Higgyetek az Ő prófétáinak - december 2 - PÉNTEK - 2 Királyok 10

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Királyok 10 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2010&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2010&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten előrejelzései teljesednek. Jéhú emlékezett Isten minden jövendölésére Akháb házával kapcsolatosan és igyekezett pontosan kivitelezni. A pusztítást beteljesítette, viszont a szívét nem adta át Istennek. Uralkodásával egy olyan folyamat kezdődött el, amely Izrael népének a legnagyobb romlásához és bukásához vezetett.

2.    Isten nem elégszik meg a félmegoldásokkal. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Jéhú reformot hajt végre Izraelben. A Baál minden szolgáját kiirtja és a szenthelyeket megsemmisíti. Ez egy jó kezdet lehetett volna a megújulásra, de ha ő maga nem újult meg, a reform nemcsak, hogy megrekedt, hanem még kétségbeejtőbb romlásba vezetett.

3.    Isten nem tudja elfogadni a bálványimádást. Isten szemében ez az egyik legnagyobb bűn, mert eltávolítja az embereket Tőle a tisztaság, az erény, a jóság és a siker forrásától. Eredménye pedig pusztulás és önpusztítás. Ha elolvassuk a 9-es és 10-es fejezeteket, ez teljesen világossá válik számunkra. Nagyon sokan mégsem érzékelik súlyosságát, tudva vagy tudatlanul belekeverednek a mai korban is a bálványimádás valamilyen modern formájába. Az eredmény ugyanaz, Isten pedig ugyanúgy meg akar óvni bennünket ettől, mint a hajdani Izraelt.      

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 7. fejezet

7. fejezet – A VIDÉKI ÉLET (6. rész)

Takoma Park (Washington, DC)

Az iskola és a szanatórium részére megvásárolt földterület felülmúlta minden elképzelésünket. Arra a tájra emlékeztet, amit korábban az Úr mutatott meg. Tökéletesen alkalmas a használatra. Elég hely áll rendelkezésre mind az iskola, mind a szanatórium részére anélkül, hogy bármelyik intézmény összezsúfolódna. A levegő és a víz is tiszta. A földünk közepén egy gyönyörű patak fut keresztül északról délre. Ez a csermely az aranynál vagy ezüstnél is értékesebb kincs. Az építési telkek napsütötte dombtetőkön helyezkednek el, melyek kitűnő csatornázási lehetőséget biztosítanak.

Egyik nap hosszasan bekocsikáztuk a Takoma Park különböző részeit. A vidék jelentős hányada még érintetlen erdőség. A házak nagyok, és szorosan összezsúfolódva helyezkednek el, de azért tágasak és kényelmesek. Pompás másodnövésű fenyők, tölgyek, juharfák és más gyönyörű fafélék veszik őket körül. Ezeknek a házaknak a tulajdonosai nagyrészt üzletemberek, köztük sokan állami tisztviselők Washingtonban. Nap mint nap bejárnak a városba, és esténként visszatérnek csendes otthonaikba.

Jó helyválasztás volt ez a nyomda részére is, a postahivatalhoz közel, és gyülekezeti épületnek való területet is találtak. Úgy tűnik, mintha ezt a térséget kifejezetten a mi részünkre készítették volna elő, és eddig csak arra várakozott, hogy intézményeink és dolgozóink birtokba vegyék (ST, 1904. június 15.).

Az Úr egyértelműen tárta fel előttem az ügyet. Az eddig Battle Creekben végzett kiadói munka most Washington mellett folytatódhat. Ha majd Isten arra szólít fel minket, hogy menjünk el a város közeléből, akkor tovább kell költöznünk (RH, 1903. augusztus 11.).

Madison (Tennessee állam)

Meglepődtem, miközben a délen tervezett munkákról beszélnek, hogy új iskola alapításáról is szólnak, melyet valahol Nashvilletől igen messze akarnának létrehozni. A nekem adott világosság alapján tudtam, hogy nem lenne helyes ezt tenniük, és ezt meg is mondtam nekik. Ezeknek a testvéreknek (Ed Southerland és Percy Tilson Magan) – a Berrien Springsben szerzett tapasztalataikra építve – Nashvillehez közelebb kell dolgozniuk, mert itt még nem végeztük el a szükséges munkákat. Ezen kívül nagy áldás lesz az iskola dolgozóinak, ha elég közel lesznek ahhoz, hogy tanácskozhassanak az ottani munkásokkal.

Amikor a testvérek helyet kerestek az iskolának, találtak egy négyszáz angol holdnyi eladó telket Nashvilletől kilenc mérföldre. (400 angol hold: kb. 280 katasztrális hold / 1,6 km2; 9 mérföld: 14,5 km) A farm mérete, fekvése, távolsága a várostól és az a szerény összeg, amennyiért meg lehetett vásárolni, mind azt igazolták, hogy az iskola számára ez a megfelelő hely. Azt tanácsoltuk, hogy ezt a telket vegyék meg. Tudtam, hogy végül majd az egész földterületre is szükség lesz (RH, 1904. augusztus 18.).

Mountain View (California állam)

Arra nézve is kaptam eligazítást, hogy nyomdánkat, a Pacific Presst is el kell költöztetni Oaklandből. Ahogy múltak az évek, a város megnőtt, és most már arra van szükség, hogy vidéki környezetbe telepítsék át a nyomdát, ahol telkeket vehetnek az alkalmazottak otthonai számára. Nem szabad arra kényszeríteni azokat, akik összeköttetésben állnak kiadóhivatalunkkal, hogy zsúfolt városokban éljenek. Kínáljuk fel a lehetőséget, hogy anélkül juthassanak házakhoz és lakhassanak azokban, hogy magas lakbért kérnének el tőlük (FE, 1904, 492. o.).

Mountain View oly város, amelynek számos előnye van. Gyönyörű kertek övezik. Klímája enyhe, sokféle gyümölcs és zöldség termesztésére alkalmas. A városka nem nagy, de bevezették már az elektromos áramot, van postája és több olyan előnye, amelyekkel általában csak a nagyvárosok rendelkeznek (Letter, 1904, 141.).

Többen is szerették volna tudni, hogy miért kellene kiadóhivatalunknak Oaklandből Mountain Viewba költözni. Isten többször is felszólította népét, hogy hagyják el a nagyvárosokat. Az intézményeinkhez tartozó fiatalokat nem szabad kitenni a kísértéseknek és a romlottságnak. Mountain View kedvező helynek bizonyult a nyomdahivatal számára is (CL, 1905, 29. o.).