek.” (Mt 7:7) És Ő, „aki az Ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róm 8:32)

Ha igazságtalanságot rejtegetünk szívünkben, és tudatosan vétkezünk, az Úr nem hallgathat meg bennünket; csak a bűnbánó és összetört szív imája kedves előtte. Ha minden felismert igazságtalanságot jóvátettünk, remélhetjük, hogy Isten meghallgatja kérésünket. Érdemeink sohasem ajánlanak bennünket Isten kegyelmébe; egyedül Krisztus érdeme és szolgálata vált meg, és az Ő vére tisztít meg bennünket; a mi munkarészünk az, hogy az imameghallgatás feltételeinek eleget tegyünk.

A győzelmes ima másik eleme a hit. „Mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik.” (Zsid 11:6) Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” (Mk 11:24)

Az ígéret határtalan, és hű az Isten, aki adta. Ha nem is nyerjük el azonnal, amit kérünk, mégis higgyük, hogy az Úr hallja kérésünket, és teljesíteni fogja. Sokszor annyira tévedünk, és annyira rövidlátók vagyunk, hogy oly dolgokat kérünk, amik a legkevésbé sem válnának áldásunkra. Mennyei Atyánk szeretetből úgy válaszol imáinkra, hogy azt adja csak meg, ami a javunkra szolgál, s amit magunk is kívánnánk, ha a Szentlélektől megvilágosítva a dolgok valódi állását láthatnánk. Ha imáink látszólag nem részesültek meghallgatásban, erősen ragaszkodjunk az ígérethez. A meghallgatás ideje bizonnyal el fog jönni, és elnyerjük azokat az áldásokat, amelyekre legnagyobb szükségünk van. De merészség azt állítani, hogy imánk mindenkor és úgy hallgattatik meg, amint és ahogyan kívánjuk. Isten sokkal bölcsebb, semhogy tévedhetne, és sokkal jobb, mintsem visszatartson jó adományokat azoktól, akik igazságban járnak. Azért bízzatok benne, megvigasztalódva, még akkor is, ha imátok nem talál azonnal meghallgatásra. Bízzatok sziklaszilárdan ígéretében: „Kérjetek és adatik néktek!”

Ha félelmünkre és kétségeinkre hallgatunk, vagy ha minden titokba bele akarunk látni, mielőtt igaz hitünk lenne, nehézségeink mind nagyobbak lesznek. Ha gyengeségünk és alárendeltségünk érzetében jövünk Istenhez, akinek tudása végtelen, aki összes teremtményeit ismeri, és szava, akarata által kormányoz mindeneket, valamint feltárjuk hitben és alázatosságban mindazt, ami szívünket nyomja, akkor meghallgatja jajkiáltásainkat, és megenyhíti szívünket. A szívből fakadó, őszinte ima a legszorosabb közösségbe emel bennünket az Örökkévaló Lelkével. Ha pillanatnyilag nincs is rendkívüli bizonyítékunk arra, hogy Megváltónk és Üdvözítőnk szeretettel, részvéttel hajol le hozzánk, ez mégis úgy van. Bár láthatóan nem érzékeljük jelenlétét, keze mégis szeretettel és szívbéli részvéttel megpihen rajtunk.

Ha kegyelmet és áldást kérünk Istentől, szívünket is a szeretet és megbocsátás lelkületének kell áthatnia. Hogy is imádkozhatjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek” (Mt 6:12), holott haragot tartunk szívünkben? Ha elvárjuk imáink meghallgatását, akkor nekünk is éppúgy és olyan mértékben kell megbocsátanunk másoknak, amilyen mértékben mi elvárjuk bűneink bocsánatát.

Az imában való kitartás szintén feltétele a meghallgatásnak. Mindig imádkoznunk kell, ha növekedni akarunk hitben és tapasztalatokban. Állhatatosnak kell lennünk az imában (Róm 12:12), és vigyáznunk kell abban hálaadással (Kol 4:2). Péter így figyelmezteti a hívőket: „Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok.” (1Pt 4:7) Pál apostol is int bennünket: „Imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” (Fil 4:6) Júdás levelében a következőket olvashatjuk: „Ti pedig, szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szentlélek által, tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében.” (Júd 20–21) – Jézushoz vezető út, 95–97. o.

Ha csupán részben, félszívvel engedelmeskedünk Istennek, ígérete nem fog teljesedni életünkben. – A nagy Orvos lábnyomán, 227. o.

Ha szeretnénk imáinkra választ kapni, azokkal összhangban kell élnünk. – Vigyázzunk és imádkozzunk, hogy életünkben semmilyen következetlenség ne legyen! Nem mulaszthatjuk el bemutatni másoknak, hogy az imában való vigyázás azt jelenti, hogy imáinkat Istennél hagyjuk, hogy megválaszolhassa azokat. – Selected Messages 1. kötet, 116–117. o.

Az imának semmilyen értéke nincs, ha nem élünk összhangban azzal. – „Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.” (Róm 8:7) Hivatkozzatok erre az ígéretre, amikor imádkoztok. Előjogotok szent merészséggel járulnotok Isten elé. Amikor őszintén kérjük, hogy világossága ránk ragyogjon, meghall bennünket és válaszolni fog kéréseinkre. Ehhez azonban összhangban kell élnünk azzal, amit imában kérünk, ellenkező esetben fohászaink értéktelenek. Láttam olyan apát, aki miután olvasott a Szentírásból és imádkozott, azonnal szidni kezdte a gyermekeit. Hogyan válaszolhat Isten ilyen körülmények között az imáira? Ha miután megszidja gyermekeit, egy apa imádkozik, vajon lesz-e valami haszna annak az imának a gyermekeit illetően? Semmi, hacsak nem egy bűnbánó imáról van szó. – Gyermeknevelés, 499. o.

Ha választ akarunk kapni az imára, ne feledkezzünk meg Istent dicsőíteni. – Kérésből és elfogadásból álljon-e egész vallásos életünk? Hát örökké csak szükségleteinkre gondoljunk, és soha ne fejezzük ki a hálánkat? Sohase dicsérjük Istent azért, amit értünk tesz? Nem imádkozunk eleget, és még akkor is takarékoskodunk a köszönettel. Sokkal erőteljesebb lenne imánk, ha Isten szerető gondoskodása több hálát és dicséretet visszhangozna bennünk. Egyre gazdagabbá válnánk Isten szeretetében, és többet is ajándékozna nekünk, amiért dicsőíthetnénk Őt. Te, aki panaszkodsz, hogy Isten nem hallgatja meg imádat, változtass jelenlegi magatartásodon, és egészítsd ki kéréseidet dicsérettel. Amikor majd méltányolod jóságát és irgalmát, meglátod, méltányolni fogja kéréseidet. Imádkozz, imádkozz buzgón és szüntelenül, de ne feledkezz meg a dicséretről sem! – Bizonyság tételek 5. kötet, 317. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%204&version=NT-HU

Lukács evangéliumát olvasva megfigyelhetjük azt ahogyan a fogalmak kialakulnak. Lukács 4:1-ben az a Szentlélek Aki alászállt Jézusra, amikor megkeresztelkedett (3:22), most elviszi őt a pusztába. Miután legyőzte Sátánt és kísértéseit „Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába” (4:14). Amikor szombaton felállt a názáreti zsinagógában, ezt olvasta Ézsaiástól: „Az Úrnak Lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem...” (18. vers). Kapernaumban Jézus sok ördögöt kiűzött és „nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus” (41. vers).

Miért vitte ki a Szentlélek Jézust a pusztába? Jézus azt tanította a tanítványainak, hogy így imádkozzanak: „És ne vígy minket kísértésbe” (Lk 11:4), de a Szentlélek kísértésbe vezette Jézust és negyven napos böjtbe. Jézusnak a kísértésekre adott válaszában találjuk meg a megoldást.

A harc helyének kiválasztása életbevágó. Jézus a saját területén harcolt, ami nem más, mint Isten Igéje. Az ördög mindig azzal kísért, hogy kételkedjünk abban, hogy kik vagyunk: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré” (3. vers). Jézus nem saját isteni tekintélyével válaszolt sátán kételyt ébresztő kísértésére, hanem azt a fegyvert használta, amely a legjobb minden kísértés ellen: „Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal... ami az Úr szájából származik” (4. vers; 5Móz 8:3).

Mi nem a saját jó cselekedeteinkkel bizonyítjuk sátánnak és önmagunknak azt, hogy Isten gyermekei vagyunk, hanem Isten ígéreteivel és az Ő gondoskodásával, ahogyan életünket féltő szeretettel óvja. Jézus Mózes történetéből idézett, amikor Izrael fiaihoz szólt: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr, már negyven esztendeje a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged, megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem?” (5Móz 8:2).

Ezután Mózes elmagyarázta a pusztai tapasztalat célját: „Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik” (5 Mózes 8:3).

Jézus azzal győzte le sátánt, hogy bízott Isten Igéjében és a Szentlélek vezetésében. Amikor sátán téged is kísért, válaszolj a Lélek erejében Isten ígéreteivel és parancsaival. Ahogy Istent imádod és szolgálod (8. vers), engedd meg Isten Igéjének és a Léleknek, hogy legyen a te kenyered, erőd és biztonságod!

Douglas Jacobs

306. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 11. fejezetéhez (június 13-19.).

A 10 hónapos kislányunk ernyedten feküdt, mereven bámult, nem reagált semmire. – Madelyn, Madelyn – ismételgettem eredmény nélkül. Áthívtam a férjemet, és ő is csak hiába próbálta magára vonni a figyelmét.

– Kórházba kell vinnünk. – Míg ő a 911-et tárcsázta, én felhívtam a szüleimet, akik öt percnyire laktak. Hamarabb ideértek, mint a mentők. Az apukám a karjaiba vette a kicsi Maddie-t, aki még mindig nem reagált, viszont hányt. Apu érezte a vészhelyzetet, ezért kisétált az úton a mentő elé.

– Az anyukának be kell szállnia a mentőautóba – mondta a mentős a férjemnek. – A gyermekkórház felé tartunk. Nem muszáj követnie minket, de ott talál meg minket.

Ahogy közeledtünk a kórházhoz, az ügyeletes mentős felállt. Kibámulva a kis ablakon felhívta a kórházat, és értesítette őket, hogy egy tíz hónapos kislányt hoznak, aki nem reagál semmire. Tartottam magam, amíg a kórházba értünk. Könnyek patakzottak az arcomon és egész testemben remegtem, amikor beléptem a sürgősségi osztályra.

Az ima tartotta bennünk a lelket; másképp nem magyarázhatom meg a békénket a bizonytalanság közepette.

Egy barátunk felajánlotta, hogy a gyülekezeti családunk imádkozzon értünk. Ebből indult egy nemzetközi imalánc. A férjem és én elköteleztük magunkat, hogy hűségesek leszünk Istenhez, bármi is történik.

Isten meghallgatta azokat az imákat, a mi imáinkat. 12 teljes órával később, a gyermek intenzív osztályon, találkozhattam az én „igazi” Maddie-mmel. Az orvosok és a sürgősségi osztályon dolgozók azt mondták, hogy hasonló helyzetek nem igazán szoktak olyan jól végződni mint a mienk.

Hiszem-e, hogy Isten meghallgatja az imáinkat? Feltétlenül!

Sarah Schwisow

Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. június 14., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 14 - HÉTFŐ - Lukács 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 11. fejezet 2159. nap

11. fejezet (2. rész) – MEGHALLGATOTT IMÁK

Imádkozzatok hittel, és a válasz nem marad el. – Ha jól megtanuljuk az Úr által küldött tanítást, akkor mindenben segítségünkre lesz alkalmas időben. Bízz Istenben! Imádkozz sokat és higgy! Ha bízol, remélsz, hiszel és szorosan fogod a végtelen hatalom kezét, a hódítóknál hatalmasabb leszel.

Az igaz munkások hittel járnak és fáradoznak. Amikor a jó és gonosz hatalmak közti csata elkeseredetté válik, olykor belefáradnak a munka lassú haladásának látványába. De ha nem félnek és nem is rettegnek, észreveszik majd, hogy a felhők szertefoszlanak, és beteljesedik a szabadulás ígérete. A homályon át, amellyel Sátán körülvette őket, meglátják az igazság napja fényes sugarainak ragyogását.

Dolgozzatok hittel, s az eredményeket bízzátok Istenre. Imádkozzatok hittel, s Isten gondviselésének titka megadja nektek a választ. Néha úgy tűnik, mintha lehetetlen lenne a siker. De te azért csak dolgozzál, higgyél. Erőfeszítéseidbe vigyél hitet, reményt és bátorságot. Amikor megtetted, ami tőled telik, várj az Úrra, hogy kijelentse hűségét, és Ő be fogja tölteni szavát. Várj, ne nyugtalankodj, hanem rendíthetetlen hittel és rendíthetetlen bizalommal várj! – Bizonyságtételek 7. kötet, 245. o.

Erőt nyerhetünk Istentől. Ő képes segíteni. Mennyei kegyelmet és bölcsességet adhat. Ha hittel kérünk, kapni fogunk, de ehhez őrködnötök kell az imádkozásban. Vigyázz, imádkozz és dolgozz! Ezek legyenek vezényszavaitok! – Bizonyságtételek 2. kötet, 427. o.

Isten elküldött, hogy dolgozzunk az Ő szőlőjében. Kötelességünk mindent megtenni, ami erőnkből telik. „Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet, mert nem tudod, melyik jobb, ez vagy amaz.” (Préd 11:6) Túl kevés a hitünk. Korlátokat szabunk Izrael Szentjének. Hálásaknak kellene lennünk, hogy egészen addig leereszkedik, hogy eszközeiként használ fel minket. Minden kitartó, hitből fakadó ima választ kap az Atyától. Talán nem éppen abban a formában, ahogyan vártuk, de pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükségünk van rá. „Ha énbennem maradtok, és megtartjátok az én szavaimat, kérjetek bármit, amit csak akartok, és megkapjátok.” – Review and Herald, 1897. március 23.

Ha találunk időt az imádkozásra, Isten is talál időt a válaszadásra. – Minden kitartó ima, mellyel kegyelemért és erőért esedezünk, választ kap… Kérjétek Istent, hogy mindazt megtegye értetek, amire a segítsége nélkül nem lennétek képesek. Mondjatok el mindent Jézusnak. Osszátok meg vele szívetek titkait, mert az Ő szeme belelát a lélek legsötétebb kamrájába is; a gondolataitok nyitott könyvként tárulnak fel előtte. Miután lelketek javát szolgáló dolgokat kértetek tőle, higgyétek, hogy meg fogjátok kapni azokat, és Ő meg is adja szívetek kéréseit. Fogadjátok el teljes szívvel ajándékait, hiszen Jézus azért halt meg, hogy rendelkezhessetek a menny értékeivel, és végül boldog otthonra leljetek a mennyben. Ha időt szakítotok az imádkozásra, Isten is időt szakít, hogy válaszoljon nektek. – My Life Today, 16. o.

Örüljetek, hogy Isten válaszolt imáitokra. – Imádkozzatok hittel. El ne mulasszátok összhangba hozni életeteket könyörgéseitekkel, hogy elnyerhessétek a kért áldásokat. Ne hagyjátok meggyengülni hiteteket, mert az elnyert áldás a hittel arányos. „Legyen a ti hitetek szerint.” „Bármit kértek bizalommal, megkapjátok.” (Mt 9:29, 21:22) Imádkozzatok, higgyetek, örvendezzetek. Énekeljetek dicséretet Istennek, hisz meghallgatja imáitokat. Fogjátok szaván az Urat. „Hűséges, aki az ígéreteket tette.” (Zsid 10:23) Egyetlen őszinte, buzgó kérés sem vész kárba. Az út nyitva, a folyam ömlik. Gyógyító ereje van; az élet, egészség és üdvösség üdítő áramlatait önti. – Bizonyságtételek 7. kötet, 274. o.

Kitartásotok a biztosíték, hogy Isten válaszolni fog. – Amikor egy ember kitartóan kér Istentől valamit (a Jézus Krisztus neve lévén az egyedüli mennyen és földön, amely által elnyerhető az üdvösség), kitartásában és komolyságában benne találtatik Isten elkötelezettsége, hogy gazdagon válaszoljon az imára, sokkal többet nyújtván, mint amit kértünk vagy gondoltunk. Nemcsak a Jézus nevében kell, hogy imádkozzunk, hanem a Szentlélek forró ihletésére is. Hiszen „maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal” (Róm 8:26). Az imák alapját komoly hit feltételezi. Tartsatok ki az imádkozásban! Isten nem azt mondja, hogy imádkozzatok egyszer, és én válaszolok nektek. Arra kér, hogy szüntelenül imádkozzunk, és higgyük, hogy megkapjuk, amit kérünk, mert Ő válaszolni fog. – Th e Gospel Herald, 1902. május 28.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%203&version=NT-HU

János és Jézus mindketten születésük után harminc évvel kezdték el életművüket (23. vers). De mit tettek addig? János a sivatagban lakott (1:80), Jézus pedig ácsként dolgozott Názáretben (lásd: Márk 6:3). A várakozási idő azonban nem volt elvesztegetett idő. János „növekedett, és erősödött lélekben...” (1:80). Jézus szintén „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta” (2:40); „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (2:52).

Milyen nagyszerű munkára készít fel téged Isten életed várakozó időszakaiban? Amikor várakozó állásban vagy, kérd Istent, hogy segítsen megerősödnöd lélekben és teljesedj be bölcsességgel. Imádkozz azért, hogy növekedjél a bölcsességben és az Isten és emberek előtt való kedvességben! 

János a sivatagban várakozott, amíg az Úr meg nem szólította őt (2. vers). Kr.u. 27-et írtak ekkor, „Tibérius császár uralkodásának tizenötödik évében” (1. vers), abban az évben, amelyről Dániel azt mondta, hogy a Messiás meg fog jelenni (lásd: Dán 9:24-27). János a megtérés keresztségét hirdette a bűnök bocsánatára (3. vers), amely üzenet egyenesen Ézsaiás 40:3-5-ből származik: „Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit...” (4-6. vers).

Elfogadtad-e már a jó hírt, hogy Jézus meg akarja bocsátani a bűneidet? Ha nem, kérlek, fogadd el János hívását a bűnbánatra és a bűnök bocsánatára. A bűnbánat azt jelenti, hogy őszinte szomorúságot érzünk bűneink miatt, és vágyunk „megtéréshez méltó gyümölcsöket” teremni (8. vers), hogy Jézushoz hasonló életet éljünk. Olvassuk el János válaszát hallgatóinak arra a kérdésére, hogy „mit cselekedjünk tehát?” (10-14. vers). Követni akarod János tanácsát?

Az egyik napon, amikor János keresztelt, „Jézus is megkeresztelkedett” (21. vers). Csak Lukács jegyzi fel azt, hogy Jézus alázatosan csatlakozott másokhoz, és válaszolt János hívására. Ha még nem keresztelkedtél meg, kövesd a Megváltó példáját, és keresztelkedj meg! 

Míg Jézus születését angyalok jelentették be, addig keresztségét az Atya és a Szentlélek jelentette be. „… leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm” (22. vers). A teremtéshez hasonlóan a Szentháromság most is összefogott, hogy megváltson bennünket. A Szentháromság hatalma elérhető számodra ma imádra való válaszként, ugyanúgy, ahogy Jézus számára is azon a napon ott a Jordán folyó partján.  

Douglas Jacobs

306. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 11. fejezetéhez (június 13-19.).

A 10 hónapos kislányunk ernyedten feküdt, mereven bámult, nem reagált semmire. – Madelyn, Madelyn – ismételgettem eredmény nélkül. Áthívtam a férjemet, és ő is csak hiába próbálta magára vonni a figyelmét.

– Kórházba kell vinnünk. – Míg ő a 911-et tárcsázta, én felhívtam a szüleimet, akik öt percnyire laktak. Hamarabb ideértek, mint a mentők. Az apukám a karjaiba vette a kicsi Maddie-t, aki még mindig nem reagált, viszont hányt. Apu érezte a vészhelyzetet, ezért kisétált az úton a mentő elé.

– Az anyukának be kell szállnia a mentőautóba – mondta a mentős a férjemnek. – A gyermekkórház felé tartunk. Nem muszáj követnie minket, de ott talál meg minket.

Ahogy közeledtünk a kórházhoz, az ügyeletes mentős felállt. Kibámulva a kis ablakon felhívta a kórházat, és értesítette őket, hogy egy tíz hónapos kislányt hoznak, aki nem reagál semmire. Tartottam magam, amíg a kórházba értünk. Könnyek patakzottak az arcomon és egész testemben remegtem, amikor beléptem a sürgősségi osztályra.

Az ima tartotta bennünk a lelket; másképp nem magyarázhatom meg a békénket a bizonytalanság közepette.

Egy barátunk felajánlotta, hogy a gyülekezeti családunk imádkozzon értünk. Ebből indult egy nemzetközi imalánc. A férjem és én elköteleztük magunkat, hogy hűségesek leszünk Istenhez, bármi is történik.

Isten meghallgatta azokat az imákat, a mi imáinkat. 12 teljes órával később, a gyermek intenzív osztályon, találkozhattam az én „igazi” Maddie-mmel. Az orvosok és a sürgősségi osztályon dolgozók azt mondták, hogy hasonló helyzetek nem igazán szoktak olyan jól végződni mint a mienk.

Hiszem-e, hogy Isten meghallgatja az imáinkat? Feltétlenül!

Sarah Schwisow

Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. június 13., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 13 - VASÁRNAP - Lukács 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 11. fejezet 2158. nap

11. fejezet (1. rész) – MEGHALLGATOTT IMÁK

Ha valamit kérünk, Isten meghallgat. – A világ bölcsessége szerint imára nincs szükség. Tudós emberek állítják, hogy az ember nem kaphat imájára választ: hogy az imát nem igazolják a természeti törvények; csoda volna teljesedése, és csodák nem léteznek. A világegyetemet – mondják – változatlan törvények igazgatják, és Isten maga sem tesz semmit e törvényekkel ellentétben. Tehát Istent – szerintük – kötik saját törvényei; mintha az isteni törvények működése kizárhatná az isteni szabadságot. Ez a tanítás ellentétben áll a Szentírás bizonyságtételével. Vajon Krisztus és apostolai nem műveltek csodákat? Ugyanaz a könyörületes Megváltó ma is él, és ma is éppúgy kész meghallgatni a hitből fakadó imát, mint amikor az emberek között élt. A természetes együttműködik a természetfelettivel. Isten tervét képezi az is, hogy a hittel elmondott imánkra válaszként megadja azt, amit kérés nélkül nem árasztott volna ránk. – A nagy küzdelem, 525. o.

Amikor abban az előjogban van részetek, hogy hittestvéreitekkel találkozhattok a gyülekezetben, beszéljetek nekik az Isten és a lélek közti kommunikáció fontosságáról. Mondjátok el nekik, hogy amennyiben hallgatnak szívük indítására, és imára kulcsolják kezüket, Isten válaszolni fog kéréseikre. Figyelmeztessétek őket, hogy ne hanyagolják el vallásos kötelezettségeiket. Biztassátok őket, hogy imádkozzanak! Ha találni szeretnénk, akkor keresnünk kell. Ha kapni szeretnénk, kérnünk kell, és ha azt akarjuk, hogy megnyíljanak előttünk az ajtók, kopogtatnunk kell. – Signs of the Times, 1890. február 10.

Jézus nem azért szólít fel követésére, hogy azután elhagyjon bennünket. Ha életünket átadjuk szolgálatára, többé nem fordulhat elő olyan helyzet, amelyről Isten ne gondoskodott volna már előre. Bármilyenek is a körülmények, van egy vezetőnk, hogy irányítsa utunkat; bármilyen tanácstalanok vagyunk, van egy megbízható Tanácsadónk, s bármilyen szomorúság, gyász vagy egyedüllét ér bennünket,van egy együtt érző barátunk. Még ha tudatlanságunkban tévedünk is, Krisztus nem hagy el… „Amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.” (Mt 21:22) – Az evangélium szolgái, 263. o.

Isten az Ő áldásának ajándékával válaszol az alázatos hitre. – A mennyel való közeli, szoros kapcsolat megadja a helyes hangot hűségeteknek, és sikeretek alapja is lesz. Függőségetek érzete imára fog serkenteni, kötelességérzetetek pedig erőfeszítésre. Ima és igyekezet, igyekezet és ima, ez lesz életetek kötelessége. Úgy imádkozzatok, mintha az összes eredmény és dicséret Istent illetné. Másrészt úgy fáradozzatok, mintha a kötelesség teljesen a tietek lenne. Ha erőre van szükségetek, elnyerhetitek, csupán higgyetek Istenben, fogjátok Őt szaván, cselekedjetek hitből, és akkor az áldás meg fog érkezni.

Az alázatos, bizakodó, töredelmes szívűeket Isten elfogadja, imáját meghallgatja, és amikor Isten segít, minden akadály félregördül az útból. Hány kiemelkedő képességű, kitűnő képzettségű bukott már el, amikor felelős pozícióba helyezték, míg a gyöngébb szellemi képességű a kevésbé kedvező környezetben csodálatosan eredményes lett. Az a titka ennek, hogy az előbbiek magukban bíztak, az utóbbiak viszont azzal fogtak össze, akinek csodálatos a tanácsa, és hatalmas a karja, hogy meg is valósítsa, amit szándékozott. – Bizonyságtételek 4. kötet, 538–539. o.

Az egyszerű imák, amelyek a Szentlélek késztetésére törnek fel a szívből, a félig nyitott kapukon keresztül felemeltetnek a mennybe,kapuk, amelyekről így nyilatkozott Krisztus: „Íme, adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat.” (Jel 3:8) Ezek az imák Krisztus feddhetetlenségének kellemes tömjénillatával elegyítve felszállnak az Atyához, aki megválaszolja azokat. – Bizonyságtételek 6. kötet, 467. o.

A gyermeki egyszerűséggel elmondott imádság meghallgatásra talál. – „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék… Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz Őbenne.” (Jn 7:37, 4:14)

Ha az ígéretek ellenére azt választjuk, hogy fonnyadozzunk és tikkadjunk az élet vize hiányában, az a mi hibánk. Ha Krisztushoz jönnénk, egyszerűen, mint a gyermek jön földi szüleihez, és kérnénk, amit ígért, és hinnénk is, hogy megkapjuk, akkor meg is kapnánk, amit kértünk. – Bizonyságtételek 9. kötet, 179. o.

Imádkozzatok és higgyetek! – Isten nem azt mondja, hogy kérd egyszer, és megkapod. Hanem arra szólít, hogy lankadatlanul, állhatatosan imádkozzunk. Ha kitartunk a könyörgésben, buzgóságunk erősödik, és még jobban vágyunk arra, amit kérünk. Krisztus így szólt Mártához Lázár sírjánál: „Ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét.” (Jn 11:40)

Sok embernek nincs élő hite. Ezért nem látják, hogy Isten milyen hatalmas. Gyengeségük forrása: hitetlenség. Jobban bíznak saját cselekedeteikben, mint abban, amit Isten tehet értük. Megpróbálnak Isten nélkül eredményeket elérni. Terveznek, de keveset imádkoznak. Nem bíznak igazán Istenben. Azt gondolják, hogy hisznek, pedig csak a pillanat hatása alá kerültek. Nem ismerik fel, hogy mire van szükségük, és hogy Isten kész adni. Ezért nem ismételgetik kéréseiket az Úr előtt.

Olyan buzgón és kitartóan kell könyörögnünk, mint az a megszorult barát, aki éjfélkor ment kenyeret kérni. Minél buzgóbban és állhatatosabban kérünk, annál szorosabb lelki egységre jutunk Krisztussal. Több áldást kapunk, mert hitben erősödtünk.

A mi feladatunk imádkozni és hinni. Legyünk éberek, és imádkozzunk! Vigyázzunk, imádkozzunk, és az imákat meghallgató Istennel együtt dolgozzunk! Sose felejtsük el, hogy „Isten munkatársai vagyunk” (1Kor 3:9). Imáinkkal összhangban beszéljünk és cselekedjünk! A próba vagy azt tanúsítja, hogy hitünk őszinte, vagy pedig azt, hogy csak formaságból imádkozunk. – Krisztus példázatai, 145–146. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=NT-HU

Évekkel az első űrhajó repülése előtt meglátogattam a kilövő állomást a Kennedy Űrközpontban. Ott az űrhajó repülési terve egy nagy irányítóterem egész falát betöltötte. A naptárban minden nap alatt fel voltak sorolva azok a feladatok, amelyeket arra a dátumra el kellett végezni. Egy függő vörös szalag mutatta, hogy hol tartunk a visszaszámlálásban az első űrhajó kilövéséig.

Képzeljük el a mennyei tervező naptárt Isten trónja fölött, amint felsorol minden eseményt Jézus születése körül. Az egyik bejegyzés így szólhat: „Augustus császár kiadja a rendeletet, hogy az egész világ összeírattassék” (Lk 2:1). Isten időzítette a császár népszámlálásának minden részletét, hogy József és Mária pontosan akkor érkezhessen meg ősi hazájába, Betlehembe, amikor Jézusnak meg kell születnie: „És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát” (6-7. vers).

Mint jó történetmondó, Lukács nem árulja el nekünk Jézus születésének a jelentőségét, hanem engedi, hogy az Úr egyik angyala elmondja a közelben levő pásztorok egy csoportjának a jó hírt, hogy „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában” (11. vers). Az angyal szándékosan fokozza a várakozást: a Megváltó születése „nagy öröm, amely az egész nép öröme” (10. vers). Hirtelen, mintha már többé nem tudtak volna csendben maradni, angyalok sokasága jelenik meg, kik ezt mondják: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat” (14. vers).

Minden bibliai szakasz tartalmaz valamilyen igazságot Istenről, amely jó hír neked és nekem. Ez az az evangélium szó alapjelentése. Az evangélium annak a jó híre, amit Isten tett, tesz és tenni fog értünk. Lukács 2. fejezetének jó híre a tied és az enyém ma. A Betlehemben született csecsemő a mi Megváltónk, az Úr Krisztus!

A Biblia minden ígérete jó hír, mert arról beszél, hogy mit tesz Isten. Az angyalok sokaságága szerint Jézus születésének az a célja, hogy békességet hozzon nekünk. Ahhoz, hogy megtapasztald Jézus békéjét, arra van szükséged, hogy úgy fogadd az angyal pásztorokhoz intézett szavait, mint személyes meghívót, hogy Jézust Megváltódként elfogadd. Ahogy a mi 21. századi világunk láthatóan kisodródik ellenőrzésünk alól, el kell hinnünk, hogy Istennek van egy tervező naptára Jézus második eljövetelével kapcsolatban is, amely ugyanolyan pontossággal teljesedik, mint az első advent. A pásztorokhoz hasonlóan várakozó magatartást kell gyakorolnunk addig, míg az angyalok be nem jelentik Jézus eljövetelét.

Douglas Jacobs

306. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 11. fejezetéhez (június 13-19.).

A 10 hónapos kislányunk ernyedten feküdt, mereven bámult, nem reagált semmire. – Madelyn, Madelyn – ismételgettem eredmény nélkül. Áthívtam a férjemet, és ő is csak hiába próbálta magára vonni a figyelmét.

– Kórházba kell vinnünk. – Míg ő a 911-et tárcsázta, én felhívtam a szüleimet, akik öt percnyire laktak. Hamarabb ideértek, mint a mentők. Az apukám a karjaiba vette a kicsi Maddie-t, aki még mindig nem reagált, viszont hányt. Apu érezte a vészhelyzetet, ezért kisétált az úton a mentő elé.

– Az anyukának be kell szállnia a mentőautóba – mondta a mentős a férjemnek. – A gyermekkórház felé tartunk. Nem muszáj követnie minket, de ott talál meg minket.

Ahogy közeledtünk a kórházhoz, az ügyeletes mentős felállt. Kibámulva a kis ablakon felhívta a kórházat, és értesítette őket, hogy egy tíz hónapos kislányt hoznak, aki nem reagál semmire. Tartottam magam, amíg a kórházba értünk. Könnyek patakzottak az arcomon és egész testemben remegtem, amikor beléptem a sürgősségi osztályra.

Az ima tartotta bennünk a lelket; másképp nem magyarázhatom meg a békénket a bizonytalanság közepette.

Egy barátunk felajánlotta, hogy a gyülekezeti családunk imádkozzon értünk. Ebből indult egy nemzetközi imalánc. A férjem és én elköteleztük magunkat, hogy hűségesek leszünk Istenhez, bármi is történik.

Isten meghallgatta azokat az imákat, a mi imáinkat. 12 teljes órával később, a gyermek intenzív osztályon, találkozhattam az én „igazi” Maddie-mmel. Az orvosok és a sürgősségi osztályon dolgozók azt mondták, hogy hasonló helyzetek nem igazán szoktak olyan jól végződni mint a mienk.

Hiszem-e, hogy Isten meghallgatja az imáinkat? Feltétlenül!

Sarah Schwisow

Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba


2021. június 12., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 12 - SZOMBAT - Lukács 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 10. fejezet 2157. nap

10. fejezet (7. rész) – MIÉRT VAN OKUNK AZ IMÁRA?

Ima által jobban megértjük Isten Igéjét. – Senki sincs biztonságban, ha nem imádkozik. Egyetlen nap, egyetlen óra se teljék el ima nélkül. Különösképpen értelmet kérjünk az Úrtól, hogy megértsük Igéjét. Benne vannak leleplezve a nagy csaló ámításai, és az eszközök, amelyekkel sikeresen ellenállhatunk neki. Sátán nagy értéssel idéz a Szentírásból, és a maga érdeke szerint értelmezi az igéket, hogy csapdába csaljon. Alázatos szívvel kell kutatnunk az Írásokat, és egy pillanatig se feledkezzünk meg arról, hogy teljes mértékben Istentől függünk. Miközben szüntelenül Sátán tervein a szemünk, hittel imádkoznunk kell: „Ne vígy minket a kísértésbe!” – A nagy küzdelem, 530. o.

A Bibliát soha nem szabad imádkozás nélkül kutatni. Csak a Szentlélek tudja megéreztetni velünk a könnyen megérthető dolgok fontosságát, és csak Ő akadályozhatja meg a nehezen érthetőek kiforgatását. Isten mennyei angyalokat bízott meg azzal, hogy Igéjének befogadására alkalmassá tegyék szívünket; olyannyira, hogy az ige szépségében gyönyörködni, intéseiből okulni tudjunk, ígéreteiből pedig életet és erőt merítsünk. Tegyük magunkévá a zsoltáros könyörgését: „Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát!” (Zsolt 119:18) A kísértés sokszor legyőzhetetlennek tűnik, mert az imádkozás és az igekutatás elhanyagolása miatt a megkísértett nem emlékszik mindjárt Isten ígéreteire, és nem a Szentírás fegyvereivel próbálja Sátánt legyőzni. De azokat, akik jártasak akarnak lenni Isten dolgaiban, angyalok veszik körül, és a bajban emlékeztetik őket az éppen akkor szükséges igazságokra. Tehát, amikor az ellenség „eljő, mint egy sebes folyóvíz« (Ésa 59:19), Isten Lelke zászlót bont előtte. – A nagy küzdelem, 599–600. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%201&version=NT-HU

Lukács az evangéliumát egy új kereszténynek, Theofilusnak írja, „hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, amelyekre taníttattál” (Lk 1:4). Próbáld meg úgy olvasni Lukács evangéliumát, mintha te lennél Theofilus, aki akkor nyitja ki először Lukács levelét. Mindegyik történetnél kérdezd meg, hogy hogyan segít ez megértened annak a bizonyosságát, hogy Jézus a te Megváltód. Lukács az ő evangéliumát a Jézus életéről szóló rendszerezett beszámolónak nevezi (3. vers). Az ő rendszere bizonyos értelemben különbözik Máté és Márk rendszerétől, de általánosságban véve időrendben számol be az eseményekről. 

Zakariással, az idős és igaz életű pappal kezdődik a beszámoló, akik kételkedik abban a jó hírben, amit Gábriel angyal hoz, hogy felesége Erzsébet, aki túl van a termékeny koron, mégis gyermeket fog szülni, akit Jánosnak neveznek majd el, és a Megváltó eljövetelét fogja hirdetni (5-25. vers). Ezek után szembeállítja Zakariás kételkedését egy fiatal lány, Mária hitével, aki hisz Gábrielnek, amikor hat hónappal később elmondja neki, hogy gyermeke fogan a Szentlélektől, és ő fogja megszülni az eljövendő Megváltót, Jézust (26-39. vers).

Zakariásnak minden oka megvolt arra, hogy higgyen, Máriának pedig minden oka megvolt arra, hogy kételkedjen Gábriel szavaiban. Gábriel angyal megjelenik Zakariásnak az illatáldozati oltár jobb oldalánál, ami jó indulatot sejtet. Papként ismerte azt a történeket, hogy Sára, aki túl volt azon a koron, hogy gyermeket szüljön, fiút szült Ábrahámnak, de Ábrahámhoz hasonlóan ő is kételkedik Isten ígéretében és megkérdezi Gábrielt: „Miről tudhatom én ezt meg?” (18. vers).

Erőnk vagy gyengeségünk befolyásolja a bizalmunkat Isten képességeiben. Gábriel gyorsan emlékezeti Zakariást arra, hogy ne a lehetetlenségen gondolkozzon, hanem Isten ígéretén: „Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked” (19. vers).

Másrészről viszont, amikor Gábriel Máriához ment, arra kérte, hogy higgyen valami olyasmiben, ami azelőtt soha nem történt meg, történetesen, hogy egy szűz szüljön. Mária egyszerűen ezt kérdezte: „Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?” (34. vers). Gábriel magyarázatára Mária így válaszolt: „legyen nékem a te beszéded szerint” (38. vers).

Amint Lukács evangéliuma első fejezetét olvasod, kérdezd meg magadtól: valóban hiszem azt, hogy „az Istennél semmi sem lehetetlen” (37. vers)? Ha Zakariáshoz hasonlóan megkísértetsz, hogy kételkedj Isten ígéreteiben, ha valami lehetetlennek tűnik, akkor figyelj Isten hatalmára, amely már munkálkodik az életedben! Fia körülmetélésekor Zakariásnak minden szükséges bizonyítéka megvolt. Ezért, amikor megkérik, hogy adjon nevet a Fiának, magabiztosan írta le azt a nevet, amelyet Gábriel korábban mondott neki: „János a neve” (64. vers). Imádkozz azért, hogy Isten adjon neked is hitet, hogy elfogadd ígéreteit, és Jézus második eljövetelének az ígéretét!   

Douglas Jacobs

305. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 10. fejezetéhez (június 6-12.).

Kisgyermekes apukaként gyakran hallom a kérdést: „De miért, apa?” A legtöbb esetben jó a kérdés. Végül is a fiatal, fejlődő elmének nyomós okra van szüksége, hogy azt tegye, amire kérték.

Azonban néha a „Miért?” kérdéssel igyekeznek megkerülni a szükséges változtatást. Honnan tudom? Mert bármennyire is gyűlölöm beismerni, de amikor Isten arra késztet, hogy változtassak az életemen, én is gyakran azon veszem észre magam, hogy ugyanezt a stratégiát alkalmazom.

Az, hogy az életünkben nagyobb részt tegyen ki az imádság, áldozatot követel sokunktól. Időbe telik és állhatatosságot igényel, és kihívást jelenthet, hogy még több változást vigyünk végbe az életünkben.

De megéri-e ez a változtatás? Igen, hihetetlenül. Mint ahogy ez a fejezet találóan rámutat, tucatnyi jó oka van, hogy az imádságot előbbre soroljuk az életünkben.

Gondoljunk csak Jézus példájára.

„Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.” (Márk 1:35)

A napjának legfontosabb idejében, mielőtt még bármi megzavarhatta volna, Jézus imádkozott. De nem csak a nap kezdetén. A földi szolgálata alatt Jézust gyakran imádság közepette találhattuk, függetlenül attól, hogy a nap mely órájáról volt szó.

És mivel imádkozott, Jézus győzedelmeskedett Sátán és a bűn felett. És emiatt a győzelem miatt a megváltás az enyém és a tied. Köszönjük, Jézus, hogy első helyre tetted az imádságot. Hadd járjak én is a Te nyomdokaidban.

Eddie Schwisow

A Prófécia Hangja PR Igazgatója, Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba

2021. június 11., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 11 - PÉNTEK - Márk 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 10. fejezet 2156. nap

10. fejezet (6. rész) – MIÉRT VAN OKUNK AZ IMÁRA?

Az imára kapott válaszok késztessenek Isten iránti hálára és dicséretre. – Sámuel első könyvének második fejezetében egy odaszentelt életű, Istent szolgáló és dicsérő asszony imáját olvashatjuk: „Örvendez az én szívem az Úrban, felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, mert szabadításodnak örvendezek én! Senki sincs olyan szent, mint az Úr, sőt, rajtad kívül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk.” (1Sám 2:1–2) Anna hálaáldozata az imájára kapott válaszért értékes lecke mindazoknak, akik a mai napon választ kaptak imájukra. Elmulasztjuk-e megköszönni Istennek szerető jóságát?

Dávid ekképpen nyilatkozott: „Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát, mert az Ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom Őt egész életemben.” (Zsolt 116:1–2) Isten jósága, mely abban nyilvánul meg, hogy meghallgatja és megválaszolja könyörgéseinket, komoly kötelességet ró ránk, hogy hálát mondjunk áldásaiért, amelyekkel eláraszt minket. Többet kellene hálálkodnunk Istennek. A kéréseinkre válaszképpen kapott áldásokat azonnal meg kell köszönnünk az Úrnak. Vezessünk naplót hálaadásainkról, hogy később, amikor kézbe vesszük naplónkat, megemlékezzünk jóságáról, és dicsérjük az Ő szent nevét. – Review and Herald, 1908. május 7.

Jellemünk megváltozhat. – Szívünk változására van szükség, és ezt csakis úgy érhetjük el, ha személyesen keressük Istent, áldásait és erejét kérvén, fohászkodván kegyelméért, mely megváltoztathatja jellemünket. Ennek a változásnak kell bekövetkeznie életünkben, és ehhez a kitartó, tiszta szívből jövő erőfeszítésünkre van szükség. Őszintén kérdezzük meg magunktól: „Mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” Tudnunk kell, hogy melyek azok a lépések, amelyeket meg kell tennünk a menny felé vezető úton. – Selected Messages 1. kötet, 187. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Márk 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1rk%2016&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1rk%2016&version=NT-HU

Életem során lehetőségem nyílt, hogy a világ sok részén járjak filmezni a televízió számára, és sok olyan 'szent' helyet ismerhettem meg, amelyekről azt állították, hogy Buddha nagy becsben tartott testrészeit tartják ott. Ezek után eljutottam Jeruzsálembe is, és lépteimet a Sír Kertje felé irányítottam. Nagyon megható tapasztalat volt bemenni a sírkamrába, és az én Uram életén és halálán elmélkedni. Mégis az a tény volt a legmegindítóbb számomra, hogy az a sír üres.

Ebben a fejezetben arról olvashatunk, hogy vasárnap kora reggel eljöttek az asszonyok, hogy elvégezzék Jézus testének megkenését, de egy angyalt találtak ott, aki kedves hangon ezt mondta: "Feltámadt, nincs már itt" (Mk 16:6). Amikor Isten angyala alászállt a mennyből, hogy átadja az üzenetet: "Isten Fia, Atyád hív Téged!", az ördög és démonai, és a római katonák sem tudták Őt a sírban tartani. Senki sem tudja biztosan, hogy az a sír, amit ma felkereshetünk, valóban az a sír e, ahol Jézus feküdt, miután a keresztről a sírkamrába helyezték, de nem is fontos, hiszen - ellentétben Buddhával - Jézus él!

Nézzünk Jézusra, aki a feltámadás és az élet! Őbenne válik valóra reménységünk, és válik bizonyossá örök életünk. Hitünk Benne lesz meggyőződéssé. De, talán, ezeket a sorokat olvasva úgy érzed, hogy neked már nincs reménységed, talán arra gondolsz, hogy túl sokat vétettél az Úr ellen, túlontúl súlyosak azok a sértések, amellyel Őt illetted. Éppen ezért küldte Jézus az angyal által ezt a különleges üzenetet számodra: 'Feltámadt!'

Gondoljunk vissza arra a pillanatra, amikor Péter épp a tűz mellett melegedett, egész közel ahhoz a helyhez, ahol Jézus kirakatpere zajlott. Hogy elterelje magáról, mint Jézus tanítványáról, a figyelmet, Péter hevesen átkozódni és esküdözni kezdet, és mindvégig tagadta, hogy valaha is ismerte volna Jézust. Még fröcsögött szájából az átkozódás, amikor tekintete találkozott Jézus tekintetével. Mit látott Péter? Nem látott feddést vagy gyűlöletet az Úr szemében, csak szelíd szomorúságot. Ez a pillantás megtörte Péter megtéretlen szívét, ahogy elfutott a palotától, azt kívánva, bárcsak meghalna.

Most adja át az angyal Jézus különleges üzenetét az asszonyokon keresztül, 'Menjetek el, és mondjátok meg a tanítványoknak és Péternek, hogy Jézus előttetek megy Galileába.' (Márk 16:7). Bármi történjék is, Péternek feltétlenül mondjátok meg! Tudom, hogy összetört a szíve, de nem vetettem el - túlzottan szeretem őt! Haza kell találnia!

Barátom, ez az üzenet neked és nekem is szól. Nem az a lényeg, hogy mit tettél a múltban! Ami az igazán fontos az az, hogy hogyan döntesz ma. Péter Jézus mellett döntött, és hatalmas eszközzé vált a jó munkálásában. Ezt te is megteheted! Halld meg ezeket a szavakat: 'Az Isten akaratával együttműködő emberi akarat mindent meg tud cselekedni. Amit Isten parancsára kell tennünk, azt az Ő erejével meg is lehet tenni. Amikor parancsol, képességet is ad parancsa teljesítésére.' (Ellen G. White: Krisztus Példázatai, A Talentumok)

Add át magad Istennek, és benned fog lakozni. Amikor maga Isten él benned, képessé tesz rá, hogy bármit meg tudj tenni, amit Ő kér tőled. Amit kér tőled, az nem más, mint, hogy győzz, és mint győztes ülj vele együtt az Ő trónján, amikor visszatér (Jel. 3:21). Jézusnak megvan a hatalma arra, hogy ezt neked adja, de a választás egyedül a tiéd (Márk 16:15-18).

Jim Ayer

305. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 10. fejezetéhez (június 6-12.).

Kisgyermekes apukaként gyakran hallom a kérdést: „De miért, apa?” A legtöbb esetben jó a kérdés. Végül is a fiatal, fejlődő elmének nyomós okra van szüksége, hogy azt tegye, amire kérték.

Azonban néha a „Miért?” kérdéssel igyekeznek megkerülni a szükséges változtatást. Honnan tudom? Mert bármennyire is gyűlölöm beismerni, de amikor Isten arra késztet, hogy változtassak az életemen, én is gyakran azon veszem észre magam, hogy ugyanezt a stratégiát alkalmazom.

Az, hogy az életünkben nagyobb részt tegyen ki az imádság, áldozatot követel sokunktól. Időbe telik és állhatatosságot igényel, és kihívást jelenthet, hogy még több változást vigyünk végbe az életünkben.

De megéri-e ez a változtatás? Igen, hihetetlenül. Mint ahogy ez a fejezet találóan rámutat, tucatnyi jó oka van, hogy az imádságot előbbre soroljuk az életünkben.

Gondoljunk csak Jézus példájára.

„Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.” (Márk 1:35)

A napjának legfontosabb idejében, mielőtt még bármi megzavarhatta volna, Jézus imádkozott. De nem csak a nap kezdetén. A földi szolgálata alatt Jézust gyakran imádság közepette találhattuk, függetlenül attól, hogy a nap mely órájáról volt szó.

És mivel imádkozott, Jézus győzedelmeskedett Sátán és a bűn felett. És emiatt a győzelem miatt a megváltás az enyém és a tied. Köszönjük, Jézus, hogy első helyre tetted az imádságot. Hadd járjak én is a Te nyomdokaidban.

Eddie Schwisow

A Prófécia Hangja PR Igazgatója, Johnstown, Colorado, USA

Fordította Gősi Csaba