2016. november 4., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 4 - PÉNTEK - Zsoltárok 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 63. fejezet 481. nap

De szavai mégis a király tudomására jutottak, aki maga elé rendelte Dávidot, s ámulva hallgatta annak szavait: "Senki se csüggedjen el emiatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal" (1Sám 17:32). Saul megkísérelte, hogy lebeszélje tervéről, de az ifjú nem hagyta magát eltántorítani. Szerényen, minden hivalkodás nélkül beszélte el, mint segítette őt Isten nyájának őrzése közben, és bizalommal fűzte hozzá: "Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és medvének kezéből, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is". Erre azután Saul is így szólt hozzá: "Eredj el, és az Úr legyen veled!" (1Sám 17:37).

Izrael negyven napon át reszketett az óriás filiszteus dölyfös kihívásától. Szívük kalapált, amikor meglátták ezt a "hat sing és egy arasz" magasságú hatalmas óriást. "Fején rézsisak vala és pikkelyes páncélba volt öltözve", amelynek súlya ötezer "rézsiklusnyi" volt. A pikkelyek olyan szorosan illeszkedtek egymáshoz, hogy semmiféle lándzsa vagy nyíl nem lett volna képes átütni a páncélt. "[...] dárdájának nyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája, dárdájának hegye pedig hatszáz siklusnyi vasból volt; és előtte megy vala, ki a paizst hordozza vala" (1Sám 17:7).

Góliát minden reggel és este megközelítette a zsidók táborát, és mindannyiszor elmondta ezt a beszédet: "Miért jöttetek ki, hogy harcra készüljetek? Avagy nem filiszteus vagyok-e én és ti Saul szolgái? Válasszatok azért magatok közül egy embert, és jöjjön le hozzám. Ha azután megbír velem vívni és engem legyőz: akkor mi a ti szolgáitok leszünk; ha pedig én győzöm le őt és megölöm: akkor ti legyetek a mi szolgáink, hogy szolgáljatok nékünk. Monda továbbá a Filiszteus: Én gyalázattal illetém a mai napon Izráel seregét, állítsatok azért ki ellenem egy embert, hogy megvívjunk egymással" (1Sám 17:8-10).

Jóllehet Saul megengedte Dávidnak, hogy a filiszteus kihívását elfogadja, de kevés reménye volt arra, hogy Dávid sikeres lesz vakmerő vállalkozásában. Megparancsolta azért, hogy az ifjú a király páncéljába öltöztessék fel. Fejére illesztették a nehéz rézsisakot is, és felvetették vele a fémpáncélt, sőt a király kardját is az oldalára kötötték. Dávid így felkészülve indult útjára. De nemsokára vissza is fordult. Az aggodalmas nézők már azt hitték, meggondolta magát, és nem kockáztatja életét ilyen egyenlőtlen küzdelemben. Ez azonban távol volt a bátor ifjú gondolatától, hanem Saul elé járulva azt kérte, hadd vethesse le ezt a nehéz fegyverzetet: "Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam" (1Sám 17:39). Levetette a pompás fegyverzetet s helyébe magához vette pásztorbotját, táskáját és parittyáját, azután a patakban öt sima kövecskét keresett azokat a táskájába tette, és elindult a filiszteus felé. Az pedig abban a reményben, hogy Izrael leghatalmasabb emberével találja magát szemben, bátran előlépett. Fegyverhordozója előtte járt, s úgy látszott, semmi és senki nem állhat ellent ennek az óriásnak. De amikor Dávid közelébe ért, egy egészen fiatal embert, félig még gyermeket látott maga előtt. Dávid orcája piros volt az egészségtől, és jól edzett, izmos termete igen jó hatást keltett, ám a filiszteus óriás és ő közte mégis szembeszökő volt a különbség.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 4

Az új protestáns fordítás a következő megjegyzéssel kezdi ezt a zsoltárt: „A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid zsoltára.” Ez jelzés volt a karmesternek, hogy húros hangszereken kísérjenek, amikor felolvassák, vagy eléneklik ezt a zsoltárt. Pontosan, ahogyan bizonyos ételekhez bizonyos fajta italok illenek, ehhez a zsoltárhoz a húros hangszerek illenek. Sajnos soha nem hallhatjuk, majd csak a Mennyben, annak a hangszernek a hangját, amit Dávid eredetileg javasolt.

Nyomorúságában Dávid Istenhez kiált, és úgy érzi, nem talál meghallgatásra. Valószínűleg még mindig érzi Absolon ellene szőtt összeesküvésének csapását.  Azzal vigasztalja magát, hogy értelmével továbbra is bízik Istenben annak ellenére, hogy szíve még nem vigasztalódott meg teljesen. Hittel imádkozza, amikor lefekszik: „Mert egyedül Te adod meg nekem Uram, hogy biztonságban lakjam” (Zsolt 4:9 – új prot ford.).

Tapasztaljátok meg ma az Úrban lakozás békességét és oltalmát!

Jackie O Smith
Kommunikációs vezető
Generál Konferencia Lelkészi Osztálya

66. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 62. és 63. fejezeteihez (okt. 30-nov 5.).

Isten megváltoztathatja a szíveket, a lényünk velejét képező központot. Csakhogy ez lassan történik, célzatosan Istennel töltött idő által. Vegyük Dávid példáját esettanulmányként. Fiatal pásztorfiúként elhívást kapott a juhok mezejéről, hogy egy próféta felkenje őt egy különleges feladatra. De ez után a titkos és csúcspontot jelentő esemény után Dávid visszatért a mezőkre, hogy szorgalmasan teljesítse pásztori elhívását.

„Az Úr választotta és készítette fel Dávidot a nyájak melletti magányában arra a feladatra, amelynek elvégzését évekkel később rá akarta bízni.” Pásztorfiúból olyan férfivá érett, aki jelentősen befolyásolja a történelmet. Ahhoz, hogy véghez vigye ezt az átalakulást, Dávidnak oda kellett szánnia a szívét Istennek.

Az Isten jelenlétében eltöltött percek készítenek fel arra, hogy azt a személyleírás készülhessen rólunk is, amilyet ez a fiatal pásztorfiú kapott: „Dávid növekedett az Isten és az emberek előtti kedvességben.” Ha van egy olyan furcsa érzésed, hogy hallottad már ezt a kifejezést valahol korábban, nem tévedsz – nézz utána Krisztus gyermekkorának leírásában.

A magányosan, hasadékokban eltöltött idő és a csendes dalköltés felkészítette Dávidot az előtte álló munkára. Úgy érzed néha, hogy az életed kiszámítható és egyszerűségében jelentéktelen? Arról álmodsz, hogy nagyobb hatással leszel a királyságra? Emlékezz arra az ilyen percekben, hogy mi volt az, ami Dávidot felkészítette arra, hogy király lehessen: az Istennel töltött idő.

Te is választhatod azt, hogy Istennel töltesz időt minden egyes nap!

Heather Crews
Lelkész, Potomac Egyházterület, USA

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése