Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A Gondolatok a hegyibeszédről 1. fejezet 1815. nap
1.
fejezet (6. rész) – A hegy lejtőjén
A tanítványok azzal az előérzettel, hogy valami rendkívülit
fognak hallani, szorosan Jézus mellé gyülekeztek. A hajnali eseményekből azt a
következtetést szűrték le, hogy valamiféle bejelentést várhatnak azzal az
országgal kapcsolatban, melyet - hőn remélték - Jézus hamarosan megalapít. A
sokaságot is a várakozás légköre töltötte be. Feszülten figyelő arcok
tanúskodtak a mély érdeklődésről.
Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek
2
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Amikor Salamon trónra
került, Isten megjelent neki egy éjszakai álomban és megkérdezte, hogy mit
adhatna neki. Salamont alázatra késztette az a feladat, hogy Isten választott
népét ítélje, ezért így válaszolt: „Adj
azért nekem bölcsességet és tudományt, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit
intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?” (2Krón 1:10 - új
prot. ford.).
Első pillantásra úgy
tűnik, hogy Isten ezt a kérését azonnal megadta neki vagyonnal, gazdagsággal és
tisztességgel együtt (lásd: 2Krón 1:12). A Biblia azonban nem részletezi, hogy
Salamonnak mennyit kellett együttmunkálkodni Istennel, míg kérése teljesült. A
mai szakaszból az derül ki, hogy nem jött olyan könnyen, mivel Salamon tanácsa
szerint a bölcsességért kiáltani kell, és az értelmet hangosan kell kérni...
úgy kell keresni, mint az ezüstöt és úgy kell kutatni, mint az elrejtett
kincset (3-5. vers). Csak ezek után érti meg az ember az Úr félelmét és Isten
ismeretét. Isten adja a bölcsességet, és az a bölcs, aki ismeri Őt.
A Bölcsesség (az Úr)
adja a jó és a rossz közötti különbségtétel képességét, és Ő véd meg bennünket
a gonosz embertől, a paráznától és a nem hozzánk való házastárstól.
Kiáltsunk fel ma
szívünk mélyéről azért az értelemért és bölcsességért, amelyet egyedül Isten
adhat!
Jackie Ordelheide Smith
256. heti olvasmány GONDOLATOK A HEGYIBESZÉDRŐL
1. fejezetéhez (június 28 – július 4.).
Mindazon dolgok közül, amiket Jézus érted akar
megtenni, melyik az, amire a legjobban vágysz? Mely szavakat szeretnéd
legjobban hallani az ajkáról?
Amikor az emberek összegyűltek, hogy
meghallgassák Jézust, ahogyan prédikál a hegyen, mindannyian azt várták tőle,
hogy a mulandó királyságról, a nemzeti ellenségek feletti győzelemről és a
földi gazdagság reményéről szóljon. Miért? Azért, mert az emberek szíve e
világgal és a dolgaival van elfoglalva, és arra vágyik, hogy azokról a
dolgokról halljon, amelyek a földi gazdagság és jólét ígéretét hordozzák.
Jézus azonban még annál is nagyobb és jobb
dolgokat tartogat számunkra, mint amikre a szívünk vágyik. Jézus azt akarja,
hogy az örökkévaló királysága tagjai legyünk, legyőzzük a bűn rabságát és
megtapasztaljuk a krisztusi jellem örömét. Ezek örökkétartó áldások. Azáltal, hogy
az emberek figyelmét a mulandóról az örökkévalókra irányította, Jézus a hegy
lábánál a hallgatói számára valami olyat nyújtott, ami sokkal több volt, mint
amit vártak.
A te figyelmed ma e világ mulandó gyönyöreire
irányul, vagy Isten királyságának örökkétartó örömeire összpontosítasz? A
mulandó vagy az örökkévaló dolgok teszik ki az értékes időd, az erőfeszítéseid,
az anyagi forrásaid és a gondolataid nagy részét?
Ma a népszerű tanítók és vezetők, akik
elutasították Isten kegyelmét, még mindig megpróbálják elterelni a figyelmünket
az örökkévaló dolgokról, és helyette arra biztatnak, hogy e bűntől terhelt
világ gyönyöreiben reménykedjünk és bízzunk.
Fektess be az örökkévalóságba. Győzd le a bűnt.
Tökéletesítsd a keresztény jellemet Isten kegyelme által. Vegyél rá másokat is,
hogy ugyanezt tegyék. Ezek jelentik a legnagyobb áldásokat.
Armin Kritzinger
Biblia-oktató és misszionárius, Bangkok,
Thaiföld.
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés