2020. június 18., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 18 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 137


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 41. fejezet 1800. nap

41. fejezet (5. rész) – A Föld pusztulása

Az egész föld olyan, mint egy kietlen pusztaság. A földrengés által elpusztított városok és falvak romjai, gyökerestől kitépett fák, a tengerből kivetett és a földből kiszakított töredezett sziklák hevernek szerte a föld felszínén, és roppant nagy üregek jelzik az alapjukról levált hegyek helyét.

Ekkor lesz az az esemény, amelyet az engesztelési nap utolsó ünnepélyes mozzanata szimbolizált. Amikor a szentek szentjében véget ért a szolgálat, és a bűnért való áldozat vére által a templom megtisztult Izrael bűneitől, a főpap az élő bűnbakot az Úr elé állította, és a gyülekezet színe előtt megvallotta felette "Izrael fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és... azokat a baknak fejére" helyezte (3Móz 16:21). Amikor pedig a mennyei templomban ér véget az engesztelés munkája, Isten és a mennyei angyalok, valamint a megváltott sereg színe előtt Jézus hasonlóképpen helyezi Isten népének bűneit Sátánra. Sátánnak minden bűnért, amelyre rávette az embert, felelnie kell. És miként a bűnbakot a főpap lakatlan vidékre küldte, Krisztus is száműzi Sátánt a puszta földre, a lakatlan és sivár pusztaságra.

A Jelenések könyvének írója megjövendöli Sátán száműzését, a föld káosszá és kietlenné válását, és azt, hogy ez az állapot ezer esztendeig fog tartani. Az Úr második eljövetelének és a gonoszok elpusztulásának ábrázolása után a próféta így folytatja: "Láték egy angyalt leszállani a mennyből, akinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy lánc a kezében. És megkötözé a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre, és veté őt a mélységbe, és bezárá azt, és bepecsételé őfelette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre" (Jel 20:1-3).

Hogy a "mélység" kifejezés a kusza és sötét földet jelenti, az nyilvánvaló más bibliai igékből. A föld "kezdetben" való állapotáról a Biblia azt mondja, hogy "kietlen és puszta ... és Betétség vala a mélység színén" (lMóz 1:2). A próféciából kitűnik, hogy ilyenné is alakul vissza, legalábbis részben. Jeremiás kijelenti: "Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága! Nézek a hegyekre is, ímé reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak! Nézek és ímé egy ember sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek. Nézek, és ímé a bő termőföld pusztává lőn; és minden városa összeomlott" (Jer 4:23-26).

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 137

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Nem ismerem azt az érzést, hogy milyen lehet fogságban lenni egy idegen földön, de azt tudom, hogy milyen a honvágy.

Amikor még diákmisszionáriusként szolgáltam, rengeteg időt eltöltöttünk a legjobb barátommal azzal, hogy felidézgettük, milyen is az otthonunk, az Egyesült Államok. Énekeket költöttünk a hazánkról, és néztük a repülőket, ahogy leszálltak a naplementében, miközben arra gondoltunk hogy egy nap majd mi is ott ülünk egy ilyen gépen, és hazafelé tartunk. Egyszer, csak hogy biztos legyek benne, hogy az emlékeim nem szépültek meg a hazámról a honvágyam miatt, megjegyeztem: „tudod, azért Amerikának is megvannak a maga problémái.” A barátom helyeslően bólintott, majd válaszolt: „De ahol én élek Amerikában, ott nincsenek.” Semmi kétség, hogy honvágyunk volt akkoriban, és otthonunkat tökéletesnek láttuk.

Néha hasonló honvágyat érzek a Menny iránt is. Vágyom, hogy újra találkozhassak az édesanyámmal, aki majd feltámad a halálból, és megszabadul minden rossztól. Most jut eszembe, talán mégis tudom, milyen érzés fogolynak lenni idegen földön, mert ez a föld itt biztosan nem az én otthonom. Néha a vágyam olyan erős egy jobb világ felé, hogy teljesen elcsüggedek és úgy érzem hogy itt rekedtem a Föld nevű bolygón.

De hasonlóan a zsoltáríróhoz, aki félelmének ad hangot, hogy esetleg elfejti szülőföldjét, nekem is inkább legyen honvágyam a menny után, minthogy  ideragadjak ehhez a világhoz. Te nem így gondolod?

Lori Futcher

254. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM   41. fejezetéhez (június 14-20.).

Jézus visszatértekor a „széles úton” járók idejének vége lesz ezen a bolygón. Babilon elesett, és a boros pohár kitöltetik. Sokan ráeszmélnek, már túl későn, hogy elszalasztották az örökkévalóságot. Milyen kijózanító a veszteség felismerése: az üresség, szomorúság és rémület érzése együtt jelenik meg. Ez a kikényszerített reakció azonban már túl későn jön, hiszen örök sorsunk addigra már el lesz döntve.

Szomorú módon sokan a lelkészeiknek tulajdonítják örök kárhozatukat, azoknak, akik nem felrázó igehirdetéseket tartottak, és kiszolgálták a tömeg igényeit, akik nem „kiáltottak teljes torokkal, és hirdették népemnek bűneiket” (Ézsaiás 58:1). Milyen erős kép ez, amit szemlélhetünk, amikor épp azok, akik a legtöbb áldásban és jutalomban bővelkedtek, most a legkeserűbb kárhoztatásban részesülnek a gyülekezet tagjaitól.

Kijózanító gondolat, hogy a Szentírás tanítójaként a szavaim, befolyásom és a cselekedeteim számtalan ember örök sorsára lehetnek hatással. Ez a fejezet kíméletlen emlékeztető a hamis lelki vezetők szomorú sorsára, azoknak, akik a befolyásukat és a szószéket arra használták, hogy felhígítsák az igazságot és embereknek tetsszenek (Gal. 1:10). Az ellenkezője is igaz, hogy a lelkészeknek és a vezetőknek jelentős pozitív hatása lehet Isten művében, ha teljesen alárendelik magukat és naponta megkeresztelkednek a Szent Lélek által. Képzeljük csak el, micsoda öröm lesz az ilyen szolgák jutalma!

Jó töprengeni. Én is gyakran szoktam. Gondold át, hogy merre is tart most az életed. Tedd meg a szükséges kiigazításokat, amíg a kegyelem ajtaja még nyitva áll.

Shandrell Penniken
Személyes Missziószolgálatok Igazgató,
Északi Egyházterület, Dél-Afrika
Fordította Gősi Csaba



1 megjegyzés: