2024. április 28., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 28 - VASÁRNAP - Ezékiel könyve 34

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ezékiel könyve 34 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2034&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2034&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.   Isten felelősségre vonja a hűtlen vezetőket.  Jeruzsálem elpusztult, a nép szétszóratott, amiért Isten felelősségre vonja a hűtlen vezetőket, pásztorokat, akik önző érdekeket követtek, és nem törődtek a nyájjal. Úgy tűnik ebből a fejezetből, hogy Izrael romlásában jelentős szerepet töltöttek be a vezetők. Ha ők megfelelően gondozzák a népet, nem történik meg a pusztulás és a szétszóratás.

2.   Isten a pásztoroktól (vezetőktől) azt várja el, amit Ő tenne népéért:

a.   pásztorolja és gondját viseli a nyájnak

b.   nem maga, hanem a nyáj érdekeit tartja szem előtt

c.   legelteti a nyájat

d.   a gyengét erősíti

e.   a beteget gyógyítja

f.     a sérültet bekötözi

g.   az eltévedtet visszatereli

h.   az elveszettet megkeresi

i.     gyengéden és irgalommal uralkodik

j.     nem engedi nyáját szétszórodni

k.   megvédi őket a vadaktól

3.   Isten nem csak a vezetőket hibáztatja a kialakult válságért. A próféta elmondja, hogy mit tettek a juhok egymással:

a.   összetaposták a legelőt mások előtt, hogy ne legyen, mit legeljenek

b.   a tiszta vizet lábaikkal felkavarták, hogy a többinek ne jusson tiszta víz

c.   a kövér bárány bántotta a soványt

d.   oldalukkal és vállaikkal taszigálták egymást

e.   szarvaikkal félreöklelték a gyengéket és kiszorították őket

4.   Isten jó pásztorról gondoskodik. Akármennyire jó is egy pásztor, ember marad, gyarlóságokkal és gyengeségekkel tele. Senki sem tudja megütni az igaz pásztor mércéjét. Istennek két megoldása van erre:

a.   Ő maga lesz a pásztor

b.   elküldi a Fiát, hogy jó pásztor legyen

Ez az igazi megoldás. Minden más megoldás, csak részmegoldás. Istennek van igazi és végleges megoldása: Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó.       

5.   Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.   akinek van megoldása a hamis pásztorok okozta károk helyrehozatalára

b.   aki megteszi népéért azt, amit a pásztorok nem tudtak vagy nem akartak megtenni

c.    aki magáénak vallja, még azokat a juhokat is, aki taszigálják és öklelik egymást

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ne hagyjon el téged, ha csalódott emberi pásztorokban, ha az emberi pásztorok elhanyagolták őt; adjad, hogy benned és Fiadban megtalálja az igazi Pásztort, aki minden szükségletet kielégít, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 27. fejezet

27. fejezet – MEGTISZTÍTHATSZ ENGEM (1. rész)

Máté 8:2-4; Máté 9:1-8; Máté 9:32-34; Márk 1:40-45; Márk 2:1-12; Lukács 5:12-28.

Az összes, Keleten ismert betegségek közül a lepra volt a legrettegettebb. Gyógyíthatatlan és ragályos jellege, áldozataira kifejtett szörnyű hatása még a legbátrabbakat is félelemmel töltötte el. A zsidók a bűn miatti ítéletnek tekintették, ezért így nevezték: "Isten botja", "Isten ujja". Mélyen gyökerező, kiirthatatlan, halálos betegség volt, a bűn jelképének tartották. A rituális törvény a leprást tisztátalannak minősítette. Mint egy halottat, kizárták az emberi közösségből. Amit csak érintett, tisztátalanná lett. A levegőt beszennyezte lélegzete. Ha valakit a betegséggel gyanúsítottak, meg kellett jelennie a papok előtt, akik megvizsgálták és döntöttek ügyében. Ha leprásnak nyilvánították, elkülönítették családjától, kizárták Izrael gyülekezetéből és arra ítélték, hogy csak az ugyanolyan betegekkel társulhasson. A törvény követelménye hajthatatlan volt. Még a királyok, vezetők sem voltak kivételek. Ha uralkodót támadott meg e szörnyű betegség, le kellett tennie jogarát, s kivonulnia a társadalomból. {DA 262.1}  

A leprásnak barátaitól, rokonaitól távol kellett viselnie betegségének átkát. Köteles volt hírül adni nyomorúságát, megszaggatni ruháit, és vészjelet adni, hogy mindenki meneküljön fertőző jelenlétéből. A magányos száműzött gyászos kiáltását: "Tisztátalan, tisztátalan!" - félelemmel és undorral hallották az emberek.

A vidéken, ahol Krisztus szolgált, sok ilyen beteg volt, s ők is hallották a híreket működéséről, ezek reménysugarat nyújtottak számukra. Elizeus próféta ideje óta azonban nem történt meg, hogy valaki, akin a betegség elhatalmasodott, megtisztult volna. Nem merték várni, hogy Jézus olyasmit cselekedjen érettük, amit még senkiért sem tett. Mégis volt valaki, akinek a szívében megfogant a hit. De ez az ember nem tudta, hogyan juthatna Jézushoz. Egy olyan kirekesztett, mint ő, aki nem érintkezhet embertársaival, hogyan is jelenhetne meg a Gyógyító előtt? Az is kérdéses, vajon Krisztus meggyógyítja-e. Vajon leereszkedik-e, figyelemre méltat-e egy olyan embert, akiről azt tartották, hogy Isten ítéletétől szenved? Nem mond-e átkot rá, mint a farizeusok, sőt még az orvosok is, s nem figyelmezteti-e, hogy tűnjön el az emberlakta vidékről? Végiggondolta, amit Jézusról hallott. Senkit sem utasított el, aki segítségét kérte. Ez a nyomorult ember elhatározta, hogy megkeresi a Megváltót. Bár a városokból ki volt zárva, de lehetséges, hogy Jézus útjába kerülhet valamelyik hegyi út mentén, vagy rátalál, amint a városon kívül tanít. Nehézségek tornyosultak előtte, de ez volt az egyetlen reménye.

2 megjegyzés: