Higgyetek az Ő prófétáinak - december 25 - SZOMBAT - Jelenések 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2347. nap

7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (6. rész)

Szentséggel büszkélkedők

Senki nem szent igazából, aki szentséggel büszkélkedik. Akikről az a bejegyzés található a mennyei könyvekben, hogy ők szentek, nincsenek tudatában ennek a ténynek és ők az utolsók, akik tulajdon jóságukkal hencegnek. Egyetlen próféta vagy apostol sem állította magáról soha, hogy szent lenne. Még Dániel, Pál vagy János sem. Az igazak soha nem állnak ilyen jogigénnyel elő.

Minél jobban hasonlít valaki Krisztusra, annál inkább szomorkodik azon, hogy mennyire nincs meg a hasonlóság. A lelkiismeretük ugyanis érzékeny, és a bűnöket jobban számon tartják, mint Isten. Magasztos képük van Istenről és az üdvösség nagyszerű tervéről, szívük pedig, megalázkodva méltatlanságuk tudatán, megelevenedik attól a dicső ígérettől, hogy a királyi család soraiba számíttatnak, mint az Örökkévaló Király fiai és leányai.

Az Isten törvényének kedvelői nem léphetnek istentiszteleti és lelki közösségre a törvény eltökélt megszegőivel, akik keserűséggel és rosszindulattal telnek meg, valahányszor a Biblia világosan kinyilatkoztatott igazságait eléjük tárják. Rendelkezésünkre áll egy jelzőkészülék, amely különbséget tesz az igaz és a hamis között. „A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak, ez azért van, mert nincs bennük világosság.” – Uo. 1885. febr. 26. {TR 63.1}  

Kinek a szavára adhatok?

Krisztusban kell horgonyt vetnünk, a hitben kell meggyökereznünk és alapot vennünk. Sátánnak ügynökei vannak, akiken keresztül munkálkodik. Kiválasztja azokat, akik nem ittak az élő forrásból, akik lelkükben valami különös és új után szomjaznak, s akik készen állnak arra, hogy bármely útjukba kerülő kút vizéből igyanak. Hangokat hallanak innen és onnan is: „Íme, itt van a Krisztus.” Vagy: „íme amott”. Nem kell hinnünk nekik. Mi tévedhetetlen bizonyítékokkal rendelkezünk arra nézve, hogy melyik a Jó Pásztor hangja, aki felszólít bennünket, hogy kövessük Őt. Így szól: „Megtartottam az én Atyámnak parancsolatait.” Az Isten törvénye iránti alázatos engedelmesség ösvényén vezeti a nyáját, és soha nem bátorítja őket a törvény áthágására.

„Az idegennek hangja” az a hang, amely nem tiszteli, és meg sem tartja Isten szent, igaz és jó törvényét. Sokan tesznek nagyralátó állításokat a szentségre vonatkozóan, és dicsekednek az általuk véghezvitt csodákkal, betegeket gyógyítva, miközben semmibe sem veszik az igazságnak ezt a nagyszerű iránytűjét. De kinek az ereje által mennek végbe ezek a gyógyulások? Észrevette valaki is, hogyan szegik meg a törvényt? S vajon ők azon az elvi alapon állnak, hogy készek alázatos és engedelmes gyermekek módjára Isten valamennyi kívánalmához szabni önmagukat?...

Senkinek nem kell a hitetés csapdájába esnie. Isten törvénye ugyanolyan szent, mint az Ő királyiszéke, az előtt pedig minden embernek, aki e világra jön, meg kell ítéltetnie. Nincsen egyéb mérték, amely a jellemet valódi próba alá helyezhetné: „A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak, ez azért van, mert nincs bennük világosság.” A kérdés az, hogy Isten Igéje alapján dől el kinek-kinek a pere, vagy az emberek állításainak kell hitelt adnunk? Krisztus ezt mondja: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” – Szemelvények…, II, p. 50.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/

 

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%203&version=NT-HU

A hét gyülekezethez intézett levelekben Jézus felvázolja a keresztény történelmet és a mi történetünket. Mindegyik levélben egy kicsit mélyebbre ás, és segít világosabban megláttatni velünk – önmagunkat. Az efézusi hamis apostoloktól kezdve a sátán zsinagógájáig Szmirnában, majd a pergámumi nikolaitákon át magáig Jézabelig Thiatirában (Jel 2:2, 9, 15, 20) a problémák egyre súlyosabbak voltak. A hanyatlás képe ez, ami a hét levél közül az utolsóban, a leghosszabb üzenetben éri el tetőpontját, ami egy csábító asszony hatalma alatt ábrázolja az egyházat, aki bálványimádásba és lelki paráznaságba vezeti az egyházat. Az asszony később később úgy jelenik meg a könyvben, mint „a nagy Babilon, a paráznáknak… anyja” (Jel 17:5). 

Szerencsére, mire a 3. fejezethez érünk, a kép némileg felderül. Jézus jelzi, hogy Sárdisban vannak néhányan, „akik nem fertőztették meg a ruháikat” (4. vers). A filadelfiai gyülekezetről azt mondja: „megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet”, „megtartottad az én béketűrésre [intő] beszédemet” (8, 10. vers). Ezért olyan sokkoló az a tény, hogy a hetedik és egyben utolsó gyülekezet, a laodiceai gyülekezet nem rendelkezik semmilyen elismerésre méltó tulajdonsággal. Ez az egyetlen gyülekezet, amiben Jézus nem talál semmilyen dicséretre méltót.

Ám Laodiceát sem hagyja remény nélkül. Jézus nem adja fel, mert szereti egyházát. Különleges figyelmének tárgya vagyunk. Meghalt értünk és értünk él. Eljön újra, hogy elvigyen arra a helyre, amit készített nekünk. „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg” (19. vers). Nem térhetünk meg mások helyett. ez egyénre szabott üzenet. Jézus megáll az ajtó előtt és kopogtat. Várakozik. Vágyik arra, hogy együtt lehessen velünk, és együtt fogyasszuk el a Bárány menyegzőjének vacsoráját (Jel 3:20; 19:7-8). Mennyire vagyunk készen arra, hogy most időt töltsünk Jézussal? Mennyire vagyunk készen arra, hogy megtérjünk ridegségünkből, mezítelenségünkből és feöltözzünk az Ő igazságának és szeretetének ruhájába? A világ, akár tudja akár nem, arra vár, hogy hallja, miként válaszolunk erre a kérdésre.

Dr. Clinton Wahlen

334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).

„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.

Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.

Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.

Karen D. Lifshay

Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 24 - PÉNTEK - Jelenések 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2347. nap

7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (6. rész)

Irracionális viselkedés

A megszentelődés nem örömteli érzelmi szárnyalás, nem egy pillanat műve, hanem egy egész élet munkája. Ha valaki azt állítja, hogy az Úr igazzá és szentté tette őt, az áldásra vonatkozó állítás bizonyítéka a szelídségben, a béketűrésben, a hosszútűrésben, az igazsághoz való hűségben és a szeretetben válik nyilvánvalóvá

Ha az úgynevezett áldás, amit azok fogadtak be, akik állítják, hogy meg vannak szentelve, arra készteti őket, hogy valami különleges érzésre bízzák magukat, továbbá kijelentik, hogy nincs szükség a Szentírás kutatására Isten kijelentett akaratának megismerése céljából, akkor az a feltételezett áldás hamis, hiszen annak birtokosát arra készteti, hogy fontosságot tulajdonítson megszenteletlen érzelmeinek és képzelgéseinek, ugyanakkor zárja be a füleit Istennek Igéjében kijelentett szava előtt…

A vallási dolgokban tanúsított ideges izgatottság nem annak bizonyítéka, hogy Isten Lelke munkálkodik a szívben. Olvasunk olyanról, hogy amikor Sátán munkálkodik az emberek elméjében és testében, annak jele őrjöngéssel kísért vonaglás, sikoltozás és visítozás. Arra azonban nincs példa Isten Igéjében, hogy ilyen megnyilvánulások tapasztalhatók azoknál, akikre Isten kiárasztja az Ő Lelkét. Egyértelmű, hogy a zabolátlan képzelgések, a vad őrjöngések és a testek vonaglása az ellenség tevékenysége.

Sokan mégis úgy vélik, hogy az elmének az a zűrzavaros állapota, amit Sátán ereje fokoz fel, a tanúsága annak, hogy Isten váltotta ki az illetlen viselkedést, pedig szegények csak megtévesztett lelkek. A Biblia szellemét és alaphangját tekintve is mindenestől kárhoztatja a józanság és értelem nélkül cselekvő embereket. Amikor Isten Lelke munkálkodik a szívben, az Isten hívő és engedelmes gyermekei megértik, hogy érzékeny lelkületű férfiak és nők cselekedeteiben kell tükröződnie annak, hogy a vallást ezek józan ítélőképességére bízhatja. – Signs of the Times, 1895. febr. 28

Vélekedések

Krisztus ezt mondta: „Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők”. (Máté 7:21-23.)

Vallhatják ugyan, hogy ők Krisztus követői, de szem elől tévesztették Vezetőjüket. Meglehet, azt mondják: „Uram, Uram!”; rámutathatnak a betegekre, akik rajtuk keresztül gyógyultak meg, és más csodákra is és állíthatják, hogy nekik több van a Lélekből és Isten erejéből, mint amennyit azok tudnak felmutatni, akik megtartják az Ő törvényét. Munkálkodásuk azonban az igazság ellenségének hatalma alatt áll, aki azon fáradozik, hogy elhitessen lelkeket, s akikre nézve azt tűzte ki magának, hogy el fogja tántorítani őket az engedelmességtől, az igazságtól és a kötelességtől.

A közeljövőben ennél is erőteljesebben nyilatkozik majd meg ez a csodatevő hatalom. Ugyanis meg van írva róla: „És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára”.

Meg vagyunk lepődve azon, hogy milyen sokan készséggel elfogadják ezeket a nagyralátó állításokat, mint Isten Lelkének igazi munkálkodását. Csakhogy mindazok hitetés áldozatává lesznek, akik pusztán a csodákra tekintenek és hagyják, hogy az ösztönök és a benyomások irányítsák őket.…

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/

 

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%202&version=NT-HU

Ahogy a Jézus Krisztusról szóló látomásában (Jelenések 1) igen szimbolikus, apokaliptikus hasonlatokkal ábrázolja Őt, ugyanúgy a 2. és 3. fejezet minden levelét is néhány jelképpel kezdi János, majd Krisztus egyházát is szimbolikus kifejezésekkel igyekszik szemléltetni. Ez az egyik kulcsa annak, hogy Ázsia hét gyülekezete az egyházat ábrázolja a történelem során. Egy másik kulcs az, hogy ezek nem hétköznapi levelek. Annyira fontosak, hogy magától Jézustól származnak!

Legtöbbjükben (bár nem mindegyikben) Jézus talál valami elismerésre méltót, és ezzel kezdi az üzenetet. Azonban – akár egy lelkiismeretes orvos – diagnosztizálja a különböző korszakok egyházának betegségeit, és receptet is ad nekik a gyógymódra, amit ha elfogadnak, akkor a gyülekezeti tagok mindegyike nemcsak, hogy felgyógyul, de győztes is lesz a bűn és a halál felett.

A Jelenések 2. fejezetében ábrázolt egyház támadás alatt lévő közösség: belülről és kívülről egyaránt ostrom alatt van. A kép pedig egyre rosszabb, mielőtt a pozitív végkifejlet felé haladna. Az efézusi gyülekezet az apostoli kort ábrázolja, amely egy hűséges és tevékeny egyház. Gyökerestől irtja a hitehagyást, és nem lankad a jócselekedetekben. Az evangélium hirdetése szempontjából olyan eredményes volt a korai egyház, hogy Pál elmondhatta: „hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt” (Kol 1:23). Ám végül elvesztették első szeretetüket (Jel 2:4). „Idővel enyhült a hívők buzgalma és az egymás iránti szeretet egyre csökkent” (Az apostolok története, Budapest, 2001, Advent Kiadó. 381. oldal).

Még a legjobb időszakokban is előfordul, hogy olyannyira lefoglal bennünket az Úr munkája, hogy szem elől tévesztjük a munka Urát. Elfelejtjük, hogy a siker – ahogy Isten méri azt – csakis úgy lehetséges, hogy Jézusra tekintünk. Minden nap szükségünk van egy friss látásra a mi Urunkról, naponta szükség van arra, hogy iránta való szeretetünk friss és új legyen, szükségünk van a bizonyosságra, hogy az Ő erejével és jelenlétének tudatában kezdjük a napot. Akkor tudatosan fogunk arra gondolni, hogy a munkánk valójában az Ő munkája, és életünk az Ő szeretetével és kegyelmével fogja megérinteni a körülöttünk élőket!  

Dr. Clinton Wahlen

334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).

„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.

Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.

Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.

Karen D. Lifshay

Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 23 - CSÜTÖRTÖK - Jelenések 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2346. nap

7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (5. rész)

Rend — és a vele szemben megnyilvánuló benyomások és érzések

Azoknak a nyugtalan lelkek a száma nem is csekély, akik nem vetik magukat alá a fegyelemnek, a szervezettségnek és a rendnek. Úgy gondolják, hogy a szabadságukban rövidítenék meg őket, ha félre kellene tenniük a saját véleményüket és meg kellene hajolniuk a tapasztaltabbak véleménye előtt. Isten műve csak akkor fog fejlődni, ha meglesz a rend iránti hajlandóság és száműzik összejöveteleikről a fanatizmus nemtörődöm és féktelen szellemét.

Nem a benyomások és az érzések a határozott bizonyítékai annak, hogy egy embert az Úr vezet. Amikor nem is gyanítjuk, Sátán érzéseket és benyomásokat ad. Ezek nem biztos, hogy jó tanácsadók. Mindnyájunknak alaposan tisztában kell lennünk hitünk bizonyítékaival és legyen a legfőbb tanulmányunk tárgya, hogyan ékesíthetjük hitvallásunkat és teremhetünk gyümölcsöt Isten dicsőségére. – Bizonyságtételek, I, p. 413.

Sátán rabszolgái

Sátán mindenütt igyekszik elcsábítani az ifjakat arra az ösvényre, amelyen haladva elvesznek; ha pedig már látja, hogy azon az úton járnak, sietteti őket a lefelé tartó menetben, egyik kicsapongásból a másikba vezetve őket, míg áldozatai el nem veszítik lelkiismereti fogékonyságukat, és többé nem tartják szem előtt az Istennek félelmét. Mind kevésbé tartóztatják meg magukat. Rászoknak a borra és az alkoholos italokra, a dohányra és az ópiumra, majd lépcsőfokról lépcsőfokra haladnak a lealjasodás útján. Az étvágyuk rabszolgái. Mindinkább megvetik az egykor tiszteletben tartott tanácsot. Fölényes magatartást vesznek fel, kérkednek a szabadsággal, holott az önzés, a romlott étvágy és a szabadosság rabszolgái. – Bizonyságtételek, p. 274.

A drogok „ihletése”

[A Battle Creek-i gyógyintézet egyik betege] már egy ideje úgy vélte, hogy új világosságban részesült. Nagyon beteg volt és feltehetően nemsokára a halál várt rá. Azok, akiknek előállt a nézeteivel, csupa fül voltak, úgy hallgatták őt, és egyesek véleménye szerint ihletés alatt állt… Érvelése sokak számára hézagmentesnek tűnt. Arról beszéltek, milyen hatalommal teljesek voltak az intelmei a betegszobájában. Rendkívül csodálatos látásai voltak. De mi volt ennek az ihletésnek a forrása? — A fájdalmai enyhítésére adott morfium. – Szemelvények…, II, p. 113.

Panteizmus, spiritizmus és szabad szerelem

Az az elmélet, miszerint Isten az egész természetet átható lényeg, Sátán egyik legkifinomultabb csalása. Hamis színben tünteti fel Istent, és gyalázattal illeti hatalmas és felséges voltát. Isten Igéje nem támasztja alá a panteista elméleteket… Jóleső érzést kelt az érzéki szívben és zöld utat ad a szabadosságnak. – Bizonyságtételek, VIII, p. 291.

Azt az elméletet, miszerint Isten az egész természetet átható lényeg, sokan fogadják be a Szentírás hitvallói közül. De bármilyen szép ruhába is öltöztetik, ez az elmélet egy rendkívül veszedelmes csalás. Hamisan tünteti fel Istent, és fennséges, hatalmas lényét gyalázattal illeti. Nem pusztán az ember félrevezetésére hajlamosít, hanem a lealjasítására is. A sötétség az alapeleme, az érzékiség a munkaterülete… Ezek az elméletek, ha végigkövetjük az általuk kínált logikát, elsöpörhetik az egész keresztény üdvrendet. Elvetik az engesztelés szükségességét, mivel az embert önmaga üdvözítőjévé teszik. – A nagy orvos lábnyomában, pp. 428-429.

Megláthattam, hogy ezek az Istenről való tetszetős nézetek hitehagyásba, spiritizmusba és a szabad szerelembe torkollnak. Ezekben a tanításokban a szabad szerelem felé mutató tendencia annyira leplezett volt, hogy elsőre nehéz volt nyilvánvalóvá tenni annak valódi jellegét. Míg az Úr elém nem tárta, nem tudtam, minek nevezzem, de aztán azt az utasítást kaptam, hogy nevezzem szentségtelen lelki szerelemnek. – Bizonyságtételek, VIII, p. 292.

Ahogyan egyesek az apostolok korában is megpróbálták a hagyomány és a bölcselkedés által lerontani a Szentírásba vetett hitet, úgy törekszik az igazság ellensége manapság is tiltott ösvényekre vezetni a lelkeket a bibliakritika, a fejlődéselmélet, a spiritizmus, a teozófia és a panteizmus tetszetős nézetein keresztül (.…) A spiritizmus révén egész embertömegeket tanítanak arra, hogy a vágy a legmagasabb rendű törvény, hogy a szabadosság szabadság, s hogy az ember csakis önmagának tartozik számadással. – Az apostolok története, p. 474.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/

 

Mai Bibliai szakasz: Jelenések 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jelen%C3%A9sek%201&version=NT-HU

A Jelenések könyve – ahogy az első vers is igazolja – Krisztusról szóló kijelentés, magától Krisztustól, amit Ő az Atyától kapott (vö. Jn 8:28; 17:8). Itt, ahogy végig az egész könyvben, az Atyáról és a Szentlélekről kapunk pillanatképeket (Jel 1:4), de maga Jézus Krisztus áll a középpontban.

Mint a hű tanúbizonyság (5. vers), Jézus az élő Ige, aki pontosan nyilatkoztatja ki Isten akaratát számunkra (Jel 19:13; vö. Jn 1:1, 18). Mint az első zsenge, aki a halálból feltámadt, az Ő feltámadása teszi lehetővé azt, hogy mi is feltámadjunk az örök életre (1Kor 15:17-23). Mint a föld királyainak fejedelme vagy ura, ennek a világnak az irányítását is a kezében tartja. Ő nagyon szeret bennünket. Megmosott és megtisztított minket a kereszten kifolyt vére által. Létrehozta az Ő országát bennünk, és megbízott bennünket is azzal, hogy legyünk papok, és növeljük országát azáltal, hogy az Ő dicsőségét hirdetjük, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott el bennünket (6. vers; 1Pt 2:9). Ami pedig a legfontosabb: Jézus nemsokára eljön, és „minden szem meglátja őt” (Jel 1:7). De ez még nem minden.

János látomása Krisztusról ebben a fejezetben az egyik leglenyűgözőbb leírás az egész Bibliában. Jézus főpapi öltözékben van, és hét gyertyatartó között jár – amelyek Kisázsia hét gyülekezetét jelképezik, továbbá Krisztus egész egyházát a keresztény történelem folyamán (19. vers). Az üzenet világos. Jézus nem feledkezett meg rólunk. Tenyerébe metszett bennünket (Ézs 49:16). Nem feledte egyházát sem. Vezetői – keresztény lelkészek, akikre úgy utal, mint az „angyalokra”, vagy hírnökeire, s akiket a hét csillag jelképez (Gospel Workers, 13. oldal), szintén az Ő kezében vannak. Krisztus az egyház feje. És, ahogy Jelenések könyve egészen világossá teszi, végig fog vezetni bennünket az úton. Mivel Ő győzött, kegyelme által mi is győztesek leszünk, és uralkodni fogunk Vele együtt az újjáteremtett Földön (Jel 22:5). 

Dr. Clinton Wahlen

334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).

„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.

Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.

Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.

Karen D. Lifshay

Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 22 - SZERDA - Júdás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2345. nap

7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (4. rész)

Egyesek elvesztik a testük feletti uralmat

Nem bátoríthatjuk ezt a fajta istentiszteletet. Hasonló befolyás áramlott be az 1844-es időpont lejárta után. Hasonló alakításokra kerültek sor akkor is. Az emberek izgalomba jöttek, egy olyan erő dolgozott bennük, amit ők az Isten erejének gondoltak. Körbe-körbeforgott a testük, mint egy kocsikerék, és azt állították, hogy nem lennének erre képesek, ha nem természetfeletti hatalom munkálkodna bennük. Szárnyra kelt az a hiedelem, hogy a halottak feltámadtak és felmentek a mennybe. Az Úr üzenetet adott nekem erre a fanatizmusra vonatkozóan, mert a bibliai igazság csodálatos elvei elhomályosultak.

Meztelenkedés

Férfiak és nők, akikről az a mondás járta, hogy a Szentlélek vezérli őket, meztelenül tartottak összejöveteleket. A szent testről beszélgettek. Azt mondták, hogy őket már nem érheti kísértés;  énekeltek és kiáltoztak és mindenféle zajos érzelem kinyilvánításával vétették magukat észre. Ezek a férfiak és nők nem voltak rosszak, de félrevezették és elhitették őket… Sátán mintázta meg ezt a művet, amelynek a felfokozott érzékiség lett az eredménye. Isten műve gyalázatot szenvedett. Az emberi eszközök sárba taszították az igazságot, a szent igazságot.

A vidéki hatóságok felléptek velük szemben és a kör vezetői közül többeket börtönbe csuktak. Akik ily módon a börtön falai mögé kerültek, a hatósági fellépést az igazságért elszenvedett üldözésnek nevezték, amellyel az igazságot a test által beszennyezett ruhába öltöztették… Feltártam az Úr rosszallását működésükkkel kapcsolatban, s arra mutattam rá, hogy ez a tevékenység kifogásolható, és visszataszító színben tünteti föl az igazságot az ott lakók előtt…

Bizonyságot tettem és kijelentettem, hogy ezeket a fanatikus mozgalmakat, ezt a zajt és ezt a fülsiketítő lármát Sátán lelke ihlette, aki csodákat művelt, hogy elhitesse, ha lehet, a választottakat is. (132. levél, 1900. Egyes részek megtalálhatók a Szemelvények Ellen G. White írásaiból c. könyvben is. II. könyv, pp. 36-37.)

Zűrzavar

Résen kell lennünk, hogy szoros kapcsolatban maradjunk Krisztussal, nehogy Sátán cselfogásai megtévesszenek. Az Úr azt kívánja, hogy az Őt szolgálók között rend és fegyelem, ne pedig izgatottság és zűrzavar honoljon. – Szemelvények…, II, p. 35.

A vad, lármás kiáltozások és istentiszteletek nem annak bizonyítékai, hogy Isten Lelke munkálkodik. – Review and Herald, 1889. március 5.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/

 

Mai Bibliai szakasz: Júdás 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%BAd%C3%A1s%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%BAd%C3%A1s%201&version=NT-HU

A mai fejezet egy újabb meglepő üdvözlettel kezdődik. Júdás, a lelkipásztor világosan elénk tárja, hogy családi kötelék fűzi Jakabhoz (aki a testvére), de nagyon alázatosan utal arra, hogy „Jézus Krisztusnak szolgája” (1. vers). Sok kutató úgy hiszi, hogy Júdás apostol Jézus féltestvére volt. Milyen inspiráló, ugyanakkor alázatra késztető, amikor tanúi lehetünk egy ilyen igazi szolgáló-vezetői megnyilatkozásnak.

A köszöntés igazán szívet melengető része az, ahol a szenteket jellemzi (téged és engem): „az elhívottaknak, akik az Atya Istentől megszenteltettek és Jézus Krisztustól megtartattak: Irgalmasság, békesség és szeretet adassék néktek bőségesen” (1-2 vers). Hogy valaki ilyen túláradóan gondos szeretettel legyen képes egy üdvözletet megfogalmazni, amely minden olvasóhoz szól, az Jézussal való élő kapcsolatot feltételez. Júdás egész levelének summája ez a köszöntés.

Ezek után egy igazi lelkipásztor szívének megfontoltságával és ünnepélyességével Júdás arra figyelmezteti olvasóit, hogy micsoda veszélyt jelentenek azok, akik elvonják figyelmünket Jézustól, és semmi veszik kegyelmét. Megfontolás végett azokra is emlékeztet, akiket ugyan Isten kimenekített az egyiptomi szolgaságból, ugyanakkor pusztulás várt közülük mindazokra, akik hitetlenek voltak. Intését Sodoma és Gomora példájának megemlítésével erősíti meg, emlékeztetve azokra az okokra, amelyek a két város pusztulását eredményezték. Lehetséges, hogy mindez velünk is megtörténhet? Nem kellene vigyáznunk, hogy el ne bukjunk? Káin, Bálám, és Kóréh elbuktak - biztosak vagyunk benne, hogy mi nem fogunk?

Hála az Úrnak, reményt és bátorítást találhatunk a kitartásra való felhívásban. Ne add fel, még ha gyakran gúnyolódók vesznek is körül! Várj türelmesen, építsd a hitedet, és imádkozz a Szentlélek által! Mernénk tovább lépni, előre haladni – akár ma, akár bármely más napon – a fentebb említettek védelme nélkül? A mindennapok valóságában, ha gondosan megfigyelsz bárkit azok közül, akik megmenekülhetnek, még ők is csak „tűzből kiragadott emberek” (23. vers).

Végül a levél záró, dicsőítő részéhez érkezünk, ami mintegy megkoronázza a bevezető szakasz köszöntő sorait. Az az ígéret, hogy Isten képes bennünket megóvni a bukástól, és „az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel” (24. vers) „Az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind örökké! Ámen!” (25. vers). A dicsőítő befejezés zárja azt a kört, amit az üdvözlő sorok elindítottak. Jézus képes cselekedni, és cselekedni is fog életünkben – ha megengedjük Neki. 

Peter Landless

334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).

„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.

Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.

Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.

Karen D. Lifshay

Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba 

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 21 - KEDD - 3 János 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2342. nap

7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (2. rész)

Hamis nyelvek 1864-ből

A fanatizmus szelleme uralta a szombatünneplők egy csoportját. Csupán felszínesen kortyoltak az igazság kútforrásából és járatlanok voltak a harmadik angyal üzenetének értelmében.

Némelyek olyan istentiszteleti formákat gyakorolnak, amiket ajándékoknak neveznek, és azt mondják, hogy az Úr bízta ezeket a gyülekezetre. Egy értelem nélküli szózagyvalékból áll ez, amit ők ismeretlen nyelvnek neveznek, ez azonban nem csak az emberek, de az Úr és az egész menny számára is ismeretlen. Ezeket az ajándékokat férfiak és nők fabrikálták, a nagy hitető segítségével. Fanatizmust, hamis izgalmat, hamis nyelveken szólást és lármás istentiszteleteket tekintettek a hit különleges bizonyítékainak, amiket Isten a gyülekezetre bízott. Egyeseket megtévesztettek ezzel…

A fanatizmust és a lármát a hit különleges bizonyítékaiként könyveltek el. Voltak, akiket nem elégít ki a gyülekezeti alkalom, ha nem találják erősnek és nem elég vidám. Ezen munkálkodnak és ezért keltik ezt az érzelmi izgatottságot.

Az effajta alkalom hatása azonban nem üdvös. Amikor az önfeledt érzelmi szárnyalás elmúlik, mélyebbre süllyednek, mint ahogy az alkalom előtt voltak, mivel az örömük nem jó forrásból származott. A lelki fejlődés szempontjából azok a leghasznosabb alkalmak, amiket ünnepélyesség és mély önvizsgálat jellemez, amelyen mindenki komolyan törekszik megvizsgálni önmagát és buzgón, alázattal igyekszik tanulni Krisztustól…

Léteznek vándorcsillagok, akik Istentől küldött lelkészeknek vallják magukat, akik egyik helytől a másikig járva hirdetik a szombatot, de akik az igazságot tévelygéssel keverik és a Bibliával nem egyező nézeteik egész tömegét vetik a nép elé. Sátán azért támasztotta őket, hogy az értelmes és érzékeny hívekben undort keltsen. Némelyek ezek közül sokat beszélnek az ajándékokról és gyakran rendkívül zaklatottak. Vad és izgatott érzelmeknek adják át magukat, és érthetetlen hangokat adnak ki magukból, amiket ők a nyelvek ajándékainak neveznek, és egy adott embercsoportot, úgy tűnik, ámulatba ejtenek ezek a megnyilatkozások. Különleges lélek uralja ezt az embercsoportot, amely ráront mindenkire és nekimegy mindenkinek, aki netán helyteleníti a gyakorlatukat. Isten Lelke nincs jelen ebben a munkában és nem áll az ilyen munkások mellett. Másik lélek van bennük. – Bizonyságtételek, I, pp. 411-414.

A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodák, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg. – Bizonyságtételek a lelkészeknek, p. 424.

Dob, tánc és lárma

Az általad leírt dolgokkal kapcsolatban, amelyek Indianában mentek végbe, az Úr megmutatta nekem, hogy ugyanezek fognak lezajlani a próbaidő lezárulása előtt. Feltárult mindenféle bárdolatlanság. Lesz ott kiáltozás, dobok, zene és tánc. Az értelemmel rendelkező lények érzékszervei is úgy összezavarodnak ettől, hogy nem lehet bízni abban, hogy helyes döntéseket hoznak. És ezt nevezik a Szentlélek munkájának.

A Szentlélek soha nem nyilatkozik meg ilyen módokon, ilyen lármás zenebonákban. Ezek Sátán találmányai, amelyek arra szolgálnak, hogy leplezzék leleményes módszereit, amelyekkel eléri, hogy a napjainkra szóló tiszta, őszinte, felemelő, megnemesítő és megszentelő igazság hatástalan maradjon… A lármás zenebona sérti az érzékszerveket és megrontja azt, ami helyes módon használva áldás lehetne. A sátáni erők tevékenykedése olvad egybe a fülsiketítő lármával és zajjal, amivel karneváli hangulatot teremtenek, és ennek a „Szentlélek munkálkodása” nevet adják… Akik ennek az állítólagos ébredésnek a részesei, olyan benyomásokat szereznek itt, amelyek nyomán hánykódni fognak. Nem tudják elmondani azt sem, amit korábban a bibliai alapelvekkel kapcsolatban megismertek.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/

 

Mai Bibliai szakasz: 3 János 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=3%20J%C3%A1nos%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=3%20J%C3%A1nos%201&version=NT-HU

Minden egyes adott nap folyamán megvan a lehetőségünk, hogy köszöntsük az embereket – családtagokat, barátokat, kollégákat, azokat, akik támogatnak minket, de azokat is, akik esetleg idegesítenek. Vajon a köszöntéseink tartalmasak, vagy esetleg üresek?

Nagyon tetszik nekem az, ahogyan János üdvözli szeretett barátját, Gájust: „Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek” (2. vers). Milyen üdvözlés ez! Mekkora áldást kíván! Néhányan azt állítják, hogy János így fejezte ki; „remélem mindannyian jól vagytok és teljességben gyarapodtok.” Egy orvos elfogult nézőpontjából, aki kiáll az adventista egészségügyi üzenet mellett, amely összhangban van a test, elme és lélek teljességével, engedjék meg, hogy vegyem a bátorságot és felvázoljam a teljes egészség koncepcióját.

Attól lehetünk még teljesek, hogy fizikailag talán sérültek vagyunk – „teljesség a betegségben” – a bennünk lakozó, életet megváltoztató Isten Lelke által. A teljes egészség számít.

János megdicséri Gájust a hűségéért és odaadó gondoskodásáért, amit az ismeretlenek felé is tanúsít. Ahogyan a 2. levelében tette, itt is örül a híveknek (vagy megtérteknek), akiknek állandó kapcsolata van Jézussal. Ez a lelkészi törődés olyan erény, melyet meg kellene tartanunk a hit, gondoskodás, megosztás és ápolás házában. Ugyanakkor János figyelmeztet Diotrefesz  megosztó viselkedésére, és megígéri, hogy következő látogatásakor meglátogatja (nem csak kritizált, hanem írja, hogy így is fog tenni!) Ezután bátorít, hogy kövessük az isteni példánkat és megemlíti Demetert is.

Ahogyan az előző levelében is tette, nem fejt ki több témát, hanem kifejezi, hogy mennyire szeretne szemtől-szemben beszélni bizonyos témákról, de gyanítom (hasonlóan hozzám, ha megemlíthetem), János általánosságban is szeretett szemtől szembe beszélni az emberekkel. Ahogyan beszélünk, írunk, üzenetet küldünk, tweetelünk, vagy akár a testbeszédünkkel kommunikálunk, tartsuk meg a Jézustól kapott szívünket, elménket és utasításokat. Ó igen – és az üdvözleteink, köszöntéseink legyenek pozitívak, hasznosak és emlékezetesek! 

Peter Landless

334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).

„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.

Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.

Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.

Karen D. Lifshay

Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba