2020. február 23., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 23 - VASÁRNAP- Zsoltárok 21


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 24. fejezet 1685. nap

24. A szentek szentjében

A szentély tana volt az a kulcs, amely megadta az 1844-es csalódás nyitját. Egy kerek, összefüggő és harmonikus igazságrendszerre derített fényt. Ennek ismeretében világossá vált, hogy Isten irányította a nagy adventmozgalmat. Egyértelmű lett, hogy Isten népének mi volt a szerepe, és az is, mi lesz a további feladata. Jézus tanítványai gyötrelmük és csalódásuk szörnyű éjszakája után "örvendezének..., hogy látják vala az Urat". Így örültek azok is, akik hittel várták Jézus második eljövetelét. Hitték, hogy Uruk megjelenik dicsőségben, és megjutalmazza szolgáit. De amikor reményeik meghiúsultak, szem elől veszítették Jézust, és mint Mária a sírnál, ezt zokogták: "Elvitték az én Uramat, és nem tudom, hová tették. " És most a szentek szentjében újra "meglátták" Jézust, könyörülő Főpapjukat, aki nemsokára királyként és szabadítóként jelenik meg. A szenthelyről sugárzó fény megvilágította a múltat, a jelent és a jövőt. Tudták, hogy a gondviselő Isten tévedhetetlenül vezette őket. Habár az első tanítványokhoz hasonlóan ők sem értették azt az üzenetet, amit tolmácsoltak, de az üzenet minden vonatkozásban helyes volt. Hirdetésével betöltötték Isten szándékát, és amit az Úrért tettek, nem volt hiábavaló. Újjászületve "élő reménységre", "kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek".

Mind Dániel próféciája: "Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága" (8:14), mind pedig az első angyali üzenet: "Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget; mert eljött az Ő ítéletének órája", a vizsgálati ítéletre és a szentek szentjében szolgáló Krisztusra, nem pedig a népe megváltására és a gonoszok elpusztítására megjelenő Krisztusra hívta fel a figyelmet.

A krisztusvárók nem a prófétikus időszakok kiszámításában tévedtek, hanem abban, hogy milyen esemény lesz a 2300 nap végén. E tévedés miatt csalódtak. De mindaz, amit a próféta megjövendölt, és mindaz, amit a Szentírás bizonysága alapján várhattak volna, megvalósult. Pontosan akkor, amikor reményeik meghiúsulása miatt siránkoztak, történt meg az üzenetben megjövendölt esemény, amelynek be kellett teljesednie, mielőtt az Úr eljön, hogy szolgáit megjutalmazza.

Krisztus megjelent, de nem a földön, ahogy várták, hanem Isten templomában, a mennyei szentek szentjében, ahogy azt az árnyékszolgálat jelezte. Dániel próféta azt mondja, hogy Krisztus ekkor az Öregkorúhoz lép: "Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve" - nem a földre, hanem - "az Öregkorúhoz, és eleibe vivék Őt" (Dán 7:13).

Ezt Malakiás próféta is megjövendölte: "Mindjárt eljön az Ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé eljön, azt mondja a Seregeknek Ura" (Mal 3:1). Az Úr váratlanul lépett be templomába. Erre népe nem számított. Ott nem keresték. Azt hitték, hogy a földre jön, és "tűznek lángjában" "bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek... evangéliumának" (2Thessz 1:8).

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 21

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ez a zsoltár zárja az ima és az arra érkező válasz körét: kér, majd választ ad arra, ami a 20. zsoltárban felvetődött. Ezt a zsoltárt a győzelem után énekelték; arról a győzelemről szólt, amiért a 20. zsoltárban könyörögtek. Követték Isten akaratát, elmondták a győzelemért való imát, a hódítást pedig megtapasztalták. Most Isten emberei nagyon hűségesen visszatérnek Isten színe elé, hálaimát mondanak Neki, és megköszönik a sikert, amit elérhettek. A hívők számára tanulság, hogy a munkának még nincs vége, amikor elmondjuk imánkat a győzelemért, és megnyerjük a csatákat. Van még valami más, amit el kell végeznünk. És mi ez? Egy különleges, megfontolt, elgondolkodó hálaadás és ima Istennek. Ez a zsoltár megfelelően körvonalazza a harc utáni teendőket. Könnyen három részre lehet osztani: 1) köszönet a királynak a győzelemért (2-8. versek), az alaposság biztosítja a hosszú távú győzelmet (9-13. versek), annak kifejezése, hogy a dicsőség egyedül Istené (14. vers).

A. Hálaadás Istennek a múltbeli győzelmekért (2-8. vers).

B. Megállapítható, hogy a siker átfogó és tartós (9-13. vers).

C. A dicsőség egyedül Istené a sikeres múltért, jelenért és jövőért (13. vers).

Megjegyzések

1) A győzelemnek van egy előfeltétele és egy utólagos eleme is. A 21. zsoltár  azt a témát zárja le, ami a 20. zsoltárban kezdődött el. A király ellenségeinek lovai és szekerei gyengéknek bizonyultak Isten ereje ellen (lásd Zsolt 20:7). Isten szabadítását előre lehetett látni (Zsolt. 20:5, 6, 9), és most meg is valósult. A 20. zsoltárban olvasható az, hogy a győzelmet Istentől várják, a 21. zsoltárban pedig az, hogy a győzelem megvalósult. Ez a két zsoltár kiegészíti egymást, ezért gyakorolnunk kell, megértenünk, értékelnünk és ismételnünk. Ha a győzelmeinket Istentől kapjuk, és utána nem adunk Neki dicsőséget, vagy rosszra használjuk a győzelem adta lehetőségeket, akkor nem leszünk méltóak a jövőbeli győzelmekre. Legalább annyira szükségesek a jó lépések az ima folyamatának végén is, mint az elején, ha hőstetteket akarunk végrehajtani Istenért. A 20. és 21. zsoltár legalább annyira tisztán érthető napjainkban, mint amikor leírták.

2) A siker több mint győzelem: ez a zsoltár emlékeztet bennünket arra, hogy a győzelem, a siker, és az ezekhez kapcsolódó következmények többet jelentenek, mint a harc és a hadizsákmány. Sokkal többet! Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Mi történt? Hogyan tettük azt, amit tettünk? Vannak levonható tanulságok? Mely hibáinkat kell kijavítanunk? A legfontosabb, hogy észrevegyük: Isten a győzelem forrása, ezért Ő érdemli meg a dicsőítést, és az elismerést a harcban megszerzett győzelemért, és a teljes cselekménysorozatért, ami történt. Továbbá el kell ismernünk az emberi és isteni fél között. Ezért ez a 21. fejezetnek a kezdése: „Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez. Szívének kívánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg" (2-3. vers).

3) A dicsőséget Istennek adjuk: a dicsőséget nem könnyű teljes egészében Istennek tulajdonítani, mivel azt mi magunknak akarjuk. A 21. zsoltár nyilvánvalóvá teszi, hogy Istené a dicsőség, mivel Ő az oka és forrása mindennek, ami jó és értékes. Továbbá hasznos és jellemfejlesztő számunkra, ha Istennek tulajdonítjuk a dicsőséget. A 21. zsoltár leírja, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban. Minden egyes lélegzetvételkor, minden egyes kimondott szónál, minden elvégzett feladatnál Istené a dicsőség, és nem csak egy része, hanem az egész. Nem a legtöbb, hanem az összes. Nem csak 99,9%, hanem minden dicsőség egyedül az Övé, egyedül Istené. A 21. zsoltár és egyéb bibliai szakaszok mind-mind ösztönözzenek arra bennünket, hogy minden dicsőséget Istennek tulajdonítsunk, hiszen Ő gondviselő és egyedül uralkodó Úr.

(Lásd a további verseket Isten dicsőségéről: 2Kor 10:17; 1Kor 4:7-18; Kol 1:27; Jel. 4:11; Mt 6:13; 16:27; 24:30; Róm 11:36; Zsolt 72:19; 19:2; 97:6; 8:2; Zsolt 24; Jn 12:28; Ézs 43:7).

4) Indulj erőteljesen, és érj célba ugyanígy: itt van a kérdés, vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy jól végeztük el az elkezdett munkát; hogy véglegesen és alaposan befejeztük-e feladatunkat vagy a győzelmet, ami előttünk volt. A 9-13. versek arra utasítják a királyt, hogy fejezzen be minden munkát tökéletes alapossággal. Arra intik őt, hogy olyan alapossággal fejezze be a vállalkozást, amilyen egy királyhoz illik; a királyhoz, aki tudja, hogyan fejezzen be mindent tökéletesen. Ne legyünk olyanok, mint Jóás király, aki Elizeushoz ment, mert szeretett volna győzni a szíriabeliek fölött. Amikor Elizeus arra utasította, hogy lőjön a földbe, mutatva ezzel az Istenbe vetett hitét, Jóás csak háromszor tette meg, ahelyett, hogy ötször, vagy hatszor megtette volna. Ezzel bizonyította, mennyire hitetlen volt (2 Királyok 13:14-19). Bármit teszünk Istenért, tegyük azt a legjobb tudásunk szerint (Préd 9:12)! A győzelemnek egyedülállónak, határozottnak és véglegesnek kell lennie. Végezd el feladatodat minél előbb, fejezd be rendesen, végül pedig adj hálát Istennek, és neki tulajdonítsd a teljes dicsőséget!

5) Hogyan adjuk Istennek a dicsőséget?

* Csakis Isten dicsőségére: Elvileg minden zenének egy célja kellene, hogy legyen: Isten dicsősítése és a lélek felfrissítése, amennyiben ez nem történik meg, nincs is igazi zene, csak ördögi dübörgés.

* A kerekes székes atléta dicsőíti Istent: Dennis profi futballista volt. Egy feltörekvő, új csillag, akitől mindenki azt várta el, hogy győzelemre fogja vezetni a csapatát. De egy tragédia közbeszólt. Dennis összeütközött egy másik játékossal, és a gerincvelője elszakadt. Egy tizedmásodperc alatt derékbatört a karrierje. Nyaktól lefele lebénult. Minden, amit eltervezett az életében, romba dőlt. De az egész világ hallotta és látta, hogy Dennis a médiában azt mondta, hogy Krisztus volt a biztonságérzetének forrása a tragédia idején. A doktorok közölték, hogy Dennis talán sosem fog újra járni. De Dennis nem szégyellte a hitét, és dicsőítette Istent azzal, hogy a médiában azt mondta: Isten segítségével előbb, vagy utóbb, de újra járni fog.

A legfényesebb csillag: 2010. júliusában a Sheffield Egyetem fizika és csillagászat karán jelentették be, hogy felfedezték a legfényesebb csillagot a világegyetemben. Míg a csillag mérete körülbelül 265-szöröse a napunkénak, a csillag ennél sokkal fényesebb. Nem csak kétszer fényesebb, mint a napunk, nem csak tízszer, vagy százszor, nem is ezerszer, vagy milliószor. Hanem 10 milliószor fényesebb a mi naprendszerünk napjánál!

Szeretném javasolni, hogy ez legyen „Jézus Csillag" azoknak, akik arra születtek, hogy Isten világosságáról tegyenek bizonyságot, hiszen senki sem ragyogott fényesebben mint Megváltónk. Jézus saját maga mondta: „Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag" (Jel 22:16). Az éppen most felfedezett csillaghoz hasonlóan, Ő a legfényesebb csillag az univerzumban. „És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1:14).

Delbert W. Baker

238. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  24. fejezetéhez (február 23-29.).

Lesújtó csalódás! Megsemmisítő fájdalom! Gyötrő kérdések! Mit tettünk rosszul?

Imádkoztak, böjtöltek, időt, pénzt, energiát és hírnevet áldoztak fel, hiszen annyira erősen hittek, hogy boldogan oda adták volna az életüket is. És most mindez elmúlt. Eltűnt a ködben. A remények és álmok halottak. Mit tartogathat a jövő egyáltalán egy ilyen fájdalmas dolog után?

Ez történt, amikor Jézus meghalt. Ez történt ismét, amikor Jézus nem jött el 1844-ben. Ezeket az eseményeket a nagy megpróbáltatások időszaka követte, és sokan feladták hitüket, és elfordultak az imádkozástól és a Biblia tanulmányozásától.

Ez nem egy kis döntés volt! Félreértették, hogy mi történt, Isten azonban nem hagyta el az Ő népét. SOSEM tenné ezt. Azok számára, akik hűségesek maradtak, figyeltek és imádkoztak, hogy megismerjék Isten akaratát, feltárta a szentély nagyszerű igazságát, és annak a valóságát, hogy mi is történt azon az 1844-es, prófétikus napon. Krisztus bámulatos közbenjárása kezdődött el, amit értünk folytat ÉPPEN MOST! A dicsőséges remény a jövő számára!

Ami a múltban történt, egy példa számunkra ma. Krisztus még mindig közbenjár a mi nevünkben, és még mindig megvilágosítja azokat, akik keresik a világosságot. Ha azt választjuk, hogy könnyelműek leszünk, és figyelmen kívül hagyjuk a világosságot, amit adott, ha nem fogadjuk el Krisztus jellemének átformáló esküvői ruháját, akkor a legszomorúbb szavakkal fogunk szembenézni, amit csak valaha hallhatunk Jézustól: „Sohasem ismertelek titeket!” (Máté 7:23)

Fogadjuk hát meg ma, hogy hűségesek leszünk, kerül, amibe kerül.

Lisa Ward
Vidéki Élet
Hetednapi Adventista Egyház tisztviselője
Cleburne, Texas, USA
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés:

  1. Nagyon fontos hogy a kétezer lejártakkor mi lesz. Főpapunk közben járását a Szentek Szentjében a Ámen 🔥.

    VálaszTörlés