Higgyetek az Ő prófétáinak - június 4 - SZOMBAT - 2 Királyok 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 28. fejezet 327. nap

A hosszú idő alatt, amelyet Mózes az Istennel való közösségben töltött, arca visszatükrözte az isteni jelenlét dicsőségét. Amikor lejött a hegyről, maga sem tudott arról, hogy arca kápráztató fénytől sugárzik. Ilyen mennyei fény világította meg István arcát is, amikor bírái elé vitték: "És szemeiket reá vetvén a tanácsban ülők mindnyájan, olyannak láták az ő orcáját, mint egy angyalnak orcáját" (ApCsel 6:15). Áron éppen úgy, mint az emberek, visszahúzódott Mózestől. Amikor meglátták, hogy Mózes "[...] orcájának bőre sugárzik: féltek közelíteni hozzá" (2Móz 34:30). Mózes, amikor észrevette zavarodottságukat és félelmüket, nem tudta ennek okát és sürgette őket, hogy menjenek közelebb hozzá. Biztosította őket Isten megbékéléséről és irántuk való megújított kegyelméről, valamint jóindulatáról. Hangjából semmi mást nem éreztek kicsendülni, csak szeretetet és esedezést. Végül is egyikük Mózes közelébe merészkedett. Túlságosan erőt vett azonban rajta a félelem ahhoz, hogy meg merjen szólalni, ezért teljesen csendben csak nézett Mózes orcájára és azután az ég felé tekintett. A nagy vezér azonnal megértette, mit jelent ez. Tudatos vétkükben, és azzal az érzéssel szívükben, hogy még mindig Isten nemtetszése alatt állnak, nem tudták elviselni a mennyei világosság fényét, amely, ha engedelmesek lettek volna Istennek, akkor örömmel töltötte volna el őket. Az a lélek, amely szabad a bűntől, nem kíván elrejtőzködni a mennyei fény elől.

Mózesnek sok közölnivalója volt számukra. Megszánta őket azért, mert féltek tőle arcának sugárzása miatt, és leplet tett arcára. Később mindig ezt cselekedte, valahányszor visszatért a táborba az Istennel való közösségben eltöltött idő után.

Isten a mennyei fénynek ezzel a ragyogó sugárzásával tulajdonképpen törvénye szent és magasztos jellegével és a Krisztus útján kijelentett evangélium dicsőségével akart hatást gyakorolni Izraelre. Mialatt Mózes fenn volt a hegyen, Isten nemcsak a törvény tábláit mutatta meg neki, hanem feltárta előtte a megváltás tervét is. Mózes meglátta, hogy Krisztus áldozatát előre ábrázolták a zsidó korszak összes jelképei. A mennyei fény, amely a Golgotáról sugárzik, képezi Isten törvényének dicsőségét, mint azt a fényt is, amely most Mózes arcáról ragyogott. A mennyei fény e szövetség dicsőségét jelképezte, amelynek látható közvetítője Mózes volt, mint előképe az igazi közbenjárónak.

A Mózes arcáról visszatükröződő dicsőség szemlélteti azokat az áldásokat, amelyeket mindazok kapnak, akik megtartják Isten parancsolatait a Jézus Krisztus közbenjárása által. Ez azt a tényt bizonyítja, hogy minél szorosabb közösségbe kerülünk Istennel, minél világosabb ismereteink vannak Isten követelményeiről; annál teljesebben fogunk majd hasonlítani isteni képmásunkhoz és annál készségesebben válunk az isteni természet részeseivé.

Mózes Krisztus előképe volt. Miként Mózes, Izrael közbenjárója lepellel fedte el arcát, mivel a nép nem tudta elviselni dicsősége látványát; éppen így Krisztus is, az isteni Közbenjáró elfedte istenségét az emberi testben, amikor eljött erre a földre. Ha Krisztus a menny ragyogásával felruházottan jött volna el, akkor nem tudta volna megközelíteni az embereket bűnös állapotukban. A bűnös emberek nem tudták volna elviselni jelenléte dicsőségét. Ezért Krisztus megalázta magát és a "[...] bűn testének hasonlatosságában" (Róm 8:3) jelent meg a földön, hogy így megközelíthesse az elesett emberi nemzetséget és felemelhesse azt.

Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok 16

Hogyan oldjuk meg a problémákat? Saját eszközeinkkel, vagy mások segítségére támaszkodva, esetleg Isten segítségét kérve? Akház nyilvánvalóan nem kérte Isten segítségét, amikor szembekerült a szíriai király és Izrael inváziójával, hiszen az Ő támogatása Asszíria királyától érkezett. Mi volt az ár, amit meg kellett fizetnie? „És fogta Áház az Úr házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékul Asszíria királyának” (8. vers – új prot. ford.). Az ezüst és arany nem az övé, hanem Istené volt, Akház pedig nem félt használni azokat. Vajon nem érzett félelmet az Isten iránt? 

Akház elidegenedését Istentől tovább szemlélteti az az eset, amikor oltárt épített, éppen olyat, amilyet Tiglat-Piléser, az asszír király használt. Miért épített egy ilyen oltárt, ha már volt egy oltár az Isten templomában? Valószínűleg ugyanolyan győzelmet akart aratni, mint az asszír király, de egy hamis oltár építése biztosan nem hozott neki győzelmet.

Istentől való elidegenedésünk gyakran kis lépésekkel indul, és a sátán a megtévesztés mestere, aki rávesz minket arra, hogy távolodjunk el Istentől. Már egy-két kis lépés itt meg ott, végül teljes elidegenedéshez vezet Istentől. Az egyetlen módja, hogy szilárdan megállhassunk, ha Isten védelme alatt maradunk, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolunk Vele.

Daniel Jiao

44. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 28. fejezetéhez (máj. 29-jún 4.).

Áron példája, amikor Mózes felment a hegyre, arra késztet, hogy a saját választásaim fölött tűnődjek el. Amikor nyomással szembesülök, a tömeggel tartok, vagy kitartok az elveim mellett? Az a vágyam, hogy olyan ember legyek, aki arra ösztönzi a körülötte lévőket, hogy azt tegyék, ami a helyes, az Istennek tetsző dolgot. Hihetetlenül fontos, hogy a vezetők számonkérhetők legyenek.

Beleborzongok, amikor olyanokról hallok, akik nyilvános bűnbe esnek, főképp, ha egyházi vezetőkről van szó. Ez Krisztus testére, az egész egyházra kihatással lesz: „Isten szemében nincs szörnyűbb gonoszság, mint mások bűnre való ösztönzése.” (PP 323)

Hála Istennek az Ő kegyelméért! Isten kegyelme lélegzetelállító, ahogy Áronnal bánt. Áron nem vállalt felelősséget Izrael bűnéért. „Az emberek – ők tették. Bedobtam az arany fülbevalókat a tűzbe, és hoppá, már el is tűntek! És lett belőlük aranyborjú!” Mégis, amikor Áron bűnbánatot tartott, Isten visszaállította őt a főpapi tisztségbe. Ez lenyűgöző! Csak azok lesznek megbüntetve, akik megmaradnak a lázadásban,. Isten irgalmassága elképesztő.

Őrizzük meg szívünkben mára ezt a régi dicsőítést: „Merj Dániel lenni, merj a tömegből kitűnni. Merj biztos céllal bírni, merd ezt másokkal tudatni!”

Jan White

Associate Pastor

Simi Valley Seventh-day Adventist Church, California

Fordította: Gősi Csaba