Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Királyok 13 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2013&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2013&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten válaszol a segítségkérésre és hű az ígéretéhez. Jéhu reformot hajtott végre, de ő maga nem újult meg, nem tért Istenhez. Sajnos fia, Joákház sem vezette jó irányba az északi királyságot. Amikor ennek meglettek a következményei, szorult helyzetbe került, az Úrhoz könyörgött, az Úr pedig meghallgatta és megszabadította őt. Csodálom Istent és bizonyos értelemben nem is értem. Hát nem látta, hogy milyen sok gonoszságot vitt véghez a múltban? El lehet azt úgy intézni, hogy könyörög egy kicsit? Hát ennyire befolyásolható Isten? És Isten még azt is tudta, hogy nem javult meg. Tudta, hogy ugyanúgy folytatja majd gonoszságát. És mindezek ellenére meghallgatja és megsegíti?
2. Isten Elizeust életében és halálában is csodatettre használja. Nem hiszünk a halál utáni öntudatos életben és ez a történet sem azt igazolja, hanem inkább azt, hogy Isten még egy esélyt ad Izraelnek, hogy rá figyeljenek. Szokatlan dolgot tesz, hogy felkapják fejüket és megdöbbenjenek: egy halott próféta csontjai halottat támasztanak fel.
3. Isten mindent Izraelért tesz. Isten nem Elizeusért adott csodatevő erőt neki, hogy ebből maga számára hasznot húzzon, hiszen halálosan megbetegedett és ebbe a betegségébe bele is halt. Isten nem tett csodát Elizeusért, hogy meggyógyuljon és feltámadjon, de csodát tett a népéért, éspedig akkor, amikor Elizeus már nem is tudhatott róla, mert már nem élt. Isten kegyelmének köszönhetően Izrael még kapott valamennyi időt, mielőtt Asszíria végleg megadta a kegyelemdöfést.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 8. fejezet
8. fejezet – A VÁROSOK (2. rész)
A városokra zúduló ítélet
Borzalmas megrázkódtatások érik majd a földet, és a hatalmas költségek árán felépített fejedelmi paloták teljes bizonyossággal romhalmazzá lesznek (3MR, 1891, 312. o.).
Amikor Isten visszavonja féken tartó kezét, a pusztító elkezdi munkáját. Akkor városainkra a legsúlyosabb szerencsétlenségek zúdulnak (3MR, 1897, 314. o.).
Az Úr mind nyomatékosabban figyelmezteti bolygónk lakóit a chicagói tűzvészen keresztül és a melbournei, a londoni és New Yorki tüzek által (Ms, 1897, 127. o.).
A vég közeledik, és minden városon teljes felfordulás uralkodik el minden tekintetben. Az összes városban zűrzavar lesz. Minden, ami megrendíthető, megrendül, és nem tudjuk, mi jöhet még. A népeket gonoszságuk és az igazság még korábban rájuk árasztott világossága szerint érik majd az ítéletek (1MR, 1902, 248. o.).
Ó, bárcsak érzékelné Isten népe azt a fenyegető pusztulást, ami a bálványimádásban már majdnem teljesen elmerülő városok ezreire vár! (Ev, 1903, 29. o.).
Közel az idő, amikor a pusztítás nagyvárosokat fog elsöpörni, és ezek mindegyikét figyelmeztetni kellene az eljövendő ítéletekre (Ev, 1910, 29. o.).
Az ún. katasztrófabiztos épületek sorsa
A legdrágább szerkezeteket láttam a tűzbiztos vagy tűzbiztosnak vélt épületekben. Mégis, ahogy Sodoma megsemmisült Isten igazságszolgáltatása lángjaiban, úgy válnak hamuvá ezek a büszke technikai eszközök is… Porba omlanak az ember nagyságának hízelgő emlékművek, mielőtt még a végső nagy pusztítás a világra szakadna (3SM, 1901, 418. o.).
Isten visszavonja Lelkét a gonosz városoktól, melyek olyanok lettek, mint az özönvíz előtti világ települései vagy akár Sodoma és Gomora… Drága kúriák, az építészet remekművei egy szempillantás alatt pusztulnak el, amikor az Úr úgy látja, hogy tulajdonosaik túllépték a megbocsátás határát. Ahogy ezek a tűzbiztosnak tartott impozáns épületek a lángok martalékaivá válnak, azt mutatják be, hogyan fog hamarosan romokban heverni a föld összes építészeti alkotása (TDG, 1902, 152. o.).
Az emberek továbbra is folytatják a drága, milliós összegeket érő létesítmények megalkotását. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy az architektúra szempontjából szépek, ugyanakkor tartósak és masszívak legyenek; az Úr azonban azt az eligazítást adta, hogy a szokatlanul ellenálló voltuk és a drága külsőségek ellenére ezek az épületek is a jeruzsálemi templom sorsában osztoznak majd (5BC, 1906, 1098. o.)
