Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 9. fejezet 1586. nap
Jóllehet Zwingli nem jelent meg a tárgyaláson, befolyása
mégis érezhető volt. A jegyzőkönyvvezetőket a pápa hívei választották ki.
Másoknak halálbüntetés terhe mellett tilos volt jegyzetelni. Ennek ellenére
Zwingli naponta értesült a Bádenben elhangzottakról. Egy diák, aki jelen volt a
tárgyaláson, minden este leírta az aznapi vitát. Két másik diák pedig
vállalkozott a feljegyzés kézbesítésére Oecolompadiusnak a Zürichben levő
Zwinglihez intézett naponkénti leveleivel együtt. A reformátor válaszolt,
tanácsot és javaslatot adott. Leveleit éjjel írta, és a diákok reggel tértek
vissza velük Bádenbe. A követek baromfiskosarat vittek a fejükön, és kijátszva
a városkapunál állomásozó őrség éberségét, akadálytalanul átmentek a kapun.
Így a vitát Zwingli vívta ravasz ellenfeleivel.
"Elmélkedéseivel, átvirrasztott éjszakáival és Bádenbe továbbított
tanácsaival többet ért el, mintha személyesen tárgyalt volna
ellenségeivel" - mondta Myconius.
A katolikusok, a biztos győzelembe vetett reménységgel, a
legdíszesebb öltözetükben és ékszerekkel felékesítve jöttek Bádenbe. Fényűző
lakomákon asztalukra a legdrágább finomságokat és legkitűnőbb borokat tálalták.
Egyházi kötelességeik terhén vigadozással és tivornyázással könnyítettek. A
reformátorok egész másképp viselkedtek. Egyszerű ételüket hamar megették; a nép
nem sokkal helyezte őket a koldusok elé. Oecolompadius házigazdája, aki
alkalmat keresett arra, hogy megnézze, mit csinál szobájában a vendég, mindig
tanulni vagy imádkozni látta, és nagy csodálkozással mondta, hogy ez az eretnek
legalább "nagyon vallásos".
A tanácskozáson "Eck dölyfösen lépett a pompásan
díszített szószékre, míg az alázatos, szegényesen öltözött Oecolompadiust
ellenfelével szembe egy durván faragott zsámolyra ültették". Ecket harsogó
hangja és mérhetetlen magabiztossága soha nem hagyta el. Buzgólkodásra
sarkallta az arany reménye csakúgy, mint a hírnév, mert a vallás védelmezőjét
csinos tiszteletdíjjal jutalmazták. Amikor jobb érvei kifogytak, sértegetéshez,
sőt szitkozódáshoz folyamodott.
A szerény és magában nem bízó Oecolompadius, aki irtózott a
csatától, ezzel az ünnepélyes vallomással kezdte beszédét: "A megítélésnek
csak egy mércéjét ismerem el: Isten szavát. " Szelíden és udvariasan
viselkedett, de ügyesnek és rendíthetetlennek bizonyult. Míg a katolikusok
szokásukhoz híven az egyházi szokások tekintélyével hozakodtak elő, a
reformátor következetesen a Szentíráshoz ragaszkodott. "Svájcban nincs
hatalma a szokásnak - mondta -, hacsak nincs összhangban az alkotmánnyal.
Hitbeli dolgokban pedig a Biblia a mi alkotmányunk. "
A két vitázó közti különbség nem maradt hatástalan. A
reformátor higgadt, világos érvelése, amelyet oly szelíden és szerényen adott
elő, tetszett azoknak, akik ellenszenvvel fordultak el Eck szenvedélyes
kijelentéseitől.
A vita tizennyolc napig tartott. Lezárulásakor a
katolikusok magabiztosan maguknak igényelték a győzelmet. A képviselők zöme
Róma pártjára állt, és az országgyűlés a reformátorokat legyőzötteknek mondta
ki, és kijelentette, hogy vezérükkel, Zwinglivel együtt kiváltak az egyházból.
De a tárgyalás gyümölcsei egyértelművé tették, melyik oldal kapott kedvezőbb elbírálást.
Az összecsapás nagyot lendített a protestánsok ügyén. És nem sokkal ezután Bern
és Bázel - e két fontos város - a reformáció mellett foglalt állást.
Mai Bibliai szakasz: 2
Krónikák 33
A fejezetet itt olvashatod
el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A Krónikák első és második
könyve nagyban hasonlít a Bírák könyvére: mindháromban felfedezhetjük az ismétlődő
mintát: istentagadás, bajba kerülés, ismét Istenre figyelés, megújulás. A
kamaszoknak van egy szavuk erre. Minden évben, amikor a Bibliai osztályomban
megkérem őket, hogy jellemezzék Istennel való kapcsolatukat, legalább egy diák
így szól: „hullámvasút”, ami azt jelenti, hogy „egyszer fent, egyszer lent”, és
több mint az osztály fele egyetért ezzel. Hogyan szakítsuk meg ezt a kört?
Manassé tankönyvi
példáját adja ennek a „hullámvasút” tapasztalatnak. Odáig ment az istentagadásban, hogy
feláldozta a saját gyermekeit, és boszorkányságot gyakorolt. Komoly bajba
került, amikor az asszírok elfogták, majd szégyenszemre, megalázva rabságba
vitték Babilonba. Végül észhez tért, és helyreállíttatott. „Nyomorúságában azonban kérlelte Istenét,
az URat, és igen megalázta magát ősei Istene előtt. És miután imádkozott hozzá,
megkönyörült rajta, meghallgatta könyörgését, és visszavitte országába,
Jeruzsálembe” (12.-13. vers új prot. ford.).
Hogyan törjük meg az
„egyszer fent, egyszer lent” körét? Manassé nem tette ezt, de története ad némi
segítséget a megoldáshoz. Ezt olvassuk. „Eltávolította az Úr házából az
idegen isteneket és a bálványokat” (15. vers - új prot. ford.). De később Amon,
a fia „áldozott mindazoknak a bálványszobroknak, amelyeket apja, Manassé
készíttetett” (22.vers - új prot. ford.). Mi lett volna, ha Manassé
elpusztította volna a bálványokat? Mi lett volna, ha azt helyezi előtérbe, hogy
kompromisszumok nélküli apai példát mutat Amonnak? A köztünk élő fiataloknak
hűséges, példamutató apai, sőt, szülői mintára van szükségük, hogy az kivezesse
őket a „hullámvasút” tapasztalat elkerülhetetlen zuhanásaiból.
Jeffrey Marshall
223. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
9. fejezetéhez
(november 10-16.).
Zwingli, Luther és Tyndale, akik Svájc,
Németország és Anglia legfőbb reformátorai voltak (ebben a sorrendben) 1483
decembere és 1484 januárja között születtek néhány hét eltéréssel. A szüleik
egyáltalán nem ismerték egymást. Így aztán, ha az 1515-ös év Európájában lettél
volna fiatal felnőtt, két évvel azelőtt, hogy a wittenbergi kapura kiszögezték
a 95 tételt, siránkozhattál volna magadban arról, hogy semmit sem tesznek az
emberek, és nem történik előrehaladás. A nagy, gonosz fickók még mindig
mindenen uralkodtak és tönkretették, amihez csak kedvük szottyant tönkretenni.
És elesett a hűség az utcán. És az egyenesség nem juthatott be. Te pedig agyon
aggódhattad magadat ezeken a dolgokon.
Amit azonban nem tudhattál, hogy ez a három erős
férfi épp befejezte különleges kiképzése első szakaszát, hogy a föld nevű
bolygón vezetőkké váljanak.
És ahogyan már mondtam, Zwingli az egyik volt
közülük. Olyan sok kulcsfontosságú dolgot tanulhatunk meg tőle! Íme, ezek közül
egy, amivel elboldogulhatsz: ha lelkeket akarsz menteni, be kell csuknod a
szemedet sok mindenre. Az emberek ki nem állják, ha kijavítjuk őket minden
egyes alkalommal, amikor hibát követnek el. Hogy segítsünk az embereken, szemet
kell hunynunk néhány gyarlóságuk fölött. Képzeljük el, mi lett volna, ha Jézus
kijavított volna minden rosszat, amivel találkozott! Mást se csinált volna.
Zwingli tehát így adott példát az embereknek
Isten kegyelméből. Ők pedig összesereglettek, hogy még többet tanulhassanak
erről.
Eugene Prewitt
a Kelet-Ázsiai Oktatási Intézet igazgatója,
Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés