2017. december 26., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 26 - KEDD - Mikeás 6

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 897. nap

Krisztus igazságának vértjében kell az egyháznak a végső harcba indulnia. "...szép, mint a holdsugár, tiszta, mint a fénylő nap, ámulatba ejtő, mint egy zászlóerdő" (Énekek 6:10). El kell mennie az egész világra, hogy győzve győzzön.

A gonoszság hatalmaival küzdő egyház legsötétebb órája közvetlenül a végső szabadulás előtt lesz. De az Istenben bízóknak nem kell félniük, mert amikor "a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar," Isten az egyház számára "oltalom a zivatarban" (Ézsa 25:4).

Isten csak az igazaknak ígéri, hogy megszabadulnak ekkor. "Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken: Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett? Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti a zsarolt nyereséget, nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével, bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot. Az ilyen ember magas helyen lakik, sziklaerőd a fellegvára. Kenyerét megkapja, vize állandóan van" (Ézsa 33:14-16).

Isten így szól hűséges gyermekeihez: "Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az Úr haragja. Mert jön már lakóhelyéről az Úr, hogy megbüntesse bűneikért a föld lakóit" (Ézsa 26:20-21).

Jahve ihletett hírnökei az ítélet nagy napjáról kapott látomásaikban megpillanthatták azok rémületét, akik nem készültek fel az Úrral való békés találkozásra.

"Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit... mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. ...megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó" (Ézsa 24:1-8).

"Jaj, micsoda nap! Közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól. Hiszen szemünk előtt veszett ki az élelem, az öröm és a vígság Istenünk házából! Elszáradt az elvetett mag a földben, üresen állnak a magtárak, beomlottak a vermek, mert nincs gabona. Hogy nyögnek az állatok! Kóborolnak a marhacsordák, mert nincs legelőjük, a juhnyájak is sínylődnek." "A szőlőtő elszáradt, a fügefa elhervadt, a gránátalma, a pálma, az almafa és a mező minden fája kiszáradt. Eltűnt az öröm is az emberekből" (Jóel 1:15-18, 12).

"Ó, hogy gyötrődik egész bensőm, elszorul a szívem! Háborog a szívem, nem hallgathatok, mert lelkemben hallom már a kürtszót, a harci riadót! Romlás romlást ér, elpusztul az egész ország" (Jer 4:19-20).

"Porba hajtja az ember büszkeségét, és megalázza a halandók nagyságát. Csak az Úr magasztaltatik föl azon a napon. A bálványok pedig semmivé lesznek egészen - mondja Ézsaiás az Úr bosszújának napjáról -. ...Azon a napon odadobja az ember a vakondoknak és denevéreknek ezüst és arany bálványait, amelyeket azért csinált, hogy leboruljon előttük. Bebújnak a sziklák szakadékaiba és a kőszálak hasadékaiba az Úr félelmes fensége és méltósága elől, amikor fölkel, hogy megrémítse a földet" (Ézsa 2:17-21).

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 6

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ha Mikeás ma írna nekünk, talán ezt kérdezné: „Az Úr elégedett lesz csak azzal, hogy mindig ott vagy a gyülekezetben, szolgálsz mint diakónus, presbiter, vagy bevételeid nagy százalékát az egyháznak adományozod?”

„Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.” (Mik 6:8).

Sokkal könnyebb olyan dolgokat tenni, amelyek könnyen mérhetőek (mint például fizetésünk szokatlanul magas százalékát felajánlani a gyülekezetnek) mint igazsággal és könyörületességgel fordulni másokhoz. Könnyebb vitatkozni a föld koráról vagy a Biblia más vitatott pontjairól, mint úgy élni, mint akik tényleg a föld őrzői és irgalmasak minden ember irányába. Azok a könnyen észrevehető megnyilvánulások és ezek a viselkedésformák, melyeket túl gyakran lényegtelennek tartunk, azt az érzést kelthetik bennünk, hogy különlegesek és elégedettek vagyunk magunkkal.  

Ellen G. White ezt mondja „Amikor az igazság üzenete különleges erővel érkezik a lélekhez, Sátán arra indítja eszközeit, hogy vitát szítsanak valamilyen jelentéktelenebb kérdésről… A minket leginkább érintő kérdések: Üdvözítő hittel hiszek Isten Fiában? Összhangban áll-e életem az isteni törvénnyel?” (Jézus Élete, 332. oldal).

Gordon Bietz

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 25., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 25 - HÉTFŐ- Mikeás 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 60. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 896. nap

Istennél van megbocsátás; Ő elfogad teljesen és ingyen Jézus, a mi megfeszített és feltámadt Urunk érdemeiért. Ézsaiás hallotta, amint az Úr kinyilatkoztatta választottainak: "Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem. Ha emlékeztetni akarsz, akkor törvénykezzünk! Mondd el, amivel igazolhatod magad!" "...megtudod, hogy én, az Úr, vagyok szabadítód és megváltód, Jákób erős Istene" (Ézsa 43:25-26; 60:16).

"...Leveszi népéről a gyalázatot..." - mondta a próféta. "Szent népnek nevezik őket, az Úr megváltottainak." "Hamu helyett fejdíszt adok... gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az Úr ültetvényének: őt ékesítik" (Ézsa 25:8; 62:12; 61:3).

"Ébredj, ébredj, Sion, szedd össze erődet!
Öltözz ékes ruhába, Jeruzsálem, te szent város,
mert nem jön már ide többé
körülmetéletlen és tisztátalan.

Rázd le magadról a port, kelj föl,
fogságba vitt Jeruzsálem,
oldd le nyakadról bilincsedet,
Sion fogságba vitt lánya!"

"Ó, te nyomorult, vihartépte,
vigasztalan!
Íme, én drágakövekre építem falaidat,
zafírokból rakom le alapodat.

Rubinból készítem el falad párkányát,
és kapuidat briliánskövekből,
összes határaidat meg gyémántokból.

Fiaid mind az Úr tanítványai lesznek,
és nagy lesz fiaid békessége.

Igazság által leszel erős,
nem kell félned az elnyomástól:
távol marad tőled,
sem a rettentéstől:
nem közelít hozzád.
Ha rád támadnak is,
nem tőlem lesz az.
Aki rád támad,
elesik veled szemben.

Hiszen én teremtettem a kovácsot,
aki a parazsat éleszti,
és fegyvert készít munkájával,
én teremtettem az öldöklőt is,
hogy pusztítson.

Célt téveszt minden fegyver,
amit ellened kovácsoltak,
meghazudtolsz minden nyelvet,
mely törvénykezni mer veled.
Ez az öröksége az Úr szolgáinak,
így szolgáltatok neki igazságot
- így szól az Úr" (Ézsa 52:1-2; 54:11-17).

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 5

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

“És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a sok nép között, mint az Úrtól való harmat.” (Mikeás 5:6). A Hetednapi Adventista Egyház az utolsó idők maradék népének tartja magát. A 28 hitelvünkből a 13.-nak a címe: „A maradék és küldetése” (Lásd: http://adventista.hu/kik-az-adventistak/hitelveink/#toggle-id-13  ). Fontos, hogy a „maradék” és a „küldetés” szót együtt használjuk. Ha az egyház csakis a saját létezésére koncentrál, és megfeledkezik a küldetésről, akkor a tagok a saját fontosságuk méregetésénél ragadhatnak le, és nem koncentrálnak a munkára, amelyet végezniük kellene.

Ahogy ez az alapelv is kifejezi, ha maradék vagyunk, akkor maradékként is kell viselkedjünk. „A maradék egyház az ítélet órájának érkezését, a krisztusi megváltást hirdeti, és hírnöke a második Advent jövetelének. (Lásd a fenti linket az adventista.hu -n).

A maradék egyház nem csak egy klub, ahova tartozni lehet, hanem feladata is van. A maradék küldetés nélkül már nem maradék. A létezésük nem csak a tisztaságukon alapszik, hanem a küldetésük beteljesítésében is. A maradék Isten kegyelmi cselekedetének következtében részesül  megváltásban. Az a tény, hogy a létezésünk, mint maradék egyház Istentől és az Ő kegyelmétől függ, megóv attól a gondolkodástól, hogy mi egy zártkörű klub vagyunk, és segít minket a küldetésünkre koncentrálni.

Gordon Bietz

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 24., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 24 - VASÁRNAP - Mikeás 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 60. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezet 895. nap

60. Látomások az eljövendő dicsőségről

Isten egyháza a gonoszsággal folytatott hosszú küzdelme legsötétebb napjaiban kinyilatkoztatásokat kapott Jahve örökérvényű szándékáról. Isten a jelen megpróbáltatásain túl megláttatja a jövő győzelmeit és örömeit, amikor a harc már véget ér, és a megváltottak belépnek az Ígéret földjére. A dicső jövő látomásait, az Isten keze által rajzolt jeleneteket tartsa egyháza nagy becsben ma, amikor a korszakok küzdelmének záró jelenetei gyorsan peregnek, és a megígért áldások nemsokára a maguk teljességében megvalósulnak.

Az egyház sok vigasztaló üzenetet kapott a régi prófétáktól. "Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet" (Ézsa 40:1) megbízatással Isten Ézsaiásnak csodálatos látomásokat is adott, amelyek századok során a hivőknek reménységet és örömet adtak. Isten megvetett, üldözött, elhagyatott gyermekeinek minden korban a menny biztos ígéretei adtak erőt. Hit által tekintettek a jövőbe, amikor Isten teljesíti egyházának adott ígéretét: "...örökre fenségessé teszlek, és örvendezővé nemzedékről nemzedékre" (Ézsa 60:15).

A küzdő egyháznak sokszor kell próbát és szenvedést elviselnie, mert csak kemény küzdelem árán arathat győzelmet. A "szűkösen adott" kenyér és a "kimért" víz (Ézsa 30:20) mindnyájuk közös sorsa, de senkit sem tiporhatnak el végképp, aki bizalmát Isten szabadító hatalmába veti. "De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted. Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért embereket adok helyetted, életedért nemzeteket" (Ézsa 43:1-4).

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Az első világháború kitörése után, H. G. Wells írt egy könyvet „A háború, amely véget vet minden háborúnak” és ez a kifejezés szinte szállóige lett abban az időben. Sajnos azonban az nem az utolsó háború volt, mert úgy tűnik, hogy napjainkban vég nélküli háborúkban élünk. Emberek összefognak, és más embercsoportok ellen indítanak háborúkat teológiai, politikai és néha gazdasági alapon.

Jézus ezt mondja „Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniük. De még ez nem itt a vég” (Mt 24:6).

Gyakran hallom emberektől, hogy a világunkban zajló szörnyű konfliktusok az Úr közeli eljövetelét jelzik. De Jézus figyelmeztet, hogy legyünk türelemmel, mert ez még nem a vég. Jézus azt mondja, hogy a világ háborúk zűrzavarában lesz addig, amíg vissza nem tér, és ez így is van. Háborúk mindig is voltak az emberi történelemben. De Mikeás ígérete ez: „És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak” (Mik 4:3).

Csodálatos ígéret. Imádkozzunk, hogy ez a nap minél hamarabb eljöjjön. Maranatha! „Jöjj el Urunk!” „Ámen, bizony jövel Uram Jézus!” (Jel 22:20).

Gordon Bietz

125. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 60. fejezetéhez (december 24-30.).

Micsoda gyönyörű ígéretek találhatóak ebben a fejezetben!

Van egy speciális igényű gyermekem, aki kerekesszékhez kötött, ezért az alábbi vers különösen sok örömmel tölt el. Sóvárogva vágyom az eljövendőket, hogy lássam a fiamat szarvasként ugrándozni, körbe-körbe szaladgálni, korban hozzá hasonló totyogókkal.

„Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta,
És ujjong a néma nyelve.”
Ézsaiás 35:5–6

A fiam betegsége idején elhagyatottnak éreztem magam, és sokszor veszteségélményem volt, nem tudtam, hogy miért is imádkozzak. Akkoriban volt, hogy a gyülekezeti közösségem és a barátaim imában hordoztak, ők imádkoztak értem, amikor én nem találtam szavakat az imához. Gyakran csak annyit tudtam mondani, hogy „Istenem, segíts a fiamon.”

Ez a fejezet számomra az ilyen tapasztalatok perceiről szól, az ima és a gyülekezeti közösség erejére emlékeztet. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és imádkoznunk kell testvéreinkért, akik nyomorúsággal küzdenek. Néha nekünk kell az ő erejükké válnunk, amikor nekik nincsen már. Még akkor is, hogy ha csak annyit tehetünk, hogy meghallgatjuk őket, vagy engedjük, hogy a vállunkon kisírják magukat, alapvető fontosságú, hogy ott legyünk azok számára, akiknek fájdalmaik vannak.

A világ tele van megtört szívű emberekkel, akiknek fájdalmaik vannak. Nap mint nap látom ezt a fájdalmat a barátaimon, akik speciális igényű gyermekek szülei. Olvassuk hát ezeket az erőteljes ígéreteket, és osszuk meg azokat a körülöttünk lévőkkel!

Áldom Istent a nehézségeimért, hiszen azok segítettek jobban tudatára ébredni annak, hogy mennyire szükségünk van egymásra, amikor az élet a nehéz oldalát mutatja.

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 23., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 23 - SZOMBAT - Mikeás 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 59. fejezet 894. nap

Körülöttünk mindenütt hallatszik a világ jajkiáltása. Mindenhol vannak szűkölködők és szomorkodók. A mi feladatunk segítséget nyújtani, hogy könnyítsünk az élet terhein és nyomorán. A lélek éhségét csak Krisztus szeretete elégítheti ki. Ha Krisztus bennünk lakik, szívünk tele van mennyei együttérzéssel. A forró, krisztusi szeretet lezárt forrásai felfakadnak.

Sok embert már a remény is elhagyta. Hozzuk vissza életükbe a napfényt! Bátorítsuk az elcsüggedteket! Imádkozzunk értük! Vannak, akik érzik, szükségük van az élet kenyerére. Olvassunk nekik Isten Igéjéből! Sokan lelkileg annyira betegek, hogy földi gyógyír nem segít rajtuk. Orvos nem tudja meggyógyítani őket. Imádkozzunk ezekért az emberekért! Vigyük őket Jézushoz! Mondjuk nekik, hogy van balzsam és van Orvos is Gileádban!

A fény áldás, végtelen nagy áldás, amely árasztja kincseit a hálátlan, gonosz, erkölcstelen világra. Így van ez az Igazság Napjával is. Az egész földet, bármennyire beárnyékolja is a bűn, a bánat és a fájdalom sötétsége, be kell világítani az isteni szeretet ismeretének fényével. Semmilyen hitfelekezettől, semmilyen rendű-rangú embertől vagy társadalmi osztálytól nem szabad elzárni a mennyei tróntól sugárzó fényt.

A reménység és kegyelem üzenetét el kell vinni a föld végső határáig. Mindenki, aki akarja kinyújthatja kezét és megragadhatja Isten erejét. Békét köthet vele, és békessége lesz. Nem borítja többé áthatolhatatlan éjféli sötétség a pogányokat. A homály eltűnik az Igazság Napjának ragyogó fénysugarai elől.

Krisztus mindent megtett azért, hogy egyháza a világ Világosságától fénybe borított, átalakult közösség, Immánuel dicsőségének hordozója legyen. Azt akarja, hogy minden hivő ember fényt és békét árasszon maga körül. Azt akarja, hogy életünk bemutassa a menny örömét.

"Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége" (Ézsa 60:1). Krisztus eljön hatalommal és nagy dicsőséggel; a maga és az Atya dicsőségével. Útján a szent angyalok kísérik. Miközben az egész világot sötétség borítja, szentjeinek lakhelyén világosság lesz, ők megragadják a második advent első fénysugarát. A makulátlan tiszta fény az Ő tündöklő lényéből sugárzik, és mindazok imádják Krisztust, a Megváltót, akik Őt szolgálták. Míg a gonoszok menekülnek, követői Krisztus közelségében örvendeznek.

Ekkor veszik át megígért örökségüket azok, akiket Krisztus megváltott az emberek közül. Így teljesedik szó szerint Isten Izráellel való szándéka. Ember nem hiúsíthatja meg Isten tervét. Miközben Sátán végzi gonosz munkáját, Isten szándéka biztosan halad a megvalósulás felé. Így volt ez Izráel házával is a megosztott birodalom történelmében. Így van ez ma is a lelki Izráelben.
A pátmoszi látnok, aki áttekintette a korszakokat egészen addig, amíg Isten helyreállítja Izráelt az újjáteremtett földön, ezt mondta: "...láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!

Az angyalok mind ott álltak a trónus, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trónus előtt, és imádták Istent eképpen: Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön örökké. Ámen."

"És hallottam valami nagy sokaság hangját, mely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt." Ő "uraknak Ura és királyoknak Királya, és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hűségesek" (Jel 7:9-12; 19:6-7; 17:14).

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Az Egyesült Államokban törvény védi azokat az alkalmazottakat, akik felfedezik azt, hogy cégük, amelynél dolgoznak törvénytelen tevékenységet folytat.  Ezt a törvényt A besúgók 1989-es védelmi törvényének (The Whistleblower Protection Act of 1989) nevezik, amely védelmezi azokat az állami alkalmazottakat, akik jelentik a képviselők szabálytalan eljárásait.     

Mikeás nem kapott fizetést a vezetőktől vagy más prófétáktól az Izraelben végzett munkájáért. A harmadik fejezetben egy nagyon erőteljes üzenetet közvetít a hatalmon levők felé: „Halljátok meg, Jákób elöljárói, Izráel házának vezetői! Nem tinektek kell-e ismerni a törvényt? Ti gyűlölitek a jót, és szeretitek a rosszat! Lenyúzzátok az emberekről a bőrt, és csontjaikról a húst” (1-2. vers - új prot. ford.).

Ellen White Az apostolok története című könyvében ezt mondja: „Ünnepélyes felelősség nyugszik azokon, akik vezetői szolgálatra kaptak elívást, hogy munkálkodjanak Isten egyházában” (Budapest, 2001, Advent Kiadó. 62. oldal). Ilyen egyszerű: a vezetők körül mindig vannak emberek, akik látják őket, és kiterjedt befolyásuk miatt nagyobb felelősségük van Isten előtt, hogy keresztényi példaadó módon éljenek mindenben. 

Bizonyos értelemben mindenki vezető, mivel a vezetés befolyást jelent, és mindannyian rendelkezünk befolyással. Amikor nem mutatunk keresztényi erényeket – trágár nyelvezetet használunk, elveszítjük türelmünket, nem vagyunk alázatosak –, akkor helytelenül mutatjuk be a Megváltót, Akit szolgálunk. 

Gordon Bietz

124. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 59. fejezetéhez (december 17-23.).

Isten egy szőlőskertet ültetett a föld szívébe– Jeruzsálem néven –, hogy aztán Izrael megvilágítsa a világot. Isten álma az volt, hogy a föld minden tájáról származó emberek osztozzanak a szőlőskertjében, sőt, be legyenek oltva, a vad ágak csatlakozzanak az igaz tőhöz.

És egy rövid időre ez is történt. Salamon király uralkodása alatt a világ minden tájáról származó népeket – beleértve Sába rejtelmes királynőjét – odavonzotta Isten szőlőskertje az Ígéret földjén.

Azonban ezt követően elkezdtek a dolgok darabokra hullani. Amikor Izrael vezetői elkezdték elveszíteni a hitüket, ugyanez történt a néppel is. Isten szőlőskertjét az emberek kezdték megtaposni, és ezzel ezt a választ idézték elő Isten részéről: „Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szőlőt terem, holott vadat termett?!” (Ésa 5:4) Amikor Isten a szőlőskertjéről beszél, amely „vad” szőlőt termett, a héber beushim szót használja, amely bűzös, mérgező szőlőt jelent.

Mitől lett tehát Izrael szőlőskertje rothadt? A rossz vezetőktől. Soha ne becsüljük alá a vezetők hatalmát, legyenek jók vagy gonoszok. Amerre Izrael királyai tartottak, arra tartott Izrael is. Szerencsére lesz Izraelnek egy végső királya: az igazi szőlőtő, az élővíz, a világ világossága.

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.” (Ésa 60:1)

Andy Nash
egyetemi tanár és lelkész
Southern Adventist University, USA

Fordította: Gősi Csaba

2017. december 22., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 22 - PÉNTEK - Mikeás 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 59. fejezet 893. nap

Krisztus a föld történelmének legsötétebb szakában jön el. Noé és Lót kora jelképezi a világban közvetlen Isten Fia eljövetele előtt uralkodó állapotokat. A Szentírás erre az időre előre mutatva kijelenti, hogy Sátán "a hazugság minden hatalmával" fog dolgozni (2Thessz 2:9). Munkájáról félreérthetetlenül árulkodik a gyorsan növekvő sötétség, az utolsó napok sokféle tévelygése, eretneksége és csalása. Sátán nemcsak a világot ejti fogságba, de megtéveszti azokat az egyházakat is, amelyek a mi Urunk Jézus Krisztuséinak vallják magukat. A nagy hitehagyás olyan mélységessé fajul, mint az éjfél sötétsége. Isten népe számára ez a próbák, a könnyhullatás, az igazságért való üldözés éjszakája lesz. De a sötét éjszakában felragyog Isten világossága.

Isten "a sötétségből világosság"-ot sugároztat (2Kor 4:6). Amikor "a föld kietlen és puszta volt... a mélység fölött sötétség volt... Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság" (1Móz 1:2-3). A lelki sötétség éjszakájában ugyanígy szól Isten: "Legyen világosság!" Népének ezt mondja: "Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége" (Ézsa 60:1).

"Bár még sötétség borítja a földet - mondja a Szentírás -, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad" (Ézsa 60:2). Krisztus, az Atya dicsőségének kisugárzása, e dicsőség fényeként eljött a világra, hogy képviselje Istent az emberek előtt. A Szentírás róla írja: "...felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett..." (ApCsel 10:38). A názáreti zsinagógában pedig ezt mondta: "Az Úr Lelke van én rajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét" (Lk 4:18-19). Ezt a munkát bízta tanítványaira is. "Ti vagytok a világ világossága" - mondta. "Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Mt 5:14, 16).

Ezt a munkát rajzolja meg Ézsaiás próféta, amikor így szól: "Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted" (Ézsa 58:7-8).

A lelki sötétség éjszakájában tehát Isten dicsősége egyházán át sugárzik, amikor felemeli a meggörnyedtet és vigasztalja a gyászolót.

Mai Bibliai szakasz: Mikeás 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Miközben az első fejezet világosan beszél az ítéletről, Mikeás nem hagyja olvasóit remény nélkül. A második fejezetben arról biztosít bennünket, hogy létezik egy maradék, amelyet Isten összegyűjt és megment az ellenségtől.

Olyan képeket alkalmaz, amelyeket a vidéki ember könnyen megért, mint például azt, hogy Isten biztonságos helyre gyűjti az övéit, ahogyan a juhokat a karámba terelik (12. vers). Általános emberi szükséglet, hogy legyen számunkra egy biztonságos hely, egy otthon, ahol gondoskodnak rólunk. Jézus azt mondta, hogy ne nyugtalankodjék a szívünk, mert Ő helyet készít nekünk, ahol örökre Vele lehetünk (Jn 14.1). Az a hely, amelyet Ő készít nekünk az oltalom és a biztonság helye lesz; igen, ebben reménykedünk. 

Létezik egy rajz két eszkimóról, akik jégbevágott lékeken horgásznak. Az egyik eszkimó akkora léket vágott, amekkorát a horgászáshoz megfelelőnek gondolnánk. A másik egy nagy léket vágott, akkorát, hogy egy egész bálna átférhetett rajta. Hitt abban, hogy egy nagy halat fog majd.

A remény az a bizalom, hogy egy szebb nap közeledik. Pál azt mondja, hogy "Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk" (1 Kor 15:19). Ha az élet igazságtalannak is tűnik, vagy kiborult az egyensúlyából, tudom, hogy egy napon minden rendbe jön.

Reményünk az Úrban van, aki olyan egyensúlyt, harmóniát és biztonságot hoz teremtett világába, amely örökké megmarad. 

Gordon Bietz

124. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 59. fejezetéhez (december 17-23.).

Isten egy szőlőskertet ültetett a föld szívébe– Jeruzsálem néven –, hogy aztán Izrael megvilágítsa a világot. Isten álma az volt, hogy a föld minden tájáról származó emberek osztozzanak a szőlőskertjében, sőt, be legyenek oltva, a vad ágak csatlakozzanak az igaz tőhöz.

És egy rövid időre ez is történt. Salamon király uralkodása alatt a világ minden tájáról származó népeket – beleértve Sába rejtelmes királynőjét – odavonzotta Isten szőlőskertje az Ígéret földjén.

Azonban ezt követően elkezdtek a dolgok darabokra hullani. Amikor Izrael vezetői elkezdték elveszíteni a hitüket, ugyanez történt a néppel is. Isten szőlőskertjét az emberek kezdték megtaposni, és ezzel ezt a választ idézték elő Isten részéről: „Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szőlőt terem, holott vadat termett?!” (Ésa 5:4) Amikor Isten a szőlőskertjéről beszél, amely „vad” szőlőt termett, a héber beushim szót használja, amely bűzös, mérgező szőlőt jelent.

Mitől lett tehát Izrael szőlőskertje rothadt? A rossz vezetőktől. Soha ne becsüljük alá a vezetők hatalmát, legyenek jók vagy gonoszok. Amerre Izrael királyai tartottak, arra tartott Izrael is. Szerencsére lesz Izraelnek egy végső királya: az igazi szőlőtő, az élővíz, a világ világossága.

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.” (Ésa 60:1)

Andy Nash
egyetemi tanár és lelkész
Southern Adventist University, USA

Fordította: Gősi Csaba