Higgyetek az Ő prófétáinak - január 12 - PÉNTEK - Zakariás 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 914. nap

Az a nép, amelyet azért hívott el Isten, hogy az igazság oszlopa és erőssége legyen - Sátán képviselője lett. Épp azt tették, amit Sátán kívánt végeztetni velük. Eljárásaikkal hamis színben mutatták be Isten jellemét, és miattuk a világ zsarnok kényúrnak tekintette Őt. Még a templomban szolgáló papok is szem elől tévesztették annak a szolgálatnak a jelentőségét, amelyet végeztek. Már nem tekintettek a jelképen túlra, a jelképezett dolgok felé. Az egész áldozati szertartást úgy végezték, mintha egy színdarab szereplői volnának. Így az Istentől származó rendelések az értelem eltompításának és a szív megkeményítésének eszközeivé váltak. Ezen az úton már nem tehetett Isten semmit sem az emberért. Meg kellett szüntetnie ezt az egész rendszert.

A bűn csaló hatalma tetőpontra hágott. Munkába állt minden eszköz, amely csak rombolhatta az emberi lelket. Amikor Isten Fia letekintett a földre, szenvedést és nyomorúságot látott. Szánakozva látta, hogyan lett az ember Sátán kegyetlenségének áldozatává. Részvéttel tekintett azokra, akiket Sátán megrontott, tönkretett és akik elveszett állapotban voltak. Ezek az emberek olyan gazdát választottak, aki mint foglyait, szekeréhez láncolta őket. Rémülten és becsapva haladt a szomorú menet az örök pusztulás, a halál felé, amelyben az élet reménye is kihal, - az éj felé, amelyre nem köszönt reggel. Sátán eszközei elvegyültek az emberek közé. Az emberi test - amelyet Isten a maga lakhelyének teremtett -, a démonok tanyája lett. Ezek a természetfölötti lények a legromlottabb kívánságok kielégítésére ösztönöztek minden érzékszervet, idegszálat és indulatot. Démoni jelleg vésődött rá az emberek arcára, az őket fogva tartó gonosz légiók tükörképe fejeződött ki rajtuk. Ezt látta a világ Megváltója. Micsoda látvány a Végtelen Tisztaság számára.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 5

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+5&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+5&version=NT-HU

Ezután Zakariás látta, hogy egy nagy tekercs repül a levegőben. Az angyal azt mondta, hogy az átok továbbterjed az egész földön. Mi ez az átok? Az Isten törvénye iránti engedetlenség (lásd 5Móz 27:26, 28:15, Ézs 24: 5, 6).

Miután idézte Zakariás 5:1-4 verseket, Ellen G. White ezt írta: „Isten törvénye minden gonosztevőt kárhoztat. A gonosz cselekvője igyekezhet ugyan elfojtani a figyelmeztető hangot, de hiába mert az követi őt. Megsemmisíti békéjét. ha nem is ügyel rá, akkor is ott van vele a sírig. Bizonyságot tesz majd ellene az ítéletkor. Végül pedig az olthatatlan tűz megsemmisíti testét és lelkét” (Előtted az élet. Budapest, 1992, Advent Kiadó. 144. oldal).

A Szentlélek munkálkodik, „megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében” (Jn 16:8). Ugyanakkor hív mindenkit, hogy keressék az Urat és az általa felkínált üdvösséget. Azok tartoznak Isten népéhez, akik megtartják parancsolatait. Az Újszövetségében megígéri, hogy mindazok szívébe és elméjébe írja törvényeit, akik elfogadják Őt Megváltónak. Zsolt 50:1-6 verse alapján tudjuk, hogy Ő fog eljönni dicsőségben, hogy megítélje a népeket, aki egyedül Hatalmas, s aki kijelentette törvényét a Sínai-hegyen. „Az egek kijelentik az ő igazságát” –, mondja az Ige. Képzeljük el, hogy Isten törvénye megjelenik az égen, és a menny kijelenti az Ő igazságát!

                  
Ebben a fejezetben Zakariás (5-11. vers) egy érdekes képet jelenít meg, egy nagy kosarat, melyben egy, a „gonoszt” megtestesítő nőt látott, a kosarat pedig ólomfedő takarta le. Két szárnyas nő felemeli a kosarat és Sineár földjére viszik (Babilon). Mit jelent ez a kép? Ez nem Isten munkájának leírása. A két szárnyas nőnek nincs dicsősége. Ők a bukott angyalokat jelképezik, az Úr pedig hívja népét, hogy hagyják el Babilon földjét. Ezek a bukott angyalok a kosarat hordozva tértek vissza Babilonba.

Isten visszaszorította sátán és az ő angyalainak munkáját, hiszen a gonosz terv csődöt mondott, nem tudták megakadályozni azt, hogy Izrael népe újraalakulhasson, és a Templom újjáépülhessen. sátánnak el kellett hagynia Jeruzsálemet, és máshová mennie, hogy tovább építhesse az ő „Babilonját”, Isten és az Ő igazsága ellenségét. Azok a zsidók, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is Babilon földjén maradnak, melyet majd később a perzsák foglalnak el, igencsak érezhették sátán haragját. Körülbelül 40 évvel később, Eszter királynő napjaiban a kihalás veszélye fenyegette őket.

Hogyan lehetséges, hogy Zorobábel, Józsué és a nép győzött, és véghezvitték tetteiket? A hit győzelme akkor következik be, ha az Úr szavainak engedelmeskedve haladunk előre, és bízunk az Ő ígéreteiben.

David Manzano

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 11 - CSÜTÖRTÖK - Zakariás 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 913. nap

Sátán arra törekedett, hogy elzárja az embereket Isten ismeretétől, elterelje figyelmüket Isten templomáról, és így megalapíthassa a maga birodalmát. A felsőbbségért folytatott küzdelmét látszólag mindig siker kísérte. Igaz ugyan, hogy Istennek minden nemzedékben voltak eszközei. Még a pogányok között is voltak olyanok, akik által Krisztus munkálkodott, hogy kiemelje az embereket a bűnből és a romlásból. De ezeket az embereket megvetették és gyűlölték. Sokan közülük erőszakos halált szenvedtek. Mind sűrűbb és sűrűbb lett a sötét árnyék, amelyet Sátán borított a földre.

A pogány eszmék által Sátán hosszú időn át távol tartotta az embereket Istentől, nagy győzelmét azonban Izrael hitének megrontása által aratta. A pogányokat saját elképzeléseik foglalkoztatták, s azokat istenítették. Az istenismeret kihalt közülük és egyre inkább lezüllöttek. Izraellel is ugyanez történt. Az az elképzelés, hogy az ember cselekedeteivel megválthatja önmagát, minden pogány vallás alapvető elve. Ezt az elvet a zsidó vallás is átvette. Sátán ültette el ezt az elgondolást. Ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.

A megváltás üzenetét Isten emberi eszközök útján közölte a világgal. A zsidók azonban önmaguknak akarták kisajátítani az örök életet jelentő igazságot. Felhalmozták maguknak az élő mannát, s az megromlott. A vallás, amelyet megpróbáltak a maguk számára elrejteni, botránykővé lett. Megrabolták Isten dicsőségét, és megkárosították a világot az evangélium meghamisításával. Vonakodtak átadni magukat Istennek, hogy eszközei legyenek a világ megmentésére, így Sátán eszközeivé váltak a világ elpusztítására.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+4&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+4&version=NT-HU

Zakariás egy arany lámpatartót lát, rajta hét mécsessel, amiket a két olajfa táplál olajjal. Az angyal megadta Zakariásnak a kép jelentését: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura.” Az Úr azt mondta ezzel, hogy a Templom újjáépítése nem emberi erőből, hanem Isten erejéből fog sikerülni.

Ahogy Zorobábel és Jósua a saját helyzetüket a Salamon által emelt Templomhoz hasonlították, óriási ellentétet láttak. Az újjáépítéskor vetett alap sokkal kisebb volt. Salamonnak bőséges forrásai voltak munkásokból valamint aranyból, ezüstből és bronzból. Nekik pedig mindenből többre lett volna szükségük. Salamon templomának felszereltségét sose érhették el. Ő békeidőben élt, és a szomszédos népektől is kapott segítséget, míg nekik állandó ellenállásban kellett dolgozniuk. Az emberi kilátások azt sugallták: „Nem lehet megcsinálni.”

A szimbolikus jelentőségű felszereltség talán már nincs meg, a valós dolgok azonban, amiket jelképezett nem tűntek el. Isten nem tűnt el. Ő ott volt velük. „Ne vesd meg e szerény kezdet napját!” (4. vers, SZIT). „A gondok nagy hegye síksággá válik előtted, és te teszed föl a zárókövet, mert befejezed, amit elkezdtél” (vö. 7. vers). Így végeztetik be Isten műve. Ezt már annyiszor megtapasztalta Isten egyháza a történelem folyamán, újra és újra. (lásd E. G. White: Próféták és királyok, 369-371. oldal)

A két olajfa, amit Zakariás látott, a két „felkentet”, szó szerint a „friss olaj fiait” jelképezi, akik az egész világ Ura előtt állnak. Hogyan világítanak a mécsesek? Az őket tápláló olaj által képesek világítani. „Isten Igéje mécses és fény” az egész világnak. Isten Igéje a Szentlélek által van nálunk, akit az olaj jelképez, és aki embereket ihletett arra, hogy írják meg, amit Isten adott nekik. Ahogy az emberek hallják vagy olvassák az Igét, a Szentlélek munkálja bennük, hogy az elérje az elméjüket és a szívüket. Az élő Ige, ami mindörökké megmarad, ébreszti fel őket az életre.

A mottó: „Megújulás Isten Igéje által” valóra vált Zorobábel számára. Képes volt befejezni az Istentől kapott küldetését. Számunkra is ugyanígy valósággá válhat, ha befogadjuk az Ő Igéjét szívünkbe.

David Manzano

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 10 - SZERDA - Zakariás 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 912. nap

A zsidók közt voltak még állhatatos emberek, a megszentelt törzs leszármazottai, akik által fennmaradt Isten ismerete. Az ő tekintetük még mindig az atyáknak adott ígéreten csüngött. A Mózesnek adott ígéretben reménykedve erősítették hitüket: "Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, amit csak szólánd néktek" (Acs 3:22). Újra meg újra olvasták, hogyan fog az Úr felkenni valakit arra, hogy a "szegényeknek örömöt" mondjon, hogy bekösse a "megtört szívűeket", hogy hirdessen a "foglyoknak szabadulást", és hogy bejelentse az "Úr jókedvének esztendejét" (Ésa 61:1-2). Olvasták, hogyan fog a "földön törvényt" tanítani, hogy "a szigetek várnak tanítására" (Ésa 42:4), és hogy "népek jönnek" világosságához és "királyok" a néki "feltámadt fényességhez" (Ésa 60: 3).

A haldokló Jákób szavai reménységgel töltötték el őket: "Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló, és a népek néki engednek" (1Móz 49:10). Izrael hanyatló hatalma azt bizonyította, hogy elközelgett a Messiás eljövetele. Dániel próféciája úgy rajzolja meg a Messiás uralmának dicsőségét, hogy az felvált minden földi birodalmat, és "megáll örökké" (Dán 2:44). Míg egyfelől kevesen értették Krisztus missziójának természetét, másfelől széles tömegek egy hatalmas fejedelmet vártak, aki Izraelben állítja fel birodalmát, és aki a népek szabadítójaként jön.

Elérkezett az idő teljessége. A bűn korszaka alatt leromlott emberiség a Szabadító után sóvárgott. Sátán azon dolgozott, hogy mind mélyebbé és áthidalhatatlanabbá tegye a menny és föld közötti szakadékot. Megtévesztő eljárásaival bűnre ösztökélte az embereket. Szándéka az volt, hogy a végsőkig próbára tegye Isten türelmét, hogy Isten ne szeresse többé az embert, hagyja sorsára a világot, és így az Sátán fennhatósága alatt maradjon.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+3&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+3&version=NT-HU

Zakariás látomásának képei Jézus Krisztus hatalmas szabadításának csodáit ábrázolják. Jósua főpap Zorobábellel és a hazatérő foglyokkal jött, hogy az Úr előtt szolgáljon az érdekükben. Főpapként minden embert képviselt, amint az Úr előtt állt.

Ugyanakkor sátán is ott van. Ő a forrása minden ellenállásnak, amivel a zsidók szembenéztek. Rámutat szennyes voltukra, a hitetlenségre és a nép bűneire. Kijelenti: nem helyes, hogy Isten segítsen Jósuának. A reménytelenség gondolatai és annak súlya, hogy valaha rávegyék a népet: mindenekfelett szeresse Istenét, és töltse be küldetését, súlyosan próbára tették a vezetőket.

Isten kegyelme megdorgálta sátánt. Ennek a látomásnak igazsága, miszerint a bűn szennyes ruhája helyett Krisztus igazságának köntösét kapjuk, reménnyel tölt el. Ugyanezt tette velük is. Az Úr szeret bennünket, és velünk van. Haladjunk hát előre hitben! Hogy még jobban megértsük e látomás dicső jelentését, olvassuk el a „Jósua és az angyal” című fejezetet Ellen White Próféták és királyok című könyvéből (Budapest, 1995. 362-368. oldal). Ez biztosan megerősít. Figyeljük meg a következő kijelentést: „Földiességük leválik, hogy Krisztus képmása tökéletesen kialakuljon bennük” (366. oldal)

Krisztus, a Zakariás könyve 6. fejezetében illetve Ézsaiás és Jeremiás által is említett megígért Csemete vagy Sarjadék, végül eljött, élete és halála által pozitív választ adott sátán Jósua és népe ellen felhozott minden vádjára. Megválaszol minden kérdést, amit valaha Isten ellen hoztak fel. Krisztus élete és halála Isten szeretetének és könyörületének kinyilatkoztatása, teljes mértékben Isten mellett szól.

A kereszt óta sátánnak nincs helye a mennyben. Mivel jól tudja ezt, sátán minden idejét és erejét arra szenteli, hogy azok ellen harcoljon, akik a Jézus iránti hűséget választják. Száz meg száz útja van, hogy kétséget és csüggedést okozzon. Ez a látomás megerősíti, hogy az elfogadás és a győzelmünk Istentől származik. Nézz Jézusra, higgy az ígéreteiben, és ne foglalkozz a kétség és csüggedés gondolataival!

David Manzano

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 9 - KEDD - Zakariás 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 911. nap

A zsidó nemzeten kívül is voltak olyanok, akik isteni tanító megjelenéséről jövendöltek. Ezek az emberek kutatták az igazságot, és az ihletés Lelke töltötte be őket. Mint csillagok a sötétedő égen, egymás után tűntek fel ezek a tanítók. Prófétai szavaik reményt gyújtottak a pogány világ ezreinek szívében.

Az előző évszázadokban lefordították a Szentírást görög nyelvre, a római birodalomban általánosan használt nyelvre. Mindenütt éltek elszórtan izraeliták, s az eljövendő Messiásra irányuló várakozásukban bizonyos mértékig a pogányok is osztoztak. Azok közt, akiket a zsidók pogányoknak neveztek, sokan helyesebben értelmezték a Messiásra vonatkozó szentírási jövendöléseket, mint Izrael tanítói. Voltak, akik a bűntől szabadító Megváltót várták az eljövendőben. Filozófusok igyekeztek behatóan tanulmányozni a héber rendtartás titkait, de a zsidók vakbuzgósága akadályozta a világosság terjedését. Mivel mindinkább elzárkóztak más nemzetektől, nem voltak hajlandók megosztani velük még azt a kevés ismeretet sem, amit a szimbolikus szertartásokról tudtak. Az igazi Tanítónak kellett eljönnie. Annak kellett világosságot derítenie a jelképek értelmére, Akire az összes előkép mutatott.

A természeten keresztül, előképek és jelképes szolgálatok útján, a pátriárkák és a próféták által Isten szólt e világhoz. Tanításait emberi nyelven kellett közölnie az emberiséggel. A szövetség Követének kellett megszólalnia. Az Ő hangjának kellett felcsendülnie az Ő templomában. Krisztusnak kellett eljönnie, hogy olyan igéket szóljon, amelyek világosak és jól érthetők. Neki - az igazság szerzőjének - kellett elválasztania az igazságot az emberi kijelentések pelyvájától, ami hatástalanítja a tiszta üzenetet. Világosan meg kellett határoznia Isten kormányzatának elveit és a megváltás tervét. Az Ószövetség tanításait teljességükben kellett az emberek elé tárni.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+2&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+2&version=NT-HU

Milyen csodálatos látomás ez arról, mit tervez Isten az Ő népe számára! Zakariás könyve 2. fejezetének látomásában Isten arról biztosít, hogy még mindig megvalósulhat eredeti terve, miszerint Jeruzsálem legyen világmegváltó munkájának központja. A zsidók és Jeruzsálem számára adott 70 prófétai hét (490nap) melyet Isten tervének betöltésére kaptak, éppen csak megkezdődött (lásd Dán 9:24). Zakariás Isten felhívását közvetíti Babilon területén szétszóródott népéhez, hogy jöjjenek ki onnan, és térjenek haza Jeruzsálembe.

Egyes felekezetek tanítása szerint Zakariás e látomását a zsidók Palesztinában teljesítik majd be. Figyelmen kívül hagyják Krisztus szavait, amikor Jeruzsálemet siratta: „Vajha megismerted volna te is, csak e mai napon is, amik  békességedre szolgálnak, de most el vannak rejtve a te szemeid elől”. Valamint azt is, amikor Krisztus az ítéletét nyilatkoztatta ki: „Íme, pusztán marad házatok.” és „Elvétetik tőletek az Isten országa, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét” (lásd Lk 19:42; Mt 23:37-38; 21:43).

Ellen G. White így tisztázza, mire gondolt Jézus: „Az Úr terve népével öröktől fogva ugyanaz. Az örökkévaló gazdagság örökségét akarja ajándékozni az emberek fiainak… Az Ő országa örökkévaló. Akik úgy döntenek, hogy engedelmes alattvalói lesznek a Magasságosnak, végül megmenekülnek a dicső ország számára és … Isten terve az emberiséggel akkor beteljesül…..” (SDA Bible Commentary, 4. kötet, 1177.o.)

A második fejezet 10. verse beteljesedett Jézus életében, majd azzal, hogy a tanítványok elmentek a pogányokhoz. Ezek a dicsőséges próféciák teljesen majd Isten új Jeruzsálemében fognak beteljesedni. Ő képessé tesz minket arra, hogy a földi történelem ezen utolsó napjaiban az Ő küldetését teljesítsük. Ámen.

David Manzano

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 8 - HÉTFŐ - Zakariás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 910. nap

"Mikor pedig eljött az időnek tejessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát" (Gal 4:4). A Gondviselés irányította a nemzetek megmozdulásait, az emberi törekvések és hatások hullámzásait, míg a világ megérett a Szabadító eljövetelére. A nemzeteket egyetlen hatalom fogta össze; csaknem mindenütt egyetlen nyelvet beszéltek, és ezt a nyelvet ismerték el irodalmi nyelvnek. A szétszóratásban élő zsidók minden országból Jeruzsálembe gyülekeztek az évenkénti ünnepekre. Amikor pedig visszatértek otthonaikba, világszerte elmondhatták a Messiás eljövetelének hírét.

Ebben az időben a pogány vallási rendszerek elveszítették már a népre gyakorolt befolyásukat. Az embereket fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket. Olyan vallásra vágyakoztak, amely nyugalmat ad szívüknek. Mialatt úgy tűnt, hogy az igazság fénye már-már kialudt az emberek között, még mindig voltak olyanok, akik keresték az igazságot. Tanácstalanok voltak, és szívük telve volt fájdalommal. Szomjazták az élő Isten ismeretét, és bizonyosságot kerestek a síron túli élet felől.

Mivel a zsidók eltávolodtak Istentől, hitük megfakult, és reménységük - ami megvilágította a jövőt - majdnem teljesen kialudt. A próféták szavait nem értették. A nép nagy tömege a halált rettegett titoknak tartotta, és mögötte bizonytalanságot, homályt érzett. Nemcsak a betlehemi anyák keserves sírása, hanem az egész emberiség szívéből feltörő fájdalmas kiáltás az, ami századok távlatán át a próféta fülébe jutott Rámából: "Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek" (Mt 2:18). Vigasztalanul ültek az emberek a "halál árnyékának völgyében" (Zsolt 23:4). Sóvár szemmel tekintettek a Szabadító jövetele felé, amikor a sötétség majd eloszlik, a jövendő titka pedig megvilágosodik.

Mai Bibliai szakasz: Zakariás 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+1&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s+1&version=NT-HU

Kr. e. 520-ban történt, hogy az Úr elhívta Zakariást, csatlakozzon Aggeushoz a babiloni fogságból Jeruzsálembe hazatért zsidók felrázásában. Tizenhat esztendő telt el azóta, hogy Zorobábel a megígért otthonba visszavezette őket. A perzsa uralkodó engedélyével térhettek haza. Nagy lelkesedéssel telepedtek le saját városaikban, majd Jeruzsálembe gyűltek, ahol a papok Izrael Istenének oltárát építették újjá. Megtartották a reggeli és esti áldozatokat. A Sátoros ünnepet is megtartották, majd elhelyezték a templom alapkövét.

Akkor konfliktusba kerültek a körülöttük élő népekkel. A munka leállt. Aggeus próféta erőfeszítéseik megújítására buzdította őket, hogy teljesítsék Istentől kapott küldetésüket, a templom újjáépítését. Isten temploma és a templomi szolgálatok egy néppé egyesítették, és elkülönítették őket a környező népek szokásaitól. Zakariás könyvének első versei (1-6. vers). Isten igazságának hitelességéről hivatottak meggyőzni visszatért népét. Ott, Babilonban atyáiknak be kellett ismerniük: „Amint elhatározta… a Seregeknek Ura, hogy útjaink és cselekedeteink szerint bánik velünk, úgy bánt velünk” (6. vers).

Ez számunkra is tanulságos. A biztonságunk Istenben van. El kell hinnünk szavait. A vörös lovon ülő férfi üzenete: „és íme, az egész föld nyugodt és békés” (11. vers – új prot. ford.), arra utal, hogy konfliktusuk a perzsa királlyal véget ért. Dárius, az új király, sokkal nagyobb jóindulattal viseltetett a zsidók iránt. Az Úr így szólt: „Könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez, benne építtetik meg az én házam” (16. vers). Népének véghez kell vinnie a missziót, amiért visszahozta őket. A négy szarv magyarázata azokra utal, akik támadták Isten népét. A négy mesterember pedig Zorobábelt, Nehémiást, Aggeust és Zakariást jelképezi.

A fejezet üzenete szerint Isten nagyon is tisztában van a Földön folyó eseményekkel. Különösen azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek meg akarják akadályozni egyházát a Tőle kapott küldetésének betöltésében. Ez a fejezet arra késztet, hogy feltegyem magamnak a kérdést: Azt tartom-e szem előtt, hogy jól éljek ebben a mai világban, vagy, hogy támogassam Isten végidei egyházát, és részt vegyek a Jelenések könyve 14:6-12 igeversek üzenetének hirdetésében a világ számára?

David Manzano
nyugalmazott lelkész, USA

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 7 - VASÁRNAP - Aggeus 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 909. nap

3. "Az időnek teljessége"

"Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát [...], hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot" (Gal 4:4-5).

Az Üdvözítő eljövetelét Isten már az Édenben megjövendölte. Amikor Ádám és Éva első ízben hallották az ígéretet, annak gyors bekövetkezését várták. Örömmel fogadták elsőszülött fiukat, remélve, hogy ő lesz a Szabadító. Az ígéret teljesedése azonban késett. Akik először hallották, meghaltak anélkül, hogy valóra válását meglátták volna. Énók napjaitól kezdve a pátriárkák és a próféták újra és újra megismételték az ígéretet, hogy ébren tartsák a Szabadító eljövetelébe vetett reménységet, de a Megváltó nem jött el. Dániel megjövendölte adventjének időpontját is, de nem mindenki értelmezte helyesen ezt az üzenetet. Teltek-múltak a századok, és a próféták elhallgattak. Az elnyomás igája súlyosan ránehezedett Izraelre, és sokan készek voltak így kiáltani: "A napok csak haladnak, ám semmivé lesz minden látás" (Ez 12:22).

Mindazáltal, ahogy a csillagok haladnak roppant körforgásukban a számukra kijelölt pályán, úgy Isten sem siet és nem is késik szándéka véghezvitelében. A nagy sötétség és a füstölgő kemence jelképében (Lásd: 1Móz 15:12.17!) Isten kijelentette Ábrahámnak Izrael egyiptomi szolgaságát, s azt, hogy rabságuk ideje négyszáz évig tart. "Annakutána - mondta - kijönnek nagy gazdagsággal" (1Móz 15:14). Ez ígéret ellen hiába harcolt a fáraó büszke birodalmának minden hatalma. " Ugyanazon napon - amelyet Isten megjelölt ígéretében - az Úrnak minden serege kijöve Egyiptomnak földéről" (2Móz 12:41). Ugyanígy határozta meg a mennyei tanács Krisztus eljövetelének óráját is. Amikor az idő hatalmas mutatója ehhez az órához ért, Jézus megszületett Betlehemben.

Mai Bibliai szakasz: Aggeus 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Aggeus+2&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Haggeus+2&version=NT-HU

Amikor az önfejű gyerek hazatér, mi lesz otthon? Ünnepség! Hasonlóképpen, amikor Isten látta, hogy mit tesz a népe, így szólt: „Boldog vagyok. Veletek vagyok! Nem azért örülök, mert amit csináltok, az tökéletes, vagy hibamentes. Azért örvendek, mert a szíveteket nekem adtátok!”

„Nézzetek az új Templomra” – mondja Isten – „Össze lehet hasonlítani az első templom pompájával?” „Nem” – válaszolták az emberek, de az Úr így szólt hozzájuk: „Veletek vagyok, ezért legyetek erősek és dolgozzatok.” Miért is? A válasz egyszerű. Minden ezüst és arany Istené. Amit ma Isten kér tőlünk, az a szívünk és elménk teljes átadása. Így kellene imádkoznunk: Urunk, kérünk, csiszolj minket a te akaratod szerint!”

Amikor az emberek követték az Urat és azt tették, amit kért tőlük, akkor Isten felfedte a titkát, és megígérte, hogy kicsivel később a Nemzetek Óhaja eljön, hogy betöltse a Templom dicsőségét, így az felülmúlhatja a régi Templomét. Halleluja!

Ahogy várjuk a Népek Óhajának eljövetelét, adjuk át önként szívünket Istennek! Másszuk meg a hegyeket, hogy fát hozzunk a templomépítéshez. Ez nem csak a szónoklásról szól. Cselekedetekről is, mint ahogy Máté 15:8 figyelmeztet minket, hogy ne csak a szánkkal tiszteljük Őt, hanem a szívünkkel is.

Ha elfogadjuk ezt a hívást, és teljesen átadjuk a szívünket Istennek, amikor az utolsó napokban az Úr megrengeti e világ királyságait és ezek erősségeit, a szekereket és a lovasokat, akkor az Úr ezt fogja mondani: elviszlek és a pecsétgyűrűmmé (jelemmé) teszlek titeket.

„Szerető Úr Jézus, átadjuk a szívünket Neked, ahogy kérted a te igédben. Fogadj el minket és Jézus, Népek Vágya, formálj minket és takarj be igazságod palástjával, hogy most vagy később, amikor megrengeted a földi királyságok alapjait, az ellenség szekereit és lovasait, akkor a pecsétgyűrűid legyünk!”

Emmanuel S. D. Manu

127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  3. fejezetéhez (január 7-13.).

Az ebben a fejezetben tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet, amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást kerestek, amely a szív kérésére válaszol.

Ez a folyamatban lévő harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.

Sátán szereti elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában, hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát. Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn ellen.”

És itt rejlik egy számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny előtt.

Ronda Geier-Cheatham

Biblia-felfedező Központ Igazgató

Blackfoot, Idaho, USA

Fordította Gősi Csaba