2026. szeptember 5., szombat

2026. szeptember 5. SZOMBAT – Ezsdr 6:13-22; Zak 4; Próféták és királyok – Nem hatalommal és nem erőszakkal

2026. szeptember 5. SZOMBAT – Ezsdr 6:13-22; Zak 4; Próféták és királyok – Nem hatalommal és nem erőszakkal

Ide kattintva olvashatod a mai teljes olvasmányokat:  https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/

Ide kattintva olvashatod el a mai szakaszokat: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/2/225/revidealt-karoli

Saját olvasótervet is készíthetsz, hogy honnan kezded el olvasni a Bibliát és vele párhuzamosan az Ellen White írásokat, de, ha velünk tartasz és együtt haladsz csoportunkkal, minden nap megkapod az adott szakaszra utaló linket.

Ha saját ütemben szeretnél olvasni, vagy egyszerűen meg szeretnéd tudni, hogy bizonyos bibliai szakaszhoz mit írt Ellen White, ezen a linken meg tudod tenni: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv

Azoknak, akik a régi rendszer szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott fejezethez írt magyarázatot:

https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/02/higgyetek-az-o-profetainak-februar-29.html

 

Ezsdr 6:13-22; Zak 4

Ellen White idézetek – Próféták és királyok - Nem hatalommal és nem erőszakkal

Ezsdr 6:13-22

13

Akkor Tattenaj, a Folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társaik, miután Dárius ilyen rendeletet küldött, pontosan a rendelet szerint jártak el.

14

Így a zsidók vénei eredményesen folytatták az építkezést Haggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása szerint. Be is fejezték az építkezést Izráel Istenének az akaratából, valamint Círus, Dárius és Artahsasztá perzsiai királyok parancsai folytán.

15

A templom Adár hónap harmadik napjára készült el, Dárius király uralkodásának hatodik esztendejében.

16

Izráel fiai, a papok, a léviták és a fogságból visszatértek örömmel megtartották Isten házának a fölszentelését.

17

Isten házának a fölszenteléséhez száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot ajánlottak föl bűnért való áldozatul egész Izráelért Izráel törzseinek száma szerint.

18

Majd Isten szolgálatára rendelték a papokat rendjeik és a lévitákat osztályaik szerint Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint.

19

Azután a hazatértek az első hónap tizennegyedik napján megtartották a páskát.

20

Amikor a papok és a léviták mind megtisztultak, és mindannyian tiszták lettek, levágták a páskabárányt mindazokért, akik a rabságból hazatértek: testvéreikért, a papokért és önmagukért.

21

És elköltötték azt Izráel fiai, akik a rabságból visszatértek, és velük mindazok, akik elkülönültek a föld népeinek tisztátalanságától, és hozzájuk csatlakoztak, hogy keressék az URat, Izráel Istenét.

22

Azután örömmel megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át, mert megvidámította őket az ÚR azzal, hogy feléjük fordította az asszír király szívét, hogy erősítse kezüket Isten, Izráel Istene templomának építésénél.

 

Zak 4

1. Majd visszatért az angyal, aki beszélt velem, és felköltött engem, mint amikor valakit álmából költenek fel.

2. Azt kérdezte tőlem: Mit látsz? Azt mondtam: Íme, egy színarany mécsestartót látok, melynek a tetején az olajtartó, rajta pedig hét mécses van, és hét-hét cső tartozik a tetején lévő mécsesekhez,

3. mellette pedig két olajfa áll. Egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig a bal oldalán.

4. Akkor azt kérdeztem az angyaltól, aki velem beszélt: Mik ezek, Uram?

5. Erre így felelt az angyal, aki velem beszélt: Hát nem tudod, mik ezek? Azt mondtam: Nem, Uram!

6. Ő így felelt nekem: Ez az ÚR beszéde Zerubbábelhez: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! – ezt mondja a Seregek URa.

7. Ki vagy te, te nagy hegy? Síksággá leszel Zerubbábel előtt! Ő kihozza a zárókövet, és közben ilyen kiáltás hallatszik: Áldás, áldás reá!

8. Majd így szólt hozzám az ÚR szava:

9. Zerubbábel keze vetette meg a ház alapját, és az ő keze fejezi majd be azt. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött el engem hozzátok.

10. Mert akik csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet. A hét mécses pedig az ÚR szemeit jelzi, amelyek átlátják az egész földet.

11. Akkor azt kérdeztem tőle: Mi ez a két olajfa a mécsestartó jobb és bal oldalán?

12. Másodszor is szóltam, és megkérdeztem: Mit jelent az olajfának az a két ága, amely a két aranycső mellett van, és öntik magából az arany olajat?

13. Így szólt hozzám: Hát nem tudod, mik ezek? Azt mondtam: Nem, Uram!

14. Ő azt mondta nekem: Ezek ketten az olajjal fölkentek, akik az egész föld Ura mellett állnak.

 

Zakariás a következő kinyilatkoztatást kapta Zorobábel munkájáról mindjárt azután, hogy látomásban látta Jósuát és az Angyalt. „A velem beszélő angyal újra fölébresztett engem – mondja Zakariás –, ahogyan álmából szokták fölébreszteni az embert, és ezt kérdezte tőlem: Mit látsz? Én így feleltem: Egy színarany lámpatartót látok, tetején egy tál; hét mécses van rajta, és a tetején levő mécseseknek hét-hét csücske van. Két olajfa áll mellette, az egyik a táltól jobbra, a másik balra. {PK 593.1}

Megkérdeztem a velem beszélő angyaltól: Mit jelentenek ezek, uram?... Erre ő így szólt hozzám: Az Úr igéje ezt mondja Zerubbábelnek: Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” {PK 593.2}

„Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem tőle: Mit jelent ez a két olajfa a lámpatartó jobb, és bal oldalán? Másodszor is megszólaltam, és megkérdeztem: Mit jelent az olajfáknak az a két ága, amelyekből két aranycsövön át folyik le az aranyszínű olaj?... Ekkor így felelt: Ezek ketten a felkentek, akik az egész föld Urának a szolgálatára állnak” (Zak 4:1–6, 11–12, 14). {PK 593.3}

Ebben a látomásban az Úr előtt álló két olajfa arany csöveken át üríti magából az arany olajat a gyertyatartó olajtartójába. Innen kaptak olajat a templom lámpái, hogy fényük tiszta legyen és állandóan világítsanak. Az Isten közelében álló felkentektől éppen így árad Isten népére a menny világosságának, szeretetének és erejének teljessége, ha másoknak is továbbítják a fényt, örömet és a megújító erőt. Aki így meggazdagodik, annak gazdagítania kell másokat Isten szeretetének kincseiből. {PK 594.1}

Zorobábel sokféle nehézséggel küzdve építette az Úr házát. Kezdettől fogva az ellenség „elcsüggesztette Júda népét, és elrettentette őket az építéstől.” „...és karhatalommal megakadályozták munkájukat” (Ezsd 4:4, 23). De az Úr közbelépett az építők érdekében és prófétája, Zorobábel által ezt kérdezte: „Ki vagy te, te nagy hegy? Síksággá válsz Zerubbábel előtt! Ő teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!” (Zak 4:7) {PK 594.2}

Isten népe történelmében mindig a nehézségek leküzdhetetlennek látszó nagy hegyei meredtek azok elé, akik igyekeztek véghezvinni a menny szándékát. Ezeket az akadályokat az Úr hitük próbájaként engedte meg. Amikor minden oldalról körül vagyunk zárva, legfőbb ideje, hogy bízzunk Istenben és Lelkének erejében. Az élő hit gyakorlása közben lelkileg erősödünk és bizodalmunk rendíthetetlenné válik. Így lesz a lélek győzelmes hatalommá. A hit parancsoló szava előtt eltűnnek az akadályok, amelyeket Sátán helyez a keresztény ember útjába, mert a menny hatalmasságai sietnek segítségére. „...semmi sem volna nektek lehetetlen” (Mt 17:20). {PK 594.3}

Ha a világ valamit kezdeményez, azt látványosan és dicsekvéssel teszi. Isten pedig a kicsiny dolgokat az igazság és jogosság dicső győzelmének kezdetéül szánja. Néha csalódásokkal és látszólagos kudarccal neveli munkásait. Azt akarja, hogy megtanuljanak a nehézségeken diadalmaskodni. {PK 595.1}

Az ember könnyen elbizonytalanodik a zűrzavar és az akadályok láttán. Pedig ha mindvégig kitartóan bízik, Isten egyengeti útját. Sikert arat a nehézségekkel vívott küzdelmében. Zorobábel bátor lelkülete és rendíthetetlen hite előtt a nehézségek nagy hegyei síksággá váltak; és aki lerakta az alapot, „...az ő keze fogja bevégezni.” „Ő teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!” (Zak 4:9, 7) {PK 595.2}

Isten egyházát nem emberi hatalom és képesség alapította, ezért elpusztítani sem tudja. Nem az ember erejéhez mért sziklára épült az egyház, hanem Krisztus Jézusra, a Korszakok Sziklájára, „...és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta” (Mt 16:18). Ha Isten jelen van, ügye állandó és szilárd lesz. „Ne bízzatok az előkelőkben; egy emberben sem” (Zsolt 146:3) – szól hozzánk az üzenet. „A megtérés és higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek” (Ézsa 30:15). Isten dicsőséges műve, amely az igazság örök elveire épült, soha nem semmisül meg, hanem egyre jobban megacélosodik, „nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura” (Zak 4:6). {PK 595.3}

Szó szerint teljesedett az az ígéret, hogy „Zerubbábel keze rakta le ennek a templomnak az alapját, és az ő keze fogja bevégezni” (Zak 4:9). „Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Aggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a prófétálása szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. Elkészítették a templomot Dárius király uralkodásának a hatodik évében, az Adár hónap harmadik napjára” (Ezsd 6:14–15). {PK 596.1}

Nem sokkal ezután felszentelték a helyreállított templomot. „Akkor örömmel ünnepelték meg Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, az Isten háza fölszentelését. ...azután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján” (Ezsd 6:16, 19). {PK 596.2}

A második templom nem volt oly fenséges, mint az első; Isten jelenlétének látható jelei sem szentelték meg. Felszentelésénél nem mutatkozott meg természetfölötti erő. A dicsőség felhője sem jelent meg, hogy betöltse az újonnan felépült templomot. Nem szállt alá tűz az égből, hogy az oltárra tett áldozatot megeméssze. A dicsőség nem jelent meg többé a kérubok között a szentek szentjében. Nem lehetett ott látni a frigyládát, a kegyelem királyi székét, sem a bizonyság tábláit. Nem adott választ mennyei jel Isten akaratáról a pap kérdésére. {PK 596.3}

Mégis ez volt az az épület, amelyről az Úr elmondatta Aggeus prófétával: „Nagyobb lesz e későbbi templom dicsősége, mint a korábbié volt, mondja a Seregek Ura...” „Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek Ura” (Hag 2:9, 7). Tudós emberek századokon át igyekeztek kimutatni, hogy milyen vonatkozásban teljesült ez. De az Aggeusnak adott ígéretben, a Názáreti Jézus, a népek vágya adventjében – aki személyes jelenlétével megszentelte a templomot – sokan nem akartak semmiféle különleges fontosságot látni. Elméjüket elhomályosította a gőg és a hitetlenség, hogy ne értsék meg, valójában mit is jelentenek a próféta szavai. {PK 597.1}

A második templomot nem Jahve dicsőségének felhője tisztelte meg, hanem annak jelenléte, akiben „lakik az istenség egész teljessége”, – Isten maga, aki „megjelent testben” (Kol 2:9; 1Tim 3:16). A második templom azzal szárnyalta túl dicsőségben az elsőt, és csakis azzal, hogy Krisztus földi szolgálata során személyes jelenlétével tisztelte meg. „A népek vágya” valóban megjelent a templomban, amikor megszentelt pitvaraiban a Názáreti tanított és gyógyított.

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése