2020. november 24., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 24 - KEDD - Jeremiás 29

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 16. fejezet 1959. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

16. fejezet (3. rész) – Ima a betegekért  

Isten hallja az imát. Krisztus így szólt: "Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt" (Jn 14:14). Ezt is mondja: "Aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya" (Jn 12:26). Ha Isten Igéje szerint élünk, minden drága ígéretét beteljesíti életünkben. Krisztus elfogad bennünket, ha átadjuk magunkat neki, bár nem vagyunk méltók kegyelmére. Isten azokért és azok által munkálkodik, akik követik Őt.

Ám csak akkor tarthatunk igényt ígéretei teljesítésére, ha engedelmeskedünk Igéjének. A zsoltáros mondja: "Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram" (Zsolt 66:18). Ha csupán részben, félszívvel engedelmeskedünk neki, ígéretei nem teljesednek be rajtunk.

Isten Igéjéből eligazítást kapunk arra, hogy milyen a betegek gyógyulásáért mondott különleges ima. Az ilyen ima nagyon ünnepélyes cselekmény, és alapos megfontolásnak kell azt megelőznie. Sokszor az, amit hitnek nevezünk a betegekért mondott imánál, nem más, mint elbizakodottság.

Sokan saját maguk okozzák betegségüket mértéktelen életmódjukkal. Nem a természet törvénye, sem a szigorú tisztaság alapelvei szerint élnek. Mások pedig az evésben, ivásban, öltözködésben és munkában kialakított szokásaikkal hágják át az egészség törvényeit. Sokszor valamilyen bűn az értelem vagy a test gyengeségének az oka. Ha az egészség áldásában részesülnének, sokan közülük továbbra is ugyanolyan meggondolatlanul áthágnák a természet és a lelki élet törvényeit úgy okoskodva, hogyha Isten imájukra válaszként meggyógyítja őket, nyugodtan gyakorolhatják tovább egészségtelen szokásaikat, és korlátlanul kielégíthetik romlott vágyaikat. Isten a gyógyulásuk érdekében művelt csodával bátorítaná őket a vétkezésre.

Kárba veszett munka az, amely csak arra tanítja az embereket, hogy Istentől várják gyógyulásukat, de arra nem, hogy hagyják el egészségtelen szokásaikat. Ahhoz, hogy imára válaszként Istentől áldást kapjanak, szakítaniuk kell a bűnnel, és meg kell tanulniuk helyesen cselekedni. Környezetük legyen tiszta, életmódjuk helyes! Éljenek összhangban Istennek mind a természeti, mind a lelki törvényével!

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 29

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2029&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2029&version=NT-HU

Szeretnél email-t kapni Isten egyik prófétájától? Ebben a fejezetben Jeremiásról olvasunk, aki levelet küld a babiloni foglyoknak. Manapság egy email-t kapnánk. Ha te is fogoly vagy a modern Babilonban, hasznod lehet a következő tanácsból: „Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok. Mert ők hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr” (8-9. vers)

Vannak hamis próféták manapság körülötted? Lauretta lányommal az ősi felvonulási úton álltunk az ősi Babilonban. Saddam Hussein 180 métert felújíttatott ebből a híres útból. Ottlétünkkor felidéztük a történelemnek azt a szakaszát, amikor a jeruzsálemi foglyok átmentek az Istár kapun és elkezdték hetven éves fogságukat. Azon a helyen Jeremiás 29 bátorító üzenete jutott eszünkbe: „Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre. Mert én tudom az én gondolatimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek” (10-11. vers).

Ha negatív gondolatokat táplálsz magadban a jövő felől, cseréld ki azokat Isten jövőddel kapcsolatos gondolataira! Amikor a lányommal átsétáltunk a részlegesen felújított Babilon hatalmas kapuin Nabukodonozor trónterme felé, ennek a felemelő ígéretnek a további részére gondoltunk: „Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, ahonnan számkivetettelek titeket” (12-14. vers).

Mi mindnyájan száműzöttek vagyunk, a bűntelen Édenből űzettünk ki, és nemcsak egy bűnös világban élünk, hanem bűnös és bukott a természetünk is. Ki fog megszabadítani bennünket? Ahogy a lányommal elhagytuk a tróntermet, ahol Dániel elmondta a királynak, hogy nemsokára egy kő zuhan alá, hogy szétzúzza e világ országait és egy örökkévaló országot állítson fel, beléptünk abba a nagy terembe, ahol Círus király elpusztította Belsazár királyt és főembereit.

Dániel sok évvel születése előtt megjövendölte az Úr eljövetelét, és azt, hogy megszabadítja majd száműzött népét. Ahogy a tróntermet néztük, nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy a test nélküli kéz hova írta fel Babilon bukását és a rabság hetven évének a lejártát. Lauretta és én Jeremiás 29 ígéretével mentünk el az iráni Pasargadae-ba, ahol meglátogattuk Círus király sírját, aki előképe volt Krisztusnak.

Ézsaiás 44-45 pásztornak, szabadítónak és felkentnek nevezi őt. Az ő címe egy előkép, amely kapcsolatban van azzal, akit jelképez, a mennyei Círussal. Ahogy a nagy szabadítón elmélkedtünk Ézsaiás 45:13 csodálatos bátorító üzenetére gondoltunk: „Én indítottam el őt győzelmesen, egyengetem az útját mindenütt. Ő építi föl városomat, és hazaküldi foglyaimat, nem fizetségért és nem ajándékért – mondja a Seregek Ura” (új prot. ford.).

Imádság:

„Szerető mennyei Édesatyánk, köszönjük, hogy Círus történetén keresztül bemutattad nekünk szabadításodat. Köszönjük, hogy megszabadítasz Babilonból, a szenvedés és halál világából, és beviszel a boldog mennyországba. Köszönjük, hog a te kegyelmed nemcsak az igazságról szól, hanem a szeretetről is. Mindezt Jézus, a mennyei Círus nevében imádkoztuk. Ámen!”

Francois du Plessis 

277. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   16-17. fejezeteihez (november 22-28.).

„Az egészséges ember sokszor elfeledkezik a napról-napra, évről-évre megújuló csodálatos kegyelemről, és nem dicsőíti Istent áldásaiért. Ám amikor megbetegszik, eszébe jut Isten. Amikor az ember ereje kevésnek bizonyul, akkor érzi, hogy szüksége van Isten segítségére. És a mi irgalmas Istenünk sohasem fordul el attól a lélektől, aki őszintén igényli segítségét. Ő a mi menedékünk egészségben és betegségben egyaránt.” (MH 225.1)

Az élet ironikus dolgainak egyike, hogy amikor a dolgok jól mennek, az emberi természetünk hajlamos elfeledkezni az áldás forrásáról.

2016-ot írtunk. Indiában voltam, és egy családdal találkoztam, ahol az apa komoly függőségben szenvedett, ami fizikai fájdalmat okozott neki a karjában. Természetes gyógymódokkal kezdtünk rajta segíteni, azonban azokon a napokon, amikor jobban érezte magát, nem működött velünk együtt. Nem volt más választásunk, mint hogy ráhagytuk. Egy nap, amikor elutasított, és azt mondta, hogy ő most a saját dolgát fogja csinálni, a fájdalom még nagyobb erővel tört rá. Míg a múltban mi kerestük őt, most ő keresett minket, és már meg akarta tenni, amire csak szükség volt, hogy jobb legyen.

Bárcsak megértenénk, hogy nincs szükség arra, hogy az elkeseredettség állapotába kerüljünk. Isten mindig kész és hajlandó segíteni nekünk, ha mi akarjuk.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

2020. november 23., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 23 - HÉTFŐ - Jeremiás 28

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 16. fejezet 1958. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

16. fejezet (1. rész) – Ima a betegekért  

Bűnvallás

Akik azt kívánják, hogy imádkozzunk gyógyulásukért, azok előtt világossá kell tenni, hogy Isten törvényének - a természetinek és a lelkinek is - áthágása bűn, amelynek megvallása és elhagyása nélkül nem részesülhetnek áldásaiban.

A Szentírás erre szólít fel: "Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok" (Jak 5:16). Mondjuk el az imánkat igénylőnek: "Mi nem tudunk a szívben olvasni, sem nem ismerjük életed titkait.

Ezeket rajtad kívül csak Isten ismeri. Ha megbántad bűneidet, azokat meg is kell vallani." A magánjellegű bűnt Krisztusnak kell megvallani, aki az egyedüli közbenjáró Isten és ember között. Mert "ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus" (1Jn 2:1). Istent minden bűn sérti. Tehát neki - Krisztus közvetítésével - minden bűnt meg kell vallani. Minden nyilvános bűnt pedig ugyanolyan nyilvánosan kell megvallanunk. Az embertársunk elleni bűnt a sértett féllel kell rendeznünk. Ha a gyógyulást kereső csúnyán beszélt; ha családjában, a szomszédságban vagy a gyülekezetben a viszály magvát hintve elidegenedést és nézeteltérést okozott; ha bármilyen rossz szokással másokat bűnbe vitt, mindezt meg kell vallania Istennek és azoknak, akik ellen vétkezett. "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól" (1Jn 1:9).

A hibák rendezése után a beteg baját hittel, nyugodtan az Úr elé tárhatjuk, ahogyan Lelke jelzi. Isten név szerint ismer mindenkit, és mindenkivel úgy törődik, mintha a földön egyedül csak érte adta volna szeretett Fiát. Isten ilyen végtelen, ilyen kiapadhatatlan szeretetének tudatában bátorítsuk a betegeket arra, hogy bízzanak benne, és legyenek vidámak! Az aggodalmaskodás elgyengít és beteggé tesz. De ha a csüggedés és lehangoltság fölé emelkednek, nagyobb kilátásuk van a gyógyulásra; "mert az Úr szemmel tartja... az Ő kegyelmében bízókat" (Zsolt 33:18).

Amikor a betegekért imádkozunk, ne felejtsük el, hogy "amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk" (Róm 8:26). Nem tudjuk, hogy az áldás, amit kívánnak, jó lesz-e nekik vagy nem. Ezért imánkba ezt is foglaljuk bele: "Uram, te a lélek minden titkát ismered. Ezeket a személyeket is ismered. Pártfogójuk, Jézus, életét adta értük. Ő jobban szereti őket, mint ahogy mi egyáltalán szeretni tudunk. Ezért ha gyógyulásuk a Te dicsőségedet és a betegek javát szolgálja, Jézus nevében kérünk, gyógyítsd meg őket! Ha pedig gyógyulásuk nem egyezik meg akaratoddal, kérünk, hogy kegyelmeddel vigasztald meg őket, és jelenléteddel segíts nekik elviselni szenvedésüket."

Isten ismeri kezdettől fogva a véget. Tudja, mit rejt az emberi szív. Olvas a lélek minden titkában. Tudja, hogy ha azok, akikért imádkozunk, életben maradnak, képesek lesznek-e elviselni a próbákat. Tudja, hogy életük áldás lesz-e vagy átok önmaguk és a világ számára. Ez az egyik oka annak, hogy kérésünkhöz ezt is hozzá kell fűzni: "Mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!" (Lk 22:42). Jézus e szavakkal hódolt meg az Atya bölcsessége és akarata előtt Gecsemáné-kerti könyörgésében: "Atyám! Ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár" (Mt 26:39). És ha Isten Fiához illettek e szavak, mennyivel inkább illő a véges, tévedő halandónak így szólnia!

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 28

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2028&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2028&version=NT-HU

A hamis prófétaság egy újabb hulláma kerül előtérbe Hanániás személyében. Azt jövendölte, hogy 2 éven belül a nemzet helyreállítása megtörténik, és a babiloni fogság véget ér. Letörte az igát Jeremiás nyakáról. Hallgatóinak azzal kellett összevetniük e prófécia tartalmát, amit a Jeremiás előtt élő próféták mondtak.

Jeremiás ebben a fejezetben segít az embereknek, mire figyeljenek: A próféták, akik előttem és előtted eleitől fogva voltak, sok ország ellen és nagy királyságok ellen, hadról, veszedelemről és döghalálról prófétáltak.” Hanániás azonban békét hirdetett a népnek. Az igaz próféta egyik próbája pedig ez: „Amely próféta a békességről prófétál, mikor beteljesedik a próféta beszéde, akkor ismertetik meg a próféta, ha az Úr küldötte-é azt valóban?”

Az elmúlt néhány évtizedben több jövendölést hallottunk a világ végéről, mint amennyi a korábbi évszázadokban elhangzott. Néhány ezek közül konkrét dátumról beszélt. Ezek a próféták és próféciáik nem állták meg helyüket Isten Szavának mérlegén. Arra az esetre, ha bizonyos események úgy is történnének, észben kell tartanunk, hogy ez csak az egyik ismertetőjel. A modern kor prófétáinak meg kell felelniük az Írásban található minden kritériumnak ahhoz, hogy igazi prófétának találtassanak.

A következő igeszakaszok, amelyek segíthetnek ellenőrizni egy próféciának szánt kijelentés hitelességét napjainkban is: Ézs 8:20, Mt 7:15-20, 1Jn 4:1-3. Ellen G. White egy modernkori próféta, aki alávettetett a Bibliához mért vizsgálatnak hosszú időn át, és igaz prófétának találtatott, megfelelve az Írás által támasztott feltételeknek.

A figyelmeztetés 1Jn 4:1-ben találó: Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.” Ez a felelősség nemcsak a teológusoké, lelkészeké és vezetőké, minden hívőnek magának kell ellenőriznie a lelkeket, és a közösség felelősségét sem szabad alábecsülni.

Drága Uram, kérlek, segíts az Ige mérlegén megpróbálnom mindenkit, aki prófétának vallja magát, vagy akképpen beszél! Ámen. 

Michael Sokupa 

277. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   16-17. fejezeteihez (november 22-28.).

„Az egészséges ember sokszor elfeledkezik a napról-napra, évről-évre megújuló csodálatos kegyelemről, és nem dicsőíti Istent áldásaiért. Ám amikor megbetegszik, eszébe jut Isten. Amikor az ember ereje kevésnek bizonyul, akkor érzi, hogy szüksége van Isten segítségére. És a mi irgalmas Istenünk sohasem fordul el attól a lélektől, aki őszintén igényli segítségét. Ő a mi menedékünk egészségben és betegségben egyaránt.” (MH 225.1)

Az élet ironikus dolgainak egyike, hogy amikor a dolgok jól mennek, az emberi természetünk hajlamos elfeledkezni az áldás forrásáról.

2016-ot írtunk. Indiában voltam, és egy családdal találkoztam, ahol az apa komoly függőségben szenvedett, ami fizikai fájdalmat okozott neki a karjában. Természetes gyógymódokkal kezdtünk rajta segíteni, azonban azokon a napokon, amikor jobban érezte magát, nem működött velünk együtt. Nem volt más választásunk, mint hogy ráhagytuk. Egy nap, amikor elutasított, és azt mondta, hogy ő most a saját dolgát fogja csinálni, a fájdalom még nagyobb erővel tört rá. Míg a múltban mi kerestük őt, most ő keresett minket, és már meg akarta tenni, amire csak szükség volt, hogy jobb legyen.

Bárcsak megértenénk, hogy nincs szükség arra, hogy az elkeseredettség állapotába kerüljünk. Isten mindig kész és hajlandó segíteni nekünk, ha mi akarjuk.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

2020. november 22., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 22 - VASÁRNAP - Jeremiás 27

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 16. fejezet 1957. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

16. fejezet (1. rész) – Ima a betegekért  

Az Ige mondja: "Mindig imádkozni kell, és meg nem restülni" (Lk 18:1). Ha máskor nem is érzi az ember az ima szükségességét, de akkor biztosan, ha ereje fogy és élete gyertyája már-már kialszik. Az egészséges ember sokszor elfeledkezik anapról napra, évről évre megújuló csodálatos kegyelemről, és nem dicsőíti Istent áldásaiért. Ám amikor megbetegszik, eszébe jut Isten. Amikor az ember ereje kevésnek bizonyul, akkor érzi, hogy szüksége van Isten segítségére. És a mi irgalmas Istenünk sohasem fordul el attól a lélektől, aki őszintén igényli segítségét. Ő a mi menedékünk egészségben és betegségben egyaránt.

"Amilyen könyörülő az atya a fiakhoz,

Olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.

Mert ő tudja a mi formáltatásunkat;

Megemlékezik róla, hogy por vagyunk" (Zsolt 103:13-14).


Emberek "az ő gonoszságuknak útjáért,

És az ő hamisságukért nyomorgattattak.

Minden étket utála az ő lelkük,

És a halál kapujához közelgetének" (Zsolt 107:17-18).


"De az Úrhoz kiáltának szorultságukban:

Sanyarúságukból kiszabadította őket.

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket,

És kimenté őket az ő vermeikből" (Zsolt 107:19-20).

Isten most is éppolyan készségesen meggyógyítja a betegeket, mint amikor a zsoltárírón keresztül a Szentlélek ezeket a szavakat mondta. Krisztus ma is ugyanaz a könyörülő orvos, mint földi szolgálata idején volt. Nála gyógyír van minden betegségre és gyógyító erő minden gyengeségre. Korunkban élő tanítványainak a régi tanítványokhoz hasonlóan kell a betegekért imádkozniuk. És imáikat gyógyulások követik majd, mert "a hitből való imádság megtartja a beteget". Miénk a Szentlélek ereje, a hit csendes bizonyossága, amely igényelheti Isten ígéreteit. Az Úrnak az az ígérete, hogy a "betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak" (Mk 16:18), ma is éppoly megbízható, mint amilyen az apostolok korában volt. Ez az ígéret Isten gyermekeinek kiváltságáról tanúskodik; és hitünknek igényelnie kell mindazt, amit ez az ígéret átfog. Krisztus szolgái útján munkálkodik, és általuk akarja gyógyító hatalmát is gyakorolni. A mi feladatunk, hogy a betegek és szenvedők ügyét hitben Isten elé tárjuk. Tanítsuk meg őket hinni a nagy Orvosban!

Az Üdvözítő általunk akarja arra bátorítani a betegeket, a csüggedteket, a lesújtottakat, hogy ragadják meg az Ő erejét. Hit és ima által Bétellé válhat a betegszoba. Orvosok és ápolók szavaikkal és tetteikkel félreérthetetlenül kifejezhetik, hogy "az Úr van ezen a helyen", de nem azért, hogy pusztítson, hanem hogy megmentsen. Krisztus szeretné éreztetni jelenlétét a betegszobában úgy, hogy az orvosok és ápolók szívét betölti szeretetének melegével. Ha a betegápoló személyek élete olyan, hogy Krisztus elkísérheti őket a betegágyhoz, a betegben tudatosul az, hogy a könyörületes Megváltó jelen van, és ez a tudat nagymértékben elősegíti mind a lélek, mind a test gyógyulását.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 27

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2027&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2027&version=NT-HU

A prófétáknak nemcsak szóban kellett átadniuk Isten üzenetét, hanem időnként be is kellett mutatniuk azt. Jeremiás könyvének 27. fejezete egy „eljátszott” prófécia a babiloni fogság eljövendő időszakáról.

Napjainkban is előfordul, hogy egy prédikáció egy település minden lakójának figyelmét megragadja, bár manapság a világ legtöbb városában nem ez a helyzet. Míg továbbra is a prédikálás a legfőbb módszer, egyesek ötletesebb módokat találnak az üzenet közvetítésére, az emberek figyelmének felkeltésére.

Jeremiást így utasította Isten: „Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba (2. vers). Ez a fejezet azok közé tartozik, melyek Istent Teremtőként és minden nemzet uralkodójaként mutatják be. Isten uralkodik, s most a babiloniakat használja fel Júda megbüntetésére. Ez nem egy kellemes élmény Júda népének. Végül azonban Babilont is megítéli Isten a médek és a perzsák leigázó hatalma által.

Úgy tűnhet, a világ nemzetei napjainkban maguktól működnek, de valójában Isten uralkodik. Időről időre ébresztő felhívást küld, ami félreérthetetlenül Tőle származik. Időnként nagy nyomorúságokat enged meg, hogy térdre kényszerítse a népeket. Végül e Föld minden nemzete és minden egyes lakója fel fogja ismerni, hogy Isten az uralkodó.

Isten ítéletének elfogadása enyhítheti a szenvedést, büntetése elleni lázadás azonban csak súlyosbítja azt. A 12. versben így szól a bátorítás Sedékiás királyhoz: „Vegyétek nyakatokra a babiloni király jármát, és szolgáljatok néki és az ő népének, és éltek!” Ezzel a megváltó kegyelemmel igyekszik Isten helyreállítani az egészséges szövetségi kapcsolatot népével.

Előfordul, hogy egyénileg, vagy közösségileg el kell fogadnunk Isten helyreállító ítéletét. Ez történhet személyes vagy akár gyülekezeti szinten is.  El kell fogadnunk Isten fegyelmezését, s a lelki emberét, akit a Vele való egészséges kapcsolat helyreállításáért küld.

A hamis próféták azt a megtévesztő látszatot keltették, mintha Isten ügyét védelmeznék, amikor azt ígérték, hogy az Isten házából elrabolt szent edényeket a babiloniak hamarosan visszaszolgáltatják. Isten megengedte a babiloniaknak, hogy elvigyék a templomból azokat az edényeket, de ez nem jelenti, hogy jóváhagyta volna pogány isteneiket. Továbbra is Isten kezében volt az irányítás, ezért mondja: „Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, amelyen meglátogatom őket…, és visszahozom azokat e helyre” (22. vers).

„Urunk, kérünk, segíts hinnünk a nekünk szánt tervedben és abban, hogy a helyreállítás ígéreted szerint bekövetkezik.  Ámen.”

Michael Sokupa 

277. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   16-17. fejezeteihez (november 22-28.).

„Az egészséges ember sokszor elfeledkezik a napról-napra, évről-évre megújuló csodálatos kegyelemről, és nem dicsőíti Istent áldásaiért. Ám amikor megbetegszik, eszébe jut Isten. Amikor az ember ereje kevésnek bizonyul, akkor érzi, hogy szüksége van Isten segítségére. És a mi irgalmas Istenünk sohasem fordul el attól a lélektől, aki őszintén igényli segítségét. Ő a mi menedékünk egészségben és betegségben egyaránt.” (MH 225.1)

Az élet ironikus dolgainak egyike, hogy amikor a dolgok jól mennek, az emberi természetünk hajlamos elfeledkezni az áldás forrásáról.

2016-ot írtunk. Indiában voltam, és egy családdal találkoztam, ahol az apa komoly függőségben szenvedett, ami fizikai fájdalmat okozott neki a karjában. Természetes gyógymódokkal kezdtünk rajta segíteni, azonban azokon a napokon, amikor jobban érezte magát, nem működött velünk együtt. Nem volt más választásunk, mint hogy ráhagytuk. Egy nap, amikor elutasított, és azt mondta, hogy ő most a saját dolgát fogja csinálni, a fájdalom még nagyobb erővel tört rá. Míg a múltban mi kerestük őt, most ő keresett minket, és már meg akarta tenni, amire csak szükség volt, hogy jobb legyen.

Bárcsak megértenénk, hogy nincs szükség arra, hogy az elkeseredettség állapotába kerüljünk. Isten mindig kész és hajlandó segíteni nekünk, ha mi akarjuk.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

2020. november 21., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 21 - SZOMBAT

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 15. fejezet 1956. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

15. fejezet (2. rész) – A betegszobában  

A betegápolók feladatai

Az ápolók és mindazok, akik bejáratosak a betegszobába, legyenek derűsek, nyugodtak és higgadtak. Kerülni kell minden kapkodást, idegességet és zűrzavart. Az ajtót vigyázva kell nyitni és csukni; és az egész ház legyen csendes! Lázas megbetegedés esetén különösen akkor kell vigyázni, amikor beáll a krízis, és a láz szűnik; sokszor elengedhetetlen, hogy a beteget valaki állandóan szemmel tartsa. Tudatlanság, feledékenység és hanyagság sok olyan ember halálát okozta, aki még élhetett volna, ha hozzáértő, figyelmes ápolószemélyzet megfelelő gondozásban részesíti.

Beteglátogatás

Rosszul értelmezett kedvesség és téves udvariasság az, ami a beteg gyakori látogatására késztet. Súlyos beteget nem szabad látogatni. A látogatók fogadásával járó izgalom elfárasztja éppen akkor, amikor a legnagyobb szüksége volna nyugodt, zavartalan pihenésre.

A lábadozó betegnek vagy a tartós betegségben szenvedőnek sokszor örömet szerez és javára szolgál az a tudat, hogy kedvesen megemlékeznek róla; de a személyes látogatásnál egy együttérző üzenet vagy valamilyen kis ajándék sokszor jobb szolgálatot tesz, és ugyanakkor veszélytelen.

Intézményi ápolás

Szanatóriumokban és kórházakban az ápolóknak, akiknek folytonosan több beteggel van dolguk, határozott erőfeszítést kell tenniük azért, hogy mindig kedvesek és derűsek legyenek, és minden szóra és tettre odafigyeljenek. Rendkívül fontos, hogy ezekben az intézményekben az ápolók igyekezzenek munkájukat okosan és jól végezni. Gondoljanak mindig arra, hogy mindennapi feladataik teljesítésével az Úr Jézust szolgálják.

A betegeknek szükségük van arra, hogy okosan szóljanak hozzájuk. Az ápolók tanulmányozzák naponta a Bibliát, hogy olyan dolgokat tudjanak mondani, amelyekkel felvilágosítják és segítik a szenvedőket. Isten angyalai jelen vannak azokban a szobákban, ahol a betegeknek szolgálnak. A kezelést végző személyt körülvevő légkör legyen tiszta, és árasszon jó illatot! Az orvosok és ápolók kövessék Krisztus elveit, és életükben legyenek láthatók az Ő tulajdonságai! Akkor tetteikkel és szavaikkal a Megváltóhoz vonzzák a betegeket.

A keresztény ápoló kezelés közben kedvesen és eredményesen irányíthatja a betegek figyelmét Krisztusra, a lélek és test gyógyítójára. A szavakba öntött gondolatok - itt egy kicsi, ott egy kicsi - megteszik a hatásukat. Az idősebb ápolók ne veszítsenek el egyetlen kedvező alkalmat sem, amikor felhívhatják a betegek figyelmét Krisztusra. Legyenek mindig készek arra, hogy a lelki gyógyítást társítsák a testi gyógyítással.

Az ápolóknak a legkedvesebben és a legnagyobb szeretettel kell azt tanítaniuk, hogy aki meg akar gyógyulni, annak többé nem szabad Isten törvényét áthágnia. Határozza el, hogy ezentúl nem él bűnös életet. Isten nem áldhatja meg azt az embert, aki a menny törvényeinek tudatos megsértésével folytonosan betegséget és szenvedést okoz magának. De Krisztus a Szentlélek által gyógyító erőként jelenik meg azoknak, akik megszűnnek cselekedni a bűnt, és megtanulják cselekedni a jót.

Azok, akik nem szeretik Istent, állandóan a lélek és a test legfőbb érdekei ellen dolgoznak. De akik ráébrednek arra, hogy milyen fontos a jelenlegi gonosz világban Istennek engedelmeskedni, azok készek lesznek minden rossz szokástól elhatárolni magukat. Hála és szeretet tölti be szívüket. Tudják, hogy Krisztus a barátjuk. Sok esetben az a felismerés, hogy ilyen barátjuk van, többet jelent a szenvedőknek a betegségből való felépülésben, mint a legjobb gyógymód. De a szolgálat egyik része sem nélkülözhető. A kettő együtt jár.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 26

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2026&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2026&version=NT-HU

A prófétáknak mindig is kihívást jelentett a feladat, hogy Istenre kellett hallgatniuk és az Ő üzenetét megosztaniuk az emberekkel. Az üzenetek sokszor nem voltak kellemesek. Képzeljük csak el, milyen lenne ma prófétaként szolgálni! Nagyon sok embert zavar Isten Igéje, mert a saját fejük után, a saját útjukon akarnak járni.

Jeremiás azt az ijesztő feladatot kapta, hogy Júda népét megtérésre hívja. Hűségesen közvetítette az ítélet hírét a népnek. Ennek az lett a következménye, hogy megragadták és ezt mondták neki: „Halállal kell lakolnod!” (8. vers). S mindez az Úr házában történt. A vallási vezetők békét hirdettek a népnek, és akkor jön Jeremiás és a teljes megsemmisülésről beszél. Érdemes megjegyezni, hogy Jeremiást így utasította az Úr: „Egyetlen szót se hagyj el!” (2. vers).

Jeremiásnak bármilyen változtatás nélkül kellett közvetítenie az üzenetet, anélkül, hogy élete megmentése érdekében bármiben is tompította volna annak élét.  A Zsid 4:12. vers azokról szól, akik hallották Isten igéjét, de semmibe vették azt: „élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.”

Hogyan próbáljuk manapság Isten küldötteit elhallgattatni? Bíróság elé citáljuk őket, személyes terünk megzavarásáért, jellemünk megrágalmazásáért? Egyszerűen otthagyjuk őket?  Júda népe Jeremiás halálát követelte, mert a város pusztulására figyelmezette őket (11. vers). Jeremiás védekezése így hangzik: „Az Úr küldött engem, hogy prófétáljak e ház ellen, és e város ellen mind e szókkal, amelyeket hallotok” (12. vers).

Ez a bibliaolvasási terv segített, hogy ne válogassak a Szentírás üzenetei között, hanem szisztematikusan olvassam végig az egészet.  Milyen elítélő üzenet szólna ma a városhoz, amelyben laksz? Milyen ítélet szólna ma a gyülekezetednek? És azt is meg kell kérdeznem: milyen elítélő üzenet szólna ma személyesen nekünk?  Felkészültünk, mint Jeremiás, hogy Isten üzenetének közvetítői legyünk?  Hajlandók vagyunk kiállni az Úrért, amikor az emberek Isten Igéjét támadják? Minden jóra fordult, és Jeremiás élete megmenekült, de ő soha nem változtatott az igazságon, csak hogy életét mentse.

Urunk, kérünk, segíts nekünk, hogy soha ne egyezzünk ki Igéd támadóival és mindig álljunk ki becsületed és dicsőséged mellett!  Ámen

Michael Sokupa 

276. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   12-15. fejezeteihez (november 15-21.).

„Nem alkalmi, átmeneti kapcsolat az, ami által a gazdag, világot szerető és imádó embereket Krisztushoz lehet vonzani. Sokszor ezeket a személyeket a legnehezebb megközelíteni. Misszionáriusi lelkülettel feltöltött embereknek – azoknak, akik nem lankadnak és nem csüggednek – személyesen kell erőfeszítéseket tenni értük.” (A nagy orvos lábnyomán 213.3)

A gazdag emberek bizonyos félelemmel és szkepticizmussal fogadják, ha az evangélium elhívásával találkoznak. Én és a barátom egy jómódú környéken voltunk, ahol egy idős párral találkoztunk, akik alkoholba fojtották a bánatukat, miután megtudták, hogy a férj halálos beteg. Mivel a barátomnak eszébe jutott egy könyv, amely olyan információt tartalmazott, ami segíthet, megígértük, hogy másnap este visszatérünk, és odaadjuk nekik a könyvet. Ez egy szokatlan barátság kezdete volt két fiatal orvosmisszionárius és egy nyugdíjas, gazdag házaspár között.

A párt nagyon kíváncsivá tette, hogy miért kapták a könyvet ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, és miért teszünk ilyesmit idegeneknek. Ez megnyitotta az utat ahhoz, hogy Krisztusról beszélgessünk. A barátság fejlődött és kiteljesedett, bibliatanulmányozásba kezdtünk, és mind a mai napig, 7 évvel később, a kialakult kapcsolat nagyon erős.

A személyes erőfeszítés, beleértve Krisztus módszerét, hogy elvegyült az emberek között és a javukat akarta, a legjobb módja, hogy elérjük a jómódúakat.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba 

2020. november 20., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 20 - PÉNTEK - Jeremiás 25

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 15. fejezet 1955. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

15. fejezet (1. rész) – A betegszobában  

A beteggondozóknak tisztában kell lenniük azzal, milyen fontos nagy gondot fordítani az egészségügyi törvényekre. Nincs még egy olyan hely, ahol fontosabb lenne engedelmeskedni ezeknek a törvényeknek, mint a betegszoba. Sehol sem múlik olyan sok a híven teljesített apró munkákon, mint ott. Súlyos betegség esetén egy kis hanyagság, vagy akár a legkisebb figyelmetlenség a beteg szükségleteivel vagy az őket fenyegető veszélyekkel szemben; az aggodalmaskodás jelei, felindultság, ingerültség, sőt még az együttérzés hiánya is nyomhat a latban az élet és halál mérlegén, és sírba vihet olyan beteget, aki különben meggyógyulhatott volna.

Az ápoló rátermettsége nagymértékben múlik testi erején. Minél egészségesebb, annál jobban elbírja a betegápolással járó megterhelést, és annál eredményesebben tud eleget tenni kötelezettségeinek. A betegápolónak különleges figyelmet kell fordítania az étrendre, a tisztaságra, a tiszta levegőre és a testmozgásra. Ha a család tagjai is ugyanígy vigyáznak, el tudják viselni a rájuk háruló többletmegterhelést, és csökken megbetegedésük veszélye is.

Súlyos betegség esetén, amikor éjjel-nappal szükség van ápolószemélyzetre, legalább két ügyes ápolónő között kell megosztani a munkát, hogy mindkettőnek legyen alkalma a pihenésre és a szabad levegőn való mozgásra. Ez különösen abban az esetben fontos, ha nehéz a betegszobát bőséges friss levegővel ellátni. Mivel nem mindenki ismeri fel, hogy milyen szükség van friss levegőre, olykor hiányos a szellőztetés, és sok esetben mind a beteg, mind a gondozó élete veszélyben forog.

A megfelelő óvintézkedés betartásával elkerülhető, hogy a ragályos betegséget mások is megkapják. Alakítsunk ki helyes szokásokat; tisztasággal és megfelelő szellőztetéssel tartsuk távol a mérgező okokat a betegszobából. Ha ezt tesszük, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a beteg meggyógyul, és az esetek többségében sem a gondozó, sem a családtagok nem kapják meg a betegséget.

Napfény, szellőztetés és hőmérséklet

A gyógyuláshoz legkedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a beteg szobája legyen nagy, világos és derűs, alapos szellőztetési lehetőséggel. A lakásnak azt a szobáját kell betegszobának kiválasztani, amelyik a legjobban megfelel ezeknek a követelményeknek. Sok házban nincs külön szellőző-berendezés, és beszerzése nehéz; de minden lehető intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a betegszobát éjjel-nappal friss levegő járja át.

Amennyire csak lehetséges, a betegszobát egyenletes hőmérsékleten kell tartani. Figyelni kell a hőmérőt. A beteggondozó - akit az ápolási teendők sok esetben megfosztanak az alvástól, vagy éjszaka felébresztenek - hajlamos a fázásra, és nem tudja elbírálni, hogy mikor egészséges a hőmérséklet.

Étrend

Az ápoló egyik fontos feladata, hogy törődjék a beteg étrendjével. Nem szabad megengedni, hogy a beteg táplálék hiányában szenvedjen vagy indokolatlanul legyengüljön, sem pedig azt, hogy legyengült emésztőszerveit túlterhelje. Gondot kell fordítani tápláléka elkészítésére, ízletességére és felszolgálására; de bölcs megítéléssel kell a beteg szükségleteihez alkalmazni mind mennyiségben, mind minőségben. Különösen a lábadozás időszakában, amikor a betegnek már jó az étvágya, de emésztőszervei még nem erősödtek meg, a helytelen táplálkozás nagy kárt okozhat.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 25

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2025&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2025&version=NT-HU

Ebben a fejezetben fokozódik a feszültség! Isten egész Júda népének küldi igéjét.  Jeremiás állítja, hogy évekig közvetítette nekik Isten üzenetét, és bár ő idejekorán elkezdte mondani, ők nem hallgattak rá!

Az elején fokozódó rész számomra különösen érdekes. Jeremiás láthatóan minden nap a városkapuban könyörög a népnek Isten nevében. Vajon azért kora reggel, mert az emberek feje olyankor még nem volt tele napi teendőik, üzleti ügyeik gondjaival, és ezért nyitottabbak lehettek Isten igéjére?

Isten üzenete egyszerű és világos. Vegyük észre: ez egy „háromlépéses terv” a lelki túlélésre! Bánjátok meg gonosz útjaitokat és tetteiteket! Ne keressetek más isteneket, és ne imádjátok azokat! Ne ingereljetek fel engem a kezetek munkájával! A Szentírás megörökíti a szomorú valóságot: nem hallgattak rá. Nemcsak egy alkalommal, hanem mint a szövegből is kiderül, folyamatosan elutasították Istent.

Néhány éve meglátogattam egy New York-i gyülekezetet. Szerettük volna az összes látnivalót megnézni. Kora este a Times Square-en kötöttünk ki. Emberek ezrei tódultak a Broadway színházi előadásaira, az éjszakai bárokba, az éttermekbe és az üzletekbe. Utcai prédikátor állt egy kisteherautó platóján és teljes szívéből kiáltott hangszórón keresztül az emberekhez. Teljesen figyelmen kívül hagyták, miközben János evangéliuma 3. fejezetének 16. versét idézve kérlelte az embereket, bánják meg bűneiket és forduljanak Istenhez. Bár erős és jól hallható volt a hangja, mindenki úgy tett, mintha ott se lenne!

Mindig ez jut eszembe, amikor ezt a fejezetet olvasom.  Jeremiás is így próbálta az emberek figyelmét megragadni a városkapuban. A nép azonban nem figyelt Isten szavára. Ha komolyan vették volna, azok a szavak megmenthették volna őket.  Jeremiás részletezi a megsemmisítő következményeket, nemcsak Júdára, de a környező népekre nézve is.  A babiloniak lesznek Isten büntetésének eszközei. Akiket pedig nem visznek fogságba, azok teljesen elpusztulnak. Az élet hangjai elnémulnak, és a fények kialszanak. Nem tehetek róla, de e sorok olvasása közben a térbeli és időbeli távolság ellenére is elszorul a szívem és görcsbe rándul a gyomrom.

Az áradat azonban visszahúzódik. Jeremiás próféciájából megtudjuk, hogy a babiloni fogság 70 esztendeig fog tartani. Észrevetted, hogy ez az a prófécia, amit Dániel tanulmányozott a fogság idejének végéhez közeledve, ahogy a Dániel könyvének 9. fejezetében olvashatjuk? Ne tévesszük ezt szem elől!  Egyik próféta tanulmányozza a másik írásait, hogy jobban megértse, mit mond Isten. Mennyire fontos Isten Igéje!

A fejezet hátralévő része olyan, mintha Jeremiás látomásban a 70 éves fogság utáni időbe kerülne és elvonulna előtte Babilon bűneinek büntetése, egészen a jó és a gonosz hatalmasabb, végidei küzdelméig.  E dolgok miatt most Isten saját népére kiszabott büntetéseit kiterjeszti az egész világra. Így szól Isten: „Vedd el kezemből e harag borának poharát, és itasd meg vele mindama nemzeteket, akikhez én küldtelek téged” (15. vers). A Biblia tanulmányozói nagy hasonlóságot fedezhetnek fel itt az utolsó időknek a Jelenések könyvében található leírásával.

Istennek nemcsak saját népe, de minden nemzet ellen kifogása van. A bűn pusztítása és a gonoszság azonban nem folytatódik örökké. A fejezet végén olvashatunk a vezetők és a pásztorok sorsáról az Ítélet napján. Ez bizony nem egy idilli kép, inkább a rettegés és borzalom ideje. Nem szeretném annak felelősségét vállalni, hogy Istennek akár egyetlen gyermekét is én vezettem tévútra.

A jó hír az, hogy Isten szavának balga elutasítása véget ér.  Azért imádkozom, hogy a „Megújulás Isten Igéje által” írásainak olvasói mindnyájan figyelmesen hallgassanak az Ő szavára, és véssék azt mélyen a szívükbe. Mindnyájunk kiváltsága, hogy helyreállíttassunk Isten számunkra készített végső terve által.  Ha ez megtörténik, az azért lesz, mert figyeltünk az Ő szavára. Isten legyen veletek, miközben együtt folytatjuk utunkat!

Dan Houghton 

276. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   12-15. fejezeteihez (november 15-21.).

„Nem alkalmi, átmeneti kapcsolat az, ami által a gazdag, világot szerető és imádó embereket Krisztushoz lehet vonzani. Sokszor ezeket a személyeket a legnehezebb megközelíteni. Misszionáriusi lelkülettel feltöltött embereknek – azoknak, akik nem lankadnak és nem csüggednek – személyesen kell erőfeszítéseket tenni értük.” (A nagy orvos lábnyomán 213.3)

A gazdag emberek bizonyos félelemmel és szkepticizmussal fogadják, ha az evangélium elhívásával találkoznak. Én és a barátom egy jómódú környéken voltunk, ahol egy idős párral találkoztunk, akik alkoholba fojtották a bánatukat, miután megtudták, hogy a férj halálos beteg. Mivel a barátomnak eszébe jutott egy könyv, amely olyan információt tartalmazott, ami segíthet, megígértük, hogy másnap este visszatérünk, és odaadjuk nekik a könyvet. Ez egy szokatlan barátság kezdete volt két fiatal orvosmisszionárius és egy nyugdíjas, gazdag házaspár között.

A párt nagyon kíváncsivá tette, hogy miért kapták a könyvet ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, és miért teszünk ilyesmit idegeneknek. Ez megnyitotta az utat ahhoz, hogy Krisztusról beszélgessünk. A barátság fejlődött és kiteljesedett, bibliatanulmányozásba kezdtünk, és mind a mai napig, 7 évvel később, a kialakult kapcsolat nagyon erős.

A személyes erőfeszítés, beleértve Krisztus módszerét, hogy elvegyült az emberek között és a javukat akarta, a legjobb módja, hogy elérjük a jómódúakat.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba