Higgyetek az Ő prófétáinak

2023. szeptember 5., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 5 - KEDD - Zsoltárok 122

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 122 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+122&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+122&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1. Megérkezés Isten városába. Minden izraeli férfinak évente háromszor el kellett mennie Jeruzsálem templomába. Ez nem csupán egy kötelesség volt, hanem igazi élmény. Már az is örömmel töltötte el őket, ha erről beszéltek. Egy élmény volt átlépni annak a városnak a kapuját, amelyben Istenük lakik. Ez a zsoltár ezt énekli meg. De gondoljunk egy kicsit magunkra: Számunkra is öröm arról beszélni, hogy nemsokára Jeruzsálembe, mennyei hazánkba utazunk. El sem tudjuk képzelni azt az értést, amikor áthaladunk kapuin. Az a Jeruzsálem azért nem a mennyország volt. Viszont egész más lesz az a Jeruzsálem, amelyet mi olyan nagy izgalommal várunk.

2. Jeruzsálem a béke városa. A város neve ezt jelenti, és ez a zsoltár háromszor említi Jeruzsálem békéjét. A hármas szám a tökéletesség száma. Azt a tökéletes békét, amit Isten adni szeretne, nem tudja nyújtani a földi Jeruzsálem, de megadja majd a mennyei.

3. Jeruzsálem lázba hozza az embereket. A zsoltáros egészen átlényegülve említi Jeruzsálem nevét. Amikor ezt a zsoltárt olvassuk, érezzük, hogy ennek a szónak óriási töltete van. Szeretni lehet, csodálni lehet, vágyni lehet odamenni, és érette imádkozni.

4. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a. akinek a házába vágyni lehet

b. akinek városát csodálni lehet

c. akinek városa szépen van megépítve és jól egybe van szerkesztve

d. akinek városa, az igazságszolgáltatás városa

e. akinek városa a békesség városa

f. aki hív bennünket az Ő városába, hogy Vele lakjunk

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 26. fejezet

26. fejezet – EGY REFORMÁCIÓS MUNKA (3. rész)

Sokan, amikor a szombat parancsát megismerték, a világ érveivel hozakodtak elő. Ezt mondták: "Mindig a vasárnapot tartottuk, apáink is azt tartották. Sok jó és kegyes vasárnapot ünneplő ember boldogan halt meg. Ha nekik igazuk volt, akkor nekünk is. Ha az új szombatot megtartjuk, szembekerülünk a világgal, és akkor nem tudjuk befolyásolni. Mit tud ez a kis szombatünneplő csoport elérni a vasárnapot ünneplő világgal szemben?" A zsidók is ilyen érvekkel próbálták igazolni magukat, amikor Krisztust megtagadták. Atyáikat Isten elfogadta a bemutatott áldozatokért, hát miért ne üdvözülhetnének gyermekeik ugyanazon az úton? A Luther korabeli pápisták is úgy okoskodtak, hogy számos igaz keresztény halt meg a katolikus hitben, ezért ez a vallás elégséges az üdvösséghez. Ilyen érveléssel sikerült meggátolni a vallásos hit és gyakorlat minden előrelépését.

Sokan hangoztatták, hogy a vasárnapünneplés hosszú századok óta bevezetett tantétel és általánosan elterjedt szokás az egyházban. Érvelésüket viszont cáfolta az a tény, hogy a szombatünneplés sokkal régebbi; olyan régi, mint maga a világ, és magán hordja mind Isten, mind az angyalok jóváhagyó pecsétjét. Amikor Isten a világ alapját lefektette, amikor a hajnalcsillagok együtt énekeltek, és Isten fiai ujjongnak és örvendeznek, akkor fektette le Isten a szombat alapját is (Jób 38:6-7; lMóz 2:1-3). Ez az ünnep joggal igényelheti tiszteletünket. Nem emberi hatalom rendelte el, és nem emberi hagyományokon alapszik. Az Öregkorú alapította, és örök érvényű szavával parancsolta meg.

Amikor az emberek figyelme a szombatreformra terelődött, hírneves lelkészek kiforgatták Isten szavát. Isten bizonyságtevésének olyan értelmezést adtak, amely a legalkalmasabb volt arra, hogy az emberek érdeklődését elfojtsa. Akik pedig nem kutatták személy szerint a Szentírást, beérték azokkal a következtetésekkel, amelyek megfeleltek kívánságaiknak. Sokan megkísérelték érveléssel, álokoskodással, az atyák hagyományaival és az egyház tekintélyével elfojtani az igazságot. Az igazság képviselői pedig a Bibliához fordultak, hogy megvédjék a negyedik parancsolat érvényességét. Alázatos emberek, akiknek egyedüli fegyverük az igazság Igéje volt, kivédték tanult emberek támadásait. E művelt emberek meglepődtek és haragudtak, hogy ékes álbölcselkedésük erőtlen azoknak az egyszerű, egyenes embereknek az érvelésével szemben, akik jártasabbak a Szentírásban, mint az iskolák bonyolult tanításaiban.

A Biblia jóváhagyásának hiányában sokan - elfelejtve, hogy így okoskodtak az emberek Krisztussal és apostolaival szemben is - lankadatlan szívóssággal hangoztatták: "Miért nem értik nagyjaink a szombatproblémát? Csak kevesen hiszik azt, amit ti. Nem lehet, hogy nektek van igazatok, és a világ tudósai tévednek. "

Ilyen érvek megcáfolására csak a Szentírás tanításait kellett idézni, és azt, hogy a különböző korokban az Úr miként bánt népével. Isten azok által munkálkodik, akik hallgatják és követik szavát, akik - ha kell - kemény igazságokat is hirdetnek; akik nem félnek megróni a gyakori bűnöket. Isten azért nem bíz meg gyakrabban tudós és magas állású embereket reformmozgalmak vezetésével, mert saját hitvallásukban, elméleteikben és teológiai rendszerükben bíznak, és nem érzik, hogy Istentől kell tanulniuk. Csak azok tudják megérteni és magyarázni a Szentírást, akiknek személyes kapcsolatuk van a bölcsesség Forrásával. Isten néha iskolázatlan embereket bíz meg az igazság hirdetésével, nem azért, mert tanulatlanok, hanem mert nem tartják rangjukon alulinak, hogy Istentől tanuljanak. Krisztus iskolájába járnak; alázatosságuk és engedelmességük pedig naggyá teszi őket. Isten rájuk bízza igazságának hirdetését. E megbecsüléshez képest minden földi dicsőség és emberi nagyság elveszti jelentőségét.

2023. szeptember 4., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 4 - HÉTFŐ - Zsoltárok 121

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 121 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+121&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+121&version=NT-HU

1. Isten meg tud őrizni minden helyzetben. Izrael népére sok veszély és nehézség leselkedett, de Isten hatalma mindből meg tudta menteni őket. Ha bizonyos esetekben nem kapjuk meg a várt és kért segítséget, bízzunk Istenben, aki ismeri az ismeretlent, és tudja azt, amit mi nem tudunk. Mindent az Ő végtelen bölcsessége és szeretete mércéjével dönt el. Egyszer majd mi is meg fogunk győződni arról, hogy mi sem döntöttünk volna másként, mint Isten, ha előre ismertük volna a jövőt.

2. Az igazi segítség Istentől jön. A zsoltár első két versét kétféleképpen is értelmezhetjük. Több fordításban az első mondat kérdő mondat. A pogányok a hegyektől várták a segítséget, mert úgy gondolták, hogy ott laknak az isteneik. A zsoltáros a második versben válaszol, és elmondja, hogy nem a hegyektől kapjuk a segítséget, hanem Istentől. A második értelmezés is elfogadható: A zsidók a Sion hegyét és a rajta levő templomot Isten földi lakóhelyének tartották, ezért, amikor felnéztek a Sion hegyére és megfogalmazták kéréseiket, Istentől várták a segítséget.

3. Isten a jobb kezünket fogja. Ha a jobb kezünket fogja, az a kezünk, amely cselekvésünket meghatározza, foglalt, vagyis képtelenek vagyunk bármit is tenni. Viszont Isten jobbkeze szabad, ezért Ő mindent megtehet értünk. Így nekünk semmi mást nem kell tennünk, mint engednünk, hogy megfogja azt a kezünket, amellyel cselekedni szoktunk, és hagyni, hogy az Ő jobbkeze dolgozzon érettünk.

4. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a. akitől a segítség érkezik

b. aki az eget és a földet teremtette

c. akinek a védelme alatt biztosan állhatunk és nem fogunk meginogni

d. aki nem fárad bele és nem un bele abba, hogy figyeljen ránk

e. aki megóv a napszúrástól és a holdszúrástól is

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 26. fejezet

26. fejezet – EGY REFORMÁCIÓS MUNKA (2. rész)

A próféta ezt mondja a félredobott törvényről: "Az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy itt lakhassanak. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: akkor gyönyörűséged lesz az Úrban" (Ésa 58:12-14). Ez a prófécia a mi korunknak is szól. A rést Isten törvényén akkor ütötték, amikor a római hatalom megváltoztatta a szombatot. Elérkezett azonban e mennyei rendelkezés visszaállításának az ideje. A törést ki kell javítani, és az emberöltők alapzatait fel kell állítani.

A Teremtő megáldotta, megszentelte a szombatot, és megpihent ezen a napon. A bűntelen Ádám, az Éden szent lakója is megünnepelte a szombatot, még a bűneset után is, amikor száműzték boldog lakhelyéről. Minden pátriárka megtartotta ezt a napot, Ábeltől az igaz Noéig, Ábrahámtól Jákóbig. De az Egyiptomban raboskodó választott nép közül sokan elfelejtették Isten törvényét az elharapódzott bálványimádás közepette. Az Úr, amikor megszabadította Izraelt, félelmes fényességben kihirdette törvényét az összegyűlt sokaságnak, hogy tudják meg, mi az akarata; hogy örökre féljék Őt, és engedelmeskedjenek neki.

Ettől a naptól kezdve mindig voltak olyan emberek, akik ismerték Isten törvényét, és megtartották a negyedik parancsolatot, a szombat parancsát. "A bűn emberé"-nek sikerült ugyan Isten szent napját a sárba taposni, de még parancsuralmának idején is voltak hűséges emberek, akik rejtekhelyükön tiszteletben tartották a szombatot. A reformáció óta minden nemzedékben éltek olyanok, akik megünnepelték ezt a napot. Jóllehet sokszor gyalázat és üldözés közepette, de állandóan hangzott a bizonyságtevés Isten törvényének örökérvényűségéről, és a teremtés szombatjához fűződő szent kötelességről.

Ezekről az igazságokról - amelyeket a Jelenések 14. fejezetében található "örökkévaló evangélium" rejt - lehet felismerni Krisztus egyházát az advent idején. A hármas üzenet gyümölcse ez: "Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!" Ez az üzenet az utolsó. Az Úr eljövetele előtt nem lesz több. Meghirdetése után látja a próféta az Emberfiát, aki eljön dicsőségben, hogy betakarítsa a föld termését.

Azok, akik elfogadták a szentélyről és az Isten törvényének változtathatatlanságáról szóló tanítást, kimondhatatlanul örültek, és csodálták az előttük feltárulkozó igazság szépségét és harmóniáját. Vágytak arra, hogy az a világosság, amely oly értékes, eljusson minden keresztényhez. Meg voltak győződve arról, hogy ők is örömmel fogják fogadni. De Krisztus állítólagos követői közül sokan nem szívesen fogadták azokat az igazságokat, amelyek szembeállították őket a világgal. A negyedik parancsolat megtartása áldozatot követelt, és ettől a többség visszariadt.

2023. szeptember 3., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 3 - VASÁRNAP - Zsoltárok 120

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 120 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+120&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+120&version=NT-HU

1. Istenre számíthatunk az idegen földön is. A zsoltáros arról énekel, hogy idegen földön kényszerült lakni, idegen emberek között, távol a népétől, olyan nép között, amely ellenséges volt és nem aszerint az értékrend szerint éltek, mint ő. Aki volt már hasonló helyzetben, meg tudja érteni a zsoltárost. Istent azonban nem korlátozzák országhatárok és körülmények. Rá mindig és mindenhol számítani lehet. A zsoltáros ezt jól tudja, ezért Hozzá fordul könyörgésével.

2. Isten megérti a békére vágyókat. A zsoltáros különös helyzetben van, békességet akar, de kiforgatják és háborúságba keverik. A Biblia azt mondja, hogy boldogok a békességre igyekvők, de nem mindig könnyű nekik. Sátán mindig gondoskodik olyanokról, akik inkább a békétlenséget mozdítják elő és megnehezítik azok sorsát és életét, akik a zsoltároshoz hasonlóan békét akarnak.

3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a. aki gyűlöli a hazug ajkat és a csalárd nyelvet

b. aki megment a hazug ajkaktól és a csalárd nyelvtől – lehet, hogy hosszabb-rövidebb ideig szenvednünk kell ezektől, de Isten mindig az igazság és egyenesség oldalán áll

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 26. fejezet

26. fejezet – EGY REFORMÁCIÓS MUNKA (1. rész)

Ésaiás próféta megjövendölte az utolsó idők szombatreformját. "Őrizzétek meg a jogosságot, és cselekedjetek igazságot - mondta -, mert közel van szabadításom, hogy eljöjjön, és igazságom, hogy megjelenjék: boldog ember, aki ezt cselekszi, és az ember fia, aki ahhoz ragaszkodik, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és megőrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen. " "Az idegeneket, akik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Őnéki szolgái legyenek; mindenkit, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat: szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvidámítom őket imádságom házában" (Ésa 56:1-2; 6-7).

Ezek a szavak - ahogy a szövegösszefüggésből kitűnik a keresztény korszakra vonatkoznak. "Így szól az Úr Isten, aki összegyűjti Izrael elszéledt fiait: még gyűjtök őhozzá, az ő egybegyűjtötteihez!" (Ésa 56:8). A próféta áldást mond azokra, akik tisztelik a szombatot, és előre jelzi, hogy az evangélium a pogányok között is gyümölcsöt terem. Tehát a negyedik parancsolat érvényes Krisztus kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele után is, amikor szolgáinak minden nemzethez el kell vinniük az örömüzenetet.

Az Úr ugyancsak Ésaiás próféta által ezt a parancsot adja: "Kösd be a bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban! " (Ésa 8:16). Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg. A Tízparancsolatnak csak ez az egy rendelkezése utal arra, hogy a törvényt milyen hatalmas lény alkotta. A pápai hatalom a szombat megváltoztatásával, a törvényt megfosztotta a pecséttől. Jézus tanítványainak az a feladatuk, hogy a negyedik parancsolat - a szombat - megszentelésével jogos helyére állítsák vissza a teremtés emlékünnepét.

"A tanításra és a bizonyságtételre." Míg szép számmal vannak egymásnak ellentmondó tanítások és elméletek, Isten törvénye az a biztos mérce, amellyel minden véleményt, tanítást és elméletet meg kell próbálni. A próféta ezt mondja: "nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnaluk" (Ésa 8:20).

Isten ezt is megparancsolja: "Kiálts teljes torokkal, ne kíméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket és Jákób házának vétkeit. " Azaz nem a gonosz világot kell megdorgálni bűnei miatt, hanem azokat, akiket az Úr "népemnek" nevez. Isten ezt is mondja: "Holott ők engem mindennap keresnek, és tudni kívánják utaimat, mint oly nép, amely igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta. " (Ésa 58:1-2). Ésaiás itt egy olyan csoportról beszél, amely igaznak véli magát, és úgy tesz, mintha érdeklődne Isten szolgálata iránt. De az emberi szív Vizsgálójának szigorú és súlyos dorgálásából kiderül, hogy parancsait lábbal tiporja.

2023. szeptember 2., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 2 - SZOMBAT - Zsoltárok 119

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 119 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+119&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+119&version=NT-HU

1. Isten Igéje hatalmának és tekintélyének különböző vonásai. A zsidók azt tanították, hogy Isten Igéje azonos Istennel. Ez a zsoltár a szivárvány változatosságával írja le az Igét. Ezek szerint az Ige:

• Isten parancsolatai

• Isten rendelései

• Isten szava

• Isten útai

• Isten beszéde

• Isten bizonyságai

• Isten határozatai

• Isten igazsága

• Isten ígéretei

• Isten ítélete

• Isten törvénye

2. Amit az Ige értünk tesz:

a. ha Isten Igéje, igazsága a szívünkben van, növekedünk az Úrban / 2. v.).

b. Isten Igéje tisztán tart bennünket / 9.v. /.

c. Isten Igéje a vándorutunkon navigál bennünket /24.v. /.

d. Isten Igéje a keserűségben vigasz /28.v. /.

e. Isten Igéje megóv a telhetetlenségtől /36.v. /.

f. Isten Igéje az igazság beszéde /43.v. /.

g. Isten Igéje vigasz és reménység / 49-50. v./.

h. Isten Igéje olyan barátokat ad, akikkel érdemes barátkozni /63.v.

i. Isten Igéje a nehézségek esetén is jót hoz ki belőlünk. /71.v. /.

j. Isten Igéje gyakorlati útmutató a hétköznapokban /73.v. /.

k. Isten Igéje segít győzelmet aratni ellenségeinken / 84-87. v./.

l. Isten Igéje a labilis világban szilárd alap /91.v. /.

m. Isten Igéje gyakorlati bölcsességgel lát el az életvezetésre /98.v.

n. Isten Igéje mindig a következő megteendő lépésre világít rá /105.v./.

o. Isten Igéje megóv az eleséstől /116-117.v./.

p. Isten Igéje megvéd az ellenség ránk nehezedésétől /121-122.v./

q. Isten Igéje által életünk csodálatossá válik /129. v./.

r. Isten Igéje még a keserűségben is gyönyörűséget ad /143. v./

s. Isten Igéje megelevenítő erővel bír /149. v./.

t. Isten Igéje visszaver minden ellenünk irányuló vádat /154. v./.

u. Isten Igéje a legnagyobb nyereség e földön /162. v./.

v. Isten Igéje Isten dicsőítésére sarkall /171-172.v./.

3. Isten Igéjében levő hatalom. Hatalmas kegyelem ez a zsoltár. A legméltóbb válasz Isten ekkora ajándékára, hogy a zsoltár egy–egy részét naponta tanulmányozzuk, s amint az olvasása napjaink csendességének elengedhetetlen részévé válik, megtapasztaljuk, e zsoltár olvasása észrevétlen erőt ad és szó szerint megeleveníti lelkünket

4. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a. akinek útjai tökéletesek

b. nem vallunk szégyent, ha parancsolatait megtartjuk

c. aki rendelkezéseire tanít bennünket

d. aki megdorgálja a kevélyeket

e. aki igazán értelmessé tesz

f. aki megemlékezik nekünk tett ígéreteire

g. aki jót tesz szolgáival

h. akinek Igéje örökké megmarad

i. aki bölcsebbé tesz ellenségeinknél

j. akinek Igéje lámpás az utunkon

k. aki rejtekhely és pajzs

l. aki ragyogó arccal néz az övéire

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 25. fejezet

25. fejezet – ISTEN VÁLTOZHATATLAN TÖRVÉNYE (7. rész)

Katolikus írók egyházuk tekintélyének jeleként azt a rendelkezést idézik, amellyel az egyház "a szombatot vasárnapra változtatta. Ezt a rendelkezést a protestánsok is elfogadták..., mert a vasárnap megtartásával elismerik, hogy az egyháznak van hatalma ünnepeket elrendelni, és büntetés terhe mellett érvényesíteni. " Mi tehát a szombat megváltoztatása, ha nem a római egyház tekintélyének a jele vagy bélyege - "a fenevad bélyege"?

A római egyház nem mondott le főhatalmi igényéről. Amikor a világ és a protestáns egyházak elfogadják az általa elrendelt szombatot, és a bibliai szombatot elvetik, tulajdonképpen helyt adnak ennek a jogtalan követelésnek. Ha a protestánsok a hagyomány és az egyházatyák tekintélyével meg is indokolják ezt a változtatást, pontosan azt az elvet veszik semmibe, amely Rómától elkülöníti őket, azaz hogy "a Biblia, és csakis a Biblia, a protestánsok vallása". A pápai egyház látja, hogy a protestánsok becsapják magukat, és szándékosan bezárják szemüket a tények előtt. Örül, amikor a vasárnap elrendelésére tett intézkedéseit tetszéssel fogadják, mert ebből látja, hogy a vasárnappal végül az egész protestáns világot Róma zászlaja alá fogja vonni.

Róma azt hangoztatja, hogy a "protestánsok a vasárnap megtartásával akaratlanul is meghódolnak a (katolikus) egyház tekintélye előtt"." Amikor a protestáns egyházak erőltetik a vasárnap megtartását, tulajdonképpen a pápaság - a fenevad - imádását erőltetik. Akik tudják, mit kíván Isten a negyedik parancsolatban, és mégis úgy döntenek, hogy az igazi szombat helyett a hamis szombatot ünneplik, azok e döntésükkel annak a hatalomnak hódolnak, amely e rendelkezés egyedüli megparancsolója. De maguk az egyházak formálják meg a fenevad képét azzal, hogy világi hatalom által kényszerítenek ki egy vallási kötelességet. Amikor tehát az Egyesült Államokban kötelező lesz a vasárnap megtartása, tulajdonképpen a fenevadnak és képének az imádása lesz kötelező.

Voltak azonban a letűnt nemzedékek idején olyan vasárnapünneplő keresztények, akik azt hitték, hogy a bibliai szombatot tartják; és ma is vannak minden egyházban igaz keresztények - beleértve a római katolikus egyházat is -, akik őszintén hiszik, hogy a vasárnap Isten szombatja. Isten elfogadja becsületességüket és szándékuk őszinteségét. De eljön az az idő, amikor a vasárnap megtartását törvény teszi kötelezővé, és a világ tisztán fogja látni, hogy melyik az igazi szombat. Ha valaki akkor szegi meg Isten törvényét, hogy olyan parancsnak engedelmeskedjen, amely csak Róma tekintélyének bélyegét viseli magán, ezzel a pápaságot Isten fölé helyezi. Rómának hódol, és annak a hatalomnak, amely érvényt akar szerezni a Róma által elrendelt ünnepnek. A fenevadat és annak képét imádja. Amikor az ember elveti azt az ünnepet, amelyet Isten a maga hatalma jelének nevez, és helyette a Róma által választott hatalmi jelvényt tartja tiszteletben - ezáltal elfogadja a Róma iránti hódolat jelét: "a fenevad bélyegét". Ez azonban csak akkor lesz aktuális, amikor a kérdés világosan feltárul az emberek előtt, és választaniuk kell Isten törvénye és az emberi rendelések között. Aki ekkor is a törvényszegés mellett dönt, azt felveszi "a fenevad bélyegét".

A legfélelmetesebb fenyegetést, amely valaha is halandókhoz szólt, a harmadik angyal üzenete tartalmazza. Szörnyű bűn lehet az, amely Istent olyan haragra indítja, amelybe nem vegyül kegyelem. Mindenki tisztán láthat e fontos dologban. Isten, mielőtt ítélkezne, óva inti e bűntől a világot, hogy mindenki megtudja, miért fog ítélete lesújtani, és hogy mindenkinek alkalma legyen megmenekülni a büntetéstől. A prófécia kinyilatkoztatja, hogy az első angyal "minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek" hirdetni fogja ezt az üzenetet. A harmadik angyal figyelmeztetése, amely szintén a hármas üzenethez tartozik, sem fog szűkebb körben hangzani. A prófécia azt mondja róla, hogy egy angyal, aki az ég közepén repül, nagy szóval hirdeti, és ez az üzenet magába fogja vonni a világ figyelmét.

Ebben a küzdelemben az egész keresztény világ két nagy csoportra oszlik - azokra, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét, és azokra, akik a fenevadat és képét imádják, és bélyegét magukra veszik. Habár az egyház és az állam egyesíti erejét, hogy "mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal" (Jel 13:16) kényszerrel elfogadtassa "a fenevad képét", de Isten népe e bélyeget nem veszi magára. A pátmoszi próféta látja "azokat, akik diadalmaskodtak a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán... állani az üvegtenger mellett, akiknek kezében valának az Istennek hárfái", és éneklik a Mózes és a Bárány énekét (Jel 15:2-3).

2023. szeptember 1., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 1 - PÉNTEK - Zsoltárok 118

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 118 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+118&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+118&version=NT-HU

1. Isten jó, örökké tart szeretete. Ez a zsoltár azzal kezdődik, hogy négyszer ismétli meg a kijelentést, hogy jó az Úr, örökké tart szeretete. A négyes szám a zsidó gondolkodásban az egyetemességet jelenti, olyan dolgot, aminek az egész világra hatása van. Isten szeretete nem korlátozódik csupán a zsidókra, hanem az egész világra, minden emberre kiterjed, mert „úgy szerette Isten a világot, hogy…”

2. A tökéletes Messiás. Ez a zsoltár hét messiási ékkövet tartalmaz, a hetes szám pedig a tökéletesség száma a Bibliában:

a. A város és a templom megnyitott kapui

b. A megvetett kő szegletkővé lett

c. A nap, amelyet az Úr rendelt

d. Áldott, aki jön az Úr nevében

e. Nemzeti megtérés, nagy megvilágosodás

f. Az ünnepi áldozat

g. A végső magasztalás

3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a. aki segítségül lehet hívni a nyomorúságban

b. aki velünk van és megsegít

c. akiben jobb bízni, mint bármely emberi segítségben

d. akinél nem számít a létszámfölény – győzni fog

e. aki az ember ereje és éneke

f. akinél biztos a végső győzelem

g. aki megfedd, de nem ad fel

h. akinek kapuja, az igazság kapuja

i. akit most megvetnek, de később értékelni fognak

j. aki megáldja azokat, akik az Ő nevében járnak

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 25. fejezet

25. fejezet – ISTEN VÁLTOZHATATLAN TÖRVÉNYE (6. rész)

A fenevadnak - és a fenevad képének is - különös jellemvonása, hogy Isten parancsolatait megszegi. Dániel ezt mondja a kis szarvról, azaz a pápaságról: "Véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt" (Dán 7:25). Pál pedig ugyanezt a hatalmat "a bűn emberének nevezi, aki Isten fölé emeli magát. Egyik prófécia kiegészíti a másikat. A pápaság csak Isten törvényének megváltoztatásával tudta Isten föl emelni magát. Mindazok, akik az így megváltoztatott törvénynek tudatosan engedelmeskednek, mindenek fölött tisztelik azt a hatalmat, amely a törvényt megváltoztatta. Aki a pápai törvényeknek engedelmeskedik, az a pápa iránti hűség jelét veszi magára az Isten iránti hűségjel helyett.

A pápaság megkísérelte Isten törvényét megváltoztatni. A második parancsolatot, amely tiltja a képek imádását, törölte a törvényből, a negyedik parancsolaton pedig úgy változtatott, hogy a hetedik nap helyett az elsőt tette hivatalos nyugalomnappá. A második parancsolat kihagyását a katolikusok azzal indokolják, hogy arra nincs szükség, mert benne van az elsőben. Azt állítják, hogy ők a törvényt pontosan úgy tolmácsolják, ahogy azt Isten szándéka szerint érteni kell. De a próféta által megjövendölt változtatás nem ez. Szándékos, tudatos változtatásról van szó: "Véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt. " A prófécia pontos teljesítése a negyedik parancsolat megváltoztatása. Az a tekintély, amely erre a változtatásra jogot formál: az egyház. A pápai hatalom tehát nyíltan Isten fölé emeli magát.

Isten imádóinak különleges ismertetőjele, hogy tiszteletben tartják a negyedik parancsolatot - mivel ez a parancsolat Isten teremtői hatalmának a jele. E parancsolat tanúsítja, hogy Istennek joga van az embertől tiszteletet és hódolatot igényelni. A fenevad imádóit arról lehet felismerni, hogy le akarják rombolni a teremtés emlékünnepét, és fel akarják magasztalni a Róma által alapított ünnepet. A pápaság első ízben a vasárnap érdekében juttatta érvényre kihívó követeléseit. Először azért vette igénybe az állam hatalmát, hogy kikényszerítse a vasárnapnak "az Úr napja"-ként való megtartását. A Biblia alapján a hetedik nap, nem pedig az első az Úr napja. Krisztus mondja: "Az embernek Fia a szombatnak is ura. " A negyedik parancsolat így hangzik: "A hetedik nap az Úrnak... szombatja. " Ésaiás próféta által az Úr "szent napom"-nak nevezi a szombatot (Mk 2:28; Ésa 58:13).

Azt az oly sokszor hangoztatott állítást, hogy Krisztus megváltoztatta a szombatot, maga Krisztus cáfolta meg. Hegyi beszédében ezt mondta: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában, a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen" (Mt 5:17-19).

A protestánsok általában elismerik azt a tényt, hogy a Szentírás nem ad jogot a szombat megváltoztatására. Ez világosan kiderül az American Tract Society és az American Sunday School Union kiadványaiból. E művek egyike bevallja, hogy az Újtestamentum "teljesen hallgat arról, ami a szombat (a vasárnap, a hét első napja) megparancsolását, vagy ami megtartásának kifejezett szabályait érinti".s Másvalaki ezt mondta: "Krisztus haláláig semmi változtatás nem történt e nap vonatkozásában"; és "amennyire a történelem tanúsítja, az apostolok... sem adtak kifejezett parancsot a hetedik napi szombat elhagyására, és annak a hét első napján való megtartására."

Számos római katolikus is elismeri, hogy a szombatot egyházuk változtatta meg. Kijelentették, hogy a protestánsok a vasárnap megtartásával elismerik a római egyház hatalmát. A "Catholic Catechism of Christian Religion" válaszként arra a kérdésre, hogy melyik napot kell megtartani a negyedik parancsolat szerint, ezt a kijelentést teszi: "A régi törvény alatt a szombat volt a megszentelt nap; de az egyház Jézus Krisztus utasítására, és Isten Lelkének irányítására a szombat helyére a vasárnapot tette; ezért ma az elsőt, és nem a hetedik napot szenteljük meg. A vasárnap azt jelenti, hogy az Úr napja, és most valójában az is. "