Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 39. fejezet 1787. nap
39.
(fejezet, 6-ik rész) A nyomorúság ideje
Ezek a csapások nem egyetemesek, különben a föld lakói mind
elpusztulnának. De ilyen szörnyű csapásokról halandó ember soha nem hallott.
Azok a büntetések, amelyek a kegyelemidő lezárta előtt sújtották az embereket,
mind kegyelemmel voltak elegyítve. A közbenjáró Krisztus vére pajzsként védte a
bűnöst bűnének teljes büntetésétől, de a végítéletkor Isten irgalom nélkül önti
ki haragját.
Azon a napon tömegek fognak vágyakozni Isten kegyelmének
védelme után, amelyet oly sokáig semmibe vettek. "Ímé, napok jőnek, azt
mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget,
sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után. És
vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak,
hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg" (Ám 8:11-12).
Isten népe sem menekül meg a szenvedéstől. Üldözni és
nyomorgatni fogják őket, nélkülözni és éhezni fognak, de nem pusztulnak el. Az
az Isten, aki Illésről gondot viselt, egyetlen önfeláldozó gyermekét sem hagyja
magára. Aki számon tartja fejük hajszálait, gondja lesz rájuk, és az éhínség
idején is eledelt ad nekik. Míg a gonoszok az éhségtől és a ragálytól
elpusztulnak, az igazakat angyalok védik, és kielégítik szükségleteiket. Annak,
"aki igazságban jár", szól az ígéret: "Kenyerét megkapja, vize
el nem fogy. " "A nyomorultak és szegények keresnek vizet, de nincs, nyelvük
a szomjúságban elepedt: én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izrael Istene, nem
hagyom el őket" (Ésa 33:15-16; 41:17).
"Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem
lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek
eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. " De
azok, akik félik Őt, "örvendezni" fognak "az Úrban", és
vigadni szabadításuk Istenében (Hab 3:17-18).
"Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobb
kezed felől. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz
téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. " "Ő szabadít meg
téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. Tollaival fedez be
téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; pajzs és páncél az Ő hűsége. Nem
félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; a dögvésztől, amely
a homályban jár; a döghaláltól, amely délben pusztít. Elesnek mellőled ezeren,
és jobb kezed felől tízezeren; - hozzád nem is közelít. Bizony szemeiddel nézed
és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! Mert azt mondtad te: az Úr az én
oltalmam; a Felségest választottad hajlékoddá: nem illet téged a veszedelem, és
csapást nem közelget a te sátorodhoz" (Zsolt 121:5-7; 91:3-10).
Emberileg mégis az lesz várható, hogy Isten népe ekkor
vérével fogja bizonyságtevését megpecsételni, akárcsak az előtte járó mártírok.
Ők maguk is attól tartanak, hogy az Úr kiszolgáltatja őket ellenségeik gyilkos
kezébe. Félelem és gyötrelem ideje ez. Éjjel és nappal szabadulásért kiáltanak
Istenhez. A gonoszok ujjonganak, és gúnyosan kiáltják: "Hol van a ti
hitetek? Isten miért nem szabadít meg titeket kezünkből, ha valóban az Ő népe
vagytok?" De a várakozók visszagondolnak a golgotai kereszten haldokló
Jézusra, és az így kiáltozó, gúnyolódó főpapokra és főemberekre: "Másokat
megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izrael királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk neki" (Mt 27:42). Jákóbhoz hasonlóan ők is
küzdenek Istennel. Tekintetük belső harcról árulkodik. Sápadtság ül minden
arcon. De nem hagyják abba a buzgó imát.
Ha az emberek szeme mennyei látásra nyílna, hatalmas erejű
angyalok csoportjait látnák azok körül, akik megtartották Krisztus béketűrésre intő
beszédét. Az angyalok szeretettel figyelik Krisztus követőinek szorult
helyzetét, és hallgatják imájukat. Vezérüktől várják a parancsot, hogy
kiragadják őket a veszedelemből. De még egy kicsit várniuk kell. Isten népének
ki kell innia a kelyhet, és meg kell keresztelkednie a szenvedések tüzében.
Pontosan az a késedelem a legjobb válasz könyörgésükre, amely oly nagyon fáj
nekik. Miközben bizakodva várnak az Úr cselekvésére, gyakorolniuk kell azt a
hitet, reménységet és türelmet, amelyet oly kevéssé gyakoroltak vallásos
életükben. De Isten a választottakért megrövidíti a nyomorúság idejét. "Az
Isten nem áll-é bosszút az Ő választottaiért, kik Őhozzá kiáltanak éjjel és
nappal? ... Mondom néktek, hogy bosszút áll értük hamar" (Lk 18:7-8). A
vég hamarabb itt lesz, mint ahogy az ember várja. A búzát az angyalok kévékbe
kötve fogják Isten csűrébe gyűjteni; a konkolyt pedig nyalábba fogva a
pusztulás tüzébe vetni.
A mennyei őrszemek megbízatásukat híven teljesítve tovább
őrködnek. Bár rendelet jelöli meg azt az időt, amikor Isten parancsolatainak
megtartóit meg lehet ölni, ellenségeik helyenként elébe fognak vágni a
rendeletnek, és idő előtt megkísérlik kioltani életüket. De senki sem törhet át
a hatalmas őrzők seregén, akiket Isten a hűséges emberek köré állít. A
városokból és a falvakból menekülők közül egyeseket megtámadnak ugyan, de az
ellenük felemelt kard összetörik, és gyenge szalmaként hullik le. Lesznek
olyanok, akiket harcosok alakjában megjelent angyalok védenek meg.
Isten minden korban angyalok útján nyújtott segítséget és
szabadulást népének. A mennyei lények tevékenyen részt vesznek az emberek
ügyeiben. Hol villámlásként fénylő ruhában, hol vándoröltözetű emberekként
tűntek fel, és megjelentek Isten embereinek emberi formában. Délidőben
megpihentek a tölgyek alatt, mintha elfáradtak volna. Elfogadták az emberek
vendégszeretetét. Vezettek vándorokat, akikre ráesteledett. Saját kezükkel
szították lángra az oltár tüzét. Kinyitottak börtönajtókat, és kiszabadították
az Úr szolgáit. A menny vértjében jöttek, hogy elhengerítsék a követ a Megváltó
sírjáról.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
124
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A zsoltáríró már az
első sorokban kihangsúlyozza, s ez által segít felismernünk azt a tényt, hogy
senkik sem vagyunk Isten nélkül, aki szeret minket.
Tetszik, ahogy az író
elkezdi ezt a zsoltárt, ahogy megszámlálja, hogy mi minden történhetett volna,
ha Isten oltalmazó keze nem kísért volna bennünket. Gondolkodjunk el egy
pillanatra! Milyen lenne az életünk nélküle, a remény nélkül, amit csak benne
találhatunk? Beleborzongok a gondolatba.
A zsoltáríró nem csak
aktív részvételre hív a zsoltár csoportos éneklésében, hanem arra is kér, hogy
ismételjük meg újra és újra. („Gyülekezet, énekeljük el újra. És most még
erőteljesebben!) Képzeljük el, hogy a sötét ellenséget mennyire meg tudja
ijeszteni, amikor Isten népe egyesülve énekli Isten igazságát! Mondjuk ki!
„Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, azért szólunk” (2Kor 4:13).
Néha nem is fogom fel,
hogy mi mindenem van Krisztusban – mindenem nála van, és saját számmal mondom
el az az igazságot, amit tudok róla, és róla énekelek. Feledkezzünk meg
magunkról, és figyeljünk egyedül Jézusra!
Tudom, hogy ebben a
világban lesznek még problémáim, de bátorságot önt belém az, hogy Isten
legyőzte ezt a világot az Ő Fia, Jézus Krisztus által, aki széttörte a bűn
csapdáit, amiket a gonosz állított nekem, így minden alkalommal győzhetek a
segítségével. És nem miattam, hanem miatta.
Tehát ezt az igazságot
megéri megismételni, nem? Ámen.
Cindy Nash
252. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
39. fejezetéhez (május 31 – június 6.).
Aggódtál már azon, hogy Krisztus a te nevedhez
ér az ítéletkor, mielőtt megbántad volna minden bűnödet? Sokakat
nyugtalanítanak az ilyen dolgok.
És érezted már azoknak a gúnyolódását, akik
megkérdezik, miért tartott Istennek idáig 176 évig, hogy véghez vigye a
vizsgálati ítéletet?
Mindkét probléma megoldódik a második
bekezdésben. Jézus akkor, és csak akkor zárja le művét, amikor minden ember
meghozta a végső döntését. Arra vár, hogy mi megállapodjunk, nem pedig egy jogi
eljárás befejezésére.
És ez a fejezet sokkal több kérdésre válaszol, mint
amennyit a címből feltételeznél. Több „húsbavágó” kérdés is van benne, még
azoknak is hasznosak, akik növényi étrenden élnek.
Amire jutottam, az az, hogy a természetfeletti
jelenségek egyre szaporodni fognak, és „Jákob háborúsága idejének” megpróbáltatásai
aszerint lesznek jelen életünkben, hogy mennyire gyakoroljuk a hit szerinti
életet most. Több önmegtagadó hit most? Kevesebb szenvedés akkor. Több kényelem
most? Több szenvedés akkor.
És az első oldalon lévő állítás sem kerülte el a
figyelmemet, az, hogy akkorra befejeztük a munkálkodásunkat. Te befejezted már
a tiédet? Gondoltál már a felfedezetlen területekre is? A még el nem ért
emberekre? Eszedbe jutott már, hogy misszionáriusokat támogass, vagy missziós
útra menj Thaiföldre, Laoszba, Mianmarba, Mongóliába, Törökországba, Marokkóba
vagy Butánba?
Nem állíthatom, hogy örömmel nézek elébe a
nyomorúság idejének. Ez végül is rosszabb a valóságban, mint vártuk. Nagyon
várom azonban a megszabadítást, a segítséget és az imákra kapott válaszokat,
amiket azokban a szörnyű időkben tapasztalunk majd.
Eugene Prewitt
igazgató, Kelet-Ázsiai Oktatási Intézet
Perak, Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés