Higgyetek az Ő prófétáinak

2022. január 10., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 10 - HÉTFŐ - Jelenések 19

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 10. fejezet 2364. nap

10. fejezet – Különleges felhívások a bizonyságtevés alkalmain (1. rész)

A felhívás kedvező fogadtatása Battle Creekben

Délután Péter második leveléről tartottam az igehirdetést. Szabadon beszéltem. Miután egy órán át hirdettem az igét, felszólítottam azokat, akik keresztények vágynak lenni, jöjjenek előre. Harmincan vagy negyvenen jöttek nyugodtan előre, minden izgatottság nélkül és helyet foglaltak az első sorokban. Közvetlenül szólítottam meg őket, hogy adják át teljesen az életüket Istennek. Imádkozni kezdtünk azokért, akik előrejöttek. Nagyon áldásos imaórában volt részünk. Arra kértük azokat, akik meg akartak keresztelkedni, hogy jelezzék felállással. Szép számban felálltak emberek. – Napló, 1873. jún. 9.

Jelentkezés – némi tétovázás után

Stanley-ben (Virginia) délután János 17:3-ról szóltam. Az Úr nagymértékben kiárasztotta reám Szentlelkét. A ház megtelt. Előrehívtam azokat, akik buzgóbban vágyták keresni az Urat, és azokat is, akik tökéletes áldozat gyanánt akarták átadni magukat az Úrnak. Jó ideig senki sem mozdult, de valamennyi idő elteltével sokan jöttek előre és tettek bizonyságot a hitükről. Értékes imaórát tartottunk, mindnyájan lesújtva érezték bűneik terhét, sírtak és bűnvallomást tettek. Csak mindnyájan értsék is, ami velük történik! – Napló, 1890. nov. 9.

Hogyan látott munkához Svájcban

Szombaton és vasárnap értékes alkalmakon vettünk részt. Amikor vasárnap beszéltem, az Úr különlegesen megáldott. A prédikáció végén felhívást intéztünk mindazokhoz, akikben élt a vágy, hogy keresztények legyenek, illetve mindenkit hívtunk, akik úgy érezték, hogy nincs élő kapcsolatuk Istennel, hogy jöjjenek előre és egyesüljünk velük imában a bűnök bocsánatáért és kegyelemért, hogy ellen tudjanak állni a kísértésnek.

Sokak számára új tapasztalat volt ez, de nem tétováztak. Szinte az egész gyülekezet felállt, így a legjobbnak az tűnt, ha leülnek és mindnyájan együtt keresik az Urat. Itt egy egész gyülekezet, amely kinyilvánítja eltökélt szándékát, hogy elhagyja a bűnt és legelső feladatának tekinti, hogy teljes buzgósággal keresse az Urat. Az ima után száztizenöten tettek bizonyságot. Sokan számoltak be az Isten dolgaiban szerzett valódi tapasztalataikról. – Historical Sketches of the Foreign Missions of the Seventh-Day Adventists [A hetednapi adventista külföldi misszió történeti áttekintése], p. 173.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.491/

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 19

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2019&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2019&version=NT-HU

A Jelenések könyvének 19. fejezete jól láthatóan két részre tagolódik. Az első rész a menny látványára és hangjaira összpontosít, teljes elragadtatásban. A mennyei kórusok felől újabb és újabb hullámban érkezik a „halleluja”. A 24 vén valahogy megtalálja a himnuszban azt a helyet, ahol a saját hallelujájukat is beénekelhetik. Mindenki Istent dicsőíti, „mert igazak és igazságosak az ő ítéletei” a parázna ellen, aki nem csak a földet rontotta meg hamis dogmájával, hanem Isten igaz szolgáinak vérét is ontotta. Újra és újra dicsőítik Őt, mert most már vetélytárs nélkül uralkodik, mint „a mi Istenünk, a Mindenható”, és azért is, „mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya”. „megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti (19:2, 6, 7, 8 – új prot. ford.). Ami igazsága van, azt mindet jegyesétől, a Báránytól kapta.
A fejezet második fele ismét az armageddoni csatába visz bennünket. János szemléletes, jelképes látomásban számol be Jézus második eljöveteléről. A Megváltó fehér lovon érkezik és a menny angyalseregei kísérik. Jön, hogy csatázzon a népekkel és lelki hőseikkel: a sárkánnyal, a fenevaddal és a hamis prófétával. Négy nevet visel. „Hű és Igaz”, mert hűséges a szövetségéhez és ellenségtől ostromolt népéhez. Jön, hogy megszabadítsa őket. „… vérbe mártott ruhába volt öltözve, Ez a név adatott neki: az Isten Igéje” (13. vers). Egykor a ruháját saját vére áztatta, ami üdvösségünk forrása, most azonban azok vére miatt pecsétes, akik az előzőt elutasították, mint üdvösségük egyetlen eszközét. Harmadik címe: „KIRÁLYOKNAK KIRÁLYA ÉS URAKNAK URA” (16. vers). A föld királyainak nincs más lehetősége, mint térdre borulni előtte és koronáikat letenni a lába elé. Negyedszer: „fején sokágú korona és ráírva egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül” (12. vers). Tekintet nélkül arra, mennyire ismerjük Jézust, mindig lesz a lényének olyan eleme, ami ismeretlen marad, valódi, isteni titok, ami csak arra ösztönöz, hogy még inkább megismerjük Őt.

A 19-21. versekben az összes ellenséges hatalom pusztulásáról olvasunk, kivéve a sárkányt, mert az ő végső pusztulása a következő fejezet témája.

Garth Bainbridge

337. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 10. fejezeteihez (január 9-15.).

Amellett, hogy a megújulás első biztosítéka az, hogy a Kereszt közelében maradjunk (lásd a múlt heti olvasmányt), a 10. fejezetben kifejtett nyilvános felhívásokban felmerült egy téma, amely véleményem szerint a második legfontosabb lépés a lelki megújulás megőrzésében. A svájci Bázelben egy felhívást intéztek, hogy „legyetek … Krisztus hűséges és igaz katonái [és mindenki felállt].” (Napló, 1885. november 22., Az igazi megújulás, 88. o.) János 17:18 ezt a második kulcs igazságot ragadja meg.

Közvetlenül a keresztrefeszítése előtt Jézus az Atyához imádkozott: „Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra.” (János 17:18) Miért? Jézus ezt fűzte hozzá: „Ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magukban.” (János 17:13) Jézus azt akarja, hogy megtapasztaljuk az Ő örömét, amikor azt látja, hogy emberek menekülnek meg. Azáltal, hogy a kereszt harcosai leszünk, valóban élővé tesszük a megújulást.

Nézzük csak meg James Tour, a világhírű szintetikus vegyészprofesszor és a texasi Houstonban lévő Rice Egyetem Nanotechnológiai Központjának jelenlegi igazgatójának bátorító tettét, ahogyan másokkal megosztja Jézust. Tour, aki a messiási zsidó közösség tagja, azt állítja, hogy a világon mindennél jobban szereti Jézust, és azért él, hogy néhány diákját és munkatársát Jézushoz vezesse. Tourt elszomorítja, ha ez nem történik meg legalább egyszer egy héten. Gyönyörű.

Vegyünk mi is részt fáradhatatlanul Isten hírnökének imára felhívásán, amelyet az 1909-es Generál Konferencia résztvevőihez intézett: „Nyugodjék meg rajta Lelked. Láttassék meg bennük dicsőséged. Hadd lássuk Isten megmentő munkáját, amikor az igazság igéit szólják!” (Az igazi megújulás, 94. o.)

Köszönöm, hogy elolvastad, és a Menny legjobb áldásait kívánom számodra.

John T. Baldwin

Nyugalmazott teológiaprofesszor, HNA Teológiai Szeminárium,

Andrews Egyetem, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2022. január 9., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 9 - VASÁRNAP - Jelenések 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 10. fejezet 2363. nap

10. fejezet – Különleges felhívások a bizonyságtevés alkalmain (1. rész)

Battle Creekben a korai időkben

Elmentem a Battle Creek-i gyülekezetben tartott összejövetelre. Egy hosszú órán keresztül beszéltem hozzájuk szabadon arról, hogy Ádám bűne nyomorúságot és halált hozott a világba. Krisztus az életet és a halhatatlanságot hozta napvilágra megalázkodása és halála által. Késztetést éreztem, hogy a nép szívére helyezzem az Istennek való teljes odaszentelődés – a teljes ember, az egész való, a lélek és a test és megszentelésének – szükségességét. Szóltam Mózes haláláról és arról a látomásról, amit az ígéret földjéről, Kánaánról kapott. A gyülekezet mélyen megindult a hallottakon… Aznap este az összejövetelen előreszólítottuk azokat, akik arra vágyódtak, hogy kereszténnyé legyenek. Tizenhárman jöttek előre. Mindnyájan bizonyságot tettek az Úrról. Nagyszerű munka volt. – Napló, 1868. jan. 12.

Buzgó munkálkodás a Michigan állambeli Tittabawassee-ben

Reggeltől estig összejöveteleket tartottunk. A férjem délelőtt beszélt, Andrews testvér délután. Többször is hozzászóltam és kérleltem azokat, akik az alkalmak során érdeklődést mutattak, hogy kezdjék el szolgálni Istent. Előreszólítottuk azokat, akiknek megszületett a lelkében a vágy arra, hogy szolgálják az Urat. Elég szép számban előrejöttek. Többször is szóltam, könyörögtem a lelkekhez, hogy rázzák le magukról a Sátán kötelékeit és induljanak el. Egy anya odament a fiához és sírva esdekelt hozzá. Ő viszont keménynek, nyakasnak és megátalkodottnak látszott. Ekkor felálltam és D. testvérhez fordultam, könyörögtem neki, hogy ne álljon gyermekei útjába. Az összerezzent, majd szólásra emelkedett, azt mondta, hogy ettől a naptól fogva ő is az Urat akarja szolgálni. Mindenki örömteli szívvel fogadta a hallottakat. D. testvér értékes ember.

Ekkor E. testvérnő férje felállt és bizonyságot tett arról, hogy keresztény akar lenni. Befolyásos ember, ügyvéd. A lánya a bűnbánók padján ült. D. testvér ekkor csatlakozott hozzánk a felhívásokban. D. testvérnő a gyermekei felé fordult a felhívásokkal. Felhívásokat intéztünk a jelenlevőkhöz és nem maradt hatás nélkül. Mindenki előrejött. Az apák és a fiak mind, majd más apák is követték példájukat. Az öröm napja volt ez. E. testvérnő azt mondta, hogy ez volt élete legörömtelibb napja. – Napló, 1868. febr. 19.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.416/

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 18

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2018&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2018&version=NT-HU

A hetedik csapás előrevetíti Babilon bukását, és a Jelenések könyve 18. fejezete részletesen leírja ezt az eseményt. Bukása annyira borzasztó, hogy korábbi szeretői, a föld királyai „sírni és gyászolni fognak miatta. Gyötrelmétől való félelmükben távol megállva így szólnak: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te erős város, egyetlen óra alatt ért utol az ítélet” (9-10. vers - új prot. ford.). Háromszor ismétli meg a kifejezést: „egyetlen óra alatt”, akár a végzetet jelző harang. Más hangok ellenben ezt kiáltják:„Örülj neki, te menny, és örüljetek ti szentek, apostolok és próféták, mert Isten végrehajtotta rajta értetek az ítéletet” (20. vers). A rajta végrehajtott ítéletnek kettős indoka van. A 23. vers rávilágít arra, milyen ellenállhatatlan vonzerővel hatott mindazokra, akik ki voltak téve kísértéseinek. A 24. vers azok szenvedéséről szól, akik hűségesek maradnak Jézushoz. Sátánnak mindig is sikeres módszere volt a csalás és a megfélemlítés, és Babilon ezt tőle vette át.

Mielőtt Isten végleg véget vet a hamis evangélium és tévtanítás hirdetője tevékenységének, van egy utolsó felhívása az emberekhez: „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket” (4. vers). A lelki Babilonhoz tartozó „hordákban” vannak sokan, akiket Isten „népemnek” nevez. Ők egyszerűen ott nőttek fel Babilonban, és nem ismertek más módot, hogy kifejezzék Isten iránti tiszteletüket. De most a tiszta evangélium hallatán az igazi engedelmesség által világosságot nyertek. Isten nem veszíti szem elől ezeket az őszinte hívőket, akik még mindig Babilonban vannak.

Ma létezik egy igaz egyház a hamis egyházon belül, és egy hamis egyház az igazin belül. Vannak olyanok, akik legjobb meggyőződésük szerint követik Istent a hamis vallások keretein belül; ellenben vannak olyanok, akik bár az igazság dicsőséges, bőségesen áradó világosságában élnek, szívük azonban megszenteletlen, és a vallásosság csalóka, csakis a látszatra adó leple borítja azt. A megváltás drámájának utolsó felvonásában nyilvánvalóvá lesz, ki kihez hűséges. Sokan lépnek majd ki Babilon soraiból, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét, és sokan, akik ma még a Jel 14:12-ben ábrázolt kiválasztottakhoz tartoznak, sötétségbe fognak süllyedni az üldözés nyomása és a sokféle csalás csábítása következtében.

A szívünkben végbemenő mai tapasztalatok fogják meghatározni a holnap végső döntéseit!

Garth Bainbridge

337. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 10. fejezeteihez (január 9-15.).

Közvetlenül a keresztre feszítése előtt Jézus az Atyához imádkozott: „Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra.” (János 17:18) Miért? Jézus ezt fűzte hozzá: „Ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magukban.” (János 17:13) Jézus azt akarja, hogy megtapasztaljuk az Ő örömét, amikor azt látja, hogy emberek menekülnek meg. Azáltal, hogy a kereszt harcosai leszünk, valóban élővé tesszük a megújulást.

Köszönöm, hogy elolvastad, és a Menny legjobb áldásait kívánom számodra.

John T. Baldwin

Nyugalmazott teológiaprofesszor, HNA Teológiai Szeminárium,

Andrews Egyetem, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2022. január 8., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 8 - SZOMBAT - Jelenések 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezet 2362. nap

9. fejezet – Őrizzük az új tapasztalatot (7. rész)

Legyetek végtelenül gondosak!

Éppen azon kellene meglepődnünk, ha nem lennének egyes kiegyensúlyozatlan gondolkodású emberek, akik tapintatlanul szóltak vagy cselekedtek. Ugyanis valahányszor és valahol az Úr valódi áldást nyújtva munkálkodik, feltűnik a hamisítvány is, hogy hatástalanítsa Isten igaz munkáját. Azért hát végtelenül gondosaknak kell lennünk, és alázatosan kell járnunk Isten előtt, hogy kapjunk a szemgyógyító írból, amellyel különbséget tehetünk a Szentlélek munkálkodása és annak a léleknek a munkálkodása között, amely féktelen szabadosságban és fanatizmusban nyilvánul meg. „Gyümölcseikről ismeritek meg őket”. (Mt 7:20) Akik valóban Krisztust szemlélik, elváltoznak az Ő képmására, úgymint az Úr Lelkétől és eljutnak a Krisztus Jézus teljességével ékeskedő kornak mértékére. Isten Szentlelke szeretetre és tisztaságra ösztönöz férfiakat és nőket, akiknél a jellem tisztulása szemmel látható lesz.

Azért viszont, mert néhányan hűtlenül bántak a menny gazdag áldásaival, másoknak tagadniuk kellene, hogy Jézus, a világ Üdvözítője átment a gyülekezeten, éspedig azért, hogy áldjon? Ezen a téren ne engedjetek a kételynek és a hitetlenségnek. Mert ha engedtek, veszélyes terepre léptek. Isten Szentlelkét adta azoknak, akik megnyitották szívük ajtaját a mennyei ajándék befogadására. Azt követően viszont ne engedjék át magukat a kísértésnek, arra a vélekedésre jutva, hogy elhitették őket. Ne szóljanak így magukban: „Mivelhogy sötétséget érzek és lenyom a kétely, és sohasem láttam Sátán erejét ennyire kézzelfoghatóan, mint most, úgy hát tévedtem.” Intelek titeket, hogy legyetek alaposak. A kétkedés egyetlen kifejezését se hintsétek el. Isten munkálkodott értetek, az igazság egészséges tanítását valóságos kapcsolatba hozta a szívvel. Áldást nyertetek, hogy gyümölcsöt teremjen helyes életgyakorlatban és emelkedett jellemben.

A bizonyíték elutasításának bűne

A bűn, amiért Krisztus Khorazint és Bethsaidát kárhoztatta, annak a bizonyítéknak az elutasításában állt, amely meggyőzhette volna őket az igazságról, ha engedtek volna az igazság hatalmának. Az írástudók és a farizeusok bűne abban állt, hogy a szemük láttára végbevitt mennyei munkát sötét hitetlenséggel fogadták, úgyhogy megkérdőjelezték a bizonyítékot, amely szilárd hitre vezette volna őket, és értékteleneknek tartották a szent dolgokat, amiket pedig nagy becsben kellett volna tartaniuk. Félek attól, hogy népünk engedélyt adott az ellenség tevékenykedésére soraink között, úgy hogy az Istentől kiáradó jót, a Tőle kapott gazdag áldást némelyek már fanatizmusnak tekintik.

Ha megmaradnak ebben a lelkületben, megtörténhet, hogy amikor az Úr újra kiárasztja világosságát, a nép elfordul a mennyei fénytől, így szólva: „Ugyanerre emlékszem 1893-ból, és néhányan, akikben bíztam, azt mondták akkor, hogy ez a fanatizmus műve.” Vajon azok, akik befogadták az Isten gazdag kegyelmét és akik mégis úgy foglaltak állást, hogy a Szentlélek munkálkodása fanatizmus, nem állnak készen arra, hogy a jövőben is megtagadják Isten Lelkének fáradozásait, s vajon az ilyen szív nem fog ellenállást tanúsítani a halk és szelíd hang kérleléseivel szemben? Azokra, akik így elbarikádozzák magukat vele szemben — bár feltárul előttük Jézus szeretete —, nem tud hatni a befolyás erejével. A ,mennyei kegyelem gazdag áldása megnyugodhat az emberen, de, ha az illető nem becsüli meg és nem ismeri el hálás szívvel, megtörténhet a visszautasítás. Szívvel hittek az emberek az igazságra és egy ideig vallást tettek az üdvösségre, de — milyen szomorú is erről beszélni! —, az áldás elfogadója nem működött együtt a mennyi közvetítőkkel és nem tartotta becsben a világosságot azáltal, hogy az igazság cselekedeteit cselekedte. – The Review and Herald, 1894. febr. 6.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.416/

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 17

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2017&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2017&version=NT-HU

Rögtön észrevehető, hogy 17. és a 18. fejezet nem más, mint a 6. és a 7. fejezetben olvasható csapások további magyarázata, amely a végidőbeli Babilon felemelkedését és bukását írja le. A 17. fejezet az egyik csapást végrehajtó angyal vezetése alatt bontakozik ki. Az első hat vers a cifra ruhába öltözött asszonyról szóló látomást mutatja be, aki a fenevadon ül, amelynek hét feje és hét szarva van. Az asszony neve Babilon. Királyokkal van parázna kapcsolatban és "paráznaságának borával" megrészegíti a föld lakóit. Ő maga is „részeg a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől”.

A fejezet hátralévő része megmagyarázza a látomást. A profetikus szimbolizmusban az asszony azokat jelképezi, akik Isten népének vallják magukat - vagy így vagy úgy. A fenevad általában valamilyen politikai erőre utal. Így az itt látható kép egy szentségtelen szövetségi kapcsolatot mutat be egyház és állam között, ami egy részegítő italt hoz létre.

Ez a részegítő ital az evangélium „új borának” (Máté 9:17), valamint az igazság tisztaságának megrontását jelképezi. A föld lakói megrészegednek attól a filozófiától és tanítástól, amely az egyház és a világ parázna házasságából származik. Ezé az asszonyé az a vallás, amely vitatja eredendő bűnösségünket, és azt, hogy Megváltóra van szükségünk, és ezer meg egy más módon talál arra, hogy megakadályozza, hogy az emberek megtalálják a Mennybe vezető ösvényt. A parázna asszony vallása az embereket önnön sorsuk és céljaik trónjára ülteti, ahol maguk döntik el maguknak, hogy mi a helyes és mi az, ami megkötözi az embereket szabadságukban. Isten parancsolatait ezekhez az elgondolásokhoz igazítják, a Jézus hitét semmibe veszik, úgy, ahogyan ez az emberi büszkeségüknek és törekvéseiknek a legjobban megfelel.

Ez a parázna asszony, saját bűbájától, valamint a világ vezetőinek és lakosainak támogatásától felbátorodva egy nemzetközi szövetséget sodor bele az armageddoni csatába. „Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is”, akiknek nincs más fegyverük, csak az igazság, és nincs más védelmük, csak egyedül a hitük. Valaki azt gondolhatná, hogy a győzelem biztosan ezé a jeles és híres, de gonosz hatalmi tengelyé lesz. Azonban a Bárány győzedelmeskedik a fenevad fölött, és hűséges maradéka megveri ezt a világszéles szövetséget. Jézus szeretettel hódít, szolgálattal uralkodik, és halála által ment meg. Az alázatos Bárány az uraknak Ura és királyoknak Királya.

Garth Bainbridge

336. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezeteihez (január 2-8.).

Ha a teljes Bibliában kellene megkeresned a valódi megújulás megőrzésének két legjobb módját, mik lennének azok? Alább megnevezem és kifejtem az elsődleges választásomat, míg a második a következő heti olvasmányban lesz benne.

Ésaiás 27:5-ben, az első választásomban, hallhatjuk az Istentől jövő hívást: „fogd meg erősségemet.” Ezután következik a magyarázat: „azért, hogy békés köss velem.” Végül Jahve ezt a hatalmas ígéretet teszi: „és békét kötsz velem.”

Habakuk 3:4-ből tudjuk, hogy az Ő erejéhez fogható nagyszerű dolog csak a fénysugár lehet az Ő tenyeréből, ami a Kálvária sebeit jelenti, a Bárány kiontott vérét a régi, göcsörtös kereszten, hogy elvegye a világ bűneit, azaz „Ha jön bánva bűnét a leggonoszabb, az Úr néki azonnal kegyelmet ad.” („Az Úr légyen áldott” c. ének) Itt Jézus arra hív minket, hogy folyamatosan (naponta) fogadjuk el az Ő Kereszten való győzelmét és függjünk tőle. Tudunk ennél az oltalomnál bizonyosabbat elképzelni a lelki hanyatlás ellen? Pál ennek a Kereszten való megbocsátásnak a tapasztalatát „boldog” (szó szerint: áldott) létnek nevezi (Róma 4:6), különösképpen azért, mert „Adni semmit nem tudok, keresztfádra borulok.” („Rejts magadba sziklaszál” c. ének HÉ 221)

Végezetül minden ember, aki Ésaiás 27:5-öt követi, meg fogja hallani az Új Jeruzsálemből ezeket a csodálatos szavakat Jézus ajkáról: „Íme, ők azok, akikért véremet ontottam! Értük szenvedtem, értük haltam meg, hogy velem éljenek az örökkévalóságban.” (A nagy küzdelem, 671. o.)

Micsoda megdöbbentő gondolat; egy ilyen ajándékra a válaszunk, „Az áldozatom oly csekély.” („Én Uram, teremtőm” c. ének)

John T. Baldwin

Nyugalmazott teológiaprofesszor, HNA Teológiai Szeminárium,

Andrews Egyetem, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2022. január 7., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 7 - PÉNTEK - Jelenések 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezet 2361. nap

9. fejezet – Őrizzük az új tapasztalatot (6. rész)

Az áldás, ami átokká lesz

Isten megpróbálja népe hűségét és megvizsgálja, hogyan élnek a rájuk bízott drága áldással. Ez az áldás attól jön, aki a mennyei udvarokban Közbenjárónk és Védőügyvédünk. Sátán azonban ugrásra készen áll, hogy minden előtte megnyíló lehetőséget megragadva a világosságot és az áldást sötétséggé és átokká változtassa.

Hogyan fordulhat az áldás átokba? Sátán rábírta az embert arra, hogy ne tartsa becsben a világosságot, vagy ne tárja fel azt a világnak, ez pedig kihat a jellem átalakulására. A Szentlélekkel betöltekezett ember odaszenteli magát arra, hogy az isteni eszközökkel együttműködjék. Felveszi magára Krisztus igáját, terheit hordozza, és Krisztus arcvonalában munkálkodik, hogy értékes győzelmeket arasson. A világosságban jár, amint Krisztus is a világosságban van. Beteljesedett rajta az ige: „Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől” (2Kor 3:18).

Egy újabb év telt el, amelyet az örökkévalóság szempontjából feljegyzés terhel. A mennyből reátok sugárzó világosságnak kellett felkészítenie titeket arra, hogy parancsolatokat megtartó népként serkenjetek fel, világítsatok és kinyilvánítsátok Isten dicséretét a világnak. Élő tanúk lennétek, de általatok nem a magasrendű és szent jellem iránti eltökélt vágy szólal meg bizonyságként a világ előtt, ha nem tesztek annál komolyabb erőfeszítéseket, mint amilyeneket napjaink népszerű egyházaiban tesznek; így akkor az Isten nevének sem szereztetek tiszteletet, igazságát nem magasztaltátok fel a világ előtt, felmutatva isteni hitelesítő jegyeket a nép életében, amely nagy világosságban részesült. Ha közöttetek Isten kézzelfogható hatalmát csak annyira becsülték, hogy ettek, ittak, azután felkeltek játszani, ahogyan az ősi Izraelben, akkor hogyan bízhatna népében az Úr úgy, hogy gazdagon és kegyelmesen kinyilatkoztatja előttük Önmagát. Ha szinte minden tekintetben szöges ellentétben járnak Isten megismert akaratával, gondatlanok, léhák, önzők, becsvágyók és büszkék, megrontják útjaikat az Úr előtt, hogyan áraszthatja ki rájuk újra a Szentlelket?

Istennek kimondhatatlan gazdag áldásai vannak népe számára, de nem bízhatja rájuk mindaddig, amíg nem tudják, hogyan kell bánniuk a drága ajándékkal, kinyilvánítva annak dicséretét, aki kihívta őket a sötétségből az Ő csodálatos világosságára. „Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült”. (Zsid 12:1-2) A Krisztus szeme előtt lebegő öröm egy része az az öröm volt, hogy látta a Szentlélek mindenható hatalmával megerősített igazságot, amint az Ő követői életébe és jellemébe belevéste.

Isteni közvetítők együttmunkálkodnak emberi eszközökkel, hogy a törvényt naggyá és dicsőségessé tegyék. Az Úr törvénye tökéletes, a lélek megtérését műveli. A világ a megtért lélekben látja az élő bizonyságtételt. Kaphatna teret a Menny Ura a munkálkodásra? Talál helyet azok szívében, akik vallják, hogy hisznek az igazságban? Válaszra talál tiszta, önzetlen jóakarata az emberi eszközök részéről? Meglátja a világ Krisztus dicsőségének megnyilatkozását hitvalló tanítványainak jellemében? Szívesen fogadják-e Krisztust és dicsőítik-e Őt, látható-e emberi eszközeiben együttérzésének és szeretetének kiáradása, amint a jóság és az igazság folyamai ömlenek ? Azzal önti ki a menny gazdag áldásait ennek a világnak, hogy Jézus evangéliumát a szívbe plántálja. „Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok”. (1Kor 3:9)

Mit végzett el az Isten gazdag áldása azokért, akik alázatosan és töredelmes szívvel fogadták be azt? Becsben tartották az áldást? Kinyilvánították azok, akik az áldást befogadták annak dicséretét, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívta ki őket? Már akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik a munkát, ami annyira áldásos volt s amely nagyobb megbecsülést érdemelt volna. Úgy tekintenek rá, mint a fanatizmus egy bizonyos fajtájára.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.416/

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2016&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2016&version=NT-HU

Az utolsó hét csapásról szóló beszámoló nem igazán kellemes esti mese. A Jelenések könyve nagyon kemény kifejezésekkel tarkítja szimbolikus nyelven írt jövendölését, a csapások következményei azonban minden kétséget kizáróan nagyon valóságosak és szörnyűek lesznek. A csapások konkrétan azokat sújtják majd, akiknek homlokán ott van a fenevad bélyege, és akik az ő képét imádják. Jel 18:4 elmondja, hogy a csapások a végidei Babilonra hullnak, és annak bukását okozzák.

Négy csapás hasonló ahhoz, amelyek Egyiptomot sújtották, az utolsó kettő pedig csak Babilonra hull. Arra emlékeztetnek bennünket, amikor Isten népe kivonult Egyiptomból az Ígéret Földje felé, s arra, amikor megszabadultak Babilonból, hogy hazatérjenek szülőföldjükre. Ezek a végidei csapások elkészítik az utat Isten szentjei számára, hogy megszabaduljanak ellenségeiktől és eljuthassanak örökkévaló, mennyei otthonukba. Mindezek közepette Jézus így szól: „boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét" (15. vers). Amikor a csapások elkezdődnek, mi már Jézus igazságának ruháját viseljük, és készen állunk arra, hogy hazatérjünk.

Sátán még egy utolsó erőfeszítést tesz azért, hogy megnyerje a világ uralmáért folytatott küzdelmet, s ezért a gonosz oldal erői – a sárkány, a fenevad és a hamis próféta – egyesítik erejüket, hogy megnyerjék az államok vezetőinek támogatását. Ez a nemzetközi szövetség a Bárányt és az Ő követői ellen támad az armageddoni csatában. „… a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hűségesek” (17:14). Ennek következtében a háromszoros unió széthullik és a fővárosok, a kormányzati székhelyek is megszűnnek létezni (16:19). Az ítélet utolsó szakaszában példa nélküli földrengés következik be, majd heves jégeső támad az elsötétülő egekből, amint egy mennyei hang bejelenti: „Meglett”, akár a Golgotáról hangzó „Elvégeztetett!” kései visszhangja.

A végidőben élő szentek, akik túlélik a csapásokat, hihetetlenül csodás bátorítást fognak találni a 91. Zsoltárban. A csapásokra utalnak a benne található ígéretek, valamint a gonoszok büntetésére: „Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.” (5-6. vers) Amennyiben már ma Megváltódnak és Oltalmazódnak fogadod el Jézust, semmit sem kell félned a jövőtől!

Garth Bainbridge

336. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezeteihez (január 2-8.).

Micsoda megdöbbentő gondolat; egy ilyen ajándékra a válaszunk, „Az áldozatom oly csekély.” („Én Uram, teremtőm” c. ének)

John T. Baldwin

Nyugalmazott teológiaprofesszor, HNA Teológiai Szeminárium,

Andrews Egyetem, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba

2022. január 6., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 6 - CSÜTÖRTÖK - Jelenések 15

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezet 2360. nap

9. fejezet – Őrizzük az új tapasztalatot (5. rész)

Becsben tartottuk az áldást?

Lelki képességeink gyarapítása érdekében szükséges, hogy a világosságban járjunk. Krisztus közeli visszajövetelének fénye ösztönözzön éber munkálkodásra lelkünk felkészítése érdekében, hogy jó karban és égve őrizzük lámpásunkat, legyünk képesek másokat is meggyőzni annak szükségességéről, hogy álljanak készen a Vőlegény fogadására. Az őrködésnek és a munkálkodásnak kéz a kézben kell haladnia; a hitet és a cselekedeteket össze kell kapcsolni, mert különben jellemünk nem lesz arányos, kiegyensúlyozott és tökéletes Jézus Krisztusban.

Ha az életünket csupán az állandó imádságos elmélkedésnek engednénk át, világosságunk hamar kihunyna, mert a világosság azért adatik, hogy osszuk meg azt másokkal, és minél több világosságot adunk tovább, annál jobban fénylik majd a mi világosságunk. Ha van egy dolog a világon, amely iránt érdemes lelkesedést tanúsítanunk, az legyen az a fáradozás, amelyet a lelkek üdvösségéért teszünk, akikért Krisztus meghalt. Az ilyen fajta munka nem hozza magával a személyes vallásosság elhanyagolását. Azt az intelmet vettük, miszerint „az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok” (Róm 12:11).

Amikor egyetlen dolgot tartotok szem előtt, tudniillik Isten dicsőségét, ez azt jelenti, hogy egyetlen célt követtek: kinyilvánítjátok a szívetekben végbevitt munkát, amely akaratotokat Isten akaratának rendeli alá, és fogságba ejt minden gondolatot Isten dicsőségére. A világ figyel titeket, — meglátja-e vajon, mi lesz az utóhatása az ébredés munkájának, amely elérkezett a főiskolára, a kórházba, a kiadóhivatalba és a Battle Creek-i gyülekezet tagjaihoz? Milyen bizonyságot tesztek mindennapi életetekkel és jellemetekkel?

Isten mindnyájatoktól azt várja el, hogy legjobb erőtök és képességetek szerint tiszteljétek Őt minden utatokban, nem pedig hogy magatoknak kedvezzetek, nem is hogy magatokat szórakoztassátok vagy hogy magatokat dicsőítsétek; térjetek meg Őhozzá annak a világosságnak és kiváltságnak a mértékében, amit rajtatok nyugvó jó kegyelme szerint nyertetek. Azt várja el tőletek, hogy mennyei fejedelemségek előtt tegyetek bizonyságot Krisztus kegyelmének erejéről és éljetek annak élő tanúiként a világ számára. Az Úr megpróbált titeket, hogy meglássa, úgy bántok-e gazdag áldásával, mint olcsó és súlytalan dologgal, vagy tiszteletteljesen kezelitek, és úgy tekintitek, mint gazdag kincset. Ha mindenki ilyen módon állt volna hozzá Isten ajándékához – mert a munka Istentől származott –, akkor kinek-kinek a felelőssége mértékében a kegyelemnek kettőzött áldása jutott volna, ugyanúgy, ahogy annak az embernek a talentumaival történt, aki szorgalmasan kereskedett ura pénzével.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.416/

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 15

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2015&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%2015&version=NT-HU

A Jelenések könyve 15. fejezetének elején János látott „hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja” (15:1 – új prot. ford.). Ezeknek az angyaloknak „hét aranypoharat” adtak, „telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával”. A hét csapás Isten ítéletének végleges és teljes kifejeződése a gonosz hatalmai ellen, csúcspontja pedig Jézus második eljövetele lesz. Ez a fejezet jelzi a kegyelemidő végét, ami után Isten haragjának bora elegyítetlenül töltetik ki a gonoszokra (lásd 14:10).

Az emberek mindig küzdöttek azzal, hogy megértsék, mit is takar az Isten haragja kifejezés. Mivel képtelenek tagadni azt a tanítást, hogy Isten haraggal válaszol a gonoszságra, egyesek úgy próbálják újraforgalmazni ezt, mint ami csupán természetes következmény, vagy legalábbis Isten oltalmazó kezének visszavonása. De nem vonatkoztathatunk el azoktól a nagyon világos kifejezésektől, amelyek jelzik, hogy az Ő haragja isteni tett, igazságos ítélet a gonoszra és a gonoszságok elkövetőire. Isten ítéletei nagyon valóságosak és teljesen jogosak.

Ez oknál fogva a reflektorfény pillanatnyilag azokra irányul, akik végül győzni fognak a fenevad, annak képe és bélyege fölött. Egy éneket énekelnek majd, amiben elismerik, hogy az Isten ítéleteit jelentő utolsó csapások jogosak. „Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya” (15:3). Vajon ne várjuk el a szent Istentől, hogy igazságos ítélettel válaszoljon a gonoszság szörnyű és romboló jellegére?

Tartsuk azonban szem előtt azt, hogy azt a kezet, amely a csapások kitöltését irányítja, korábban már a kereszthez szegezték azok bűneiért, akiket most ítélet és büntetés sújt. A Golgotán világossá vált, hogy az az Isten, aki tökéletesen igazságos, tökéletesen kegyelmes is. Az ítélet végrehajtásának utolsó szakaszában már senki sem fogja megkérdőjelezni Isten kegyelmét. Az ének második sora így szól: „ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid” (4. vers). Isten nevének dicsőséget szerez úgy az igazság, mint a kegyelem; igazságos tetteiben mindkettő egyértelműen megnyilvánul; és lénye mindkét szempontból szentnek bizonyul. Az Ő természetében tökéletes egységben van jelen úgy az igazság, mint a kegyelem.

Mi, akiket minden nép közül megváltott, egy szívvel imádjuk Őt!

Garth Bainbridge

336. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 9. fejezeteihez (január 2-8.).

Micsoda megdöbbentő gondolat; egy ilyen ajándékra a válaszunk, „Az áldozatom oly csekély.” („Én Uram, teremtőm” c. ének)

John T. Baldwin

Nyugalmazott teológiaprofesszor, HNA Teológiai Szeminárium,

Andrews Egyetem, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba