2019. szeptember 14., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 14 - SZOMBAT - 2 Királyok 24


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 58. fejezet 1524. nap

Mi is vethetünk egy pillantást a jövőbe, szemlélhetjük a menny boldogságát. A Biblia feltárja előttünk a jövő dicsőségét. Enged látnunk Isten keze által festett képeket, melyek nagyon becsesek gyülekezetének. Hitben ott állhatunk az örök város küszöbén, hallhatjuk a kegyes üdvözlést, mely azoknak szól, akik e földi életben Krisztus munkatársai, s kitüntetésnek veszik, ha Érette szenvedhetnek. Amikor elhangzanak e szavak: "Jertek, én Atyámnak áldottai", leteszik koronáikat a Megváltó lábaihoz és így kiáltanak fel: "Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat... A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké." (Máté 25, 34; Jel. 5, 12. 13.)

Ott a Megváltottak üdvözlik azokat, akik fáradozásaik árán a Megváltóhoz vezették őket és valamennyien egyesülnek Krisztus dicsőítésében, aki meghalt, hogy emberi lények az Isten életéhez hasonló, magasabb rendű életet elnyerhessék. A küzdelem befejeződött. A nyomorúság, viszontagság és harc véget ért. Az egész menny visszhangzik a megváltottak győzelmi énekeitől, midőn örömmel zengik: "Méltó, méltó a Bárány, mely megöletett és él, a diadalmas Győző!"

"Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak; és kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, aki a királyiszékben ül, és a Bárányé!" (Jel. 7, 9. 10.)

"Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát lelettök. Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz ráfok, sem semmi hőség; mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet." "És a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." (Jel. 7, 14-17; 21, 4.).

Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok 24

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ezékiás király uralkodásának utolsó 15 esztendejében történt, hogy a babilóniaiak látogatást tettek Jeruzsálemben. Ennek a látogatásnak sok évvel később súlyos következménye lett: Nabukodonozor megtámadta és megszállta a várost.

Amikor Ezékiás könyörgésére Isten megígérte, hogy 15 évvel meghosszabbítja az életét, a király azt kérdezte Ésaiástól, mi lesz a jele, hogy meggyógyítja őt az Úr, és hogy harmadnapra felmehet az Úr házába (lásd 2Kir 20:8). Ezt válaszolta a próféta: „Ez legyen jeled az Úrtól, hogy Ő megcselekeszi ezt a dolgot, amelyről szólott néked: Előremenjen-é az árnyék tíz grádiccsal, vagy visszatérjen-é tíz grádiccsal? És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádiccsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádiccsal. És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádiccsal” (2Kir 20:9-11). Ez a jelenség keltette fel a babilóniaiak érdeklődését, és hozta a látogatókat Jeruzsálembe. Ezékiás azonban ahelyett, hogy Isten nevét hirdette volna látogatóinak, kincseit és gazdagságát mutogatta körbe nekik (2Kir 20:13). Elvetette az irigység magvát; és Ésaiás kijelentette, hogy Ezékiás minden vagyonát el fogják hurcolni a babilóniaiak (2Kir 20:17).

Pontosan így történt minden: „És elvitte onnét az Úr házának minden kincsét és a király házának kincsét, és összevagdalt minden arany edényt, amelyet Salamon, az Izráel királya csináltatott volt az Úr templomában, amint az Úr megmondotta volt” (2Kir 24:13).

Mit tanulhatunk mindebből? Elsősorban azt, hogy ha bármikor bármilyen sikerünk is van ebben az életben, ne feledjük, hogy Istené az érdem, és Neki adjunk dicsőséget! Amikor az emberek látják Isten dicsőségét, közelebb kerülnek Hozzá (Mt 5:16), és földi vágyaik alábbhagynak.

Azt is megtanulhatjuk, hogy ezen a világon semmi sem a miénk, még a pénzünk és úgynevezett személyes tulajdonaink sem. Ha helyesen viszonyulunk a tulajdon kérdéséhez, és úgy gondolkodunk javainkról, hogy azok mind Istenéi, akkor tudunk eléggé alázatosak lenni a ahhoz, hogy Őt szolgáljuk.

Daniel Jiao

214. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  58. fejezetéhez (szeptember 8-14.).

A Bibliában azt olvashatjuk, hogy Jézus iskolázatlan embereket választott Isten egyházának építéséhez. Nem volt könnyű ezeknek a tanítványoknak a munkája. Megtapasztalták a nélkülözést, a rágalmazást és az üldöztetést. Jézus tanítványai azonban véghez vitték küldetésüket, és tömegek követték a kereszt üzenetét. De mi volt a sikerük titka? Hogyan cselekedtek ezek a tanulatlan emberek, hogy a munkájuk felrázza a nemzedéküket?

A Biblia felfedi, hogy a tanítványok Krisztus ügyének szentelték életüket. Engedelmesek voltak minden parancsnak, amit a Mesterüktől kaptak. Sőt, Jézus apostolai úgy határoztak, hogy nem egyedül, hanem a mindenható Isten hatalmával együtt dolgoznak. Ez volt győzelmük kulcsa. Biztos alapzatra építkeztek, az Örök Kősziklára. Nem számított azok vakbuzgósága, előítélete és gyűlölete, akik azt hitték, Isten vezeti őket. És bár a tanítványok egymás után haltak meg Jézus ügyéért, rögtön átvették helyüket az új munkások.

Majdnem két évezred telt el, és Jézus üzenetét még mindig prédikálni kell valamennyi nemzet számára. Ezeknek az apostoloknak az életrajza csodálatosan emlékeztet minket arra, hogy életünket Jézusra kell építenünk, a legfőbb sarokkőre, és a mennyei Szentlélekkel együttműködve kell dolgoznunk. Így lehetünk modern apostolok, akik felrázzák ezt a világot Isten üzenetével.

Jesus Hanco
Újszövetség és bibliai görög oktató
Teológiai szeminárium
Perui Unió Egyeteme
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: