Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 3. fejezet 914. nap
Az a nép, amelyet azért hívott el Isten, hogy az igazság
oszlopa és erőssége legyen - Sátán képviselője lett. Épp azt tették, amit Sátán
kívánt végeztetni velük. Eljárásaikkal hamis színben mutatták be Isten
jellemét, és miattuk a világ zsarnok kényúrnak tekintette Őt. Még a templomban
szolgáló papok is szem elől tévesztették annak a szolgálatnak a jelentőségét,
amelyet végeztek. Már nem tekintettek a jelképen túlra, a jelképezett dolgok
felé. Az egész áldozati szertartást úgy végezték, mintha egy színdarab
szereplői volnának. Így az Istentől származó rendelések az értelem
eltompításának és a szív megkeményítésének eszközeivé váltak. Ezen az úton már
nem tehetett Isten semmit sem az emberért. Meg kellett szüntetnie ezt az egész
rendszert.
A bűn csaló hatalma tetőpontra hágott. Munkába állt minden
eszköz, amely csak rombolhatta az emberi lelket. Amikor Isten Fia letekintett a
földre, szenvedést és nyomorúságot látott. Szánakozva látta, hogyan lett az
ember Sátán kegyetlenségének áldozatává. Részvéttel tekintett azokra, akiket
Sátán megrontott, tönkretett és akik elveszett állapotban voltak. Ezek az
emberek olyan gazdát választottak, aki mint foglyait, szekeréhez láncolta őket.
Rémülten és becsapva haladt a szomorú menet az örök pusztulás, a halál felé,
amelyben az élet reménye is kihal, - az éj felé, amelyre nem köszönt reggel.
Sátán eszközei elvegyültek az emberek közé. Az emberi test - amelyet Isten a
maga lakhelyének teremtett -, a démonok tanyája lett. Ezek a természetfölötti
lények a legromlottabb kívánságok kielégítésére ösztönöztek minden
érzékszervet, idegszálat és indulatot. Démoni jelleg vésődött rá az emberek
arcára, az őket fogva tartó gonosz légiók tükörképe fejeződött ki rajtuk. Ezt
látta a világ Megváltója. Micsoda látvány a Végtelen Tisztaság számára.
Mai Bibliai szakasz: Zakariás
5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezután Zakariás látta,
hogy egy nagy tekercs repül a levegőben. Az angyal azt mondta, hogy az átok
továbbterjed az egész földön. Mi ez az átok? Az Isten törvénye iránti
engedetlenség (lásd 5Móz 27:26, 28:15, Ézs 24: 5, 6).
Miután idézte Zakariás
5:1-4 verseket, Ellen G. White ezt írta: „Isten
törvénye minden gonosztevőt kárhoztat. A gonosz cselekvője igyekezhet ugyan
elfojtani a figyelmeztető hangot, de hiába mert az követi őt. Megsemmisíti
békéjét. ha nem is ügyel rá, akkor is ott van vele a sírig. Bizonyságot tesz
majd ellene az ítéletkor. Végül pedig az olthatatlan tűz megsemmisíti testét és
lelkét” (Előtted az élet.
Budapest, 1992, Advent Kiadó. 144. oldal).
A Szentlélek munkálkodik,
„megfeddi a világot bűn, igazság és
ítélet tekintetében” (Jn 16:8). Ugyanakkor hív mindenkit, hogy keressék az
Urat és az általa felkínált üdvösséget. Azok tartoznak Isten népéhez, akik
megtartják parancsolatait. Az Újszövetségében megígéri, hogy mindazok szívébe
és elméjébe írja törvényeit, akik elfogadják Őt Megváltónak. Zsolt 50:1-6 verse
alapján tudjuk, hogy Ő fog eljönni dicsőségben, hogy megítélje a népeket, aki
egyedül Hatalmas, s aki kijelentette törvényét a Sínai-hegyen. „Az egek kijelentik az ő igazságát” –,
mondja az Ige. Képzeljük el, hogy Isten törvénye megjelenik az égen, és a menny
kijelenti az Ő igazságát!
