2020. december 1., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 1 - KEDD - Jeremiás 36

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 18. fejezet 1966. nap

A BETEGEK GONDOZÁSA 

"Betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."

18. fejezet (3. rész) – A test és a lélek kölcsönhatása  

A gyógyítás bibliai elvei

A Szentírás így tanítja azokat, akik szeretnék visszanyerni, illetve megőrizni egészségüket: "Meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szentlélekkel" (Ef 5:18). Testünk és lelkünk igazi gyógyulása és felüdülése nem természetellenes és egészségtelen doppingszerek kínálta izgalmi állapotban vagy feledtetésben található meg, sem pedig az alacsonyabb rendű vágyak és szenvedélyek kielégítésében. Sok beteg Isten és reménység nélkül él. Kielégítetlen vágyaik, zavaros szenvedélyeik miatt és saját lelkiismeretük kárhoztatása következtében szenvednek; lassan nem köti már őket semmi ehhez az élethez, és nem reménykednek az elkövetkezendő életben sem. Ne gondolja a betegeket kiszolgáló személyzet, hogy jót tesz ezeknek a betegeknek, ha léha, izgató szórakozásokról gondoskodik részükre! Hiszen ezek rontották meg az életüket! Az éhes, szomjas lélek továbbra is éhezik és szomjúhozik, ameddig ezekben keres kielégülést.

Csalódik az, aki önző élvezetek forrásából merít. Összetéveszti a vigasságot az erővel, és amikor az izgalom megszűnik, nincs mi lelkesítse, és megmarad a kielégítetlenség és a csüggedés.

A maradandó békének, a lélek igazi nyugalmának csak egy Forrása van. Erről beszélt Krisztus, amikor így szólt: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket" (Mt 11:28). "Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja" (Jn 14:27).

Ez a békesség nem olyasvalami, amit Krisztus önmaga nélkül ad. Ez a békesség Krisztusban rejlik, és csak akkor kaphatjuk meg, ha magát Krisztust is elfogadjuk.

Krisztus az élet kútforrása. Jobban megismerni Őt - erre van szükségük az embereknek. Türelmesen, szelíden és mégis határozottan kell tanítani őket arra, hogyan tárhatják ki egész lényüket a menny gyógyító hatásainak. Ha Isten szeretetének napsugara fénnyel árasztja el a lélek homályos zugait, akkor eltűnik a nyugtalanság, kimerültség, elégedetlenség, és megelégedett öröm eleveníti meg a lelket, erősíti és gyógyítja a testet.

A mi világunk a szenvedés világa. A mennyei hazánk felé vezető úton véges-végig nehézségek, próbák és gyötrelmek várnak reánk. Sokan az élet terheinek súlyát megkétszerezik azzal, hogy állandóan valamilyen nehézségtől tartanak. Ha azután csapás vagy csalódás éri őket, úgy érzik, hogy minden összeomlik; hogy olyan nehéz sorsa senkinek sincs, mint nekik; hogy biztosan nyomorba jutnak. Ezzel szerencsétlenné teszik saját magukat, és árnyat vetnek mindenkire, aki környezetükben él. Az élet teher lesz számukra. Pedig nem kellene, hogy így legyen. Gondolatmenetük megváltoztatása céltudatos erőfeszítésbe kerül. De lehet változtatni. Boldogságuk - a jelenlegi és az eljövendő - azon múlik, hogy tekintetüket kellemes dolgokra függesztik-e. Forduljanak el a sötét képektől! Azok csak a képzelet szüleményei. Lássák meg azokat az áldásokat, amelyeket Isten hint útjukra; és azokon túl lássák meg a láthatatlant és az örökkévalót!

Isten minden próbában gondoskodik segítségről. Amikor Izrael a pusztában Mára keserű vizéhez érkezett, Mózes az Úrhoz kiáltott. Az Úr nem valami új gyógyszert kínált: arra hívta fel a figyelmet, ami kéznél volt. Egy cserjét, amit Ő teremtett, kellett a forrásvízbe dobni, hogy a vizet megtisztítsa és megédesítse. Amikor ez megtörtént, a nép ivott a vízből, és felfrissült. Krisztus minden próbában segítséget nyújt, ha kérjük. Szemeink megnyílnak, és meglátjuk az Igében feljegyzett ígéreteket: a gyógyítás ígéreteit. A Szentlélek megtanít arra, hogyan hasznosítsunk minden áldást, hogy azok a bajok ellenszerévé legyenek. Minden keserű pohárra, amely ajkunkhoz ér, találhatunk egy-egy gyógyító ágat.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 36

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2036&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2036&version=NT-HU

Jeremiás hosszú ideig szolgált, egészen Jósiás király idejétől Sedékiás király uralkodásának utolsó, tizenegyedik évéig. Az utolsó feljegyzések Jeremiás életéről a hódító Nabukodonozor király idejéből származnak. Mintegy 44 esztendeig tartott Jeremiás szolgálata, és Isten megmutatta neki a fogság előtti és utáni állapotokat. Isten és a próféta nagy csalódására, a nép szokása szerint igen nyakas volt.

Ebben a fejezetben Isten i. e. 605-ben szólította meg Jeremiást, Nabukodonozor seregeinek érkezése előtt (1. vers). Ez Jeremiás Úrért végzett szolgálatának hetedik esztendeje volt. Egy tekercsre kellett leírnia Istennek minden neki adott próféciáját és üzenetét „mind e mai napig” (2. v.). Isten terve az volt, hogy amikor a tekercset felolvassák a királynak és a fejedelmeknek, ők megtérjenek, megbánják bűneiket és az Úr megbocsájtja hűtlenségüket és bűneiket (3. vers).

Jeremiás tehát hívatta írnokát, Bárukot, aki mindent szóról-szóra leírt , amit a próféta diktált neki (4. vers). A körülmények miatt Jeremiás nem beszélhetett közvetlenül a királlyal, de elküldte hozzá Bárukot, hogy olvassa fel neki a tekercset az Úr házában az ünnepség napján, amelyre eljött a nép Júda minden részéből (6-9. vers). Az ünnepségen  „az Úr elé” hívták az egész népet, de a szívük nem változott meg, ahogy a király és főembereinek szíve sem. Az Úr házának kapujában Báruk felolvasta a szavakat, melyeket Jeremiás Gamária kamrájában diktált neki (10. vers). Néhány fejedelem nem volt jelen, de Gamária fia, Mikeás ott volt, és hallotta az Úr szavait (11. vers).

Mikeás tehát a királyi palotába, az írnok szobájába ment, ahol elmondta Jeremiás szavait a fejedelmeknek (12-13. vers). Ők ezért elküldték Jehudit, a fekete fiatalembert (akinek dédapja Kusi volt, ahogy az etióp embereket nevezték) menjen el Bárukért és hívja oda az összejövetelre a tekerccsel együtt, hogy felolvassa nekik (14-15. vers). Mindnyájan megdöbbentek az Úrnak Jeremiás által közvetített szavain, és „megrettenve tekintettek egymásra” (16. vers).  Azon tanakodtak, hogyan is íródhatott ez az üzenet, milyen módon jöhetett létre (17. vers). Tudni akarták, vajon mindez Jeremiástól származik-e. Meg voltak győződve róla, hogy Jeremiás és Báruk a helyes úton jár, és kérték őket, rejtőzzenek el (19. vers.). A tekercset pedig Elisámának, Báruk egyik kollégájának szobájába vitték (21. vers).

Ezután a király megkérte Jehudit, a fekete fiatalembert, vigye oda hozzá a tekercset és olvassa fel neki. Tél lévén a király a tűznél melegedett (22. vers).  A király egy ideig hallgatta, majd fogott egy kést, darabokra szabdalta az Isten Igéjét tartalmazó tekercset, és a tűzbe hajította (23. vers). „Nem rettentek meg, és ruhájukat sem szaggatták meg sem a király, sem a szolgái, akik hallották mindezeket a beszédeket” (24. vers). Senki sem olyan süket, mint az, aki nem hajlandó az intésre odafigyelni. A király saját fiát és annak barátait utasította, hogy fogják el Bárukot és Jeremiást, „de az Úr elrejtette őket” (26. vers).

Isten szólt Jeremiásnak, hogy készítsen egy újabb példányt a tekercsből, és azt is Bárukkal írassa le (28-32. vers). Isten újabb mondatokkal egészítette ki az írást, melyek a király és szolgái, valamint leszármazottaik büntetéséről szóltak. Jeremiás kibővítette ezekkel a szavakkal az ismételten lediktált könyvtekercset.

Istenünk alkalmas férfiakkal és nőkkel íratta le igéjét, s amit leíratott, az történelmileg mind pontos volt. Bűnbánatra kérlelte a népet, miközben egy örökké szerető Isten türelmét mutatta be. Ami Isten jellemét illeti, a büntetést az ember saját maga vonja magára, hiszen Isten minden módon megtesz mindent az ember megtéréséért. 

„Drága Istenünk! Add, kérlek, hogy mi ne égessük el Isten Igéjét megvetésünk által, és ne engedd, hogy széttépjük elfordult életünkkel. Add, hogy amikor kérlelsz bennünket, a hitünk működjön együtt a Te isteni terveddel. Ments meg minket, Urunk, saját magunktól!  Ámen.”

Koot van Wyk 

278. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  18. fejezetéhez (november 29 – december 5.).

Az elme az egyike a legelhanyagoltabb területeknek, amikor az egészségről beszélünk általában. Amikor a fizikai test általános betegségével foglalkozunk, nagyon ritkán vesszük figyelembe az elmét. Azonban az egészség nem csak a testi, hanem a mentális és lelki vonatkozásokat is magában foglalja. Ha valami hatással van az egyikre, az rendszerint a másikra is hatással van.

Gondoljunk vissza a gutaütött esetére Márk 2. fejezetében, akit azért vittek Jézus elé, mert testi gyógyulásra volt szüksége. A legelső dolog, amivel Jézus foglalkozott, az a mentális és lelki szükséglete volt. A bűneinek a megbocsátása felszabadította az egész életében cipelt tehertől, amit a bűntudat és a stressz okozott. A stressz, az aggodalom, a szorongás, az elégedetlenség, a depresszió, a harag és a félelem mind negatív hatással van a testre. Ezek az érzések rendszerint lecsökkentik az életerőnket, azáltal, hogy lelassítják és megakadályozzák, hogy a test szervrendszerei megfelelően működjenek és valójában romlást, betegséget és halált hoznak.

Meglepő, de néhány kutatás eredménye azt mutatja, hogy 10 betegségből 6-ot a stressz okoz, ami ismét visszavezet minket az elméhez. Milyen fontos, hogy ne csak a testi vonatkozásra figyeljünk oda, hanem a mentálisra is, amikor az egészséggel és a jóléttel foglalkozunk.

Tapiwa Marawanyika
Igazgató, Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA
Fordította Gősi Csaba

3 megjegyzés: