Higgyetek az Ő prófétáinak - február 15 - SZOMBAT - Timóteushoz írt második levél 4. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 4. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%204&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten komolyan veszi az Ige hirdetését. Pál szinte megesketi Timóteust, hogy hirdesse az Igét, amíg az emberek készek meghallgatni, mert ez nem lesz mindig így. Az emberek bezárnak, vagy más dolgok felé fordulnak, de Jézus eljövetele előtt meg kell hallaniuk azt. Így kérleli őket az apostol:           „Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt,” és így esketi fel erre: „az ő eljövetelére és országára kérlek.” A feladat pedig ez: „hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” A sürgetés oka pedig a következő: „Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.”    

2.    Isten Igéje nemcsak sürgetést igényel, hanem szenvedést is előidéz. Pál nem rejti véka alá, hogy az evangélium munkája próbákkal és szenvedéssel is együtt jár. Kéri Timóteust, hogy ezt józanul gondolja át: „Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.”        

3.    Isten biztonságba helyezi az igazság koronáját számunkra. Pál meg van győződve róla, hogy koronája biztos helyen van Istennél, mert ő is kitartott mellette: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”

4.    Isten szeretné, ha készen lennénk Fia eljövetelére vagy földi életünk befejezésére. Pál nem esik kétségbe, amikor közelgő halálára gondol. Nemcsak ebben a fejezetben, de máshol is elmondja, hogy számára teljesen mindegy, hogy tovább él és szolgál, vagy leteszi szolgálatát. Teljes lelki nyugalommal mondja, hogy „én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

5.    Isten gyermekei néha egyedül maradnak. A bajban Jézust is mindenki elhagyta, sőt azt is átérezte, hogy az Isten is elfordult tőle. Ezeket az érzéseket Pál is átérezte, hogy amikor börtönbe került, sokan elhagyták. Ilyen mondatokat olvasunk tőle. „Démász engem elhagyott… egyedül Lukács van velem…Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott.” De Isten nem hagyta el. Ő nem élte át azt, amit Jézus, mert így nyilatkozik: „De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a pogányok valamennyien meghallják azt. Azután megszabadultam az oroszlán torkából.”

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki azt akarja, hogy ne csak alkalmas, hanem alkalmatlan időben is hirdessük az Igét

b.    aki józan gondolkozásra bátorít

c.    aki megadja az igazság koronáját azoknak, aki várva várják az Ő megjelenését

d.    aki akkor is velünk van, ha mások mind elhagynak

e.    aki akkor is velünk van, amikor úgy érezzük, hogy Ő elhagyott

f.      aki mellénk áll

g.    aki megszabadít minden gonosztól

h.    aki bevisz bennünket az Ő mennyei országába

Ima éretted: Istenem, kérlek, tedd el az olvasó számára is az igazság koronáját, hogy senki el ne vehesse tőle, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (7. rész)

Csak az őszinte bűnbánattal teljes, alázatos és megtört szív tudja Isten szeretetét és a golgotai áldozat nagyságát valamennyire értékelni. Ahogyan a gyermek szerető atyja előtt beismeri bűnét, ugyanígy ismeri be az őszintén bánkódó lélek is vétkeit Isten előtt. Meg van írva: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól" (1Jn 1:9)  

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 14 - PÉNTEK - Timóteushoz írt második levél 3. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 3. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%203&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten nélkül az ember jelleme eltorzul. Minél közelebb vagyunk Jézus eljöveteléhez, az emberek annál távolabb kerülnek Istentől és annál gonoszabbak lesznek. Pál fel is sorolja ezeket, de ugyanezeket a gonoszságokat ma is megtaláljuk, ha újságot olvasunk, vagy híreket hallgatunk. Mintha Pál a mai városokat látogatná és leírná azt, hogy mit lát: az emberek „önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.”         

2.    Isten nem elégszik meg a vallásosság látszatával. Az imént felsorolt bűnöket nem az ateisták követik el, hanem azok, akik hívőnek, azaz vallásosnak vallják magukat. Akiknél megvan a kegyesség látszata. Pál azt mondja, hogy ezt a fajta vallásosságot kerülni kell. Azt is mondja, hogy ezek mindig tanulnak, azaz komoly teológiai ismeretekre tesznek szert, de ők azok, akik belopakodnak a házakba és elcsábítják az asszonykákat.        

3.    Isten leleplezi a látszathívőket. Ezek egy ideig elkábítják az embereket és komoly hívőknek tűnnek, akiket mások csodálnak, de ezt nem tehetik az örökkévalóságon át. Pál azt mondja, hogy egy idő után le fognak bukni. De addig is elővigyázatosoknak kell lenni velük szemben, főleg a tisztségek kiosztásánál, mert ők a „hit szempontjából megbízhatatlan emberek, akik nem jutnak messzire, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt.”

4.    Isten igaz szolgái teljesen különböznek a látszathívőktől. Pál ebbe a kategóriába helyezi Timóteust és elmondja, hogyan éli meg a hitét a látszathívőkkel ellentétben: „te azonban követőjévé lettél az én tanításomnak, életmódomnak, szándékomnak, hitemnek, türelmemnek, szeretetemnek, állhatatosságomnak, üldöztetéseimnek, szenvedéseimnek, amelyek Antiókhiában, Ikóniumban, Lisztrában értek.”

5.    Isten az Ő Igéje segítségével véd a látszatvallás ellen. Láttuk a látszathívők gonoszságát és az igaz hívők jó tulajdonságait felsorolva ebben a fejezetben, a fejezet vége felé pedig az apostol elmondja, hogy az Ige véd meg bennünket a rossz úttól. Timóteust is ez tette olyanná, amilyen volt. Pál így fogalmazza ezt meg: „gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.” Majd mindenkinek ezt mondja: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”   

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki meg tud védeni az utolsó napok romlottságától

b.    aki szeretne megóvni a látszathívőségtől

c.    aki védelmet biztosít nekünk a hamis vallásosság ellen

d.    akinek az igéjében életet átformáló erő és hatalom van

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy ne a korszellem irányítsa, hanem a tiszta és képmutatás nélküli hit. Kérlek, védd meg őt a látszathívőségtől és ajándékozd meg azzal a hittel, amilyennel Timóteus is rendelkezett, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (6. rész)

A megtérésnek és megalázkodásnak azon őszinte példái, melyek Isten Igéjében foglaltatnak, olyan bűnvalló lelkületet nyilatkoztatnak ki előttünk, amelyben nincs mentegetődzés vagy önigazultság. Pál apostol sem takargatja, szépíti vagy kisebbíti bűneit, hanem inkább a legsötétebb színekben rajzolja azokat, mondván: "A szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem és felettébb dühösködvén ellenük, kergettem mind az idegen városokig is" (ApCsel 26:10-11). Nem habozott nyíltan kijelenteni: "Igaz beszéd ez, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én" (1Tim 1:15).  

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 13 - CSÜTÖRTÖK - Timóteushoz írt második levél 2. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 2. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%202&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten megedzi katonáit. Pál Timóteus megerősödését kívánja, azért, hogy Krisztus jó katonája legyen, de nem fizikai erőre gondol, nem a különböző fegyvernemekhez való szakértelemre, hanem a kegyelemre. Krisztus jó katonája a kegyelemben erősödik meg.         

2.    Krisztus katonái egymást képzik. Pál azt mondja Timóteusnak, hogy amit tőle tanult, azt adja át másoknak. Így gyarapszik Krisztus katonáinak száma, hogy tudásukat és tapasztalataikat megosztják másokkal.       

3.    Isten katonái elkötelezettek. Csak azzal foglalkoznak, ami hivatásukhoz fontos, hogy feladatukra tudjanak összpontosítani. Pál azt mondja, hogy a „harcos nem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba,” hogy figyelmét és energiáját ne pazarolja olyan dolgokra, ami nem mozdítja elő küldetését.

4.    Isten szolgáit bilincsbe verhetik, de az evangéliumot nem. Az ördög elérte, hogy Pált bilincsbe verjék, de azt nem tudta elérni, hogy az evangéliumot is. Annak ellenére, hogy Pál börtönben volt az evangélium terjedt és szárnyalt újabb és újabb vidékekre.

5.    Isten szilárd alapra helyezi művét. Isten műve nem bizonytalanságok függvénye. Nem kell attól tartanunk, hogy hirtelen történik vele valami és eltűnik a föld színéről. Pál ezt így fogalmazza meg: „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!”     

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki megerősít bennünket

b.    aki megbízható embereket keres a szolgálatába

c.    aki szabályszerű küzdelmet vár el katonáitól

d.    aki megérteti velünk, amit meg kell értenünk, ha gondolkodunk rajta

e.    aki azt akarja, hogy elnyerjük a „Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel”

f.      aki akkor is hű marad, ha mi hűtlenkedünk

g.    aki nem akarja, hogy katonái „haszontalan szóharcot folytassanak”

h.    aki tudja, hogy a hamis tanítás milyen káros, és milyen gyorsan terjed, ezért óv attól

i.       aki ismeri az Övéit

j.       aki tiszta és megszentelt edényekként akar szolgálni általunk

k.    aki hitre, szeretetre és békességre hív

l.       aki a viszálykodás helyett a barátságos, türelmes, tanításra alkalmas, szelíd jellemet helyezi előtérbe

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy jó katonád legyen, aki nem avatkozik a világ dolgaiba, hanem szabályszerűen harcolja a hit nemes harcát, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (5. rész)

Miután Ádám és Éva a tiltott gyümölcsből ettek, szégyen és ijedtség töltötte el szívüket. Első gondolatuk az volt, hogy miként mentegessék magukat, és hogyan menekülhetnek meg az őket fenyegető halálbüntetéstől. Amikor Isten felelősségre vonta őket, Ádám részben Istenre, részben pedig feleségére igyekezett a bűnt hárítani: "Az asszony, akit mellém adtál..., ő ada nékem arról a fáról, úgy evém." Az asszony viszont a kígyót tette felelőssé: "A kígyó ámított el engem, úgy evém" (1Móz 3:12-13). Mentegetőzésük magában foglalta a következő kérdéseket: Vajon miért teremtetted a kígyót? Vajon miért engedted be a paradicsomba? Ezáltal Istent akarták a bűnbeesésért felelőssé tenni. Minden önigazultság a hazugság atyjától ered és megnyilvánul Ádám minden fiában és leányában. Az ilyen kijelentéseket nem a Szentlélek sugalmazza, és azért nem is tetszenek Istennek. Az igazi bűnbánat rávezeti az embert, hogy bűneit magára vegye, és hogy minden csalás és képmutatás nélkül beismerje. A szegény vámoshoz hasonlóan, ki szemeit nem merte az égre felemelni, az igazi bűnbánó így kiált fel: "Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!" (Lk 18:13). Mindazok, akik így ismerik be bűneiket, bocsánatot nyernek és megigazulnak, mert Krisztus kiontott vérének érdemével fog értünk könyörögni.  

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 12 - SZERDA - Timóteushoz írt második levél 1. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt második levél 1. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teushoz%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Tim%C3%B3teus%201&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten gyermekei úgy becsülik egymást, ahogyan Isten is bennünket. Pál nagyon szépen beszél Timóteusról, az ő munkatársáról. Timóteus nem csupán egy munkás Pál szemében, hanem „szeretett fia”, akinek kegyelmet, irgalmat és békességet kíván Istentől, akiért hálát ad, akire éjjel-nappal gondol és könyörög érte, akit kíván látni, és akiről szép emlékei vannak. Ezt írja: „Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit.” Így kell nekünk is egymáshoz viszonyulnunk a gyülekezetben hittestvérként és szolgatársként egyaránt.         

2.    Az Istenben való igaz bizalom „ragályos.” Nem a génjeinkben örököljük, hanem a példa nyomán ragad ránk és rólunk másokra. Timóteus nagymamájában és édesanyjában is ott volt a képmutatás nélküli hit, ami Timóteusra is ráragadt. Nem a génjeiben örökölte, hanem látta és megtapasztalta, tovább vitte és rajta keresztül sok emberre elhatott és mély hatást gyakorolt ez a képmutatás nélküli hit.       

3.    Isten kegyelmi ajándékot ad, de ránk is számít. Pál ezt tanácsolja Timóteusnak: „Ezért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezeim rád tétele által van benned.” Isten kegyelmi ajándékot adott Timóteusnak, viszont neki fel kellett gerjeszteni ezt önmagában. Dolgoznia kellett rajta, táplálnia kellett önmagában az isteni megbízást, enélkül az isteni elhívás gyümölcstelen maradt volna életében.

4.    Isten megőrzi a Rábízott kincset. Pál így vall: „ismerem Jézust, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy az ő kezében biztonságban van a rám bízott kincs, amíg elérkezik az a Nap.” Majd Timóteust is bátorítja a rábízott kinccsel kapcsolatosan: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.” Mi lehet ez a kincs? A Vele való üdvözítő kapcsolat. Ha ezt elveszítjük, mindent elveszítettünk.

5.    Isten kezelésbe veszi a félelmeinket. Isten nélkül sok mindentől félhetünk, viszont Pál azt mondja, hogy „nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”      

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki kegyelmi ajándékokat ad gyermekeinek

b.    aki megszabadít és szent hívással hív el bennünket a szolgálatra

c.    aki az idők kezdete előtt már nekünk ajándékozta Fiát, Jézust

d.    aki megtörte a halál erejét az evangélium által

e.    aki világosságra hozta az elmúlhatatlan életet

f.      akiben érdemes hinni – Pál azt mondja, hogy ő tudja, hogy Kiben hisz

g.    aki könyörületes azokhoz, akik könyörületesek másokhoz

h.    akinél irgalomra találunk

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy a Te kezedbe tegye le élete kincsét, és Te őrizd azt meg Jézus Krisztus eljövetelére, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (4. rész)

Bűnvallomást, őszinte bűnbánat és javulás nélkül Isten nem fogad el. Egész életünknek át kell alakulnia, és mindazt, ami Istent sérti, el kell hagynunk. Ez lesz az eredménye a bűneink felett érzett őszinte bánatunknak. A következő szavak tisztán és érthetően mutatják kötelességeinket: "Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szűnjetek meg gonoszt cselekedni; tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét" (Ésa 1:16-17). "...a zálogot visszaadja, ragadományt nem ragadoz... Az én parancsolatimban jár és törvényemet megőrzi, hogy igazságot cselekedjék; ez az igaz, ő élvén él" (Ez 18:7-9). Pál apostol így írja le a bűnbánat munkáját: "Mert ímé ez a ti Isten szerint való megszomorodástok milyen nagy buzgóságot keltett tibennetek, sőt védekezést, sőt bosszankodást, sőt félelmet, sőt kívánkozást, sőt buzgóságot, sőt bosszúállást. Mindenképpen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dologban"(2Kor 7:11).

Ha a bűn kiöli az erkölcsi érzéket, az illető nem képes többé jellemének fogyatkozásait felismerni; nem látja be vétkeinek rettenetes horderejét. Ha nem enged a Szentlélek befolyásának, úgy sok tekintetben elvakult bűneivel szemben. Beismerései nem őszinték, nem komolyak. Minden bűnét mentegetni igyekszik, mindig bizonyos fennforgó, kényszerítő körülményekre hivatkozik, ha dorgálás éri.

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 11 - KEDD - Timóteushoz írt első levél 6. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Timóteusnak írt első levél 6. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teushoz%206&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teus%206&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten szép életet akar nekünk, minden körülmények között. Miközben Isten áldása a siker és felemelkedés, és Ő mindig egyre jobbat és szebbet akar adni nekünk, az is igaz, hogy véd a másik szélsőségtől, a sorsunkkal való túlzott elégedetlenségtől és attól, hogy semmi más sem legyen az életünkben csak ez. Isten szereti a szabadságot, mégsem azt javasolja a rabszolgáknak, hogy lázadjanak fel sorsuk ellen, hanem azt, hogy legyenek megelégedettek és úgy végezzék dolgukat, hogy ne hozzanak szégyent Rá. Elismeri azt, hogy nehezebb azoknak, akiknek nem hívő uruk van és könnyebb azoknak, akiknek hívő, de mindkét esetben legyenek becsületesek. Abban az időben a felszabadított rabszolgáknak sem volt könnyű sora. Nem volt egyszerű újrakezdeni az életet. Bizonyos esetekben jobb volt biztos körülmények között lenni a rabszolgasorsban, mint bizonytalanságban és szegénységben szabadként. A lényeg az, hogy Istennel szövetségben még rabszolgaként is lehet boldog az ember.          

2.    Az anyagi javak Isten áldása. Viszont ezen a területen is érvényes a fentebb említett elv, azaz a helyzettel való megelégedés. Pál így fogalmaz: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.” Az ember legyen hálás azért, amit Istentől kap és ne az kösse le minden energiáját, hogy egyre többre és többre tegyen szert. Mind a két esetben (rabszolgaság, anyagi javak) a helyzettel való elégedetlenséggel a jobb életre való törekvés Isten helyére lép és bálvánnyá válik.      

3.    Isten ismeri az ember gyenge pontjait. Tudja, hogy mennyire gyengék vagyunk a pénz és az anyagi javak területén és azt is, hogy mekkora rombolást okoz, ha nem megfelelőképpen kezeljük azokat. Pál nagyon határozottan és egyértelműen fogalmaz: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.”

4.    Istennek van egy másik alternatívája. A meggazdagodás, a ranglétrán való kapaszkodás helyett Isten sokkal jobbat ajánl fel:

a.    az igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre való törekvést

b.    a hit nemes harcának megküzdését

c.    az örök élet elnyerését

d.    a parancsolatok szeplőtlen megtartását

e.    a fedhetetlenséget

f.      az Istenben és nem a bizonytalan gazdagságban való reménykedést

g.    a jó cselekedetekben való gazdagságot

h.    a szíves adakozást, javaink másokkal való megosztását

i.       jó alap gyűjtését a jövőre, az örök élet elnyerését    

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek az Igéje egészséges beszéd és tanítás

b.    aki óv a felfuvalkodottságtól, az értelmetlen vitatkozásoktól, a szóharc betegségtől és attól, hogy a vallásosságot nyerészkedés eszközének tekintsük

c.    aki a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura

d.    akié egyedül a halhatatlanság

e.    aki megközelíthetetlen világosságban lakik

f.      akié a tisztelet és az örökkévaló hatalom

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy megfelelően éljen szabadságával és anyagi javaival! Adjad, hogy az igazi értékeket tartsa fontosnak és azokért harcoljon, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 4. fejezet

4. fejezet – BŰNVALLOMÁS (3. rész)

Sámuel idejében Izrael fiai eltávolodtak Istentől. Viselték is bűnük következményeit, mert nem hitték, hogy Isten gondviselése, ereje és bölcsessége intézi a népek sorsát; mert nem bíztak hatalmában, mellyel művét megvédelmezheti és elvégezheti. Elfordultak a világmindenség hatalmas Uralkodójától, és olyan kormányzatot kívántak, amilyennel a körülöttük lakó népek bírtak. Még mielőtt elveszített békéjüket visszanyerték volna, nyilvánosan beismerték bűnüket a következő szavakkal: "Minden bűneinket csak öregbítettük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak" (1Sám 12:19). Éppen ez a bűn volt az, amelyet be kellett ismerniük. Hálátlanságuk, mely őket Istentől elválasztotta, súlyos teher gyanánt nehezedett szívükre.