2021. március 8., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 8 - HÉTFŐ - Jóel 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 40. fejezet 2062. nap

ISTEN SZOLGÁJÁNAK SZÜKSÉGLETE 

"Jöjj fel hozzám a hegyre."

40. fejezet (2. rész) – Segítség a hétköznapokban

Az a tény, hogy próbákat kell elviselnünk, tanúsítja azt, hogy az Úr valami értéket lát bennünk, amit fejleszteni akar. Ha nem látna bennünk semmi olyat, amivel nevének dicsőséget szerezhetnénk, akkor nem fordítana időt a csiszolásunkra. Értéktelen köveket nem vet kohójába. Értékes érc az, amelyet Ő tisztít. A kovács tűzbe veti a vasat és az acélt, hogy megtudja, miként viselkednek ezek a fémek. Az Úr beleengedi választottait a szenvedések kohójába, hogy meglássa, milyen a természetük, és hogy alkalmassá tehetők-e szolgálatára.

A fazekas veszi az anyagot, és kedve szerint formálja. Gyúrja és dagasztja. Széthasítja és összenyomja. Megnedvesíti, azután megszárítja. Majd egy darabig hozzá sem nyúl. Amikor már teljesen képlékeny, újra munkába veszi, és edényt készít belőle. Megformázza, és a korongon kiigazítja és csiszolja. Megszárítja a napon, és kiégeti a kemencében. Így lesz használható edény. Így akar a nagy Mester is bennünket alakítani és formálni. Mint az agyag a fazekas kezében, úgy vagyunk mi is az Ő kezében. Ne próbáljuk mi végezni a fazekas munkáját! A mi részünk: engedni, hogy a nagy Mester formáljon bennünket.

"Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; sőt amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az Ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek" (1Pt 4:12-13).

A kalitkába zárt madár teljes napvilágnál és más zenei hangok hallatán nem énekli azt az éneket, amit a gazdája meg akar tanítani neki. Megtanul itt is egy dallamfoszlányt, ott is egy trillát, de sohasem önálló, teljes dallamot. Ha azonban a gazda letakarja a kalitkát, és olyan helyre teszi, ahol a madár csak azt az éneket hallja, amit neki kell megtanulnia, a sötétben újra meg újra megpróbálkozik vele, míg végül megtanulja, és aztán rázendít a teljes melódiára. Attól kezdve a világosságban is mindig el tudja azt a dallamot énekelni. Isten is így bánik gyermekeivel. Van egy ének, amit meg akar tanítani nekünk, és ha a szenvedések sötétjében megtanuljuk azt, azután már mindig el tudjuk énekelni.

Sokan elégedetlenek foglalkozásukkal. Talán a környezetüket is kellemetlennek tartják; idejüket középszerű munka köti le, pedig úgy érzik, hogy nagyobb felelősség hordozására is képesek lennének. Sokszor úgy tűnik, hogy senki sem értékeli igyekezetüket; munkájukat eredménytelennek, a jövőt bizonytalannak látják.

Ha nem is mi választottuk azt a munkát, amit végeznünk kell, fogadjuk el azt úgy, hogy azt Isten választotta részünkre. Ha tetszik, ha nem, el kell végeznünk azt a munkát, ami éppen ránk vár. "Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy" (Préd 9:12).

Ha az Úr Ninivébe akar velünk üzenetet küldeni, megvan az oka rá, és nem tetszik neki, ha Joppéba vagy Kapernaumba megyünk. Éppen ott, ahova küld, lehet valakinek szüksége arra a segítségre, amit mi tudunk nyújtani. Aki Filepet az etiópiai komornyikhoz, Pétert a római századoshoz és az izraelita leánykát Naámán, a szíriai hadvezér megsegítésére küldte, ma is elküldi képviselőit - férfiakat, nőket, gyermekeket - azokhoz, akiknek mennyei segítségre és vezetésre van szükségük.

 

Mai Bibliai szakasz: Jóel 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3el%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3el%202&version=NT-HU

Jóel próféta az „Úr napjáról” ír, mely népére elkövetkezik, és bűnbánatra, megtérésre, megújulásra szólít fel. A rettenetes sáskajárás és az ellenség támadásának leírása után az Ige szerint a következő történt: „Féltő szeretetre gyulladt az Úr a földje iránt, és megszánta népét” (18. vers). Az Úr szabadulást ígér, bőséges eledelt, valamint a korai és a késői esőt (23. vers), és helyreállítást.

Ez a prófécia három időszakra is vonatkozik: 1) a próféták idejében élő ősi Izraelre (ld. Ez 39:29); 2) a lelki Izraelre (az egyházra) Pünkösd idején, amikor a Szentlélek kitöltetett Isten népére (ApCsel 2:16-21), és 3) a föld történelmének utolsó napjaira. (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1985. Advent Kiadó. 543-544. oldal; Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 35-36. oldal)

A „maradék” meghatározás itt azokra utal, „akiket elhív az Úr” (32. vers). Izraelt hívta el Isten maradékul, e próféciával közvetlen összefüggésben, de ők elmulasztották a bűnbánatot, és nem élhették át a megígért megújulást és reformációt. A feltételekhez kötött prófécia nem teljesedett be az ő idejükben. Krisztus halála után, a korai egyházban a prófécia már a lelki Izraelre is kiterjedt. Pünkösd idején ezrek válaszoltak a Szentlélek kiáradására, és Péter, valamint apostoltársai hitvallására. Ez volt a korai lelki eső kezdete (Az apostolok története, 43. oldal).

Napjainkban, amikor Jézus közeli eljövetelét várjuk, meghívásunk van a késői, avagy végső lelki eső megtapasztalására. A Szentléleknek ez a kiáradása minden eddiginél nagyobb lesz, „Azután kiöntöm majd lelkemet minden testre: fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak” (26-29.vers). A végidőre szóló prófécia ugyanúgy feltételhez kötött, mint az ősi Izraelnek szóló. „De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét” (32. vers).  „Mindazok, akik Istennek szentelik lelküket és testüket, állandóan megkapják majd a Lélek újabb és újabb testi és lelki ajándékát.” (Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 734. oldal)

Készen állunk vajon a Szentlélek befogadására, vagy öntelten megelégszünk azzal, amink van?  Teljesen Istennek szenteltük lelkünket, testünket és értelmünket? Vajon mi az életünkben, amit még át kell adnunk Neki, hogy beválthassa ígéretét? Jézus hamarosan visszajön! A legnagyobb ajándék, amit ígért, az Ő Lelke. A Szentlélek vezeti életedet ma?

Michael Hasel 

292. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  40. fejezetéhez (március 7-13.).

Van egy dal az 1970-es évekből, amelyet a Heritage Singers nevű adventista énekegyüttes énekel, és a címe: „A könnyeket érti az Isten”. Az első versszak így szól:

„Sokszor eltűnődsz, miért könnyezik a szemed,

És a terhek többnek tűnnek, mint amit elbírsz,

De Isten melletted van,

Látja lehulló könnycsepped,

A könnyeket érti az Isten.”

Emlékszem, hogy fiatalkoromban hallgattam ezt a dalt. Mindig is gyönyörűnek tartottam, de nem tudtam azonosulni vele, mert az életemben nem voltak próbák és terhek.

Jézus azonban azt mondta, hogy a próbák a keresztény tapasztalat részei (János 16:33). Nem lehet elkerülni őket – „…megpróbáltatásaitok és nyomorúságotok lesz.” Így aztán nem kellett volna meglepetésként érjen, amikor közel három éve megkezdődött a tűzpróbám. De akként ért. Nem értettem, Isten miért engedi meg.

Ma már tudom, hogy az Úr az Ő finomító tüzét arra használja, hogy rávilágítson a jellemhibáimra, és így azokat kijavíthassam, és alkalmas lehessek az Ő szolgálatára.

Tehát ahogy a próba folytatódik, bízhatok benne, hogy Ő támogat a kezével (Zsolt. 37:24) és tömlőjébe szedi könnyeimet (Zsolt. 56:9). És mivel Ő ezt megengedi, abban lehet hitem, hogy nem azért teszi, hogy elpusztítson (Jeremiás 29:11), hanem hogy megújítson.

R. Ortiz

Los Angeles, Kalifornia, USA

Fordította Gősi Csaba

  

2021. március 7., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 7 - VASÁRNAP - Jóel 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 40. fejezet 2061. nap

ISTEN SZOLGÁJÁNAK SZÜKSÉGLETE 

"Jöjj fel hozzám a hegyre."

40. fejezet (1. rész) – Segítség a hétköznapokban

Minden ékesszólásnál ékesebben beszél az igaz, őszinte keresztény csendes, következetes, tiszta élete. Az ember nagyobb befolyást áraszt a lényével, mint azzal, amit mond.

A Jézushoz küldött szolgák azzal a hírrel jöttek vissza, hogy soha ember nem szólt úgy, mint Ő. Ennek az volt az oka, hogy soha ember nem élt úgy, mint Ő. Ha másként élt volna, mint ahogy élt, nem tudott volna úgy beszélni, ahogy beszélt. Szavaiban meggyőző erő volt, mert szeretettel és együttérzéssel, jó akarattal és igazsággal teli, szent és tiszta szívből fakadtak.

Jellemünk és az, ahogy élünk, határozza meg, hogy milyen hatással vagyunk másokra. Ahhoz, hogy másokat meg tudjunk győzni Krisztus kegyelmének erejéről, ismernünk kell tapasztalatból ezt az erőt. Az evangéliumnak, amit mások megmentése érdekében hirdetünk, a saját lelkünket megmentő evangéliumnak is kell lennie. Csak Krisztusba mint személyes Megváltónkba vetett élő hit által éreztethetjük befolyásunkat egy kétkedő világban. Ha lelkeket akarunk a rohanó árból kimenteni, nekünk magunknak kell erősen állnunk a Sziklán: Krisztus Jézuson.

A kereszténység jelvénye nem külső jel: nem kereszt, sem korona, hanem az Isten és az ember közötti egység megmutatkozása. Isten kegyelmének jellemünk átalakulásában megnyilvánuló erejével kell meggyőzni a világot arról, hogy Isten a világ Megváltójaként küldte el Fiát. Semmi másnak nincs olyan nagy hatása az ember lelkére, mint az önzetlen élet befolyásának. Az evangélium ügye mellett a legnagyobb érv egy szerető és szeretetre méltó keresztény.

A próbák fegyelmező ereje

Az ilyen élet és befolyás minden lépésnél erőfeszítést, önfeláldozást és önfegyelmet igényel. Sokan azért csüggednek el olyan könnyen kereszténységük gyakorlásakor, mert ezt nem értik. Sokan, akik őszintén Isten szolgálatára szentelődtek, meglepődnek és csalódnak, amikor soha addig nem tapasztalt akadályokkal, próbákkal és tanácstalansággal szembesülnek. Krisztusi jellem és az Úr szolgálatára való alkalmasság elnyeréséért könyörögnek, és ugyanakkor a körülményeik mintha minden rossz tulajdonságukat elő akarnák csalni. Olyan hibák mutatkoznak meg, amelyeknek létezéséről még csak sejtelmük sem volt. Az ősi Izraelhez hasonlóan kérdezik: "Ha az Úr vezet minket, miért érnek minket ezek a dolgok?"

Pontosan azért esnek meg ezek velük, mert Isten vezeti őket. A megpróbáltatások és akadályok Isten fegyelmező eszközei - a sikernek Isten által megszabott feltételei. Ő, aki olvas az emberek szívében, jobban ismeri jellemüket, mint ők maguk. Egyes emberekben olyan képességeket és hajlamokat lát meg, amelyek helyesen irányítva használhatók lehetnének műve előbbre vitelében. A gondviselő Isten különféle helyzetekbe és körülményekbe viszi bele őket, hogy felfedezzék jellemük előttük is rejtett fogyatékosságait. Alkalmat ad nekik arra, hogy ezeket a hibákat kijavítsák, és hogy alkalmassá tegyék magukat szolgálatára. Sokszor beleengedi őket a szenvedések tüzébe, hogy megtisztuljanak.

 

Mai Bibliai szakasz: Jóel 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3el%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3el%201&version=NT-HU

Jóel neve (Jahve az Isten) tükrözi Isten változhatatlan jellemét és csodálatos beavatkozását úgy a történelembe, mint az utolsó napok várható eseményeibe. A történelmi "Úr napjáról", amelyet az ősi Izrael a sáskainvázió természeti katasztrófája által tapasztalt meg (1. fejezet), Jóel átvált a prófétai "Úr napjára" (2. fejezet), amely egy idegen hadsereg inváziójában ölt testet (valószínűleg a babiloni seregek fogság előtti inváziójában). Aztán a végidőről ("az Úr napjáról") szóló prófétai betekintéssel és az ezt kísérő eseményekkel zárja rövid könyvét (2. és 3. fejezet).

Jóel könyve a héber költészet remekműve élénk nyelvi és szónoki fordulatokkal. A próféta üzenetei az egész Izraelhez címzett prédikációk formájában jelennek meg. Felhívja a figyelmet a csapásokra, amelyeket Isten küldött azért, hogy népét az alapos reformáció szükségességére emlékeztesse. A héber Biblia (Tanakh) néhány kiválasztott kifejezése élénken utal erre a szükségletre: "Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében? Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak. Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Szenteljetek böjtöt, hirdessetek gyűlést. Bizony közel van az Úrnak napja."

Gondoljunk arra, hogy Jóel az utolsó napok eseményeit is előrelátta, azt, hogy a természeti katasztrófák a világ híreinek fő részét képezik majd: földcsuszamlások Bolíviában és Burundiban, földrengések Chilében és Kínában, otthonukból elűzött emberek hosszú sorait láthatjuk, ahogy bolygónk elpusztított tájain haladnak keresztül, amint nappalinkban a TV képernyőjén a híreket figyeljük.  

Mi történik akkor, amikor egy ilyen katasztrófa otthonunkhoz közel csap le, vagy amikor egy ilyen esemény következtében el kell hagynunk otthonunkat? Fel tudunk-e tekinteni ilyenkor és bizonyossággal ki tudjuk jelenteni, hogy Isten jó és ellenőrzése alatt tartja az eseményeket? Még inkább akkor, amikor rájövünk arra, hogy mindezek a jelek azt mondják nekünk, hogy az Ő eljövetele nagyon közel van? Emeljük fel a fejünket és vegyük észre, hogy a mi szabadulásunk ideje elérkezett (Lk 21:28). 

Martin Klingbeil 

292. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  40. fejezetéhez (március 7-13.).

Van egy dal az 1970-es évekből, amelyet a Heritage Singers nevű adventista énekegyüttes énekel, és a címe: „A könnyeket érti az Isten”. Az első versszak így szól:

„Sokszor eltűnődsz, miért könnyezik a szemed,

És a terhek többnek tűnnek, mint amit elbírsz,

De Isten melletted van,

Látja lehulló könnycsepped,

A könnyeket érti az Isten.”

Emlékszem, hogy fiatalkoromban hallgattam ezt a dalt. Mindig is gyönyörűnek tartottam, de nem tudtam azonosulni vele, mert az életemben nem voltak próbák és terhek.

Jézus azonban azt mondta, hogy a próbák a keresztény tapasztalat részei (János 16:33). Nem lehet elkerülni őket – „…megpróbáltatásaitok és nyomorúságotok lesz.” Így aztán nem kellett volna meglepetésként érjen, amikor közel három éve megkezdődött a tűzpróbám. De akként ért. Nem értettem, Isten miért engedi meg.

Ma már tudom, hogy az Úr az Ő finomító tüzét arra használja, hogy rávilágítson a jellemhibáimra, és így azokat kijavíthassam, és alkalmas lehessek az Ő szolgálatára.

Tehát ahogy a próba folytatódik, bízhatok benne, hogy Ő támogat a kezével (Zsolt. 37:24) és tömlőjébe szedi könnyeimet (Zsolt. 56:9). És mivel Ő ezt megengedi, abban lehet hitem, hogy nem azért teszi, hogy elpusztítson (Jeremiás 29:11), hanem hogy megújítson.

R. Ortiz

Los Angeles, Kalifornia, USA

Fordította Gősi Csaba

 

2021. március 6., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 6 - SZOMBAT - Hóseás 14

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2060. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (4. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

Világosabb kinyilatkoztatások Istenről

Az a kiváltságunk, hogy egyre világosabb kinyilatkoztatást kérhetünk és kaphatunk Isten jelleméről. Amikor Mózes így imádkozott: "Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet", az Úr nem dorgálta meg, hanem meghallgatta imáját. Ezt mondta szolgájának: "Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orcád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét" (2Móz 33:18-19).

A bűn az, ami elhomályosítja értelmünket, és ami csökkenti tisztánlátásunkat. Amikor szívünk megtisztul a bűntől, Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán felragyogva megvilágítja az Igét, és miközben visszaverődik a természet arcáról, egyre jobban megmutatja, hogy Ő "irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú" (2Móz 34:6).

Az Ő fényében meglátjuk a világosságot, és értelmünk, szívünk és lelkünk az Ő szentségének hasonlatosságára formálódik.

Csodálatos lehetőségeik vannak azoknak, akik megragadják az Isten Igéjében feltáruló mennyei ígéreteket. Az igazság végtelen terei és hatalmas erőforrások nyílnak meg előttük. Dicsőséges dolgok várnak kinyilatkoztatásra. Nem is sejtett kiváltságokat és kötelességeket ismernek meg a Bibliából. Akik az alázatos engedelmesség útján járva betöltik Isten szándékát, azok egyre jobban megismerik Isten titkait.

Tekintse a tanuló a Bibliát kalauzának, és képviselje szilárdan elveit, akkor a lehető legmagasabbra tűzheti a célt! Minden emberi filozófia, amelyben Isten nem minden mindenekben, zűrzavarhoz és szégyenhez vezet. De az a drága hit, amelyre Isten ihlet, erőt ad és nemes jellemet terem. Miközben Isten jóságáról, irgalmáról és szeretetéről elmélkedünk, mindjobban megértjük az igazságot, és még inkább vágyunk a szentségre és szívünk és gondolatvilágunk tisztaságára. És lelkünket, ha szent gondolatok tiszta légkörében él, átformálja az igekutatás - az Istennel való kapcsolat által. Az igazság olyan mérhetetlen és messzeható, olyan mély és széles, hogy az ént szem elől veszítjük. Szívünk elcsendesül, és megtanulunk alázatosak, kedvesek lenni és szeretni.

A szentség és az engedelmesség gyarapítja természetes képességeinket. Az élet Igéjének kutatása elmélyíti, serkenti és nemesíti a tanulók gondolkodását. Ha Dánielhez hasonlóan Isten Igéjének hallgatói és cselekvői lesznek, akkor a tudomány minden ágában fejlődhetnek. Tiszta lelkűek lévén erős lelkűekké is válnak. Minden értelmi képességük megélénkül. Olyan műveltségre és fegyelmezettségre tesznek szert, hogy mindenki, aki hatáskörükben van, megláthatja, mivé lehet és mire képes az ember, ha a bölcsesség és hatalom Istenével közösségben van.

Tanulás az örökkévalóságban

Földi életünk felkészülés az örök életre. Az itt elkezdődött tanulás nem fejeződik be ebben az életben, hanem az egész örökkévalóságon át tart - mindig folyik, és soha nem lesz vége. Egyre jobban kitárulkozik a megváltás tervében rejlő isteni bölcsesség és szeretet. A Megváltó, miközben gyermekeit az élő vizek forrásaihoz vezeti, az ismeret bőséges tárházát nyitja meg. Isten csodálatos művei, a világegyetem teremtésében és fenntartásában megmutatkozó hatalma napról napra új szépségben tárul fel. Az Isten trónjáról sugárzó fényben titkok tűnnek el, és az ember elcsodálkozik azoknak a dolgoknak egyszerűségén, amelyeket soha azelőtt nem értett meg.

Most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretünk, akkor pedig úgy fogunk ismerni, ahogyan minket is megismert az Isten.

 

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 14

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2014&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2014&version=NT-HU

Isten kész elfogadni Izrael igaz bűnbánatát és visszatérését Hozzá. Ezért Hóseás próféta így szól: „Térj vissza hát Izráel az Úrhoz, a te Istenedhez, mert elbuktál álnokságod miatt!” (14:2).  Isten szeretné tőlük hallani, hogy „Kérünk, vedd el a mi álnokságunkat és fogadj vissza minket. És utána felajánljuk Neked ajkaink gyümölcsét” (14:2 Septuaginta fordítás, Ézsaiás 57:19). Az ajkak gyümölcsei azt jelentik, hogy Istennek tetszően megvalljuk bűneinket. Ez a „nehéz ajkúság” (2Móz 6:12). „Nem fogunk megbízni Asszíriában többé. Sem Egyiptom szekereiben és lovaiban. Nem imádunk többé bálványokat. És kegyelmet nyerünk Istentől, amikor nem Asszíriától, Egyiptomtól és a bálványoktól fogunk függni (Hós 14:4).

Ez lesz az a pillanat, mikor Isten megáldja Izraelt, és örömmel fogadja vissza  tékozló népét (14:5). Ha Izrael növény lenne, Isten a párát, mint harmatot adná számára. Izrael liliomként virágozna, és gyökerei olyan erősek lennének, mint a libanoni cédrusnak (14:7). Úgy viselné gondját Izraelnek, mint egy értékes gabonaföldnek vagy egy különleges szőlőültetvénynek (14:7). Az mondanák népének tagjai: „Nincs semmi közöm többé már a bálványokhoz, melyeket a saját kezünkkel készítettünk.” Ekkor Isten így válaszolna: „Elfogadom a megbánásotokat és ezentúl úgy fogtok nőni, mint a zöld ciprus. Örömmel fogtok énekelni, és rengeteg gyümölcsöt fogtok teremni, amelyek Tőlem származnak” (14:8).

Ekkor Hóseás próféta egy összefoglaló felhívást intéz az olvasóihoz és hallgatóihoz: „Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?! Bizony igazak az Úrnak útjai, és az igazak járnak azokon, az istentelenek pedig elesnek rajtuk” (10. vers). Bízzunk Istenben, és ne okozzunk Neki csalódást, Aki várja tékozló gyermekeinek visszatérését!

Yoshitaka Kobayashi 

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.

Észrevetted már, hogy a lelki életünket az határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és 2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.

A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a mennybe, maradjanak az úton!

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

 

2021. március 5., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 5 - PÉNTEK - Hóseás 13

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2059. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (3. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

A zsoltáríró tapasztalata mindenkinek a tapasztalata is lehet, ha felfogja a természet és a kinyilatkoztatás által küldött mennyei üzenetet. A zsoltáros ezt mondja:

"Megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel,

A te kezednek műveiben örvendezem."

"Uram, az égig ér a te kegyelmességed;

A te hűséged a felhőkig!

Igazságod, mint Isten hegyei;

Ítéleteid, mint a nagy mélységek... "

"Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed Az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek...

Megitatod őket gyönyörűséged folyóvizéből.

Mert nálad van az életnek forrása;

A te világosságod által látunk világosságot."

"Boldogok, akiknek útjok feddhetetlen,

Akik az Úr törvényében járnak,

Boldogok, akik megőrzik az ő bizonyságait,

És teljes szívből keresik őt."

"Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő utát,

Ha nem a te beszédednek megtartása által?"

"Az igazság útját választottam;

A te ítéleteid forognak előttem. "

"Szívembe rejtettem a te beszédedet,

Hogy ne vétkezzem ellened."

"És tágas téren járok,

Mert a te határozataidat keresem. "

"Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem A te törvényednek csodálatos voltát."

"A te bizonyságaid én gyönyörűségem,

És én tanácsadóim."

"A te szádnak törvénye jobb nékem,

Mint sok ezer arany és ezüst."

"Mely igen szeretem a te törvényedet,

Egész napestig arról gondolkodom!"

"Csodálatosak a te bizonyságaid,

Azért az én lelkem megőrzi azokat."

"Ének volt rám nézve minden parancsolatod Bujdosásomnak hajlékában."

"Felettébb tiszta a te beszéded,

És a te szolgád szereti azt."

"A te igédnek summája igazság,

És a te igazságod ítélete mind örökkévaló."

"Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged,

És a te ítéleteid segítsenek rajtam!"

"A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van,

És nincs bántódásuk."

"Várom a te szabadításodat, oh Uram!

És a te parancsolataidat cselekszem.

Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat,

És azokat igen szeretem."

"A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad,

És oktatja az együgyűeket."

"Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal.

Mert mindenkor velem vannak azok.

Minden tanítómnál értelmesebb lettem,

Mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek,

Mert vigyázok a te határozataidra."

"A te határozataidból leszek értelmes,

Gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét."

"A te bizonyságaid az én örökségem mindenha,

Mert szívemnek örömei azok" (Zsolt 92:5; 36:6-7;

36:8-10; 119:1-2, 9, 30, 11, 45, 18, 24, 72, 97, 129,

54, 140, 160, 175, 165-167, 130, 98-100, 104, 111).

 

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 13

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2013&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2013&version=NT-HU

Észak-Izrael erős volt a 12 törzs között. Mielőtt megjelent volna a Baál imádat Izraelben, egy Istent imádtak, akit két arany borjúba öntött szoborban formáltak meg. Később Illés idejében 7000 fő volt Izraelben, akik nem imádták Baált (1Kir 19:18). Mivel ők nem hajoltak meg a bálvány előtt, állandó üldöztetéseknek voltak kitéve, ezáltal Izrael nagy bűnt követett el, és lelkileg gyakorlatilag halott lett (13:1). Hóseás próféta idejében még többet vétkeztek azáltal, hogy további faragott képeket készítettek, és azokat imádták az arany borjakkal együtt. Állatokat áldoztak a bálványoknak és megcsókolták a borjakat (13:2), ezért Isten nem engedhette már meg, hogy ezek az izraeliták a földjükön maradjanak. Eltűnnek, mint a reggeli köd, vagy harmat, vagy mint a pelyva, amit a vihar sodor el (13:3).

Isten kivezette Izraelt az egyiptomi fogságból, és ők elfogadták az élő Istent az Istenüknek. Más istenség nem menthette volna meg őket (13:4). A menny Istene kimutatta szeretetét, és közvetlen kapcsolatban volt velük a pusztában, nem is volt semmilyen akadály előttük negyven évig (13:5).

Azonban, mikor Isten jólétben tartotta őket, és volt elég élelmük, elfordultak Tőle. Gőgössé váltak, és megfeledkeztek Istenről (13:6). Isten érzései hasonlóak voltak az anyamedvéhez, akitől elvették a kölykeit. Isten és Izrael között megromlott és felbomlott a bensőséges kapcsolat (13:7-8). Az Úr szerette volna, hogy az izraeliták tudatában legyenek a valós helyzetüknek és annak, hogy Ő az élet, jólét és védelem egyedüli forrása (13:10,15), azonban ők nem akarták ezt meghallani. Észak-Izrael királyságának történelme során már a kezdetektől fogva, első Jeroboám királytól kezdve nem az Urat követték és három bűnt követtek el: (1) arany borjakat készítettek, hogy az északon élőknek ne kelljen Jeruzsálembe menni; (2) kiutasították a lévitákat az országból és nem Lévi törzséből származókat tettek meg papoknak; (3) új ünnepnapokat kiáltottak ki Isten jóváhagyása nélkül.

A helyzet egyetlen megoldása az volt, hogy Isten megengedte az izraeliek deportálását Kánaánból a fogság földjére, Asszíriába (13:11). Fájdalom várt rájuk az idegen országban, de ezt meg kellett tapasztalniuk (13:13). Ez a fajta büntetés volt az egyetlen út, hogy Észak-Izrael felismerje tragikus helyzetét. Isten elleni lázadásuk miatt veszítették el országukat Kánaánban, és fővárosukat, Szamáriát (13:16). Urunk, segíts minket, hogy mindig benned higgyünk, mint egyetlen Teremtőnkben és Megtartónkban, és boldogan kövessük a Te utadat!

Yoshitaka Kobayashi 

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.

Észrevetted már, hogy a lelki életünket az határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és 2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.

A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a mennybe, maradjanak az úton!

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

 

2021. március 4., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 4 - CSÜTÖRTÖK - Hóseás 12

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 39. fejezet 2058. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

39. fejezet (2. rész) – Isten Igéjéből merített ismeret

János, a szeretett apostol, aki saját tapasztalatából jutott erre az ismeretre, tanúsítani tudta:

"Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről (és az élet megjelent, és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla, és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala, és megjelent nékünk), amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, éspedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal" (1Jn 1:1-3).

Mindenki saját tapasztalatából győződhet meg arról, "hogy az Isten igaz" (Jn 3:33). Bizonyságot tehet arról, amit ő maga látott, hallott és megérzett Krisztus hatalmából. Tanúsítani tudja:

"Segítségre volt szükségem, és azt megtaláltam Jézusban. Ő minden hiányomat pótolta, lelki éhségemet kielégítette. A Biblia számomra Krisztus kinyilatkoztatása. Hiszek Jézusban, mert Ő az én Megváltóm. Hiszek a Bibliában, mert belőle Isten szól a lelkemhez."

Aki személyes tapasztalatból ismerte meg Istent és Igéjét, az felkészült a természettudomány tanulmányozására. Krisztusról ezt olvassuk: "Őbenne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága" (Jn 1:4). A bűnbeesés előtt Ádámot és Évát az Édenben tiszta és csodálatosan szép fény vette körül - Isten világossága. Ez a világosság fénnyel árasztott el mindent, amihez közeledtek. Nem volt homályos az a kép, amit Isten jelleméről és műveiről kaptak. De amikor engedtek a kísértőnek, a fény eltávozott tőlük. Amikor elvesztették a szentség öltözékét, elvesztették azt a fényt is, amely megvilágította a természetet. Többé nem tudtak belőle helyesen olvasni. Nem ismerték fel Isten jellemét a műveiből. Így ma sem tudja az ember magától megfejteni azt, amit a természet tanít. Az isteni bölcsesség irányítása nélkül a természet Istene fölé magasztalja a természetet és a természet törvényeit. Ez az oka annak, hogy a tudománnyal kapcsolatos emberi elgondolások olyan sokszor ellentmondanak Isten Igéje tanításainak. De azoknak, akik befogadják Krisztus életének fényét, a természet ismét fénybe öltözik. A keresztről sugárzó fényben helyesen tudjuk értelmezni azt, amire a természet tanít.

Aki személyes tapasztalatból ismeri Istent és Igéjét, az szilárdan hisz a Szentírás isteni eredetében. Megbizonyosodott arról, hogy Isten Igéje igazság, és tudja, hogy az igazság sohasem mondhat ellent önmagának. Nem teszi a Bibliát próbára a tudomány emberi fogalmai szerint; ezeket a fogalmakat méri a csalhatatlan mércéhez. Tudja, hogy az igazi tudományban semmi sem lehet ellentétben az Ige tanításával. Ha mindkettőt jól értjük, összhangot találunkközöttük, mivel mindkettőnek ugyanaz a Szerzője. Ami az úgynevezett tudomány tanításában Isten Szava bizonyságtevésének ellentmond, az csupán emberi feltevés.

Az ilyen tanulónak a tudományos kutatások a gondolkozás és tájékozódás roppant terét nyitják meg. Amikor a természet dolgait szemléli, az igazságot új megvilágításban látja. A természet könyve és az írott ige fényt vet egymásra. Isten jelleméről és a műveiben alkalmazott törvényekről adott tanításában mindkettő jobban megismerteti Istennel.

 

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 12

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2012&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2012&version=NT-HU

Isten szemében Észak Izrael értelmetlenül vesztegeti erejét, naphosszat kergeti a keleti szelet, idegenekkel keresve szövetséget. Izráel nem ismerte fel, hogy milyen hiábavaló ezekkel a hatalmakkal függő viszonyban lenni. Még olajat is vittek az egyiptomiaknak, hogy elnyerjék kegyeiket. Ahelyett, hogy megvallották volna bűneiket, és visszatértek volna Istenhez, csak szaporították a hazugságot és az erőszakot (12:1). Istennek Júda ellen is panasza volt. Azt mondta, hogy megbünteti a népet, ahogy megérdemli, megfizet nekik tetteik szerint (12:2).

A következő két versben (3-4. vers), Isten tanácsa Izraelnek, hogy térjen vissza korábbi lelkiségéhez, amikor őszintén megvallotta, hogy becsapta bátyját, Ézsaut. Szülei tanácsára Jákób elhagyta otthonát, hogy nagybátyjához menjen. Az úton álmot látott, és amikor felébredt megesküdött Béthelben, hogy hűséges lesz Istenhez (1 Móz 28:16-22). Sok évvel később, amikor visszatért, bátyja 400 ember kíséretében várt rá. Ekkor Jákób Isten védelméért esedezett. (1 Móz 32:9-11). Jákób kitartott, és az angyal megáldotta őt, és nevét Jákóbról Izráelre változtatta. Új neve az jelentette, hogy Istennel és emberekkel küzdött és győzött. Ha mi is átéljük a „bétheli” tapasztalatot, és megfogadjuk, hogy hűségesek leszünk Istenhez, akkor Ő megszólít és megáld bennünket.

Hóseás leírja Izrael népének Istenhez fűződő viszonyát. Jahve („Ő Aki Létezik”) a Seregek Istene. Ellen White beazonosítja a héber „sereg” szót „a Seregek Istene” kifejezésben, ami így azt jelenti, hogy „A Tizenkét Törzs Istene”, beleértve Izráel északi törzseit is (12:5). Mivel a seregek Istene szerető Isten és állhatatos, ezért nem szűnik meg sürgetni Izráelt: „Jöjj hát vissza Istenedhez! Őrizd meg a hűséges szeretetet, az igaz ítéletet, és Istenedben bízz szüntelen!” (12:6 – ERV-HU).

Jónás próféciája szerint, Izráelt Isten megáldotta, és meggazdagodott (2Kir 14:23-27). Izráel azt gondolhatta, hogy „Milyen gazdag lettem, vagyonra tettem szert! Nem találhatnak bennem bűnt, semmit sem szereztem vétkesen” (Hós 12:8 – új prot. ford.). De Isten ezt feleli neki: „Én vagyok Istened, az Örökkévaló, Egyiptomtól kezdve! Ismét sátorok lakójává teszlek titeket, mint őseiteket egykor a pusztában!” (9. vers – ERV-HU).

Isten bűnbánatra hívó üzeneteket intézett Izráelhez prófétáin keresztül. Egy helyen kellet volna Izráelnek istentiszteletre gyűlnie, és ez a hely Jeruzsálem volt (1Kir 8:29). Isten rendelése ellenére volt, hogy különböző helyeken készítettek templomokat. Ha Izrael továbbra is vétkezik Isten ellen, a népet Asszíriába hurcolják, és ott olyan nehézségeket kell megtapasztalnia, mint amilyeneket Jákób élt át Padan-Arám-ban, Mezopotámiában (12:12).

Yoshitaka Kobayashi 

291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  38-39. fejezeteihez (február 28 – március 6.).

A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.

Észrevetted már, hogy a lelki életünket az határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és 2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.

A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a mennybe, maradjanak az úton!

A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba