2026. augusztus 27., csütörtök

2026. augusztus 27. CSÜTÖRTÖK – Ezsdr 3:1-11; Próféták és királyok – A foglyok hazatérése

2026. augusztus 27. CSÜTÖRTÖK – Ezsdr 3:1-11; Próféták és királyok – A foglyok hazatérése

Ide kattintva olvashatod el a mai szakaszokat: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/2/216/revidealt-karoli

Saját olvasótervet is készíthetsz, hogy honnan kezded el olvasni a Bibliát és vele párhuzamosan az Ellen White írásokat, de, ha velünk tartasz és együtt haladsz csoportunkkal, minden nap megkapod az adott szakaszra utaló linket.

Ha saját ütemben szeretnél olvasni, vagy egyszerűen meg szeretnéd tudni, hogy bizonyos bibliai szakaszhoz mit írt Ellen White, ezen a linken meg tudod tenni: https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv

Azoknak, akik a régi rendszer szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott fejezethez írt magyarázatot:

https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/02/higgyetek-az-o-profetainak-februar-21.html

 

Ezsdr 3:1-11

Ellen White idézetek – Próféták és királyok A foglyok hazatérése

Amikor eljött a hetedik hónap, és Izráel fiai már városaikban laktak, egy emberként összegyűlt a nép Jeruzsálemben.

2

Ekkor nekikezdtek Jésúa, Jócádák fia és testvérei, a papok és Zerubbábel, Sealtiél fia és testvérei, hogy fölépítsék Izráel Istenének az oltárát, hogy égőáldozatokat áldozhassanak rajta, amint meg van írva Mózesnek, Isten emberének a törvényében.

3

Bár féltek a föld népétől, fölállították az oltárt a régi alapjain, és égőáldozatokat áldoztak rajta az ÚRnak, reggeli és esti égőáldozatokat.

4

Megülték a sátoros ünnepet, ahogy meg van írva, és bemutatták az égőáldozatot napról napra, megfelelő számban és annak rendje szerint, mindegyiket a maga napján.

5

Azután bemutatták az állandó napi égőáldozatot, továbbá a hónapok első napjaira és az ÚR minden szent ünnepnapjára rendelt égőáldozatot és azok áldozatát, akik önkéntes adományt hoztak az ÚRnak.

6

Tehát a hetedik hónap első napján kezdtek égőáldozatot áldozni az ÚRnak, bár az ÚR templomának alapkövét még nem tették le.

7

Pénzt adtak a kőfaragóknak, az ácsoknak és a mesterembereknek, és ételt, italt és olajat a szidóniaknak és a tírusziaknak, hogy Círus perzsa király nekik adott engedélyével cédrusfákat hozzanak a Libánonról Jáfóba a tengeren.

8

A második évben, azután, hogy fölmentek Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban kezdte meg az építést Zerubbábel, Sealtiél fia, Jésúa, Jócádák fia és a többi testvérük, a papok, a léviták és valamennyien, akik a fogságból visszatértek Jeruzsálembe. A húszesztendős vagy annál idősebb lévitákat az ÚR háza építésének vezetésére rendelték.

9

Jésúa a fiaival és testvéreivel, Kadmiél és fiai, Júda fiai, továbbá Hénádád fiai a fiaikkal és testvéreikkel – akik mind léviták voltak – egy emberként előálltak, hogy vezetői legyenek az Isten házát építő munkásoknak.

10

És amikor az építők letették az ÚR templomának alapkövét, odaállították a papokat papi öltözetükben kürtökkel, valamint a lévitákat, Ászáf fiait cintányérokkal, hogy dicsérjék az URat Izráel királyának, Dávidnak a rendelkezése szerint.

11

Énekeltek, dicsérték az URat, és hálát adtak neki, mert jó, mert mindörökké tart irgalma Izráelen. És az egész nép fennhangon kiáltott, és dicsérte az URat, hogy az ÚR házának alapkövét immáron lerakhatták.

Dávid király leszármazottját, Zorobábelt bízta meg Círusz azzal, hogy a Júdeába visszatérő csoport kormányzójaként tevékenykedjék. Hozzá csatlakozott a főpap, Jósua is. A sivatagi pusztaságon át vezető hosszú utat épségben tették meg, és a boldog csapat – Isten sok jótéteménye iránti hálából – azonnal nekilátott, hogy helyreállítsa azt, ami elpusztult és romokban hevert. A „családfők” elsőként ajánlották fel vagyonukat a templom újjáépítésének költségeire. Példájukat követve a nép is önként adott szűkös készletéből. Lásd: Ezsd 2:64–67! {PK 559.3}

Amilyen gyorsan csak lehetett, oltárt emeltek a templom udvarán az ősi oltár helyén. Az oltár felszentelésének ünnepére „egy emberként összegyűlt a nép”. Összefogtak, hogy helyreállítsák a szent szolgálatokat, amelyek félbeszakadtak, amikor Nabukodonozor lerombolta Jeruzsálemet. Mielőtt visszatértek otthonukba, amelyeket igyekeztek helyreállítani, „megtartották a sátoros ünnepet” is (Ezsd 3:1–6). {PK 560.1}

A mindennapi égőáldozat oltárának felállítása nagy örömet szerzett a hűséges maradéknak. Lelkesen nekifogtak a templom helyreállításához szükséges előkészületeknek, és felbátorodtak, amint ez a munka hónapról hónapra előrehaladt. Hosszú éveken át nélkülözniük kellett Isten jelenlétének látható jeleit. Most pedig, atyáik hitehagyásának sok szomorú emlékével körülvéve, vágyakoztak Isten bocsánatának és pártfogásának maradandó jelére. Személyes tulajdonuk és az ősi kiváltságok visszaszerzésénél jobban értékelték Isten jóváhagyását. Csodálatosan cselekedett értük, és tudták, hogy velük van. De még nagyobb áldásokra vágytak. Boldogan várták azt az időt, amikor láthatják Isten dicsőségét sugározni az újjáépített templomból. {PK 560.2}

Az építőanyag előkészítését végző munkások találtak a romok között néhány óriási követ, amelyeket Salamon korában hoztak a templom területére. Ezeket használhatóvá tették, és sok új anyagról is gondoskodtak. A munka nemsokára annyira előrehaladt, hogy az alapkövet lefektethették. Ez sok ezer ember jelenlétében történt, akik azért gyűltek össze, hogy szemtanúi legyenek a munka haladásának, és kifejezzék örömüket, hogy részt vehetnek benne. Mialatt a szegletkövet helyére tették, az emberek a papok trombitálása és Asáf fiainak cimbalmozása kíséretében „énekeltek, dicsérve és magasztalva az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete Izráel iránt” (Ezsd 3:11). {PK 563.1}

A házról, amelynek újjáépítése folyt, korábban sok prófécia szólt Azt hirdették, hogy Isten kegyelmet akar gyakorolni Sionnal; és mindazoknak, akik jelen voltak a szegletkő letételénél, örvendezniük kellett volna ezért az alkalomért. Ezen a boldog napon a felhangzott zenébe és a dicsőítő kiáltásokba azonban disszonáns hang is vegyült. „Sokan az idősebb papok, léviták és családfők közül, akik még látták az első templomot, hangosan sírtak, amikor szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját, sokan pedig hangosan ujjongtak, és örvendeztek” (Ezsd 3:12). 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése