2023. március 31., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 31 - PÉNTEK - Jób 6

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jób 6 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%206&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%206&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Az igazság Istennél van. Jób barátai tévedtek és bizonyos értelemben Jób is tévedett, ő sem látta úgy a dolgokat, ahogyan Isten. Viszont Jób tévedése mégis különbözött a barátai tévedésétől, mert a történet végén Isten igazolja Jóbot és elmarasztalja barátait. Jóbnak imádkozni kell barátaiért.   

2.   Isten megérti a szenvedő embert és ezt várja el gyermekeitől is. Jób barátai az igazsággal voltak elfoglalva, és elfeledkeztek az együttérzésről. Van olyan helyzet, amikor az igazság keresése és szajkózása nem segít. Együttérzésre van szükség. Jób nagyon szépen fogalmazza meg, hogy a könyörület kijár még azoknak is, akik elhagyták Istent. Még a gonoszoknak is. Ő pedig nem érzi gonosznak magát. Nem tud arról, hogy fellázadt volna Isten ellen.

3.   Lehet ártatlan az ember Isten előtt? A Biblia azt mondja, hogy minden ember bűnös és a bűn zsoldja a halál. Mégis különbség van aközött, aki szereti Istent és rajong érte, de emberi gyengeségei folytán hibákat követ le és aközött, akik szándékosan lázadnak Isten ellen. Jób is bűnös halandó volt, de szerette Istent és nem lázadt ellene. Kérdéseket tett fel Istennek, kemény kérdéseket, de nem lázadásból, hanem kétségbeesett keresésében, ahogyan szenvedéseinek okát kereste.

4.   Isten nem azt várja el, hogy bírálgassuk a másikat és szenvedéseinek okát keressük, hanem azt, hogy igaz barátok legyünk. Néha mi is szerepet tévesztünk, mint Jób barátai. Ahelyett, hogy támogatói és vigasztalói lennénk egymásnak a bajban, inkább bírálók vagyunk. Azonban tudnunk kell, hogy az ítélet egyedül Istené, a mienk pedig a feltétel nélküli, igaz szeretet.   

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (9. rész)

Rómának szüksége volt még egy koholmányra ahhoz, hogy hasznot húzhasson tagjának rettegéséből és bűneiből. Ezt a búcsú tana szolgáltatta. A pápa teljes bűnbocsánatot ígért a múltban és a jelenben elkövetett, valamint a jövőben elkövetendő bűnökre, és a büntetés elengedését ígérte mindazoknak, akik részt vesznek a keresztes háborúkban. E háborúkkal az volt a pápa célja, hogy kiterjessze földi uralmát, megbüntesse ellenségeit, és kiirtsa azokat, akik meg merik tagadni lelki tő hatalmát. Ez a tan arra is kioktatta az embereket, hogy az egyháznak fizetett pénzzel egyrészt megszabadulhatnak bűneiktől, másrészt kiszabadíthatják elhunyt barátaik lelkét a kínzó lángokból. Ilyen eszközök alkalmazásával Róma megtöltötte kincstárát, és elősegítette Krisztus állítólagos képviselőinek csillogását, fényűzését és kicsapongását. Krisztusnak pedig nem volt fejét hova lehajtania.'

 

Az úrvacsora bibliai szertartását kiszorította a miseáldozat, ami egyenlő a bálványimádással. A papok azt állították, hogy a szertartások alatt az egyszerű kenyér és bor Krisztus valóságos testévé és vérévé alakul át.' Istenkáromló vakmerőséggel nyíltan állították, hogy van hatalmuk Istent - a mindenség Alkotóját - teremteni. A keresztényeknek halálbüntetés terhe mellett hitet kellett tenniük e borzasztó, mennyet sértő tanítás mellett. Tömegeket dobtak a lángok közé, akik erre nem voltak hajlandók."

 

A XIII. században jött létre a pápaság legiszonyatosabb gépezete: az inkvizíció. A sötétség fejedelme ösztönözte erre a pápai hierarchia vezetőit. Titkos tanácskozásaikon Sátán és angyalai befolyásolták a gonosz embereket, de láthatatlanul köztük volt Isten angyala is, és félelmetes feljegyzést készített méltánytalan intézkedéseikről és tetteikről. E feljegyzések túl iszonyatosak ahhoz, hogy az ember elhordozza őket. "A nagy Babilon... részeg vala a szentek vérétől. " A mártírmilliók szétroncsolt teste bosszúért kiáltott Istenhez a hitehagyó hatalom ellen.

 

2023. március 30., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 30 - CSÜTÖRTÖK - Jób 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jób 5 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%205&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%205&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten az egyetlen, aki segíteni tud. Elifáz felteszi a kérdést, hogy ha kiált az ember, felel-e neki valaki? Lehet, hogy az érzéketlen embereknél nem talál meghallgatásra az ember, de Isten azt ígérte, hogy Ő mindenképpen válaszol. Lehet, hogy nem akkor és úgy, ahogy azt elképzeli, de Isten nem süket, amikor Hozzá kiáltunk. Nem érzéketlen a fájdalmainkra. Nem közömbös érzéseinkre.  

2.    Isten méltó a mi bizalmunkra. Elifáz ezt helyesen mondja és tanácsolja Jóbnak. A gond csak az, hogy figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Jób már Istenhez folyamodott és rábízta ügyét.  

3.    Lehet szépen beszélni Istenről, de tévesen. Elifáznak igaza van, hogy Isten bekötöz, de nincs igaza abban, hogy Isten megsebez. Isten nem bánt és nem sebez meg senkit. Sátán az, aki megsebzi az embert, Isten pedig az, aki bekötözi és gyógyítja ezeket a sebeket.

4.    Isten véd és megsegít. Bízhatunk Benne, de ez nem jelenti azt, hogy Isten barátaival soha semmi rossz nem történik. Időnként a legrosszabb is megtörténik. Jézus visszajövetele előtt rossz dolgok és tragédiák éppúgy történhetnek az igazakkal, mint a gonoszokkal, viszont Isten különleges erőt ad azoknak, akik Benne bíznak.    

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (8. rész)

A csalatkozhatatlanság e védelmezőjének zsarnokságát nagyszerűen illusztrálja az a történet, amelyből megtudjuk, miként bánt a pápa IV. Henrik német császárral. A pápa kiátkozta és trónjától megfosztotta ezt az uralkodót, mivel olyan merész volt, hogy a pápa tekintélyét semmibe vette. Henrik, megrémülve fejedelmei hűtlenségétől és fenyegetéseitől, akik a pápai rendelkezés nyomán fellázadtak ellene, szükségesnek látta, hogy megbéküljön Rómával. Feleségének és egyik hűséges szolgájának kíséretében a tél közepén átkelt az Alpokon, hogy megalázkodjék a pápa előtt. Henriket, amikor megérkezett a palotához, ahova Gergely visszavonult, kísérőitől megfosztva egy külső udvarba vezették, és ott a kemény téli hidegben fedetlen fővel, mezítláb, szánalmas öltözékben várta, hogy a pápa maga elé bocsássa. A pápa csak háromnapi böjt és a gyónás után kegyeskedett megbocsátani neki. De Henrik még így sem vehette vissza uralkodási jelvényeit, és nem gyakorolhatta császári hatalmát addig, amíg a pápa erre engedélyt nem adott. Gergely pedig diadalittasan azzal hencegett, hogy kötelessége letörni a királyok gőgjét. Micsoda éles ellentét van e dölyfös főpap pöffeszkedő büszkesége és annak a Krisztusnak a szelídsége és alázatossága között, aki szívünk ajtajánál bebocsátást kér, hogy bocsánatot, békét hozva beléphessen, és aki így tanította tanítványait: "Aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok" (Mt 20 : 27) .

Az egymást követő századok Róma egyre több tévtanításának voltak tanúi. A pogány filozófusok tanításai már a pápaság megalakulása előtt figyelmet keltettek, és befolyást gyakoroltak az egyházra. Sokan, akik névlegesen megtértek, még mindig ragaszkodtak pogány filozófiájuk tanításaihoz, és nemcsak ők maguk tanulmányozták továbbra is, hanem másokat is ösztönöztek rá, hogy így befolyásukat kiterjeszthessék a pogányokra. Ekképpen súlyos tévedéseket vittek be a keresztény vallásba. Kiemelkedő volt ezek között az ember természetes halhatatlanságában és a halál utáni öntudatos állapotban való hit. Róma ezzel a tantétellel alapozta meg a szentek segítségül hívásának és Szűz Mária imádásának tanát. Ebből származik az az eretnekség is, amely szerint a megátalkodottak örökké gyötrődni fognak. Ez a tanítás már korán bekerült a pápai tanok közé.

Így elkészült az út annak a másik pogány koholmánynak a bevezetéséhez is, amelyet Róma purgatóriumnak nevez, és a hiszékeny, babonás tömegek rémítgetésére használ. Ezzel az eretnekséggel alapozta meg azt az állítását, hogy van egy kínzóhely, ahol azok, akik nem szolgáltak rá az örök kárhozatra, addig szenvednek a bűneik miatt, amíg meg nem tisztulnak, és bebocsátást nem kapnak a mennybe.

2023. március 29., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 29 - SZERDA - Jób 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jób 4 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%204&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Istennek időnként vannak „fizetetlen prókátorai,” akik többet ártanak, mint használnak. Bár Elifáz úgy gondolja, hogy Isten ügyében szorgoskodik, olyan feladatot vállal magára, amivel nem Isten bízta meg. Az az ember, aki hét napig együttérzést tanúsított Jób szenvedései iránt, most átvált, érzéketlen támadóvá és vádolóvá válik, amivel nem segíti Jóbot, hanem inkább megnehezíti helyzetét és szenvedéseit. Vigasztalóból és bátorítóból a megpróbáltatás eszközévé lesz. Ma is vannak Istennek önjelölt munkásai, akiket nem Isten küld, akik sok szenvedést és bánatot okoznak másoknak.

2.   Lehet igaz Isten előtt a halandó. Elifáz kérdésként teszi fel ezt, de a válasz nem az, amire ő gondol. Az ő válasza az, hogy nem, még a mennyei angyalok sem azok. Viszont maga Isten jelenti ki Jóbról, a halandóról, hogy „igaz, istenfélő és bűngyűlölő.” Isten ajándékának és gondoskodásának, Jézus áldozatának köszönhetően, igenis, lehet igaz a halandó Isten előtt. Ez az evangélium jó híre.  

3.   Isten nem bíz meg senkit a mások feletti ítélet kimondásával. Elifáz ítéletet mond Jóbra anélkül, hogy belelátna a szívébe, anélkül, hogy látná, mi történik a láthatatlan világban, anékül, hogy ismerné az ügy minden részletét.

4.   Isten elveit ki lehet csavarni és rosszkor lehet idézni. Elifáz idézi azt az elvet, hogy „ki mit vet, azt fogja aratni.” Az elv helyes és igaz, csak nem erre az esetre. A Biblia azt mondja, hogy a bolond is tud nagy igazságokat mondani, csak nem a megfelelő helyzeteben, így az bolondsággá válik. Ez történt Elifázzal is. És ezért kell nagyon óvatosaknak lennünk a nagy igazságok idézgetésévél, mert megeshet, hogy nem a megfelelő esetre idézzük, és az is, hogy segítség helyett inkább fejbe verjük azzal a másikat.   

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (7. rész)

Azt a néhány hűségest, aki az igazi fundamentumra épített (lKor 3:10-11) elbizonytalanította és hátráltatta a munkát gátló hamis tanítás. Egyesek szívesen mondogatták ugyanazt, mint Jeruzsálem falának építői Nehémiás korában: "Fogytán van ereje a teherhordónak, a rom pedig sok, és mi képtelenek vagyunk építeni" (Neh 4:10). Elcsigázva az üldözés, megtévesztés, romlottság és minden egyéb akadály elleni folytonos harctól, amit Sátán a haladás fékezésére kigondolt, a hűséges építők közül is néhányan elcsüggedtek. A békesség kedvéért, valamint vagyonuk és életük biztonsága érdekében leléptek az igazi fundamentumról. Mások azonban, nem félve ellenségeik támadásaitól, bátran kijelentették: "Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek! " (14. v.) És folytatták a munkát. Mindegyikük oldalán ott volt a kard (Ef 6: 17).

Minden korban ugyanez a gyűlölködő, az igazsággal szemben álló lelkület fűtötte Isten ellenségeit. De Isten szolgáinak ébereknek és kitartóknak kell lenniük. Krisztus szavai, amelyeket az első tanítványokhoz intézett, követőinek az idők végén is szólnak: "Amiket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!" (Mk 13:37).

Mintha a sötétség egyre jobban sűrűsödött volna. A képimádás általánossá vált. Gyertyákat égettek a képek, a szobrok előtt, és imádkoztak hozzájuk. Elterjedtek a legképtelenebb és legbabonásabb szokások. Az embereket annyira hatalmába kerítette a babona, hogy a józan észre már nem hallgattak. Maguk a papok és püspökök is élvhajhászók, érzékiek és romlottak voltak. A nép pedig, amely tőlük várt eligazítást, óhatatlanul tudatlanságba és erkölcsi romlottságba süllyedt.

A pápai hatalom növelésére a XIV, században VII. Gergely pápa egy újabb lépést tett: kihirdette, hogy a római egyház tökéletes. Közzétett tételei egyikében kijelentette, hogy a Szentírás szerint az egyház soha nem tévedett, és soha nem is fog tévedni. De ezt az állítást szentírási bizonyítékok nem kísérték. Az önhitt főpap arra is jogot formált, hogy császárokat eltávolítson. Kijelentette, hogy egyetlen határozatát sem változtathatja meg senki, neki viszont joga van mások döntéseit megváltoztatni.'

2023. március 28., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 28 - KEDD - Jób 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jób 3 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%203&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Isten együttérzéssel figyeli a szenvedő Jóbot. Bár Isten nem szólal meg ebben a fejezetben, a könyv egészéből tudjuk, hogy nem volt közömbös Jób szenvedései iránt. A Biblia egészéből úgy ismerjük Őt, mint szerető Atyát, aki együtt szenved gyermekeivel és kész megszabadítani őket.   

2.   Istentől lehet és szabad kérdezni. Isten nem veszi rossz néven Jób kérdéseit. Nem tekinti lázadásnak és hitetlenségnek. Örül annak, hogy neki teszi fel és nem másnak. A benne való bizalmát fejezi ki, hogy kérdez. A kérdések feltevése nem hitetlenség, hanem hit. Válaszokat kereső, hit, ahol még egy sincs. A Biblia több pozitív szereplője is panaszkodik időnként (Dávid, Jeremiás stb.) és Isten meghallgatja panasszavukat.   

3.   Az embert bekerítő Isten. Jób úgy érzi, hogy Isten útvesztőbe vezette, hogy bekerítette őt. Igen, Isten bekeríti az embert, de nem egészen úgy, ahogy Jób itt gondolja. Az egész Biblia arról beszél, hogy Isten oltalmával körülveszi az embert, védőszárnyaival oltalmazza. Az útvesztőbe nem Isten viszi az embert, hanem Sátán, Isten ellensége. Isten oltalma védelmével keríti be őt, ahol jó és biztonságos tartózkodni.   

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (6. rész)

A római egyház hatalomra jutása a sötét középkor kezdetét jelezte. Hatalma növekedésével mélyült a sötétség. Az emberek hite Krisztus, az igazi fundamentum helyett a római pápa személyére épült. Bűneik bocsánatát és örök üdvösségüket nem Isten Fiától, hanem a pápától, valamint a pápa által felhatalmazott papoktól és főpapoktól várták. Azt tanulták, hogy földi közbenjárójuk a pápa, és hogy a pápa közvetítése nélkül senki sem közeledhet Istenhez. Azt is mondták, hogy a pápa Istent helyettesíti, és ezért feltétlen engedelmességgel tartoznak neki. E követelményekkel szembeni engedetlenség elég ok volt arra, hogy a vétkesek testet és lelkét a legszigorúbb büntetéssel sújtsák. Így terelték az emberek figyelmét Istenről gyarló, tévedő és kegyetlen emberekre; sőt mi több, magára a sötétség fejedelmére, aki általuk gyakorolta hatalmát. A bűnt a szentség köntösébe bújtatták. Amikor a Szentírást elnémítják, és egyes emberek magukat teszik Isten helyére, akkor a következmény csak csalás, megtévesztés és eldurvulás lehet. Az emberi törvények és hagyományok felmagasztalását erkölcsi romlottság követte. Mindig ez a következménye annak, ha Isten törvényét félredobják.

Veszélyes napok voltak ezek Krisztus egyháza számára. Kevesen hordozták híven Krisztus zászlaját. Bár az igazság nem maradt bizonyságtevők nélkül, időnként mégis úgy tűnt, hogy a tévelygés és a babona diadalmaskodik, és az igaz vallást száműzi a földről. Isten evangéliuma eltűnt a szem elől, a vallási formák pedig megsokszorozódtak, és az emberekre szigorú követelmények terhe nehezedett.

Nemcsak arra tanították őket, hogy a pápát tartsák közbenjárójuknak, hanem arra is, hogy saját cselekedeteikkel jóvá tehetik bűneiket, hogy hosszú zarándokutakkal, vezeklésekkel, az ereklyék imádásával, templomok, szentélyek és oltárok felállításával, nagy egyházi adományokkal - ilyen és hasonló tettekkel kell lecsillapítaniuk Isten haragját, vagy megszerezniük kegyét; mintha Isten olyan volna, mint az ember, aki semmiségekkel megharagítható, és ajándékokkal vagy vezekléssel megbékíthető.

A római egyház egyre nagyobb befolyásra tett szert, pedig az erkölcstelenség még az egyház vezetői között is eluralkodott. A nyolcadik század vége táján a római katolikusok kezdték azt mondogatni, hogy Róma püspökei már az egyház első századaiban is birtokolták azt a lelki hatalmat, amelyet akkor maguknak igényeltek. Szükség volt azonban arra, hogy ennek az állításnak valamiképpen hitelt szerezzenek. A hazugság atyja szívesen szolgált indítvánnyal. A szerzetesek hamis ősi iratokat gyártottak. Azelőtt soha nem hallott zsinati rendeletek kerültek elő, amelyek szerint a pápának a legrégibb időktől kezdve egyetemes érvényű fő hatalma van. És az igazságot megtagadó egyház mohón kapott ezeken a csalásokon.'

  

2023. március 27., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 27 - HÉTFŐ - Jób 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jób 2 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%202&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Isten mindenkit komolyan vesz, még Sátánt is. Isten megtehette volna, hogy hatalmával elnémítja Sátánt és nem hallgatja meg felvetéseit. Isten azonban mindenkit tisztel és komolyan vesz, még az ellenségét is. Isten méltóságával nem fér össze az, hogy valakit csak úgy leráz, vagy elnémít, vagy hatalmát használva semmibe veszi. Megtanulhatjuk Istentől, hogy tisztességesen bánjunk mindenkivel, még ellenségeinkkel is, és azokkal is, akiket könnyen semmibe tudunk venni.   

2.   Jób próbáját Isten felhasználja, hogy megpróbálja Jób feleségét és barátait is. Isten nem leli örömét az emberek vizsgálgatásában és próbáiban. Ezek a bukott bűnös természetünk velejárói. Isten azonban felhasználja ezeket az eseményeket arra, hogy az embereket szembesítse önmagukkal, hogy megtudják kik is ők valójában. A próbákra nem Istennek van szüksége, mert Ő mindenkiről mindent tud minden pillanatban. Az embernek van szüksége arra, hogy szembesüljön önmagával, és a figyelő világegyetemnek, hogy megláthassák ezekből Isten jóságát, kegyelmét, szeretetét és hatalmát. Így a történet nem csupán Jóbnak, feleségének és a barátainak a próbája, hanem elsősorban Istené. Ebből a történetből nem csupán Jób kerül ki tisztán, hanem legfőképpen Isten dicsőül meg.  

3.   Isten együttérzést ültet el az emberi szívben. Jób barátai együtt éreznek Jóbbal. Hét napig meg sem szólalnak, csak a jelenlétükkel támogatják Jóbot. Ez így is marad mindaddig míg Jób meg nem szólal, és amíg nem érzik, hogy ki kell javítaniuk, helyre kell tenniük Jóbot.  

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (5. rész)

A protestánsok ma azt hangoztatják, hogy Krisztus vasárnapi feltámadása a keresztények szombatjává tette a vasárnapot. Erre azonban nincs semmi szentírási bizonyíték. Krisztus és az apostolok nem méltatták ilyen tiszteletre ezt a napot. A vasárnap keresztény intézményként való megtartása "a törvényszegés titkos bűné"-hez vezethető vissza (2Thessz 2:7), amely már Pál korában tapasztalható volt. Hol és mikor fogadta örökbe az Úr a pápaságnak ezt a gyermekét? Mivel lehet elfogadhatóan megindokolni egy olyan változtatást, amelyet a Szentírás nem hagy jóvá?

A hatodik században a pogányság helyet adott a pápaságnak. Az egész egyház fejének Róma püspökét nyilvánították. A pápaság fölöttébb megerősödött. Hatalmi székhelyét a császári fővárosba tette. A sárkány a fenevadnak "adá az ő erejét... és az ő királyi székét, és nagy hatalmat" (Jel 13:2).4 Ekkor kezdődött el a Dániel és a Jelenések próféciájában megjövendölt 1260 éves pápai elnyomás (Dán 7:25; Jel 13:5-7). A keresztényeknek választaniuk kellett: vagy feladják feddhetetlenségüket, és elfogadják a pápai szertartásokat és vallásgyakorlatot, vagy elsorvadnak a föld alatti börtönökben, vagy meghalnak a kínpadon, a máglyán vagy a hóhér bárdja alatt. Ekkor teljesedtek Jézus szavai: "Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket tiközületek. És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért" (Lk 2l:l6-l7). Hevesebb üldözés szakadt rá a hűségesekre, mint bármikor azelőtt, és a világ hatalmas harcmezővé vált. Krisztus egyháza évszázadokig az elszigeteltségben és az ismeretlenség homályában talált menedéket. A próféta ezt mondja: "Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig" (Jel 12:6).

2023. március 26., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 26 - VASÁRNAP - Jób 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Eszter 10 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%201&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten csak önzetlen szolgálatot tud elfogadni. Sátán azt állítja, hogy Istent senki sem szolgálja önzetlen szeretetből, hanem csak a büntetéstől való félelemből vagy azért, mert Isten a jutalom ígéretével megvesztegeti őket. Azonban Isten országában senki sem lesz ott, aki e két ok valamelyikéért imádta Istent. A Jelenések könyve azt mondja, hogy akik a mennyben lesznek, azok a nagy nyomorúságból jöttek. Isten nem vesztegetett meg senkit a próbától mentes élet ígéretével.   

2.    Isten próbába engedi Jóbot, de a legnagyobb próbának önmagát teszi ki. Isten nagy kockázatot vállalt, amikor azt állította, hogy Jób önzetlenül szereti és szolgálja őt. Jób bukása Isten kudarca lett volna a legnagyobb mértékben, mert Ő az egész világegyetem előtt kiállt Jób mellett és megbízott benne, hogy a próbában is hűségesen ki fog állni mellette. Magadról mit gondolsz, hogy Isten éretted is vállalhatja ezt a kockázatot?

3.    Isten gyermekeinek meg kell küzdenie a kor hamis elképzeléseivel. Jób idejében mindenki azt hitte, hogy a szenvedés Isten büntetése valamilyen bűn miatt. Jób érezte, hogy ez nem igaz, és szembeszállt ezzel az elképzeléssel, mert ismerte Istent. Jóbnak egy egész világgal kellett szembemennie, hogy az Istenről való helyes képet megőrizze. Jób kész volt erre. Ma is tele van a világunk Isten eltorzított képével, és Isten elhívott bennünket, hogy Jóbhoz hasonlóan mi is helyreigazítsuk ezt a képet társadalmunkban.

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM  3. fejezet

3. fejezet – A HITEHAGYÁS (4. rész)

A negyedik század elején Konstantin császár kiadott egy rendeletet, amelyben a vasárnapot általános ünneppé tette az egész római birodalomban.; A Nap napját a pogány alattvalók ünnepelték, és a keresztények is tisztelték. A császár így akarta a pogányság és a kereszténység szemben álló érdekeit diplomatikusan összehangolni. Erre az egyház püspökei buzdították, akiket fűtött a becsvágy és a hatalomvágy, akik felismerték, hogy a pogányok, ha a keresztények ugyanazt a napot ünneplik, mint ők, könnyebben lesznek névlegesen keresztények, és ezzel előmozdítják az egyház hatalmát és dicsőségét. De számos istenfélő keresztény, amíg lassan-lassan a vasárnapot bizonyos fokig szentnek tartotta, a negyedik parancsolatnak engedelmeskedve a szombatot még mindig az Úr szent napjaként ünnepelte.

Az őscsaló azonban még nem fejezte be munkáját. Elhatározta, hogy a keresztényeket zászlaja alá gyűjti, és helytartója, a büszke főpap által gyakorolja hatalmát, aki Krisztus képviselőjének tartotta magát. Félig megtért pogányok, becsvágyó főpapok és a világot szerető egyházi tisztségviselők által valósította meg szándékát. Időről időre széles körű zsinatokat tartottak, amelyekre az egyházi méltóságok a világ minden tájáról összegyűltek. Az Isten által alapított szombat jelentőségét szinte minden zsinaton csökkentették egy kicsit, a vasárnapot pedig egyre inkább felmagasztalták. Így ezt a pogány ünnepet végül isteni intézményként tisztelték, míg a Biblia szombatját a zsidó vallás maradványának nyilvánították, és ünneplőjét átkozottnak mondták.

A nagy hitehagyónak sikerült fölébe emelni "magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik" (2Thessz 2:4). Volt bátorsága megváltoztatni Isten törvényének azt az egyetlen olyan előírását, amely az egész emberiség előtt félreérthetetlenül mutat az igaz és élő Istenre. A negyedik parancsolatban Isten a menny és föld Teremtőjének nevezi magát. Ez különbözteti meg minden hamis istentől. A teremtés munkájának emlékeként szentelte Isten a hetedik napot az ember számára nyugalomnappá. A szombatnak az a rendeltetése, hogy az embert mindig az elő Istenre, létének forrására, tiszteletének és imádatának tárgyára emlékeztesse. Sátán igyekszik az embert rávenni Isten elleni hűtlenségre és törvényével szembeni engedetlenségre, ezért különösen a negyedik parancsolat ellen folytat harcot, amely Istenre mint Teremtőre mutat.