Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 5. fejezet 1291. nap
Miután a Szentlélek meggyőzte az embert bűneiről, az
életszentség és igazság színvonalát feltárta előtte, elvonja szeretetét e világ
dolgaitól és betölti lelkét a szentség utáni vággyal. "Az elvezérel majd
titeket minden igazságra" (János 16, 13.) jelentette ki az Üdvözítő. Ha az
emberek készek arra, hogy a Lélek munkálkodjék bennük, akkor egész lényük
megszentelődését véghezviszi. A Szentlélek az isteni jellemvonásokat vési be a
lélekbe. Hatalma által oly világossá teszi az élet útját, hogy senki sem
tévedhet el.
Isten a Szentlélek segítségével már ősidőktől kezdve
tevékenykedett emberi eszközei által, hogy szándékát megvalósítsa a bukott
emberiséggel. Ez megnyilvánult a pátriárkák életében. Mózes napjaiban
gyülekezetének is "jó lelkét adta, hogy őket oktatná." (Neh. 9, 20.)
Az apostoli korszakban is hatalmasan működött Isten a Szentlélek erejével
gyülekezetéért. Ugyanaz az erő adott hitet és bátorságot Kálebnek és Józsuénak,
mely az ősatyákat megerősítette; és ez tette eredményessé az apostoli
gyülekezet munkáját. Támasza volt minden időben Isten hűséges gyermekeinek. A
Szentlélek ereje által készítettek utat a valdensek, a sötét korszakok alatt, a
reformáció számára. Ugyanez az Erő koronázta eredménnyel azon nemes férfiak és
nők fáradozásait, akik a mai misszióállomások felállításának útját egyengették
és tették lehetővé a Biblia lefordítását valamennyi nemzet nyelvére és
tájszólásaira.
Isten még ma is egyházát használja fel szándékának
kinyilatkoztatására e földön. A kereszt hírnökei ma városról városra, országról
országra járnak és előkészítik Krisztus újra jövetelének útját. Hirdetik, hogy
Isten törvénye: az élet zsinórmértéke. A Mindenható Lelke készteti az emberi
szíveket, és mindazok, akik befolyásának engednek, Isten igazsága tanúivá
lesznek. Megszentelt életű férfiak és nők sok helyütt közlik az emberekkel azt
a világosságot, amit Krisztus által nyertek. És miközben szétárasztják a
fénysugarakat, mint tették azok, akik pünkösd napján részesültek a Lélek
keresztségében: állandóan többet és többet nyernek a Lélek erejéből.
Ily módon világítja be Isten dicsősége a földet.
Mai Bibliai szakasz: 3
Mózes 14
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Egy egyén csak akkor tud részt venni egy
rituális megtisztulásban, ha a fizikai tisztátalansága már megszűnt. A
tisztulási ceremónia nem gyógyít meg (kivéve Naámán csodálatos esetét 2Kir
5-ben), hanem rámutat a halhatatlan élet nagyobb gyógyulására, amikor az
embereknek újra teljes bejárásuk lesz Isten szent jelenlétébe. A bőrbetegségek
utáni tisztulás hangsúlyozza a helyzet komolyságát azzal a többlépcsős és
hosszadalmas folyamattal, amelyben az ember visszatér a megszokott életbe, a
családjához és a közösségbe. Az ember mindegyik lépcső után „tiszta” volt, ami
azt jelentette, hogy a folyamatban az adott szinthez képest megfelelően tiszta.
Az első lépésnél egy élő madarat belemártottak egy halott madár vérébe, amit
aztán szabadon engedtek, ami azt jelképezi, hogy az élő madár elviszi a
tisztátalanságot (hasonlítsd össze a két bak esetével 3Móz 16-ban). A nyolcadik
napi ceremónia magába foglalta a „bűnért való áldozat” vérének, valamint egy
kevés olajnak a rákenését a jobb fülre, hüvelykujjra és nagy lábujjra,
megtisztítva a teljes személyt az Istennel való megújított életre (lásd 3Móz
8:23-24).
A mi szívünk megtisztítása, ami alkalmassá
tesz bennünket arra, hogy meglássuk az Istent (Mt 5:8) szintén egy folyamat, és
Krisztus „bűnért való áldozatára” van szükség hozzá (Ésa 53:10-ban ugyanaz a
héber szó szerepel). Isten megengedi, hogy megtapasztaljuk a különböző
lépcsőfokokat ebben a folyamatban azért, hogy meglássuk az Ő munkájának
hatalmas voltát, amint megtisztít bennünket az Ő vérével és vízzel (Jn 19:34;
1Jn 5:8; és „izsóppal” - Zsolt 51:9; 3Móz 14:4-7) a bűn halálos leprájától.
Roy Gane
181. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 5. fejezetéhez (január 20-26.).
Olyan békére vágyom,
ami nem e világból való. Minduntalan küzdünk és elégedetlenkedünk. Az emberek
hatalom, tekintély és pénz megszerzésére törekszenek. Küzdünk és
elégedetlenkedünk otthon, a munkahelyünkön, nemzeti szinten és világ szinten,
sőt, még az egyházban is, helyi és világszinten egyaránt.
A világ sosem ismeri
meg a békét. A Szentlélek az egyetlen, aki feltölthet minket azzal a békével,
amire vágyunk, mégis sokan eltolják Őt maguktól, amennyire csak tudják.
Jézus azonban ezt a
békét ígérte nekünk. Szándékában állt, hogy pontosan azt nyújtsa számunkra,
amire szükségünk van, hogy keresztülvezessen minket a sötét és csúnya időkön.
Amikor az életének legnagyobb próbája előtt állt, a tanítványaira gondolt, rád
és rám, és megígérte a Vigasztalót.
A Menny valamennyi
hatalmával rendelkezünk, ha megvan a hitünk, amit Ő ültet belénk, hogy az Ő
dicsőségére és hatalmára használjuk. Amikor a legnagyobb próbáinkon és
csalódásainkon megyünk keresztül, amikor mások bántanak, amikor hibát követünk
el, amikor a legnagyobb a fájdalmunk és nem tudjuk, a jövő hova tart, akkor a
Szent Lélek ott van számunkra, hogy békét hozzon és megvigasztalja szívünket.
Ott van, hogy emlékeztessen, hogy Isten nem felejtett el minket. Ha naponta
átadjuk az irányítást, Isten vezet és kalauzol minket és elkísér minket egészen
a végig.
Jennifer Howland
Anderson Hetednapi
Adventista Gyülekezet
Anderson, Dél-Karolina,
USA
Fordította: Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés