Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 31 - KEDD - Róma 8

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 22. fejezet 2231. nap

22. fejezet (3. rész) – IMA A BETEGEKÉRT

A betegekért mondott ima túlságosan fontos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk. – A betegekért mondott ima túlságosan fontos tevékenység ahhoz, hogy ne fordítsunk rá kellő figyelmet. Jöjjünk mindenünkkel az Úrhoz, és mondjuk el Őneki, mik a gyengeségeink, tárjuk fel előtte, melyek a nehézségeink. – Egészségügyi missziómunka, 16. o.

A betegekért mondott ima ma is ugyanolyan hatékony, mint a bibliai időkben volt. – Az isteni segítő jelen van a betegszobában, és az igaz hit egyszerűségében Őhozzá intézett ima minden egyes szavát hallja. Tanítványai éppoly komolyan imádkozzanak ma is a betegekért, mint régen az apostolok tették. Akkor a gyógyulások sem maradnak el, mert „a hitből való imádság megtartja a beteget” (Jak 5:15). – Az evangélium szolgái, 215. o.

Isten most is éppolyan készségesen meggyógyítja a betegeket, mint amikor a zsoltárírón keresztül a Szentlélek ezeket a szavakat mondta. Krisztus ma is ugyanaz a könyörülő Orvos, mint földi szolgálata idején volt. Nála gyógyír van minden betegségre és gyógyító erő minden gyengeségre. Korunkban élő tanítványainak a régi tanítványokhoz hasonlóan kell a betegekért imádkozniuk. Az imáikat gyógyulások követik majd, mert „a hitből való imádság megtartja a beteget”. Miénk a Szentlélek ereje, a hit csendes bizonyossága, mely igényelheti Isten ígéreteit. Az Úrnak az az ígérete, hogy a „betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak” (Mk 16:18), ma is éppoly megbízható, mint amilyen az apostolok korában volt. Ez az ígéret Isten gyermekeinek kiváltságáról tanúskodik. Hitünknek igényelnie kell mindazt, amit ez az ígéret átfog. Krisztus szolgái útján munkálkodik, és általuk akarja gyógyító hatalmát is gyakorolni. A mi feladatunk, hogy a betegek és szenvedők ügyét hitben Isten elé tárjuk. Tanítsuk meg őket hinni a nagy Orvosban! – A nagy Orvos láb nyomán, 226. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 8

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%208&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%208&version=NT-HU

Ez a fejezet Pál evangélium-magyarázatának a tetőpontja, és a Biblia egyik legkiemelkedőbb alkotása. Mindjárt az első versben Pál összefoglalja mindazt, amit a hét fejezet alatt mondott „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk (de van megigazulásuk) azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.” Kárhoztatás alól szabadnak lenni azt jelenti, hogy Krisztus Jézusban vagyunk és nem halandót követünk, hanem a Szentlélek vezetése szerint járunk. Krisztus felszabadított minket a bűn és halál alól.

Pál emlékeztet minket arra, hogy a testünk erőtlen, azonban Krisztus lejött ebben a halandó testben és legyőzte a bűn erejét, „hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint” (3-4. vers). Ez a hit általi megigazulás. A test szerinti gondolkodás Isten ellen van, és a halálba vezet. Emlékezzünk mit mondott Pál a Római levél 7:14 versében: „de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve”, azonban a lelki gondolkodás békességet és életet ad. Azok, akik hit által igazak, békére lelnek Istenben (5-8. vers).

Ezután Pál bemutatja, hogy a lélek szerinti élet lehetséges, ha a Szentlélek bennünk lakozik és ezáltal Krisztus bennünk élhet. Amikor Krisztus bennünk lakik, a bűn óembere meghal, és mi lelkileg feltámadunk, hogy új életet élhessünk (9-13. vers). Azonban ha továbbra is a test kívánságai szerint élünk, meg fogunk halni, ahogy ez a Római levél 7. fejezetében is le volt írva. Számunkra megvan az a csodálatos ígéret, miszerint ha Szentlélek szerinti életet élünk, Isten gyermekeivé válunk. Úgy beszélhetünk Istenhez, mint az édesapánkhoz. De nem csak ez, hanem ahogyan Jézus is Isten Fia, mi is Isten gyermekei leszünk, vagyis Jézus örököstársai! Milyen csodálatos ajándék ez Istentől! Az egész teremtett világ Isten gyermekeinek, Krisztus örököstársainak megjelenésére vár (14-19. vers). 

Két gyönyörű ígéretünk van: az egyik, hogy a Szentlélek által imáinkat Isten meghallgatja, a másik, hogy Isten mindent azok javára fordít, akik szeretik Őt (20-30. vers). Ahogy Pál befejezi ezt a fejezetet, a magyarázatot, milyen következtetést von le? Azt, hogy Isten szeretete igazít meg, és nem számítanak a megpróbáltatásaink, amelyekkel szembe kell néznünk, vagy az üldöztetések, amelyeket majd el kell viselnünk, mert amíg jelen van Isten megigazító kegyelme az életünkben, szintén érvényes az az ígéret, hogy semmi sem választhat el minket Istentől (31-39. vers). Vele fogunk élni az örökkévalóság el nem múló éveiben! 

Norman McNulty

318. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 22. fejezetéhez (augusztus 29 – szeptember 4.).

A késleltetett remény lelki beteggé tesz. Ha a gyógyulás huzamosabb ideig késlekedik, a türelem arra kényszerül, hogy megkérdőjelezze, hogy vajon a hitünk túl gyenge-e ahhoz, hogy Istentől gyógyulást kapjunk. Vagy talán a dédelgetett bűnök akadályozzák meg a gyógyulást? Isten netán hátat fordított?

Miért gyógyít meg néha Isten, míg máskor engedi, hogy a betegség vagy fogyatékosság tovább maradjon vagy akár életeket is elvegyen? A válaszok nem kielégítőek. Alkalomadtán a meg nem gyógyult betegségek annak tulajdoníthatók, hogy nem akarunk egészséges életmódot folytatni és a rossz szokásainkat feladni. Az emberek vágyakoznak a jobb egészség iránt, azonban nem akarnak változtatni. Isten nem fog a természet törvényszerűségei ellen tenni. Hogyan tudna Isten meggyógyítani olyan embereket, akik szánt szándékkal tönkreteszik magukat?

Bár gyakran nem ez a helyzet. Nem találunk okot, hogy Isten miért nem ad gyógyulást. Csak a menny fog az élet megválaszolatlan rejtélyeire választ adni.

Egy dolog biztos: a gyógyulás hiánya gyakran nem azonos a törékeny hittel. Kiemelkedő hitű keresztények egész életükön keresztül szenvedtek, vagy szálltak sírba idejekorán, és ez nem azért volt, mert nem volt elegendő hitük. Nem tudhatjuk, hogy mik Isten céljai. Bízzunk az Ő szívében, amikor nem értjük az Ő útjait.

Isten jobban szeretné az örökké tartó gyógyulásunkat, mint az ideiglenes gyógyulást. Talán egy fizikailag beteg élet érzelmileg és lelkiekben helyreáll. Talán a belső sebek meggyógyulnak, amelyek sokkal mélyebbek, mint a fizikai betegségek. Isten az élet fájdalmait arra használja, hogy alakítson bennünket és elmélyítse a bizalmunkat benne.

Bízz Isten szívében, hogy amikor a gyógyulás késlekedik vagy hiányzik, annak is megvan az oka: a helyreállítás. Reménykedj az Ő szeretetében!

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 30 - HÉTFŐ - Róma 7

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 22. fejezet 2229. nap

22. fejezet (2. rész) – IMA A BETEGEKÉRT

Amikor betegeket gondoznak, és szenvedők fájdalmait enyhítik, az ápolóknak számos alkalmuk nyílik imádkozni értük, olvasni nekik a Szentírásból, bizonyságot tenni előttük az Üdvözítőről…  A reménység sugarait vethetik a csüggedtek és legyőzöttek életébe. – Egészségügyi missziómunka, 246–247. o.

Ha szanatóriumainkban többet imádkoznának a betegek gyógyulásáért, megnyilatkoznék a nagy Orvos csodálatos ereje. Sokkal többen erősödnének meg, és részesülnének áldásokban, és sokkal több súlyos beteg gyógyulna meg. – Selected Messages 3. kötet, 295. o.

Jöjjünk az Úr elé ezzel az imádsággal: „Urunk, mi nem tudhatjuk, hogy mi játszódik le ennek a betegnek a szívében, de te tudod, hogy hasznára lenne gyógyulása vagy sem. Nagy jóságodban légy irgalmas iránta, és tedd, hogy szervezete meggyógyuljon! Ez pedig mind a Te érdemed. – Healthful Living, 239. o.

A betegekért mondott ima hangja hallható legyen egészségügyi intézményeinkben, hogy a betegek együtt dolgozhassanak a testüket és lelküket egyaránt megmenteni képes, mindenható Istennel. – Manuscript Releases 6. kötet, 379. o.

A múltban olyan intézményekkel voltunk megáldva, ahol a betegek enyhülést kaphattak szenvedésükben, és a gondos kezeléseknek és forró imáknak köszönhetően a legkétségbeejtőbb eseteket is sikerült megoldanunk. Isten ma hívja a szenvedőket, hogy bízzanak benne. Az ember szüksége alkalom Isten számára a közbelépésre. – Selected Messages 3. kötet, 295–296. o.

Amikor betegekért imádkozunk, csupán annyit tehetünk, hogy komolyan kérleljük értük Istent, és a kimenetelt teljes bizalommal Őrá bízzuk. Ha szívünkben gonoszság él, nem hallgat meg minket az Úr. Azt teszi övéivel, ami neki tetszik. – Bizonyságtételek 2. kötet, 148. o.

Sokszor volt abban az előjogban részem, hogy együtt imádkozhattam a betegekkel. Gyakrabban kellene imádkoznunk értük, mint ahogy tesszük. – Selected Messages 3. kötet, 295. o.

A mi dolgunk, kötelességünk az, hogy a betegeket és szenvedőket hitünk karjaiban vigyük Krisztushoz… Meg kell ragadnunk Krisztus ígéretét, ki kell tartanunk mellette, és imádkoznunk kell hatalma kinyilatkoztatásáért. Az evangélium igazi lényege a helyreállítás. Az Üdvözítő azt várja el tőlünk, hogy szólítsuk fel a betegeket, a reményteleneket és a lesújtottakat, hogy éljenek az Ő erejével. – Jézus élete, 824–825. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 7

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%207&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%207&version=NT-HU

Ez a fejezet folytatja Pál előző gondolatmenetét, ahol leszögezi, hogy vagy a bűn, vagy az igazság szolgái vagyunk. Szándékait gyakran félreértik és helytelenül alkalmazzák, miközben Pál ebben a fejezetben azt írja le, hogy milyen a bűn rabszolgájának lenni.

Pál a házasság törvényén keresztül magyarázza a lelki egységünket Krisztussal. Krisztus nélkül a bűn óemberéhez, a rabszolgatartónkhoz vagyunk  kötve. Azért, hogy egységben legyünk Krisztussal, a bűn óemberének meg kell feszíttetnie (1-4. vers). Krisztus nem fog lelki házasságtörést elkövetni. Rengeteg keresztény képtelen igazi egységben lenni Krisztussal, mert a bűn óembere még részben életben van, de ők mégis úgy gondolják, hogy egységben vannak az Úrral. Isten nem fogja ránk erőltetni magát. Ellenben, ha teljesen átadjuk magunkat Neki, életünket átformáló lelki egységbe fog kerülni velünk.

A kulcs, hogy megérthessük ezt a fejezetet a 14. versben található. Pál ezt mondja: „Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.”  A Római levél 7. fejezetének hátralevő része leírja, hogy milyen a bűn rabszolgájának lenni a törvény ítélete alatt. Pál élete illusztrálja ezt: „Mert amit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, amit akarok, hanem amit gyűlölök, azt cselekeszem” (15. vers). Pál bűnös természete még mindig házasságban van a bűnnel, ő szeretné tökéletesen megtartani a törvényt, de a bűnös természete visszatartja, ezért tesz néha olyan dolgokat, melyeket nem szeretne, és nem teszi meg az összes (helyes) dolgot, amit viszont szeretne. Amikor azt mondja: „Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn” (17. vers), akkor úgy érti, hogy a bűn óembere még mindig részese az életének, még akkor is, ha Pál nem szeretné.

A következő versekben leírja harcát azzal, hogy tudja mi a helyes, de részben még mindig a bűn foglya (19-23. vers). Ezek után Pál kétségbeesetten kiált fel: „Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?” (24. vers). A nyomorult szó görögül talaiporos, és az Újtestamentumban csak egyetlen egy másik helyen, Jelenések könyvének 3:17-ben található a laodiceabeli gyülekezethez címzett üzenetben. Mi vagyunk a laodiceabeli gyülekezet, és bár közülünk sokan a vakság állapotában vannak, mégis – hitük szerint – egyenlővé teszik ezt az állapotot az igazsággal. Krisztus meg szeretne váltani minket ebből a fogságból, és később látni fogjuk, hogyan teszi ezt Pállal a következő fejezetben. Igazán hálásak lehetünk Istennek, ahogy Pál a 25. versben írja, azért, ami velünk történhet Jézus Krisztus, a mi Urunk által.

Norman McNulty

318. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 22. fejezetéhez (augusztus 29 – szeptember 4.).

A késleltetett remény lelki beteggé tesz. Ha a gyógyulás huzamosabb ideig késlekedik, a türelem arra kényszerül, hogy megkérdőjelezze, hogy vajon a hitünk túl gyenge-e ahhoz, hogy Istentől gyógyulást kapjunk. Vagy talán a dédelgetett bűnök akadályozzák meg a gyógyulást? Isten netán hátat fordított?

Miért gyógyít meg néha Isten, míg máskor engedi, hogy a betegség vagy fogyatékosság tovább maradjon vagy akár életeket is elvegyen? A válaszok nem kielégítőek. Alkalomadtán a meg nem gyógyult betegségek annak tulajdoníthatók, hogy nem akarunk egészséges életmódot folytatni és a rossz szokásainkat feladni. Az emberek vágyakoznak a jobb egészség iránt, azonban nem akarnak változtatni. Isten nem fog a természet törvényszerűségei ellen tenni. Hogyan tudna Isten meggyógyítani olyan embereket, akik szánt szándékkal tönkreteszik magukat?

Bár gyakran nem ez a helyzet. Nem találunk okot, hogy Isten miért nem ad gyógyulást. Csak a menny fog az élet megválaszolatlan rejtélyeire választ adni.

Egy dolog biztos: a gyógyulás hiánya gyakran nem azonos a törékeny hittel. Kiemelkedő hitű keresztények egész életükön keresztül szenvedtek, vagy szálltak sírba idejekorán, és ez nem azért volt, mert nem volt elegendő hitük. Nem tudhatjuk, hogy mik Isten céljai. Bízzunk az Ő szívében, amikor nem értjük az Ő útjait.

Isten jobban szeretné az örökké tartó gyógyulásunkat, mint az ideiglenes gyógyulást. Talán egy fizikailag beteg élet érzelmileg és lelkiekben helyreáll. Talán a belső sebek meggyógyulnak, amelyek sokkal mélyebbek, mint a fizikai betegségek. Isten az élet fájdalmait arra használja, hogy alakítson bennünket és elmélyítse a bizalmunkat benne.

Bízz Isten szívében, hogy amikor a gyógyulás késlekedik vagy hiányzik, annak is megvan az oka: a helyreállítás. Reménykedj az Ő szeretetében!

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 29 - VASÁRNAP - Róma 6

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 22. fejezet 2229. nap

22. fejezet (1. rész) – IMA A BETEGEKÉRT

A betegekért mondott ima a Mindenhatóban nyugvó hittel hangozzék el. – Az Úr közölte, hogy betegség esetén, miután megtisztították az utat, hogy imát ajánljanak fel a betegért, utalják kérésüket az Úr elé, bízó hittel és nem felajzott izgalommal. Egyedül Ő ismeri a beteg múltját, csakis Ő tudja, mit tartogat számára a jövő. Aki mindenki szívét ismeri, tudja, hogy ha meggyógyítja az illetőt, dicsőíteni fogja-e az Úr nevét, vagy gyalázatot hoz rá a bűnhöz való visszatérésével vagy hitehagyásával. Csak annyit tegyünk, hogy kérjük Istent, gyógyítsa meg a beteget, ha ez egyezik akaratával. Higgyük is el, hogy hallja érveinket és a felajánlott, buzgó imánkat. Ha az Úr látja, hogy az szolgálja dicsőségét, akkor meghallgatja imátokat. Ám helytelen úgy szorgalmaznunk a gyógyulást, hogy nem vetjük alá magunkat az Úr akaratának. – Bizonyságtételek 2. kötet, 147–148. o.

Miután a beteg részesült minden orvosi kezelésben, imádkozzunk forrón a gyógyulás áldásáért. Buzdítsuk a beteget, hogy forduljon az irgalmas Üdvözítőhöz, hangsúlyozván megbocsátó és gyógyító hatalmát. – Selected Messages 3. kötet, 296. o.

Azok számára, akik vállalják a házról házra való munkát, alkalmak nyílnak felebarátaik szolgálatára. Imádkozniuk kell a betegekért, és minden tőlük telhetőt megtenniük annak érdekében, hogy szenvedéseiket enyhítsék. – Bizonyságtételek 6. kötet, 83–84. o.

Az Üdvözítő általunk akarja arra bátorítani a betegeket, a csüggedteket, a lesújtottakat, hogy ragadják meg az Ő erejét. Hit és ima által Bétellé válhat a betegszoba. – A nagy Orvos lábnyomán, 226. o.

Ha betegségek miatt szenvedünk, a leghelyesebb, ha teljesen az Úrra bízzuk magunkat. Kérjük Istent, hogy foglalkozzék az esetünkkel, és ha úgy érezzük, hogy másokat is megkérhetünk, hogy csatlakozzanak hozzánk az imában, mert megbízunk bennük, tegyük meg, és Jézus, a nagy Gyógyító kétségkívül segíteni fog, ha hittel kérjük Őt. – Egészségügyi missziómunka, 16. o.

Alázatos szívvel imádkozzunk a betegekért, szenvedőkért, akik elvesztették a reménységüket ebben az életben. Amikor bemutatjuk az Úrnak a szóban forgó esetet, a szenvedések közepette is érezzük Isten szeretetének biztosítékát. – Review and Herald, 1887. október 11.

Megkentük olajjal a gyermeket, és imádkoztunk érte, bízván abban, hogy az Úr megnyugtatja őt és az édesanyját. Így is volt. A gyermek abbahagyta fájdalmas gyötrődését. – Spiritual Gifts 2. kötet, 110–111. o.

A betegeket az ápolók türelmes gondoskodása vezeti Krisztushoz. A nővérek előrelátják szükségeiket, térdet hajtanak, és imádkoznak értük a nagy Orvoshoz, hogy irgalmas tekintetét vesse rájuk, a szenvedőkre, és éreztesse velük gyógyító kegyelmének áldásait. – Egészségügyi missziómunka, 191–192. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 6

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%206&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%206&version=NT-HU

A Római levél hatodik fejezete a Szentírás egyik legnagyszerűbb része. Pál apostol az evangélium erejének leírásával a lényegre világít rá. Az első öt fejezetben láthattuk, mennyire szükségünk van Isten kegyelmére, ami hatalmasabb a bűneinknél. Mindazonáltal Pál nagyon világosan rámutat, hogy Isten kegyelme nem hagyja jóvá a bűn továbbfolytatását. Sőt, rámutat, hogy ha hit által megigazultunk, akkor halottak vagyunk a bűnnek és nem élünk tovább bűnben (1-2. vers).

A megigazult élet Jézus Krisztusba keresztelkedett élet, ami azt jelenti, hogy az Ő halálába keresztelkedtünk meg. Krisztussal együtt eltemettettünk, ezért új, lelki életre támadhatunk fel. Ahogyan Jézust az Atya dicsősége támasztotta fel a halálból, úgy minket is egy új, hitbeli életre támasztott (3-4. vers). Teljesen meg vagyunk győződve róla, hogy Isten minket is képes erre az új életre támasztani, ahogy Jézus testét is életre keltette.

A következő versek gyönyörű képet adnak arról, hogy „az ő halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk.” Ez Jézus kereszthalálára utal. Tehát „a mi ó emberünk ővele megfeszíttetett, hogy megerőtlenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek, mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól” (5-7. vers). A régi énünk  megfeszítését láthatjuk itt, a bűn régi emberének halálát. Felszínesen értelmezve ez azt jelenhetné, hogy aki meghalt, az megigazult. Ezért kell megfeszíttetni Krisztussal és meghalni a bűnnek, ami egyenlő a megigazulással. Ellen White szerint viszont: „Isten - mielőtt megigazíthat valakit - a szív teljes átadását kéri. Folyamatos engedelmességre van szükség, olyan tevékeny, élő hit által, melyet a szeretet éltet, és amely megtisztítja a lelket.  (Szemelvények Ellen G. White műveiből. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 1. kötet, 335-336. oldal)

Pál kijelenti, hogy Krisztuson a bűn már nem uralkodik, és amíg alárendeljük magunkat Neki, addig rajtunk sem (8-15. vers). A fejezet azzal a végkövetkeztetéssel zárul, hogy vagy a bűnnek, vagy az igazságnak vagyunk szolgái. Ha engedünk óemberünk bűnös természetének, akkor a bűn urát szolgáljuk. Ha azonban az igazságosságot szolgáljuk, akkor Istennek engedelmeskedünk. Választanunk kell: a bűn rabságának adjuk meg magunkat, vagy Istennek, aki megszabadít minket a bűntől (16-23. vers). Ha a bűn szolgái vagyunk, annak zsoldja a halál, ha pedig hajlandók vagyunk az igazságosságot szolgálni, elnyerjük az örök életet. Teljesen egyértelmű a két választási lehetőség. Te kinek a szolgálata mellett döntesz ma?

Norman McNulty

318. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 22. fejezetéhez (augusztus 29 – szeptember 4.).

A késleltetett remény lelki beteggé tesz. Ha a gyógyulás huzamosabb ideig késlekedik, a türelem arra kényszerül, hogy megkérdőjelezze, hogy vajon a hitünk túl gyenge-e ahhoz, hogy Istentől gyógyulást kapjunk. Vagy talán a dédelgetett bűnök akadályozzák meg a gyógyulást? Isten netán hátat fordított?

Miért gyógyít meg néha Isten, míg máskor engedi, hogy a betegség vagy fogyatékosság tovább maradjon vagy akár életeket is elvegyen? A válaszok nem kielégítőek. Alkalomadtán a meg nem gyógyult betegségek annak tulajdoníthatók, hogy nem akarunk egészséges életmódot folytatni és a rossz szokásainkat feladni. Az emberek vágyakoznak a jobb egészség iránt, azonban nem akarnak változtatni. Isten nem fog a természet törvényszerűségei ellen tenni. Hogyan tudna Isten meggyógyítani olyan embereket, akik szánt szándékkal tönkreteszik magukat?

Bár gyakran nem ez a helyzet. Nem találunk okot, hogy Isten miért nem ad gyógyulást. Csak a menny fog az élet megválaszolatlan rejtélyeire választ adni.

Egy dolog biztos: a gyógyulás hiánya gyakran nem azonos a törékeny hittel. Kiemelkedő hitű keresztények egész életükön keresztül szenvedtek, vagy szálltak sírba idejekorán, és ez nem azért volt, mert nem volt elegendő hitük. Nem tudhatjuk, hogy mik Isten céljai. Bízzunk az Ő szívében, amikor nem értjük az Ő útjait.

Isten jobban szeretné az örökké tartó gyógyulásunkat, mint az ideiglenes gyógyulást. Talán egy fizikailag beteg élet érzelmileg és lelkiekben helyreáll. Talán a belső sebek meggyógyulnak, amelyek sokkal mélyebbek, mint a fizikai betegségek. Isten az élet fájdalmait arra használja, hogy alakítson bennünket és elmélyítse a bizalmunkat benne.

Bízz Isten szívében, hogy amikor a gyógyulás késlekedik vagy hiányzik, annak is megvan az oka: a helyreállítás. Reménykedj az Ő szeretetében!

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 28 - SZOMBAT - Róma 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 21. fejezet 2228. nap

21. fejezet (7. rész) – IMÁDSÁG MENNYEI VEZETÉSÉRT

Eliézer isteni vezetésért imádkozott, és teljesült a kérése. – Eliézer visszagondolva Ábrahám szavaira, hogy Isten elküldi angyalát előtte, buzgón imádkozott biztos vezetésért. Gazdája családjában kedvesség és vendégszeretet légkörében élt, és most azért imádkozott, hogy az Isten által választott hajadon tegyen neki valami szívességet.

Alig fejezte be imáját, már választ is kapott rá. A kút körül csoportosuló nők közül az egyik udvarias viselkedésével vonta magára a figyelmét. Amint a lány eljött a kúttól, az idegen eléje sietett, és vizet kért tőle a vállára vett korsóból. A lány kedvesen válaszolt, és felajánlotta, hogy a tevéknek is húz vizet. Ez olyan szolgálat volt, amelyet akkoriban a fejedelmek lányai is megtettek atyjuk nyája számára. Megkapta tehát a kívánt jelet. – Pátriárkák és próféták, 172. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 5

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%205&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%205&version=NT-HU

Pál így kezdi: „Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében” (1-2. vers). Micsoda áldás Istennel békességben lenni! Micsoda áldás hitből megigazultnak lenni! Micsoda áldás, hogy teljes meggyőződéssel lehetünk Isten ígéretei iránt! Amint megvan ez a hitünk, biztosan állhatunk Isten oldalán annak alapján, amit Jézus tett értünk. Ahogy megtapasztaljuk ezt a hitet, Isten megtisztítja azt megpróbáltatások, tapasztalatok és remény által (1Pt 1:7). Isten ezen a folyamaton enged átmenni minket, hogy megerősítse a hitünket (3-5. vers).

Ezt követően Krisztus kereszthalálát a mi bűneinkért való engesztelésként írja le (6-11 vers). Ez már a második alkalom a Rómaiakhoz írt levélben, amikor Pál Krisztus halálát és vére általi megváltását külön megemlíti (ld Róm 3:24-25). Csodálatos módon Krisztus meghalt értünk, mikor mi még bűnösök voltunk. A vére által lettünk felmentve, és maga által mentett meg minket Isten haragjától. Viszont nemcsak hogy felmentett és megbékített minket Istennel a halála által, hanem Pál rámutat, hogy az élete által meg is mentett minket (10. vers). Egy későbbi fejezetben Pál részletesebben is kifejti ezt az állítást. Igen, Jézus azért halt meg, hogy felmentsen minket a múltbeli bűneinktől, és azért is, hogy erőt adjon nekünk azt az életet élni, amit Ő is élt emberként, itt a Földön.

Pál ezután Ádám és Krisztus az emberiségre gyakorolt hatását írja le. Az első Ádám tettei az egész emberiségre hatással voltak, de ugyanúgy a Második Ádáméi is (12-21. vers). Ádám bűne miatt a halál mindannyiunkat érint, mivel mindannyian vétkeztünk (érdekes megjegyezni, hogy a halál uralma Ádámtól Mózesig szakadatlan volt, hiszen ő volt az első ember, akit Isten feltámasztott). Tehát azért kell minden embernek a halállal szembesülnie, mert mindenki a bűn útját választotta. Ádám annak az előképe volt, akinek majd el kellett jönnie (a második Ádám). Azért van mindannyiunknak bűnre hajló természetünk, mert Ádám a bűn mellett döntött. A második Ádám szintén hozott egy döntést, ami ugyancsak befolyással lehet az egész emberiségre, és az emberiség családjában belül ránk is, ha úgy döntünk, hogy elfogadjuk az ő értünk elszenvedett kereszthalálát.

Ádám bűne miatt minden gyermeke elszenvedte volna a halált és az örök kárhozatot a bűn mellett való döntésük miatt, mivel a test erőtelen (ld. Róm 8:3).  Azonban Krisztus halála lehetővé tette mindannyiunk számára, hogy a megigazulás gazdag, ingyenes ajándékát válasszuk, hogy valóban elmondható legyen: „ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem” (20. vers).

Habár Ádám az egész emberiségre hatással volt azáltal, hogy mindannyiunknak továbbadta a bűnös természetet, Krisztus halálának ereje van megmenteni az egész emberiséget, ha elfogadjuk az Ő kegyelmének ingyen ajándékát. Micsoda Megváltó!

Norman McNulty

317. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 21. fejezetéhez (augusztus 22-28.).

Meg lehetett bízni apukádban? Érdekelték őt a szükségleteid és vágyaid? Biztonságban érezted magad a jelenlétében vagy érzelmi veszélyt jelentett, és így mindig lábujjhegyen jártál körülötte?

Ha nem bíztál az apukádban mély neurológiai szinten, ami hatással volt a limbikus rendszeredre, akkor nehéz lesz számodra Istenben megbízni az érzelmek szintjén, bármennyire is megbízol Benne intellektuális szinten. Az agyad állandóan túl lesz terhelve aggodalommal és szorongással, mindig próbálod majd megvédeni magadat, tökéletesen megszervezni a dolgokat, hogy fedezd a szükségleteidet. Azért küzdesz, hogy a tied maradjon az irányítás! Ha nem a tied az irányítás, akkor szétesel vagy kifakadsz valakire.

Sokunknak megváltoztatott Istenképre van szükségünk. Nem intellektuálisan, hanem tapasztalatból, hogy hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, tápláljuk gondolatainkat, illetve reagálunk a kapcsolatainkban.

Amikor a belső Istenképünk cserben nem hagyó, gondoskodó és biztonságos lesz, ahelyett, hogy valamiféle torz kép legyen, amit egy tökéletlen emberi apa hozott létre, tapasztalati úton fogjuk hinni, hogy „Isten szeret minket és jót akar nekünk… Úgy fogunk bízni Istenben, ahogy a gyermek bízik egy szerető szülőben.”

Amikor megtapasztalod Istent, nem csak a szellemi képességeiddel, mint az örökké megbízhatót, át fogja alakítani az elmédet és a szívedet. Isten sosem fog megszégyeníteni, kifakadni rád vagy figyelmen kívül hagyni. Nyugodtan abbahagyhatod az aggodalmaskodást és felhagyhatsz azzal a gondolattal, hogy neked kell gondoskodnod magadról, mert különben senki sem fog.

Van egy megbízható, szerető Atyád, aki mindig gondoskodni fog rólad. Nyugodtan megbízhatsz benne.

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 27 - PÉNTEK - Róma 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 21. fejezet 2227. nap

21. fejezet (6. rész) – IMÁDSÁG MENNYEI VEZETÉSÉRT

Bízzatok Istenben, Ő majd vezetni fogja lépteiteket! – Sokan képtelenek határozott terveket készíteni jövőjükre. Bizonytalanságban élnek. Nem látják ügyeik kimenetelét, és ez sokszor aggasztja és nyugtalanítja őket. Ne felejtsük el, hogy Isten gyermekeinek az élete zarándokélet ezen a világon! Nem vagyunk elég bölcsek saját életünk megtervezéséhez. De nem a mi dolgunk a jövőnket kialakítani. „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.” (Zsid 11:8)

Krisztus nem készített terveket földi életében a maga számára. Elfogadta Isten terveit, és az Atya napról napra tárta fel e terveket. Így kellene nekünk is magunkat Istenre bízni, hogy életünk az Ő akaratának egyszerű megvalósulása legyen. Ha utunkat Őreá bízzuk, Ő igazgatja lépteinket. Nagyon sokan, miközben ragyogó jövőt terveznek maguknak, kudarcra ítélik az életüket. Engedd, hogy Isten tervezzen részedre! Kicsiny gyermekként bízzál annak a vezetésében, aki „híveinek lábait megoltalmazza” (1Sám 2:9)! Isten sohasem vezeti gyermekeit másképpen, mint ahogy ők maguk is választanák, ha látnák kezdettől a véget, és fel tudnák fogni, hogy milyen dicső az a cél, amit Isten munkatársaiként megvalósíthatnak. – A nagy Orvos lábnyomán, 478–479. o.

Ha átadod magad Istennek, hogy az Ő munkáját végezd, nincs okod aggodalmaskodni a holnap felől. Akinek szolgája vagy, kezdettől fogva ismeri a véget. A holnap előtted rejtett eseményei nyilvánvalók a Mindenható előtt. Amikor magunk vesszük kezünkbe ügyeink igazgatását, és a saját bölcsességünkre támaszkodunk, olyan terhet veszünk magunkra, melyet nem Isten hárít ránk, s amit az Ő segítsége nélkül próbálunk hordozni. Azt a felelősséget vállaljuk magunkra, mely Istené, vagyis magunkat állítjuk Isten helyébe.

Méltán aggódhatunk, méltán várhatunk veszélyt és veszteséget, hiszen ezek így biztosan elérnek minket. Amikor viszont valóban elhisszük, hogy Isten szeret bennünket, és jót akar tenni velünk, nem aggódunk többé a jövőnkért, és úgy megbízunk Istenben, miként a gyermek megbízik szüleiben. Akkor a bajaink és gyötrelmeink elmúlnak, hiszen akaratunkat Isten akarata magába fogadja. – Gondolatok a Hegyibeszédről, 100–101. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%204&version=NT-HU

A Római levél első 3 fejezetét olvasva talán azon gondolkodunk, hogyan is hihetünk a megigazulás ingyen ajándékában. Ebben a fejezetben Pál Ábrahám erőteljes példáját mutatja be, akinek életét és hitét mi is követhetjük. Az első három versből világosan kiderül, hogy Ábrahám nem cselekedetei által igazult meg, hanem „Hitt Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.” Pál 1Mózes 15:6-ot idézi. Ez egy olyan fontos elv a Szentírásban, hogy majdnem ugyanezeket a szavakat találjuk Galata 3:6-ban és Jakab 2:23-ban is.

Amit meg szeretnénk érteni, az az, hogy Ábrahám Isten iránti hite és hűsége volt az, ami miatt igaznak nyilváníttatott. 1Mózes 15-16. fejezeteiben Ábrahám emlékezteti Istent ígéretére, hogy nagy nemzetté teszi leszármazottait (1Móz 12). Arra is rámutat, hogy gyermektelen, és szolgája Eliézer lehetne örököse. Isten biztosítja őt, hogy saját véréből származik majd az örököse. Emberileg ez lehetetlen volt, de Isten a csillagos égre mutat, és megígéri Ábrahámnak, hogy ahhoz hasonlatos lesz az ő magva (1Móz 15:2-5). Amikor Ábrahám a csillagokra néz, megemlékezik róla, hogy Isten a Teremtő, és az Ő szava képes a semmiből valamit teremteni. Hiszi, hogy Isten képes felesége elhalt méhéből is életet előhozni. És Isten a hit emberének jelenti ki őt.

Pál segít még világosabban látni, hogy Ábrahám nem megdolgozott a megváltásért, hanem az igazság úgy tulajdonítatott neki, és igaznak mondatott még körülmetélkedése előtt (4-15.versek). Leírja a hit küzdelmeit, amin Ábrahám keresztülment Isten ígéreteivel kapcsolatban (16-25 versek). Ábrahámnak le kellett győznie a kétségeit, és hinnie, hogy Sára elhalt méhe életet adhat Izsáknak, a fiuknak. Azt olvassuk, hogy hitt Istenben, „aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.” (17. vers). Pál biztosít Ábrahám Istenbe vetett hitéről, amikor azt írja: „És teljesen elhitte, hogy a mit ő ígért, meg is cselekedheti. Azért is tulajdoníttaték néki igazságul” (21-22. vers).

Amit magunkkal vihetünk ebből, az az, hogy „hinni” annyit jelent, mint teljes meggyőződéssel bízni abban, hogy amit Isten ígért, azt véghez is tudja vinni az életünkben. Mindannyian, akik teljesen hisszük, hogy Isten megváltoztathatja az életünket, ahogy Ábrahám is meg volt erről győződve, igaznak számláltatunk, és Isten az új születés élményét adja nekünk. Ahogy az Atya feltámasztotta Jézust a halálból, Ő minket is feltámaszt, hogy a hit új életének útján járjunk (24.vers).

Norman McNulty

317. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 21. fejezetéhez (augusztus 22-28.).

Meg lehetett bízni apukádban? Érdekelték őt a szükségleteid és vágyaid? Biztonságban érezted magad a jelenlétében vagy érzelmi veszélyt jelentett, és így mindig lábujjhegyen jártál körülötte?

Ha nem bíztál az apukádban mély neurológiai szinten, ami hatással volt a limbikus rendszeredre, akkor nehéz lesz számodra Istenben megbízni az érzelmek szintjén, bármennyire is megbízol Benne intellektuális szinten. Az agyad állandóan túl lesz terhelve aggodalommal és szorongással, mindig próbálod majd megvédeni magadat, tökéletesen megszervezni a dolgokat, hogy fedezd a szükségleteidet. Azért küzdesz, hogy a tied maradjon az irányítás! Ha nem a tied az irányítás, akkor szétesel vagy kifakadsz valakire.

Sokunknak megváltoztatott Istenképre van szükségünk. Nem intellektuálisan, hanem tapasztalatból, hogy hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, tápláljuk gondolatainkat, illetve reagálunk a kapcsolatainkban.

Amikor a belső Istenképünk cserben nem hagyó, gondoskodó és biztonságos lesz, ahelyett, hogy valamiféle torz kép legyen, amit egy tökéletlen emberi apa hozott létre, tapasztalati úton fogjuk hinni, hogy „Isten szeret minket és jót akar nekünk… Úgy fogunk bízni Istenben, ahogy a gyermek bízik egy szerető szülőben.”

Amikor megtapasztalod Istent, nem csak a szellemi képességeiddel, mint az örökké megbízhatót, át fogja alakítani az elmédet és a szívedet. Isten sosem fog megszégyeníteni, kifakadni rád vagy figyelmen kívül hagyni. Nyugodtan abbahagyhatod az aggodalmaskodást és felhagyhatsz azzal a gondolattal, hogy neked kell gondoskodnod magadról, mert különben senki sem fog.

Van egy megbízható, szerető Atyád, aki mindig gondoskodni fog rólad. Nyugodtan megbízhatsz benne.

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 26 - CSÜTÖRTÖK - Róma 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 21. fejezet 2226. nap

21. fejezet (5. rész) – IMÁDSÁG MENNYEI VEZETÉSÉRT

Akik Isten vezetését akarják követni életükben, azok megismerik az Ő akaratát. – Az Úr kinyilatkoztatja akaratát mindazoknak, akik a legkomolyabban, már-már türelmetlenül igénylik az Ő vezetését. Sikertelenségetek oka az, hogy lemondtatok Isten akaratának megismeréséről és követéséről. – Bizonyságtételek 1. kötet, 466. o.

Kutassátok az Írásokat és imádkozzatok, hogy megismerjétek az Úr akaratát! – Akik nem akarják elfogadni a Biblia világos, szilárd igazságait, azok állandóan tetszetős mesék után kutatnak, hogy megnyugtassák a lelkiismeretüket. Minél kevésbé lelkiek a tanítások, minél kevésbé szólítanak önmegtagadásra és alázatosságra, annál szívesebben fogadják őket. Ezek az emberek aprópénzre váltják fel értelmi képességeiket, hogy érzéki vágyaikat szolgálják. Mivel túl bölcsnek tartják magukat ahhoz, hogy a Szentírást töredelmes lélekkel, mennyei vezetésért könyörögve buzgó imádsággal kutassák, nincs pajzsuk a csalás ellen. Sátán szívesen kielégíti az emberi szív vágyait, és az igazságot leplezve ráerőszakolja csalásait az emberre. – A nagy küzdelem, 523. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%203&version=NT-HU

Miután elolvastuk a Római levél első két fejezetét, hívőként feltehetjük magunknak a kérdést: „Miért döntöttünk úgy, hogy hetednapi adventisták leszünk? Ismereteim miatt sokkal szigorúbban felelősségre leszek vonva az ítéletben.” Pál ezt a fajta választ várta a zsidóktól, akikre Isten rábízta törvényét, és akiknek hatalmas előnyük volt. Olyan útmutatásokat kaptak, amelyek sokkal könnyebbé tehették a megváltás útján való járásukat. 

Ezek után a 3. és 4. versben rámutat arra, hogy habár egyesek nem hisznek az igazságban úgy, ahogyan azt a Szentírás bemutatja, ez nem helyezi hatályon kívül az igazságot. Idézi az 51. zsoltár 4. versét, amely azt mondja, hogy amikor Isten megszólal, akkor igazat mond, és nem hazudik. Isten igaz marad, amikor igaznak nyilvánítja azt, aki Benne hisz. Isten neve és becsületessége forog kockán, amikor ezt teszi. Amit ő mond, az igaz!

A következőkben Pál világossá teszi, hogy nem tanít olyat, amit egyesek róla állítanak, hogy elfogadható az, ha folyamatosan vétkezünk, mondván: minél több a bűnünk, annál több kegyelmet kapunk (5-8. vers). Aztán az egész emberiség bűnösségéről beszél (10-11. vers). „Nincsen igaz ember egy sem.” Ez az igazságtalanság az ember elméjében kezdődik el. Ostoba döntéseink Isten ellen fordítanak bennünket, és mindenféle bűnös cselekedetet eredményeznek, beleértve azt is, hogy nem lesz bennünk istenfélelem (12-18. vers). Viszont az istenfélelem az örökkévaló evangélium egy része, ahogyan azt az első angyal üzenetéből látjuk (Jel 14:6-7). Isten megígérte, hogy megszabadít bennünket ostoba döntéseinktől (10-18. vers). Amikor a 19. vershez érkezünk, azt olvassuk, hogy az „egész világ” ítélet, valamint az ebből fakadó kárhoztatás alatt van, és mindenki bűnös Isten előtt. És mivel mindannyian bűnösök vagyunk, semmilyen mennyiségű jó cselekedet nem képes megváltani bennünket. Így mindannyiunknak szüksége van Isten igazságára, amelyet a Jézus Krisztusban való hit által kapunk meg. Az igazságot mindenki megkapja, aki igazán hisz Jézus Krisztusban. 

Ezt az igazságot Isten ingyen és kegyelemből adja, és Jézus áldozta teszi ezt a kegyelmet elérhetővé. Így, aki hisz Jézusban, megigazíttatik, és Isten igaz marad, miközben igaznak nyilvánítja a hívőt (24-26. vers). A fejezet úgy ér véget, hogy bemutatja: nincs helye a kérkedésnek, mert ez az igazság hit által lesz a miénk zsidóké és görögöké, keresztényeké és nem keresztényeké. Továbbá ez a hit arra ösztönzi a hívőket, ne hagyják figyelmen kívül Isten törvényét, hanem inkább emeljék magasra azt. Más szavakkal, azok, akik megtapasztalják a hit általi megigazítást, engedelmes életet fognak élni Isten kegyelméből, Jézus Krisztus, a mi Megváltónk által (27-30. vers).

Norman McNulty

317. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 21. fejezetéhez (augusztus 22-28.).

Meg lehetett bízni apukádban? Érdekelték őt a szükségleteid és vágyaid? Biztonságban érezted magad a jelenlétében vagy érzelmi veszélyt jelentett, és így mindig lábujjhegyen jártál körülötte?

Ha nem bíztál az apukádban mély neurológiai szinten, ami hatással volt a limbikus rendszeredre, akkor nehéz lesz számodra Istenben megbízni az érzelmek szintjén, bármennyire is megbízol Benne intellektuális szinten. Az agyad állandóan túl lesz terhelve aggodalommal és szorongással, mindig próbálod majd megvédeni magadat, tökéletesen megszervezni a dolgokat, hogy fedezd a szükségleteidet. Azért küzdesz, hogy a tied maradjon az irányítás! Ha nem a tied az irányítás, akkor szétesel vagy kifakadsz valakire.

Sokunknak megváltoztatott Istenképre van szükségünk. Nem intellektuálisan, hanem tapasztalatból, hogy hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, tápláljuk gondolatainkat, illetve reagálunk a kapcsolatainkban.

Amikor a belső Istenképünk cserben nem hagyó, gondoskodó és biztonságos lesz, ahelyett, hogy valamiféle torz kép legyen, amit egy tökéletlen emberi apa hozott létre, tapasztalati úton fogjuk hinni, hogy „Isten szeret minket és jót akar nekünk… Úgy fogunk bízni Istenben, ahogy a gyermek bízik egy szerető szülőben.”

Amikor megtapasztalod Istent, nem csak a szellemi képességeiddel, mint az örökké megbízhatót, át fogja alakítani az elmédet és a szívedet. Isten sosem fog megszégyeníteni, kifakadni rád vagy figyelmen kívül hagyni. Nyugodtan abbahagyhatod az aggodalmaAskodást és felhagyhatsz azzal a gondolattal, hogy neked kell gondoskodnod magadról, mert különben senki sem fog.

Van egy megbízható, szerető Atyád, aki mindig gondoskodni fog rólad. Nyugodtan megbízhatsz benne.

Lori Engel

Lelkész, Eugene, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba