2026. november 4. szerda - Mt 2:9-23 – JÉZUS ÉLETE – „Láttuk az Ő csillagát”

2026. november 4. szerda - Mt 2:9-23 – JÉZUS ÉLETE – „Láttuk az Ő csillagát”

A remény itt kezdődik:

 

– JÉZUS

Az Újszövetség evangéliumi szakaszait olvassuk közösen, párhuzamosan az egyik legszebb Jézusról szóló könyvvel, a Jézus életével.

Ide kattintva olvashatod el a mai szakaszokat:

https://white-konyvtar.hu/hu/olvaso-terv/3/25/revidealt-karoli

Hívd meg barátaidat és ismerőseidet, hogy együtt olvassanak velünk és meghallják a legszebb Hangot!

Azoknak, akik a régi rendszer szerint szeretnék olvasni, itt találhatják meg és olvashatják el az adott fejezethez írt magyarázatot:

https://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/2020/04/higgyetek-az-o-profetainak-aprilis-23.html

A korábbi olvasmányokat itt találod meg:

https://egyhangegyszemelyjezus.blogspot.com/

 

Mt 2:9-23

Ellen White idézetek – JÉZUS ÉLETE – „Láttuk az Ő csillagát”

Mt 2:9-23 9. Ők pedig a király meghallgatása után útra keltek. És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig, amíg meg nem érkeztek. Akkor megállt a hely felett, ahol a gyermek volt. 10. A csillagot látva igen nagy örömmel örvendeztek. 11. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és arcra borulva hódoltak neki. Majd kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. 12. És mivel álomban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek haza. 13. Alighogy elmentek, íme, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek, és ezt mondta: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, ameddig mondom, mert Heródes máris halálra keresi a gyermeket. 14. Ő erre felkelt, vette a gyermeket és anyját, és még azon az éjjelen Egyiptomba ment. 15. Ott is maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. 16. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagyon felháborodott, és embereivel megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket a bölcsektől megtudakolt idő szerint. 17. Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása: 18. Kiáltás hallatszott Rámában, hangos sírás és sok jajgatás. Ráhel siratta fiait, és nem akart megvigasztalódni, mert nincsenek. 19. Amikor Heródes meghalt, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek Egyiptomban, 20. és azt mondta: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj haza Izráel földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek. 21. Ő fel is kelt, vette a gyermeket és anyját, és hazament Izráel földjére. 22. De amikor meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik atyja, Heródes örökében, nem mert odamenni, hanem álomban vett isteni intelemre továbbment Galilea vidékére, 23. és ott telepedett le egy Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék a próféta mondása: Názáretinek fogják őt nevezni.

„Bemenvén a házba, ott találták a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván tisztességet tőnek néki.” (Mát 2,11) Jézus szegényes külseje ellenére felismerték az istenség jelenlétét. Átadták neki szívüket mint Megváltójuknak, majd ajándékaikat is átnyújtották, „aranyat, tömjént és mirhát”. Micsoda hitük volt! A keleti bölcsekről is el lehetett mondani, amit később a római századosról: „Még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.” (Mát 8,10) {DA 63.2} A bölcsek nem láthatták át Heródes Jézussal kapcsolatos elképzeléseit. Miután útjuk célját elérték, arra készültek, hogy visszatérnek Jeruzsálembe, s beszámolnak útjuk eredményességéről. De álomban Istentől jövő üzenetet kaptak, hogy többé ne álljanak szóba vele. Jeruzsálemet elkerülve, más úton tértek vissza országukba. {DA 64.1} Ugyanígy kapott figyelmeztetést József is, hogy Máriával és a gyermekkel meneküljön Egyiptomba. Az angyal azt mondta: „Maradj ott, amíg én mondom néked, mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket.” (Mát 2,13) József késedelem nélkül engedelmeskedett, és a nagyobb biztonság kedvéért még akkor éjjel útnak indult. {DA 64.2} A bölcsek által Isten felhívta a zsidó nemzet figyelmét Fia megszületésére. Jeruzsálemi kérdezősködésük, a nép érdeklődésének felkeltése, sőt még Heródes féltékenysége is késztette a papokat és rabbikat, hogy gondolataikat a Messiásra vonatkozó jövendölésekre irányítsák, és arra a nagy eseményre, amely éppen akkor ment végbe. {DA 64.3} Sátán eltökélte, hogy kioltja a földről az isteni világosságot, és felhasználta minden ravaszságát, hogy elpusztítsa az Üdvözítőt. De az, aki sohasem szunnyad el és sohasem alszik, őrködött szeretett Fia felett. Aki mannát hullatott a mennyből Izráel számára, és táplálta Illést az éhínség idején, pogány földön gondoskodott menedékhelyről Mária és a gyermek Jézus számára. A pogány országokból érkezett bölcsek ajándékai révén az Úr gondoskodott egyiptomi utazásuk és az idegen földön való tartózkodásuk költségeiről. {DA 65.1} A bölcsek az elsők között üdvözölték a Megváltót. Ajándékaikat elsőként tették le lábaihoz. Milyen kiváltságos szolgálat volt, hogy ajándékozhattak! A szerető szívből fakadó ajándékot Isten örömmel fogadja, és hatékonnyá teszi az Őérte végzett szolgálatban. Ha szívünket Jézusnak adjuk, mi is elhozzuk neki ajándékainkat. Aranyunkat, ezüstünket, legértékesebb földi javainkat, legjobb értelmi és lelki adottságainkat önként szánjuk oda annak, aki szeretett minket, és önmagát adta értünk. {DA 65.2} Jeruzsálemben Heródes türelmetlenül várta a bölcsek visszatértét. Ahogy az idő múlt és nem jelentek meg, felébredt benne a gyanakvás. A rabbik vonakodása, ahogy nem akarták elárulni a Messiás születési helyét, azt sejtette, hogy a bölcsek átláttak tervén, és szándékosan kerülték el őt. Szinte megőrjítették e gondolatok. Ügyeskedése kudarcba fulladt, ezért erőszakhoz folyamodott. A gyermek király esetében elrettentő példát akart mutatni: a gőgös zsidóknak meg kell látniuk, mire számíthatnak, ha megkísérelnek trónra ültetni egy uralkodót. {DA 65.3} Azonnal katonákat küldött Betlehembe azzal a paranccsal, hogy minden kétévesnél fiatalabb gyermeket öljenek meg. Dávid városának csendes otthonaiban lejátszódtak a rettenetes jelenetek, amelyek hatszáz évvel korábban tárultak fel a próféta előtt: „Szó hallatszott Rámában: sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait, és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.” (Mát 2,18) {DA 65.4} Ezt a szerencsétlenséget Izráel fiai okozták maguknak. Ha hűségesen és alázatosan jártak volna Istennel, Ő felejthetetlen módon tette volna ártalmatlanná a király haragját. De bűneik elválasztották őket Istentől, és egyetlen pajzsukat, a Szentlelket is elvetették. Nem tanulmányozták az Írásokat azzal a vággyal, hogy alkalmazkodjanak Isten akaratához. Azokat a jövendöléseket kutatták, amelyeket önmaguk felmagasztalására lehetett magyarázni, és arra, hogy megmutassák, Isten mennyire megvet minden más nemzetet. Büszkeségükben azzal dicsekedtek, hogy a Messiás királyként fog eljönni, meghódolásra készteti ellenségeiket, és haragjában eltapossa a pogányokat. Ők szították fel uralkodóik gyűlöletét. Sátán azt tervezte, hogy Krisztus küldetésének téves értelmezése által viszi keresztül a Megváltó elpusztítását, de a pusztulás a zsidó népre szállt vissza. {DA 65.5} Ez a kegyetlen tett az utolsó megnyilatkozások egyike volt, amelyek Heródes uralkodását beárnyékolták. Nem sokkal az ártatlanok legyilkolása után ő is arra kényszerült, hogy megadja magát sorsának, amit nem tudott elhárítani. Borzalmas halált halt. {DA 66.1} József, aki még Egyiptomban volt, ekkor parancsot kapott Isten angyalától, hogy térjen vissza Izráel földjére. Mivel Jézust Dávid trónja várományosának tekintette, József Betlehemben szeretett volna letelepedni, de megtudta, hogy Júdeában Heródes helyett fia, Archelaus uralkodik, és attól félt, hogy az apa Jézus elleni terveit a fiú viszi véghez. Heródes valamennyi fia közül jellemben Archelaus hasonlított leginkább az apjára. Már uralomra jutását is jeruzsálemi lázadás kísérte, és a római őrség ekkor több ezer zsidót mészárolt le. {DA 66.2} Józsefet ismét biztonságos helyre vezette Isten. Visszatért Názáretbe, korábbi otthonába, és Jézus itt lakott közel harminc esztendeig, „hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni” (Mát 2,23). Galileában is Heródes egyik fia uralkodott, de lakosainak nagy többsége sokkal inkább volt idegenek keveréke, mint Júdeában. Itt kevesebb érdeklődést tanúsítottak a főleg zsidókra vonatkozó dolgok iránt, és a Jézussal kapcsolatos állítások is kevésbé érdekelték a hatalmukra féltékeny erőket. {DA 66.3} Ilyen volt a Megváltó fogadtatása, amikor eljött a Földre. Úgy tűnt, nincs nyugalmas és biztonságos hely a kisded Jézus számára. Isten nem bízhatta szeretett Fiát emberekre, még akkor sem, amikor a megváltásukért munkálkodott. Angyalokat bízott meg, hogy kísérjék és oltalmazzák Jézust, amíg beteljesíti küldetését, és meghal azok kezei által, akiknek a megmentéséért eljött.