Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezet 2345. nap
7. fejezet – Óvakodjatok a hamisítványoktól! (4. rész)
Egyesek elvesztik a testük feletti uralmat
Nem bátoríthatjuk ezt a fajta istentiszteletet. Hasonló befolyás áramlott be az 1844-es időpont lejárta után. Hasonló alakításokra kerültek sor akkor is. Az emberek izgalomba jöttek, egy olyan erő dolgozott bennük, amit ők az Isten erejének gondoltak. Körbe-körbeforgott a testük, mint egy kocsikerék, és azt állították, hogy nem lennének erre képesek, ha nem természetfeletti hatalom munkálkodna bennük. Szárnyra kelt az a hiedelem, hogy a halottak feltámadtak és felmentek a mennybe. Az Úr üzenetet adott nekem erre a fanatizmusra vonatkozóan, mert a bibliai igazság csodálatos elvei elhomályosultak.
Meztelenkedés
Férfiak és nők, akikről az a mondás járta, hogy a Szentlélek vezérli őket, meztelenül tartottak összejöveteleket. A szent testről beszélgettek. Azt mondták, hogy őket már nem érheti kísértés; énekeltek és kiáltoztak és mindenféle zajos érzelem kinyilvánításával vétették magukat észre. Ezek a férfiak és nők nem voltak rosszak, de félrevezették és elhitették őket… Sátán mintázta meg ezt a művet, amelynek a felfokozott érzékiség lett az eredménye. Isten műve gyalázatot szenvedett. Az emberi eszközök sárba taszították az igazságot, a szent igazságot.
A vidéki hatóságok felléptek velük szemben és a kör vezetői közül többeket börtönbe csuktak. Akik ily módon a börtön falai mögé kerültek, a hatósági fellépést az igazságért elszenvedett üldözésnek nevezték, amellyel az igazságot a test által beszennyezett ruhába öltöztették… Feltártam az Úr rosszallását működésükkkel kapcsolatban, s arra mutattam rá, hogy ez a tevékenység kifogásolható, és visszataszító színben tünteti föl az igazságot az ott lakók előtt…
Bizonyságot tettem és kijelentettem, hogy ezeket a fanatikus mozgalmakat, ezt a zajt és ezt a fülsiketítő lármát Sátán lelke ihlette, aki csodákat művelt, hogy elhitesse, ha lehet, a választottakat is. (132. levél, 1900. Egyes részek megtalálhatók a Szemelvények Ellen G. White írásaiból c. könyvben is. II. könyv, pp. 36-37.)
Zűrzavar
Résen kell lennünk, hogy szoros kapcsolatban maradjunk Krisztussal, nehogy Sátán cselfogásai megtévesszenek. Az Úr azt kívánja, hogy az Őt szolgálók között rend és fegyelem, ne pedig izgatottság és zűrzavar honoljon. – Szemelvények…, II, p. 35.
A vad, lármás kiáltozások és istentiszteletek nem annak bizonyítékai, hogy Isten Lelke munkálkodik. – Review and Herald, 1889. március 5.
https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.292/
Mai Bibliai szakasz: Júdás 1
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%BAd%C3%A1s%201&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%BAd%C3%A1s%201&version=NT-HU
A mai fejezet egy újabb meglepő üdvözlettel kezdődik. Júdás, a lelkipásztor világosan elénk tárja, hogy családi kötelék fűzi Jakabhoz (aki a testvére), de nagyon alázatosan utal arra, hogy „Jézus Krisztusnak szolgája” (1. vers). Sok kutató úgy hiszi, hogy Júdás apostol Jézus féltestvére volt. Milyen inspiráló, ugyanakkor alázatra késztető, amikor tanúi lehetünk egy ilyen igazi szolgáló-vezetői megnyilatkozásnak.
A köszöntés igazán szívet melengető része az, ahol a szenteket jellemzi (téged és engem): „az elhívottaknak, akik az Atya Istentől megszenteltettek és Jézus Krisztustól megtartattak: Irgalmasság, békesség és szeretet adassék néktek bőségesen” (1-2 vers). Hogy valaki ilyen túláradóan gondos szeretettel legyen képes egy üdvözletet megfogalmazni, amely minden olvasóhoz szól, az Jézussal való élő kapcsolatot feltételez. Júdás egész levelének summája ez a köszöntés.
Ezek után egy igazi lelkipásztor szívének megfontoltságával és ünnepélyességével Júdás arra figyelmezteti olvasóit, hogy micsoda veszélyt jelentenek azok, akik elvonják figyelmünket Jézustól, és semmi veszik kegyelmét. Megfontolás végett azokra is emlékeztet, akiket ugyan Isten kimenekített az egyiptomi szolgaságból, ugyanakkor pusztulás várt közülük mindazokra, akik hitetlenek voltak. Intését Sodoma és Gomora példájának megemlítésével erősíti meg, emlékeztetve azokra az okokra, amelyek a két város pusztulását eredményezték. Lehetséges, hogy mindez velünk is megtörténhet? Nem kellene vigyáznunk, hogy el ne bukjunk? Káin, Bálám, és Kóréh elbuktak - biztosak vagyunk benne, hogy mi nem fogunk?
Hála az Úrnak, reményt és bátorítást találhatunk a kitartásra való felhívásban. Ne add fel, még ha gyakran gúnyolódók vesznek is körül! Várj türelmesen, építsd a hitedet, és imádkozz a Szentlélek által! Mernénk tovább lépni, előre haladni – akár ma, akár bármely más napon – a fentebb említettek védelme nélkül? A mindennapok valóságában, ha gondosan megfigyelsz bárkit azok közül, akik megmenekülhetnek, még ők is csak „tűzből kiragadott emberek” (23. vers).
Végül a levél záró, dicsőítő részéhez érkezünk, ami mintegy megkoronázza a bevezető szakasz köszöntő sorait. Az az ígéret, hogy Isten képes bennünket megóvni a bukástól, és „az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel” (24. vers) „Az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind örökké! Ámen!” (25. vers). A dicsőítő befejezés zárja azt a kört, amit az üdvözlő sorok elindítottak. Jézus képes cselekedni, és cselekedni is fog életünkben – ha megengedjük Neki.
Peter Landless
334. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 7. fejezeteihez (december 19-25.).
„A világot nem a nyelvek ajándéka és nem is a csodatettek, hanem a megfeszített Krisztus prédikálása téríti meg.” Bizonyságtételek a lelkészeknek, 424. o.
Volt egy barátnőm, aki karizmatikus háttérrel rendelkezett. Azt mesélte nekem, hogy azért hagyta ott a felekezetét, mert végül ráébredt, hogy nem az számít, hogy milyen magasra ugrott az Istentisztelet alatt, hanem hogy hogyan jár, miután földet ért. Jézusnak olyan változást kellene hoznia az emberek életében, amely tovább tart egy izgalmas Istentiszteletnél. Ő az a Valaki, akit fel kéne emelni és imádni, nem pedig az érzelmeket vagy az úgynevezett csodákat.
Számomra az is egy tanulási tapasztalat volt, ahogyan mások elérésével próbálkozom. Sok időbe telt felismernem, hogy az észérvek, a vitatkozás és a rábeszélés meggyőzhet valakit annak igazságtartalmáról, amit mondok, de nem fog megtéréshez vezetni. Nem Jézust adtam át, hanem információt. A megtérés akkor történik, amikor belátjuk és választ adunk arra, hogy Jézus annyira szeret minket, hogy az életét adta, csak hogy megmentsen minket a bűntől és saját magunktól. Az életünknek tanúsítania kellene, hogy Jézusban feltámasztó erő van, és azzal képes új életet adni annak, aki valaha a bűn fogságában élt. Az átalakulás valóban lehetséges, mert a kereszt az evangéliumhoz vonzza az embert. Ezt az üzenetet kell prédikáljuk: valaha elveszett voltam, de most megtaláltak, mert Jézus meghalt és feltámadt értem.
Karen D. Lifshay
Hermiston HNA Egyházi kommunikációs asszisztens, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés