2026. szeptember 2. SZERDA – Ezsdr 6:1-12; Zak 1-2; Próféták és királyok – Prófétai eligazítás a válságban

2026. szeptember 2. SZERDA – Ezsdr 6:1-12; Zak 1-2; Próféták és királyok – Prófétai eligazítás a válságban

Ide kattintva olvashatod el a mai szakaszokat: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/2/222/revidealt-karoli

 

Saját olvasótervet is készíthetsz, hogy honnan kezded el olvasni a Bibliát és vele párhuzamosan az Ellen White írásokat, de, ha velünk tartasz és együtt haladsz csoportunkkal, minden nap megkapod az adott szakaszra utaló linket.

Ha saját ütemben szeretnél olvasni, vagy egyszerűen meg szeretnéd tudni, hogy bizonyos bibliai szakaszhoz mit írt Ellen White, ezen a linken meg tudod tenni: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv

Azoknak, akik a régi rendszer szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott fejezethez írt magyarázatot:

https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/02/higgyetek-az-o-profetainak-februar-26.html

 

Ezsdr 6:1-12; Zak 1-2

Ellen White idézetek – Próféták és királyok Prófétai eligazítás a válságban

Ezsdr 6:1-12 1. Ekkor Dárius király megparancsolta, hogy nézzenek utána e dolognak a levéltárban, ahol a kincseket tartják Babilóniában. 2 És találtak Ahmetá várában, Média tartományban egy tekercset, melyre ez volt írva emlékeztetőül: 3 „Círus király első esztendejében Círus király parancsot adott Isten házára nézve, amely Jeruzsálemben van, hogy építsék újjá e templomot, és az olyan hely legyen, ahol áldozatokat mutatnak be. Alapja maradjon a régi, magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök legyen. 4 A nagy kövek három sorban legyenek, a fa pedig egy sorban. A költséget a királyi palotából fedezzék. 5 Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból és vitt Babilóniába, adják vissza, hogy visszakerüljenek helyükre, a jeruzsálemi templomba. Te helyezd el azokat Isten házában.” 6 „Most azért, Tattenaj, folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társai meg a tisztviselők, akik a folyamon túl laknak, maradjatok onnan távol! 7 Hagyjátok, hadd épüljön föl Isten háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei hadd építsék föl Isten templomát a maga helyén! 8 Megparancsolom azt is, hogy mivel támogassátok a zsidók véneit, hogy megépíthessék Isten házát: a király jövedelméből, a folyamon túliak adójából pontosan fizessék ki a költséget azoknak a férfiaknak, mégpedig megszakítás nélkül. 9 És amire csak szükség van áldozatul a menny Istenének: égőáldozati bikák, kosok, bárányok, búza, só, bor és olaj, ezeket naponként és hiánytalanul adják ki nekik a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, 10 hogy jó illatú áldozatot vihessenek a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és a fiainak az életéért. 11 Megparancsolom azt is, hogy aki ezt a rendelkezést megszegi, annak házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák föl azt, és húzzák őt karóba, házát pedig tegyék szemétdombbá emiatt. 12 Isten pedig, aki ott szerzett nevének lakozást, rontson meg minden olyan királyt és népet, amelyik fölemeli a kezét, megszegve ezt a rendelkezést, hogy elpusztítsa Istennek templomát, amely Jeruzsálemben van. Én, Dárius adtam ki ezt a parancsot, pontosan eszerint történjék a végrehajtása.”   Zak 1-2 1. Dárius második esztendejében, a nyolcadik hónapban így szólt az ÚR szava Zakariáshoz, Berekjá fiához, aki Iddó próféta fia volt: 2. „Igen megharagudott atyáitokra az ÚR. 3. Azért ezt mondd nekik: Azt mondja a Seregek URa: Térjetek hozzám – így szól a Seregek URa –, és én is hozzátok térek – mondja a Seregek URa. 4. Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, akikhez a korábbi próféták így kiáltottak: Azt mondja a Seregek URa: Térjetek meg gonosz útjaitokról és gonosz cselekedeteitekből, de ők nem hallgattak meg, és nem figyeltek rám – így szól az ÚR. 5. Hol vannak atyáitok?! És a próféták vajon örökké élnek? 6. De az én beszédeim és végzéseim, amelyeket szolgáim, a próféták által hirdettem, nemde utolérték atyáitokat? Akkor megtértek, és azt mondták: Ahogyan a Seregek URa elhatározta, hogy útjaink és cselekedeteink szerint bánik velünk, úgy bánt velünk.” 7. A tizenegyedik hónap, azaz a Sebát hónap huszonnegyedik napján, Dárius második esztendejében így szólt az ÚR szava Zakariáshoz, Berekjá fiához, aki Iddó próféta fia volt: 8. Azt láttam éjszaka, hogy íme, vörös lovon ült egy férfi, és megállt a mirtuszfák között, amelyek egy völgyben voltak; a háta mögött pedig vörös, tarka és fehér lovak voltak. 9. Akkor megkérdeztem: Mik ezek, Uram? Erre azt mondta nekem az angyal, aki velem beszélt: Megmutatom neked, hogy mik ezek. 10. Akkor így felelt az a férfi, aki a mirtuszfák között állt: Ezek azok, akiket az ÚR küldött, hogy járják be a földet. 11. Akkor azt mondták az ÚR angyalának, aki a mirtuszfák között állt: Bejártuk a földet, és íme, az egész föld békés és nyugodt. 12. Az ÚR angyala így felelt: Seregek URa! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júda városain, amelyekre immár hetven esztendeje haragszol? 13. Az ÚR kedves és vigasztaló szavakkal felelt az angyalnak, aki beszélt velem. 14. Majd azt mondta nekem az angyal, aki beszélt velem: Kiálts, és ezt mondd: „Így szól a Seregek URa: Féltő szeretettel féltem Jeruzsálemet és Siont, 15. és nagy haraggal haragszom a hivalkodó népekre, mert amikor kevésbé haragudtam rájuk, ők egyre több gonoszságot tettek. 16. Azért azt mondja az ÚR: Könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez, megépül majd benne a házam – így szól a Seregek URa –, és mérőzsinórt feszítenek ki Jeruzsálem fölött.” 17. Még ezt is kiáltsd: „Azt mondja a Seregek URa: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvigasztalja még az ÚR Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!” 18. Majd fölemeltem szememet, és íme, négy szarvat láttam. 19. Akkor megkérdeztem az angyaltól, aki velem beszélt, hogy mik ezek. Azt mondta nekem: Ezek azok a szarvak, amelyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet. 20. Azután az ÚR négy mesterembert mutatott nekem. 21. Azt kérdeztem: Mit fognak ezek csinálni? Ő pedig azt felelte: Ezek azok a szarvak, amelyek szétszórták Júdát, olyannyira, hogy még a fejét sem emelhette föl senki. De eljöttek ezek, hogy elrettentsék őket, és letörjék azoknak a népeknek a szarvait, amelyek fölemelték szarvukat Júda földje ellen, hogy szétszórják. 1. Újból fölemeltem tekintetemet, és íme, egy férfit láttam, mérőkötéllel a kezében. 2. Megkérdeztem: Hová mész? Azt mondta nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú. 3. És íme, az angyal, aki velem beszélt, kilépett, és egy másik angyal jött elé, 4. és azt mondta neki: Fuss, és mondd ennek az ifjúnak: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és állatok sokasága miatt. 5. Én pedig – így szól az ÚR – tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat benne! 6. Jaj, jaj! Fussatok ki az északi országból – így szól az ÚR –, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket – így szól az ÚR. 7. Jaj, Sion! Menekülj, te, aki Babilón leányánál laksz! 8. Mert azt mondja a Seregek URa, aki azoknak a népeknek a dicsőségéért küldött engem, akik kifosztottak titeket: Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja! 9. Mert íme, fölemelem a kezemet ellenük, és saját szolgáik prédájává lesznek. Akkor majd megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött el engem. 10. Örülj és örvendezz, Sion leánya, mert íme, eljövök, és közöttetek lakozom – így szól az ÚR. 11. Sok nép is csatlakozik majd azon a napon az ÚRhoz, népemmé lesznek, és én közöttük lakozom. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött engem hozzátok. 12. Az ÚR birtokba veszi Júdát mint örökségét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet. 13. Hallgasson el minden test az ÚR előtt, mert fölkelt szentséges helyéről!

Dárius megkerestette ezt a rendeletet, s megtalálták; ezután utasította azokat, akik a templom újraépítése folytatásának engedélyezése után érdeklődtek: „Hagyjátok békén az Isten háza építését! – parancsolta. A zsidók helytartója és a zsidók vénei hadd építsék föl Isten házát a régi helyén! {PK 579.1} Arra is parancsot adok – folytatta Dárius –, mit kell tennetek a zsidók véneinek a támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak, hogy ne legyen fennakadás. Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van, bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá, búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, hogy mutassanak be jóillatú áldozatot a menny Istenének, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért” (Ezsd 6:7–10). {PK 579.2} A király elrendelte, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik bármiben eltérnek ettől a rendelkezéstől. Ezzel a rendkívüli nyilatkozattal zárta rendelkezését: „Az Isten pedig, aki ott szerzett nevének lakást, pusztítson el minden olyan királyt és népet, aki arra vetemedik, hogy megszegve ezt a rendeletet, lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én, Dárius adtam ezt a parancsot, pontosan végre kell hajtani!” (Ezsd 6:12) Így készítette az Úr a templomépítés útját. {PK 579.3} E rendelet kiadása előtt a zsidók hónapokon át hitben végezték a munkát. A próféták továbbra is időszerű üzenetekkel segítették őket, melyekkel szemük elé tárták Istennek Izráellel kapcsolatos szándékát. Két hónappal azután, hogy Aggeus utolsó feljegyzett üzenete elhangzott, Zakariás látomás-sorozatot kapott Isten földi művéről. A bizonytalanság és nyugtalanság idején a példázatok és jelképek formájában küldött üzenetek különösen sokat jelentettek azoknak, akik Izráel Istene nevében mentek előre. A zsidó vezetők úgy látták, hogy a templom újjáépítésére adott engedélyt rövidesen visszavonják. A jövő nagyon sötétnek tűnt. Isten látta, hogy népét támogatni és bátorítani kell végtelen könyörületének és szeretetének kinyilatkoztatásával. {PK 579.4} Zakariás látomásban hallotta az Úr angyalának kérdését: „Seregek Ura! Mikor könyörülsz már Jeruzsálemen és Júda városain, hiszen már hetven éve tart haragod?! Az Úr jóságos szavakkal, vigasztaló szavakkal válaszolt a velem beszélő angyalnak” – mondta Zakariás. {PK 580.1} „A velem beszélő angyal pedig ezt mondta nekem: Hirdesd, hogy így szól a Seregek Ura: Féltem Jeruzsálemet és a Siont, nagyon féltem! És nagyon fel vagyok háborodva az elbizakodott népek miatt, mert amikor én kevéssé haragudtam, ők a romlást segítették elő. Ezért azt mondja az Úr: Irgalmasan fordulok Jeruzsálem felé, templomom fel fog épülni benne – így szól a Seregek Ura –, és feszítenek még ki mérőzsinórt Jeruzsálemben” (Zak 1:12–16). {PK 580.2} A prófétának ezután ezt kellett jövendölnie: „...így szól a Seregek Ura: Bővelkedni fognak még városaim minden jóban, megvigasztalja még az Úr Siont, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja” (Zak 1:17). {PK 580.3} Zakariás ekkor négy szarv formájában látta azokat a hatalmakat, amelyek szétszórták „...Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.” Közvetlen ezután négy mesterembert látott. Azokat az eszközöket jelképezték, akiket az Úr használt népének és templomának, az imádkozás házának helyreállítására. Lásd: Zak 2:1–2! {PK 581.1} „Feltekintettem, és egy férfit láttam, mérőkötéllel a kezében. Megkérdeztem: Hova mégy? Ő így válaszolt nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú. Ekkor előlépett a velem beszélő angyal, majd egy másik angyal lépett oda eléje, akinek ezt mondta: Fuss oda ehhez az ifjúhoz, és mondd neki, hogy falak nélküli város lesz Jeruzsálem, olyan sok ember és állat lesz benne! Én magam oltalmazom mindenfelől – így szól az Úr –, mint egy tüzes fal, és ott leszek benne dicsőségesen” (Zak 2:5–9). {PK 581.2} Isten megparancsolta Jeruzsálem újjáépítését. A város megméréséről szóló látomásban azzal bátorította, vigasztalta és erősítette elgyötört népét, hogy teljesíti örökkévaló szövetségében foglalt ígéreteit. Kijelentette, hogy oltalmazó gondoskodása olyan lesz mindenfelől, mint „tüzes fal”, és általuk megmutatkozik dicsősége minden ember előtt. Az egész földön mindenkinek tudnia kell arról, amit népéért véghezvisz. „Kiálts és ujjongj, Sion lakója, mert nagy közöttetek Izráel Szentje!” (Ésa 12:6)