Ebben a fejezetben Zakariás (5-11. vers) egy érdekes képet jelenít meg, egy nagy kosarat, melyben egy, a „gonoszt” megtestesítő nőt látott, a kosarat pedig ólomfedő takarta le. Két szárnyas nő felemeli a kosarat és Sineár földjére viszik (Babilon). Mit jelent ez a kép? Ez nem Isten munkájának leírása. A két szárnyas nőnek nincs dicsősége. Ők a bukott angyalokat jelképezik, az Úr pedig hívja népét, hogy hagyják el Babilon földjét. Ezek a bukott angyalok a kosarat hordozva tértek vissza Babilonba.
Isten visszaszorította
sátán és az ő angyalainak munkáját, hiszen a gonosz terv csődöt mondott, nem
tudták megakadályozni azt, hogy Izrael népe újraalakulhasson, és a Templom
újjáépülhessen. sátánnak el kellett hagynia Jeruzsálemet, és máshová mennie,
hogy tovább építhesse az ő „Babilonját”, Isten és az Ő igazsága ellenségét.
Azok a zsidók, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is Babilon földjén maradnak,
melyet majd később a perzsák foglalnak el, igencsak érezhették sátán haragját.
Körülbelül 40 évvel később, Eszter királynő napjaiban a kihalás veszélye
fenyegette őket.
Hogyan lehetséges, hogy
Zorobábel, Józsué és a nép győzött, és véghezvitték tetteiket? A hit győzelme
akkor következik be, ha az Úr szavainak engedelmeskedve haladunk előre, és
bízunk az Ő ígéreteiben.
David Manzano
127. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
3. fejezetéhez
(január 7-13.).
Az ebben a fejezetben
tárgyalt, Izraelről és a világról szóló meglátások átütő erejűek és
kijózanítóak. A zsidó nép és a vezetők szem elől tévesztették az üzenetet,
amely a ceremóniákban és az ünnepekben rejlett. Valójában jobban el voltak
veszve, mint azok, akiket pogányoknak neveztek, és féltek a haláltól, mert nem
tudták mi vár rájuk odaát. Azokat az embereket, akik pogány vallásokat
követtek, „fárasztotta az üres pompa, és unták a meséket”, és olyan vallást
kerestek, amely a szív kérésére válaszol.
Ez a folyamatban lévő
harc, ami az emberek szeme elől el van rejtve, igazán felkeltette az
érdeklődésemet. Ennek a „nagy küzdelemnek” a részeként Sátán abban bízott, hogy
elvezeti a világot egészen addig a pontig, hogy a bűn és a lealjasodás miatt
Isten egyszerűen eltörli a föld színéről az emberiséget.
Sátán szereti
elferdíteni és megmásítani az igazságot, mint például abban az állításában,
hogy Isten kormányzási elvei lehetetlenné teszik a megbocsátást. Sátán már az
első sikere óta, amikor meggyőzte Évát, hogy „Bizony nem haltok meg”, azon
dolgozott, hogy minél jobban eltávolítsa az embert Isten és az Ő jellemének
ismeretétől. A zsidó vezetők kidolgozták a cselekedetek általi üdvözülés tanát.
Ez Sátán terve volt, és „ahol pedig ezt vallják, ott nincs védőgát a bűn
ellen.”
És itt rejlik egy
számomra lenyűgöző dolog. Ahelyett, hogy Isten elpusztította volna a földön
lévő visszataszító és bűnös embereket, úgy döntött, hogy elküldi fiát, hogy
meghaljon a bűneikért. Ezzel győzött meg minket szeretetéről, amit az egész
emberiség iránt gyakorol, és arról, hogy Sátán végérvényesen tévedett a menny
előtt.
Ronda Geier-Cheatham
Biblia-felfedező
Központ Igazgató
Blackfoot, Idaho, USA
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése