2020. december 11., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 11 - PÉNTEK - Jeremiás 46

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 20. fejezet 1976. nap

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELVEK 

Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására

20. fejezet (3. rész) – Általános egészségügyi követelmények  

Szellőztetés és napfény

Mind a középületeket, mind a lakóházakat úgy kell megtervezni, hogy szellőztetésük megfelelő legyen, és bőségesen kapjanak napot. Sok templom és tanterem nem felel meg ennek a követelménynek. Jórészt a megfelelő szellőztetés hiányának tulajdonítható, hogy a hívek az istentiszteleten, illetőleg a diákok az iskolában bágyadtak és álmosak. Ez sok prédikáció hatását lerontja, illetve a tanár munkáját fárasztóvá és eredménytelenné teszi.

Amennyire csak lehetséges, minden lakóház épüljön magas, jó szennyvízelvezető terepen. Így lesz a házhely száraz, és a nyirkosság és a gyilkos pára miatti megbetegedés veszélye elhárul. Ezt a dolgot sokan nagyon is felületesen kezelik. Állandó gyengélkedést, súlyos betegségeket és sokszor halált okoz az alacsony fekvésű, rossz szennyvízelvezetésű házak nedvessége és párássága.

A házak építésénél különösen fontos az alapos szellőztetés és a bőséges napfény biztosítása. A ház minden szobáját járja át a levegő és a napfény! A hálószobákat úgy kell elrendezni, hogy a levegő éjjel-nappal szabadon cirkulálhasson bennük. Csak a napos és a naponként szellőztethető szoba alkalmas alvásra. A legtöbb országban a hálószobáknak fűthetőknek kell lenniük, hogy jó melegek és szárazak legyenek akkor is, amikor hideg van és nedves az idő.

A vendégszobára épp olyan gondot kell fordítani, mint az állandó használatra szánt szobákra. A többi hálószobához hasonlóan levegősnek és naposnak kell lennie, és fűtését is biztosítani kell, hogy kiszáradjon a nyirkosságtól, ami mindig megnövekszik a csak időnként használt szobában. Az egészségét és sokszor az életét is kockáztatja az, aki olyan szobában alszik, amely soha nem kap napot, vagy olyan ágyat használ, amely nincs alaposan kiszárítva és levegőztetve.

Sokan az építkezésnél nagyon odafigyelnek a növényekre. A nekik szánt üvegház vagy ablak meleg és napos, mert levegő, meleg és nap nélkül a növények nem maradnak meg és nem fejlődnek. Ha ezek a feltételek létkérdést jelentenek a növényeknél, mennyivel inkább megkívánja ezeket saját egészségünk, illetve családunké és vendégeinké!

Ha azt akarjuk, hogy otthonunkban egészség és boldogság honoljon, ne nyirkos, ködös lapályra tegyük azt, hanem magaslatra, ahova szabad bejárásuk van a menny életadó eszközeinek. Tedd félre a nehéz függönyöket; tárd ki az ablakokat és zsalugátereket; ne hagyd, hogy futónövények - bármilyen szépek is - árnyékba borítsák az ablakokat, és fák se álljanak olyan közel a házhoz, hogy elzárják azt a napfénytől! Lehet, hogy a napfény kifakítja a függönyöket, a szőnyegeket és a képkereteket, de egészséges, rózsás színt varázsol a gyermekek arcára.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 46

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2046&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2046&version=NT-HU

E fejezetben  Jeremiás könyvének újabb szakasza kezdődik (Jeremiás 46-51)  , a különböző népek és törzsek sorsáról szóló próféciák kijelentésével. 

Mai fejezetünk három részre tagolódik. Az első: a 3-12. versig Nékó fáraó hadseregéről szól, amely messze északon, az Eufrátesz folyó partján, Karkemisnél állomásozott. A második: a 12-24. versek, Isten prófétai szava Nabukodonozor babilóniai királyról, aki eljön és legyőzi az egyiptomiakat, és a 3.: a 27-28. versek, Isten bátorító szavai népéhez, Izraelhez, hogy ne féljenek.

Nézzük az első részt, ahol Jeremiás Nabukodonozor királynak az egyiptomiak feletti győzelmét jövendöli meg, ami az Eufrátesz folyónál fog történni. E versekből megtudjuk, hogy az egyiptomi hadseregben, ami olyan hatalmas volt, mint a megáradt Nílus-folyó, etióp, líbiai és lídiai zsoldos csapatok is szolgáltak. A 10. vers rámutat, hogy maga Isten lépett közbe, és segített Nabukodonozornak az egyiptomiak legyőzésében. Nagy szomorúság volt Egyiptom földjén, mert a hatalmas egyiptomi katonák elveszítették a hadjáratot. Mindez Júda királya, Jojákim uralkodásának 4. esztendejében történt.

A második szakaszban az Észak-Egyiptomban, Migdólban, Nófban és Táfnesben élő júdeaiaknak szóló üzenetet olvashatjuk. A 15. vers eredeti héber szövegének fordítása így hangzik: „Miért menekült el Ápisz?” , ami azt jelenti: „Miért menekült el az egyiptomi bika-isten, ahelyett, hogy az egyiptomiaknak segített volna?” Arra utal, hogy a Nabukodonozor által vezetett babiloni hadsereg olyan hatalmas, mint az izraeli Tábor-hegy és a Karmel-hegy. Üszőborjúnak mutatja be Egyiptomot, ami még egy böglyöt sem tud elűzni. Azt mondja, Nabukodonozor serege fejszékkel és favágókkal jön Egyiptom erdei ellen.

A harmadik rész bátorító prófécia úgy az Egyiptom északi részén élő, mint a majdan babiloni fogságban tartott júdeaiaknak, hogy majd visszatérhetnek hazájukba, Izraelbe. Így szól Isten: „… én megszabadítlak téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijessze.” (27. vers).

Isten valóban a népével kötött szövetségi kapcsolat helyreállítója. Ahogy akkor, történt, ismét úgy lesz, amikor az Úr visszajön értünk, és hazavisz bennünket.

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba 

2020. december 10., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 10 - CSÜTÖRTÖK - Jeremiás 45

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 20. fejezet 1975. nap

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELVEK 

Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására

20. fejezet (2. rész) – Általános egészségügyi követelmények  

A légzés

Ahhoz, hogy vérünk egészséges legyen, megfelelően kell lélegeznünk. A tiszta levegő mély belélegzése által a tüdő megtelik oxigénnel - felfrissíti a vért; élénk színűvé teszi, és életadó folyadékként jut el a test minden részébe. A helyes légzés nyugtatja az idegeket, javítja az étvágyat, az emésztést, és pihentető alvást eredményez.

A tüdő működéséhez a lehető legnagyobb teret kell biztosítani. Térfogata nő, ha akadálytalanul működhet; és csökken, ha összenyomódik. Ezért károsodik a tüdeje a görnyedten dolgozó embernek. Ez különösen az ülő foglalkozásúaknál fordul elő. Ilyen testtartásban lehetetlen mélyeket lélegezni. A felületes lélegzés csakhamar szokássá válik, és a tüdő elveszíti tágulási képességét. Hasonló hatást vált ki a szoros fűző is. Ilyenkor nincs elég hely a mellkas alsóbb részében, és a has izomzata nem tudja teljes mértékben elvégezni feladatát: a légzés segítését. Ezért a tüdő csak korlátozottan tud működni.

Így nem elegendő az oxigénellátás. A vér keringése lassú. Visszamaradnak az elhasznált, mérgező anyagok, amelyeknek a kilégzéssel kellene a tüdőből eltávozniuk. Nemcsak a tüdő, de a gyomor, a máj és az agy is károsodik. A bőr fakó lesz, az emésztés pedig renyhe, a szívműködés lelassul; az agy eltompul, a gondolatok összezavarodnak, lehangoltság telepszik a lélekre; az egész szervezet legyengül és sorvad, és különösen hajlamos lesz a betegségre.

A tüdő folyamatosan távolítja el a szennyező anyagokat, és állandóan friss levegőt igényel. A szennyezett levegő nem szolgáltat elég oxigént, és a vér felfrissülés nélkül jut az agyba és a többi szervbe. Ezért van szükség alapos szellőztetésre. Zárt, rosszul szellőztetett lakásban, ahol a levegő elhasznált, szennyezett, az egész szervezet legyengül; különösen érzékennyé válik a hidegre, és nagyon könnyen megbetegszik. A zárt szobalevegő tesz sok nőt sápadttá és gyengévé. Újra és újra belélegzik ugyanazt a levegőt, míg az megtelik a tüdőn és a pórusokon át eltávozott mérgező anyagokkal; és a szennyeződések ily módon visszakerülnek a vérbe.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 45

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=NT-HU

Az előző fejezet (Jeremiás 44) a Jeruzsálem lerombolása után tíz esztendővel történtekkel foglalkozott.  A babiloniak i.e. 586-576 között pusztították el a várost. Ez a fejezet (Jeremiás 45) nem illeszkedik a sorba, hanem a 36. fejezethez tartozik, ami Isten Júda királyának, Jojákimnak évekkel korábban, i.e. 604-ben, Jeremiással küldött üzenetéről szól.  Jeremiás nem mehetett közvetlenül a királyhoz, ezért Bárukot küldte el, hogy olvassa fel Isten üzenetét a megtéretlen királynak és főembereinek. A Jer 45:3 versből egyértelműen kiderül, Báruk rettenetesen félt a feladat végrehajtásától, hiszen így szólt: „Jaj nekem, mert az Úr kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat!”  (új prot. ford.) Báruk bizonyára biztosítékot szeretett volna Istentől, hogy megvédi őt az istentelen Jojákim királytól.

Legalább négy kérdést tisztázott itt Isten.  Először is, Isten megengedi Jeruzsálem elpusztítását. Másodszor: Isten maga is szomorú, hogy el kell pusztítania, amit maga épített, gyökerestől kitépnie, amit ültetett. Harmadszor: Báruk ne várjon jó eredményeket feladata elvégzésétől. Végül pedig, Isten megvédi Báruk életét, az üzenet átadása után.

Jojákim király elégette a Báruk által írott könyvtekercset (Jer 36:23). Majd Báruk és Jeremiás letartóztatására utasította szolgáit, de Isten elrejtette őket a szemük elől (36:26). Miután Jojákim elégette a tekercset, Isten utasította Bárukot, hogy újra írja le ugyanazt az üzenetet (36:28, 32. v.) . A történtek után az etióp Ebed-Melek is hasonló, bátorító isteni üzenetet kapott (Jer 39:16-18), mint azelőtt Báruk (45:4-5).

Mit tanulhatunk ebből a fejezetből? E. G. White így fogalmazta meg: Az Úr művében nincs helyük azoknak, akik jobban szeretnék elnyerni a koronát, mint hordozni a keresztet. Istennek olyan emberekre van szüksége, akik jobban törekszenek feladatuk elvégzésére, mint a jutalom elnyerésére - olyan emberekre, akik inkább az elveket szorgalmazzák, mint az előléptetésüket.”  (A nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 344. oldal).

Azért kell imádkoznunk, hogy olyanná legyünk, mint Báruk és Jeremiás, hogy a jutalom elvárása nélkül tegyük a dolgunkat.

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

2020. december 9., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 9 - SZERDA - Jeremiás 44

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 20. fejezet 1974. nap

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELVEK 

Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására

20. fejezet (1. rész) – Általános egészségügyi követelmények  

Az a tudat, hogy az embernek Isten templomává, dicsősége lakhelyévé kell lennie, legyen a fizikai képességeink óvására és fejlesztésére ösztönző legnagyobb erő! Félelmetesen és csodálatosan formálta meg a Teremtő az emberi testet. Arra szólít fel bennünket, hogy tanulmányozzuk azt, értsük meg szükségleteit, és tőlünk telhetően védjük ártalmaktól és tisztátalanságtól.

A vérkeringés

Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, vérünknek egészségesnek kell lennie, mert a vér az élet hordozója. Eltávolítja a salakanyagot, és táplálja a testet. Ha megfelelő összetételű táplálékot kap, és ha tiszta levegővel érintkezve megtisztul és felfrissül, életet és energiát visz a szervezet minden részébe. Minél tökéletesebb a vér keringése, annál jobban látja el ezt a feladatot

A vérnek minden szívverésnél gyorsan és könnyen kell a test minden részébe utat találnia. Nem szabad áramlását szoros öltözékkel vagy övvel, sem pedig a végtagok hiányos takarásával gátolni. A keringés akadályozása esetén a vér visszaszorul a létfontosságú szervekbe, és vértolulást okoz. Ennek gyakran fejfájás, köhögés, erős szívdobogás vagy emésztési zavarok a következményei.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 44

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2044&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2044&version=NT-HU

A júdeaiak egymástól elkülönülve, négy városban éltek Alsó-Egyiptomban. Jeremiás üzenetet kapott Istentől az Egyiptomban élő júdeaiakkal kapcsolatban. Isten Jeremiáson keresztül világossá tette, hogy miért engedte meg Jeruzsálem pusztulását. Azért, mert bálványoknak és idegen isteneknek áldoztak. Azonban még Jeruzsálem pusztulása után sem bánták meg tetteiket és tértek vissza Istenhez. Egyiptomban nem élhettek annyira biztonságban, mint ahogy gondolták. Az üzenet, melyet ott Egyiptomban kapott Júda népe, a büntetésük üzenete volt.

Viszont még ha Isten üzenete úgy tűnik, hogy csakis negatív tartalmú, meg kell értenünk, hogy minden büntetés feltételes. Például, Isten üzenete a niniveieknek negatív volt (Jón 3:4). Azonban amikor az emberek bűnbánatot tartottak, a város nem pusztult el (Jón 3:10). Hasonlóképpen Ezékiel üzenete is az ítéletről szólt (Ez 3:18), mégis ha a bűnös megbánta tetteit, az élete megmaradt (Ez 3:21).

Júda népe Egyiptomban Jeremiásnak így válaszolt: „Mi továbbra is az ég királynőjét fogjuk szolgálni, ahogyan azt az őseink és királyaink is tették. Ugyanis mikor őt szolgáltuk, boldogok voltunk, és semmiben sem szenvedtünk hiányt, viszont amikor beszüntettük a tömjén és bor áldozását, akkor éhség tört ránk és a városainkat lemészárolták.” Jeremiás így válaszolt: „Amit ti, az őseitek, királyaitok és hercegeitek tettetek, az rossz volt. Isten már nem tudja ezt tovább nézni, ezért érte utol Júda földjét a pusztulás. Ez azért történt, mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem követtétek Őt.

Ekkor a júdabeliek feleségei ezt mondták Jeremiásnak: „Továbbra is tömjént fogunk áldozni az ég királynőjének, és bort ajánlunk fel neki, hogy teljesítsük fogadásunkat.” Jeremiás így válaszolt: „Júda népét halál és éhség fogja sújtani. De néhányatok vissza fog térni Egyiptomból Júda földjére.”

Az „éj királynője” az asszírok istennőnek, a Vénusz bolygónak volt az egyik neve. A Bibliában Anat istennőként is feltűnik. Ennek a parázna vallásnak a hívei a házasságtörést szertartásszerűen gyakorolták a templomaikban férfi és női prostituáltak segítségével.

Júda népe makacsul kijelentette, hogy nem fogják többé az Urat szolgálni, és megszegték két parancsolatát is: bálványimádás és házasságtörés. Tragikus, hogy Isten népe ilyen gonoszságba süllyedt. Milyen fontos lecke ez számunkra is!

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

2020. december 8., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 8 - KEDD - Jeremiás 43

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 18. fejezet 1973. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

19. fejezet (3. rész) – Kapcsolatban a természettel  

Minél többet tartható a beteg a szabadban, annál kevesebb gond van vele. Minél derűsebb a környezete, annál bizakodóbb lesz. A lakásba bezárva, ha mégoly szépen is van az berendezve, nyugtalankodni és búslakodni fog. Vedd őt körül a természet szépségeivel, helyezd el ott, ahol figyelheti a virágok növekedését, hallja a madarak énekét, és ő is együtt fog énekelni a madarakkal! Teste-lelke megnyugszik. Gondolkozása megélénkül, képzelete szárnyra kel, és értékelni tudja Isten Igéjének szépségét.

A természetben mindig található olyasvalami, ami a betegek figyelmét önmagukról Istenre tereli. Isten csodálatos műveivel körülvéve a látható dolgok világából a láthatatlanok felé fordulnak. A természet szépsége mennyei otthonukat juttatja eszükbe, ahol semmi sem fogja a szépséget elcsúfítani, semmi sem szennyez vagy rombol, semmi sem okoz betegséget vagy halált.

Keressenek az orvosok és ápolók a természet dolgaiban olyan tanulságokat, amelyek Istenről tanítanak! Hívják fel a betegek figyelmét Istenre, akinek keze alkotta a hatalmas fákat, a füvet és a virágokat. Láttassák meg velük azt is, hogy minden rüggyel, bimbóval és virággal Isten azt fejezi ki, hogy szereti gyermekeit. Ő, aki gondot visel a madarakról és a virágokról, gondot visel a saját képmására formált lényekről is.

A szabadban, Isten alkotásai között - ahol belélegzik a friss, gyógyító levegőt - lehet a betegeknek legjobban beszélni a Krisztusban való új életről. Itt lehet Isten Igéjét olvasni. Krisztus igaz voltának fénye itt bevilágíthat a bűn szennyezte szívekbe.

A testi és lelki gyógyulást igénylő férfiakat és nőket kapcsolatba kell hozni azokkal, akiknek szavai és cselekedetei Krisztushoz vonzzák őket. A nagy Orvos-Misszionárius befolyása alá kell helyezni őket, aki a lelket is és a testet is meg tudja gyógyítani. Meg kell hallaniuk a Megváltó szeretetéről szóló történetet, és azt, hogy Ő ingyen megbocsát mindenkinek, aki hozzá fordulva megvallja bűneit.

Ezekre a hatásokra sok szenvedő előtt kitárul az élet. Mennyei angyalok - együttműködve emberekkel - bátorsággal, reménységgel, örömmel és békével töltik be a betegek és szenvedők szívét. Ilyen körülmények között a betegek kétszeres áldást nyernek, és sokan meg is gyógyulnak. Gyenge lábuk visszanyeri rugalmasságát. Szemük újra fényesen csillog. A reményvesztett bizakodni tud. Az egykor elkeseredett arcról öröm sugárzik. A panaszos hangot felváltja a vidámság és megelégedés hangja.

A testi gyógyulás után az emberek jobban tudnak hinni abban, hogy Krisztus lelki gyógyulást is hoz. Leírhatatlan békességet, örömet és nyugalmat ad az a tudat, hogy Isten megbocsátotta bűneinket. A keresztény ember megfakult reménye újból felfénylik. Hitét e szavakkal fejezi ki: "Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban" (Zsolt 46:2). "Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem" (Zsolt 23:4). "Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja" (Ésa 40:29).

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 43

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2043&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2043&version=NT-HU

Amikor Jeremiás próféta befejezte Isten üzenetét, a tisztek ezt mondták: „Hazudsz! Biztosan Báruk (Jeremiás segítője) lázított fel ellenünk téged, hogy ezeket mond, így itt maradjunk a babiloniaknak prédaként, vagy rabszolgaként.” Jóhanán és a tisztek nem tudták elhinni Jeremiás szavait. Elismerték, hogy Jeremiás igazat szólt Jeruzsálem és Júda királyságának pusztulásáról, mert beteljesedtek. El kellett ismerniük, hogy Isten adta a jövendölést Jeruzsálem pusztulásáról Jeremiás prófétának, viszont azt már nehezen hitték el, hogy a babiloni sereg Egyiptomot is lerohanja. A Közel-Kelet történelmében Mezopotámia területéről még sohasem támadta meg egyetlen sereg sem 1600 kilométert utazva a Termékeny Félhold területén Egyiptomot. Ezért Jóhanán és a tisztek elvezették az egész népet Jeremiással és a segítőjével, Bárukkal együtt Táfnesbe, a Nílus deltájától keletre Egyiptomba. Egyiptomi útjuk emléket állít annak, „hogy milyen oktalan dolog Jahve tanácsa helyett az emberi bölcsesség elfogadása” (Próféták és Királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 286. oldal).

Ekkor Isten felszólította Jeremiást, hogy prófétáljon Júda népe ellen úgy, hogy szimbolikusan rejtsen el nagy köveket egy négyszögletes téglaégetőformába az egyiptomi királyi ház előtt. Az elrejtett kövek az egyiptomi királyi ház előtt jelképezték a júdeai tiszteket és népet, akik menedéket kerestek az egyiptomi királynál. Isten szavai az egész nép előtt magyarázták meg ott Táfnesben, hogy mit tesznek velük és az egyiptomiakkal a babiloniak. Isten Nabukonodozort a szolgájának nevezte, és ez igaz is volt, mert Nabukonodozor Isten alázatos szolgája lett Dániel és barátai segítségével (Dán 2:46-49; 3:28-30; 4:34-37). Megveri Egyiptomot, megöli egy részüket, másokat pedig fogságba hurcol Babilonba. El fogja törölni a bálványokat Egyiptomban.

Mit tanulhatunk ebből a fejezetből? Mióta Isten szövetséget kötött Izrael népével, Isten hűséges is maradt a népéhez, és megpróbálta közelebb vonni magához azokat, akik hűtlenek voltak. Nem adta fel őket könnyen. Szerette volna visszaállítani a jó kapcsolatot velük. Mennyire hálásak lehetünk, hogy Ő még most is ugyanaz az Isten, mint aki akkor volt!  

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba 

2020. december 7., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 7 - HÉTFŐ - Jeremiás 42

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 18. fejezet 1972. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

19. fejezet (2. rész) – Kapcsolatban a természettel  

Az erkölcsileg gyengéket a nagyváros ezer veszéllyel fenyegeti. Benne a szenvedélyekkel küzdő betegek állandó kísértésnek vannak kitéve. Új környezetre volna szükségük, ahol gondolataik más irányba terelődnek; egészen más hatások alá kellene kerülniük, mint amilyenek azok, amelyek tönkretették életüket. Az Istentől eltávolító hatások alól kiemelve vigyük őket egy időre tisztább légkörbe!

A gyógyintézmények sokkal eredményesebben működnének, ha a nagyvárosoktól távol létesítenék őket. A gyógyulni akarók - amennyire csak lehetséges - vidéki környezetben telepedjenek le, ahol élvezhetik a szabad levegő áldásait! A természet Isten gyógyító eszköze. A tiszta levegő, a szívmelengető napfény, a virágok és a fák, a gyümölcsösök, a szőlőhegyek és az ilyen környezetben való mozgás - mind gyógyít és éltet.

Az orvosok és az ápolók buzdítsák betegeiket arra, hogy tartózkodjanak sokat a szabadban. Sok esetben a szabad levegő a rokkantak egyetlen orvossága. Ez csodálatos eredménnyel gyógyítja a divatos élet izgalmai és túlkapásai, valamint a test, az értelem és a lélek képességeit pusztító életforma által okozott betegségeket.

Milyen jót tesz a városi élettől, a vakító fényektől, az utcák zajától elcsigázott rokkantaknak a vidéki élet csendje és kötetlensége! Milyen vágyakozva fordulnak a természet színfoltjai felé! Milyen boldogan ülnek a szabadban, élvezik a napfényt és lélegzik be a fák és virágok illatát! A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.

Semmi sem olyan alkalmas az idült beteg egészségének és boldogságának helyreállítására, mint a kellemes vidéki környezet. Itt a legelesettebbek is ülhetnek vagy fekhetnek a napon vagy a fák árnyékában. Csak felfelé kell nézniük, hogy lássák maguk felett a fák gyönyörű lombkoronáját. Megnyugodnak és felüdülnek a szellő suttogásának hallatán. Az ellankadt lélek újjáéled. A fogyó erő megélénkül. A lélekbe önkéntelenül béke költözik, a lázas érverés megnyugszik és szabályos lesz.

Amint a betegek megerősödnek, megkockáztatnak néhány lépést, hogy letépjenek pár szál szép virágot, Isten itt alant szenvedő családja iránti szeretetének drága hírnökeit.

Meg kell tervezni a betegek szabadban való tartózkodását. A munkaképesek számára valami kellemes, könnyű elfoglaltságról kell gondoskodni. Mutasd meg nekik, milyen kellemes és hasznos a kinti munka! Biztasd őket, hogy lélegezzék be a friss levegőt! Tanítsd meg őket mélyen lélegezni, és arra, hogy lélegzés és beszéd közben miként edzhetik hasizmaikat! Ez a tanítás felbecsülhetetlenül értékes lesz számukra.

A szabadban való testgyakorlást életadó szükségletként kell elrendelni. Erre nincs jobb, mint a kerti munka. Gondozzanak a betegek egy-egy virágágyást, vagy végezzenek munkát a gyümölcsösben vagy a konyhakertben! Ha szobájukat elhagyva kimennek a szabadba, ha virágot ápolnak, vagy egyéb kellemes, könnyű munkát végeznek, figyelmük elterelődik önmagukról és szenvedéseikről.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 42

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2042&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2042&version=NT-HU

Jóhanán néhány tiszttel együtt sikeresen kiszabadította azokat az embereket, akiket Ismáel elrabolt. Azután pedig ahelyett, hogy visszamentek volna Mispába, Jóhanán, a vezérek és a többi ember a babiloni kádeusoktól félve Egyiptom földjére akartak menekülni, ezért Bethlehem mellett Kimhámnál, Jeruzsálemtől délre gyülekeztek.

A tisztek és a megmentett emberek biztonságos utat szerettek volna Egyiptomba. Jeremiás is velük volt akkor Kimhámnál. Tudták, hogy Jeremiás próféciája, amely arról szólt, hogy a káldeusok elpusztítják Jeruzsálemet, helytálló volt. Ezért szerették volna az igaz próféta, Jeremiás szájából hallani Isten szavait, hogy Ő megvédi őket, miközben Egyiptomba menekülnek. Felfedték tervüket, hogy Egyiptomba menekülnének és alázatosnak tettetve magukat megkérdezték Jeremiást: „Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.” Jeremiás érthetően kinyilvánítja a biztos isteni áldást, ha Júdában maradnak (42:7-19), de ha Egyiptomba mennek, az az életükbe kerül. Isten ismerte az emberek szívét, és tudta, hogy már elhatározták az egyiptomi utat. Ezért Jeremiás megvádolja őket: „Nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára… most azért tudjátok meg jól, hogy fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok meg a helyen, ahová kivánkoztok menni, hogy ott tartózkodjatok” (Jer 42:21-22).

Amikor megkérdezték Jeremiást, esküt tettek előtte: „Az Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság, ha nem mind ama beszéd szerint cselekszünk, amellyel elküld téged mi hozzánk az Úr, a te Istened” (Jer 42:5). Hazug módon esküdtek Isten nevére. Megtörték a parancsolatot, mely 3Mózes 19:12-ben van: „És ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertőzteted a te Istenednek nevét.”

A megtévesztés, csalás minden fajtája bűn Isten ellen. A hamis esküzést Mózes tiltotta. Igaz keresztényeknek kell lennünk csalás és Isten nevének megszentségtelenítése nélkül.

Azonban észre kell még vennünk Isten szeretetének hatalmasságát Júda népe irányában. Bár hűtlenek és hitetlenek voltak, Isten biztosította a biztonságukat, megvédte őket a babiloniak kezétől, ha hittek, bíztak Benne és Júdában maradtak.

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba 

2020. december 6., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 6 - VASÁRNAP - Jeremiás 41

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 18. fejezet 1971. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

19. fejezet (1. rész) – Kapcsolatban a természettel  

A Teremtő olyan környezetet választott ősszüleinknek, amely a legjobban szolgálta egészségüket és boldogságukat. Nem palotába helyezte őket, nem is mesterkélten díszített, fényűző környezetbe, amilyenre ma oly sokan igyekeznek szert tenni. Közvetlenül a természetbe és a menny szent lényeinek közelségébe helyezte őket.

A kertben, amit Isten otthonként készített gyermekeinek, mindenfelől gyönyörű bokrok és finom rajzolatú virágok köszöntötték őket. A fák minden változatát meg lehetett a kertben találni. Sok fa roskadozott az illatos és ízletes gyümölcsöktől. Ágaikon madarak zengték dicsőítő éneküket. Árnyékukban a szárazföldi teremtmények mit sem félve együtt játszadoztak.

Ádám és Éva, a romlatlan, tiszta pár gyönyörködött Éden tájaiban és hangjaiban. Isten meghagyta, hogy az ember "mívelje és őrizze" a kertet (1Móz 2:15). Mindennapi munkájuk egészséget és örömet kínált nekik. A boldog pár örömmel köszöntötte Teremtőjét, aki hűvös alkonyatkor eljött hozzájuk, és közöttük járva beszélgetett velük. Isten naponta tanította őket.

Az az életforma, amelyet Isten határozott meg ősszüleinknek, tanulságot hordoz számunkra. Bár a bűn rávetette árnyát a földre, Isten azt akarja, hogy gyermekei gyönyörködjenek kezének műveiben. Minél jobban követik a mennyei tervet, Isten annál csodálatosabban munkálkodik a szenvedő emberiség helyreállítása érdekében. A betegnek szüksége van a természet közelségére. A szabad levegő, a természetes környezet csodákat művel sok tehetetlen és csaknem gyógyíthatatlan emberrel.

A nagyvárosok zaja, idegfeszültsége, kavargása, mesterkélt életmódja mérhetetlenül fárasztja és kimeríti a betegeket. A füsttel, porral, mérgező gázokkal, kórokozó baktériumokkal szennyezett levegő veszélyezteti az életet. A betegek, akik többnyire a négy fal között élnek, majdhogynem börtönnek érzik lakásukat. Ablakukból csak házakat, kövezetet és rohanó tömeget látnak, talán még egy tenyérnyi kék eget vagy egy csöppnyi napfényt, egy szál füvet, virágot vagy fát sem. Így bezárva, nyomorukon, fájdalmukon tépelődnek, és a saját bús gondolataik emésztik őket.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 41

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2041&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2041&version=NT-HU

Ebben a fejezetben arról olvashatunk, hogy a jóhiszemű helytartó, Gedáliás meghalt Mispában támogatóival együtt, mert nem egyeztetett Jeremiással, Isten prófétájával Ismáel merénylettervével kapcsolatban, amiről Jóhanán számolt be neki. Ez egy történetre emlékeztet minket Józsiásról, aki évekig jó dolgokat tett Istenért, de végül azért halt meg, mert nem kérdezte meg Istent, hogy harcolnia kell-e az egyiptomi sereggel (2Krón 35:20-24). Isten népe vezetőjének az lett volna a feladata, hogy olyan ember legyen, aki Istentől kéri az útmutatást. Ez a fejezet tele van szörnyű katasztrófákkal, amik elkerülhetőek lettek volna, ha a vezető imádságos, vagy alázatos szívű lett volna, aki megkérdezi Jeremiást, hogy mit tegyen.

Ismáel és az utolsó király, Sedékiás tíz főhivatalnoka békésen evett együtt Gedáliással, néhány júdabelivel és káldeus katonákkal. Ismáel és tíz embere váratlanul fölkelt, és megölte Gedáliást és azokat is, akik vele voltak. Jóhanán beszámolója Ismáel merénylettervére vonatkozólag igaznak bizonyult, és most Gedáliás és a támogatói halottak. A következő nap Ismáel megölt még 70 embert, akik áldozatokat hoztak az Úr házába Sikemből, Silóból és Samáriából. Ismáel a halottakat egy árokba dobta – amit arra kellett volna használniuk, hogy megvédjék magukat a közeledő ellenségtől –, és az árok tele lett.

Ismáel foglyul ejtette az egész népet, amely Mispában maradt, és elindult, hogy visszamenjen az ammóniakhoz. Jóhanán és katonái a Gibeon melletti nagy víznél találkoztak Ismáellel, embereivel és a mispai foglyokkal. Ismáel nyolc emberével együtt elmenekült Jóhanán megérkezése előtt, és az ammóniakhoz ment. Jóhanán visszavitte Mispába a fogva tartottakat, majd a többi hadvezérrel el akartak menekülni Egyiptomba, mert Ismáel meggyilkolta Gedáliást, és féltek, hogy a babilóniaiak mit tennének velük, amiért hagyták, hogy ez történjen. Ezért elhagyták Mispát és Egyiptom felé menet megszálltak Kimhámnál, Betlehemhez közel.

Ha Gedáliás imádkozott volna, és megkérdezte volna a prófétát, hogy mit tegyen, Isten utat mutatott volna neki és megvédte volna. Szoktunk imádkozni, hogy megtudjuk, mi Isten akarata? Készek vagyunk rá, hogy kövessük a parancsát, bármi is legyen az? 

Yoshitaka Kobayashi 

279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  19-20. fejezeteihez (december 6-12.).

A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)

Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.

Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.

A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.

Tapiwa Marawanyika
Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba