Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 26. fejezet 1703. nap
Mindenkit, aki megismerte az igazság világosságát,
lehetőségei határán belül épp olyan ünnepélyes és félelmes kötelesség terhel,
mint annak idején Izrael prófétáját, akihez így szólt az Úr: "Embernek
fia, őrállóul adtalak téged Izrael házának, hogy ha szót hallasz számból,
megintsed őket az én nevemben. Ha ezt mondom a hitetlennek: Hitetlen, halálnak
halálával halsz meg; és te nem szólandasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő
útjáról; az a hitetlen vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.
De ha te megintetted a hitetlent az ő útja felől, hogy térjen meg róla, de nem
tért meg útjáról, ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te lelkedet"
(Ez 33:7-9).
Az igazság elfogadásának és hirdetésének az a nagy
akadálya, hogy ez kényelmetlenséggel és gyalázattal jár. Az igazság ellen ez az
egyetlen olyan érv, amelyet az igazság képviselői soha nem tudtak megcáfolni.
De ez nem félemlíti meg Krisztus hűséges követőit. Krisztus szolgái nem várják
el, hogy az igazság népszerű legyen. Tudják, hogy mi a kötelességük, és
tudatosan vállalják a keresztet. Pál apostolt idézve mondják: "A mi
pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk";
miként atyáink között is volt olyan, aki "Egyiptom kincseinél nagyobb
gazdagságnak" tartotta "Krisztus gyalázatát" (2Kor 4:17; Zsid
11:26).
Csak azok cselekszenek taktikából, elvtelenül a vallás
dolgaiban - bármi is a hitvallásuk -, akik szívükben a világot szolgálják.
Válasszuk a jót magáért a jóért, és bízzuk Istenre a következményeket! A világ
az elvhű, hivő és bátor emberek adósa. Ilyen embereknek kell ma is a reform
munkáját tovább vinniük.
Így szól az Úr: "Hallgassatok rám, kik tudjátok az
igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! Ne féljetek az emberek
gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek! Mert mint ruhát, moly
emészti meg őket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg őket, és igazságom örökre
megmarad, és szabadításom nemzetségről nemzetségre! " (Ésa 51:7-8)
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
41
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A jótékonykodó embereken Isten áldása van. A zsoltáríró
panaszkodik az ellenfeleire. Kéri Isten irgalmas támogatását.
Hasonlóan Jóbhoz, Dávidnak is voltak „barátai”, akik meglátogatták a betegágyánál. Valószínűleg megsebesülhetett egy csatában, vagy elkapott egy járványbetegséget, ami viszonylag gyakori volt akkoriban. Vagy talán már szembekerült az utolsó betegségével, és Dávid ott feküdt legyengülve, hidegrázástól szenvedve; amíg az életében jelen levő két barátja, Joáb és Abjátár éppen a lázadó fia, Adónia ellen vonult, addig azok, akik ott sündörögtek körülötte, sokkal inkább várták a halálát, mint a meggyógyulását.
Dávid olyan személyiség volt, aki bárkinek hajlandó tiszta szívből megbocsátani, és segített a szerencsétleneken, olyan embereken, mint például Méfibóseth, aki nem számíthatott kegyelemre és kedvességre a királytól, ám mégis megtörtént. Most Dávid számon kéri Isten ígéretét, miszerint az Úr megőrzi azokat, akik mások szenvedését megpróbálják enyhíteni.
Lukács evangéliuma 22. fejezetének 47. verse Júdás árulásáról beszél a Gecsemáné-kertben; Az apostolok cselekedeteiben, az 1. fejezet 16. versében Lukács feljegyzi Dávid szavainak a 9. zsoltár 10. versében olvasható beteljesülését. Még az árulás órájában Dávid Istenhez fordul, tudva, Ő nem fogja hagyni, hogy az ellenfelei győzhessenek.
Ima. Atyánk! Könnyen félelembe esünk, amikor balszerencsés időszak jön, vagy olyan betegséget szerzünk, ami mindennek véget vethet, amit eddig elértünk. Segíts, hogy emlékezhessem az ígéretedre, miszerint sosem felejted el még a legkisebb gyermekeid jó cselekedeteit sem. Segíts hinnem abban, hogy más el fogja tudni végezni a feladatomat, amikor szívbetegségben vagy rákban szenvedek, és el kell hagynom a munkámat. Remélem, hogy az országodban majd találkozhatom ezzel a személlyel, és együtt dicsőíthetünk téged, mert megmentettél minket, és azokat, akikért elküldtél minket. Ámen.
Helen Pyke
240. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
26. fejezetéhez
(március 8-14.).
Válassz zászlót! Ez azt jelentette régen, hogy
sorakozz fel harcrakészen az alatt a zászló alatt, ami azt az oldalt jelképezi,
amit támogatsz a háborúban. Ha zászlót tartottál, ez azt jelentette, hogy
megválasztottad az oldalt, meghoztad a döntést, a többi szövetségessel
felbontottad a szövetséget, és teljesen az ügynek szentelted magadat. Az angol
szónak (standard) másik jelentésében a „zászló” olyasvalami, amit egy hatóság
jelöl ki mérceként súly vagy mennyiség vagy valamilyen érték mérésére.
A szó mindkét jelentése tartalmazza azt a
gondolatot, amely szerint egy saját magadnál magasabb tekintéllyel támogató
egyetértésben vagy. A harcban a „zászló” a hűség és engedelmesség próbáját
jelképezi. A piactéren a részt vevő felek számára a pontosság, tisztesség és
hitelesség próbáját jelképezi.
A lelki dolgok világában tehát „Míg szép számmal
vannak egymásnak ellentmondó tanítások és elméletek, Isten törvénye az a biztos
mérce, amellyel minden véleményt, tanítást és elméletet meg kell próbálni.” (A
nagy küzdelem, 452. o.) Némelyek a tudományt választották „zászlójukként”,
némelyek a hagyományt, míg mások saját magukat. Beálltál-e te magad Isten
törvénye mögé, a Jézus hite által, vagy valamilyen más zászló alatt masírozol?
Karen Lifshay
egyházi énekkar tagja
Hermiston Hetednapi Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen ✝️🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés