Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 20. fejezet 1975. nap
EGÉSZSÉGÜGYI
ALAPELVEK
Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására
20. fejezet (2. rész) – Általános egészségügyi követelmények
A légzés
Ahhoz, hogy vérünk egészséges legyen, megfelelően kell
lélegeznünk. A tiszta levegő mély belélegzése által a tüdő megtelik oxigénnel -
felfrissíti a vért; élénk színűvé teszi, és életadó folyadékként jut el a test
minden részébe. A helyes légzés nyugtatja az idegeket, javítja az étvágyat, az
emésztést, és pihentető alvást eredményez.
A tüdő működéséhez a lehető legnagyobb teret kell
biztosítani. Térfogata nő, ha akadálytalanul működhet; és csökken, ha
összenyomódik. Ezért károsodik a tüdeje a görnyedten dolgozó embernek. Ez
különösen az ülő foglalkozásúaknál fordul elő. Ilyen testtartásban lehetetlen
mélyeket lélegezni. A felületes lélegzés csakhamar szokássá válik, és a tüdő
elveszíti tágulási képességét. Hasonló hatást vált ki a szoros fűző is.
Ilyenkor nincs elég hely a mellkas alsóbb részében, és a has izomzata nem tudja
teljes mértékben elvégezni feladatát: a légzés segítését. Ezért a tüdő csak
korlátozottan tud működni.
Így nem elegendő az oxigénellátás. A vér keringése lassú.
Visszamaradnak az elhasznált, mérgező anyagok, amelyeknek a kilégzéssel kellene
a tüdőből eltávozniuk. Nemcsak a tüdő, de a gyomor, a máj és az agy is
károsodik. A bőr fakó lesz, az emésztés pedig renyhe, a szívműködés lelassul;
az agy eltompul, a gondolatok összezavarodnak, lehangoltság telepszik a
lélekre; az egész szervezet legyengül és sorvad, és különösen hajlamos lesz a
betegségre.
A tüdő folyamatosan távolítja el a szennyező anyagokat, és állandóan friss levegőt igényel. A szennyezett levegő nem szolgáltat elég oxigént, és a vér felfrissülés nélkül jut az agyba és a többi szervbe. Ezért van szükség alapos szellőztetésre. Zárt, rosszul szellőztetett lakásban, ahol a levegő elhasznált, szennyezett, az egész szervezet legyengül; különösen érzékennyé válik a hidegre, és nagyon könnyen megbetegszik. A zárt szobalevegő tesz sok nőt sápadttá és gyengévé. Újra és újra belélegzik ugyanazt a levegőt, míg az megtelik a tüdőn és a pórusokon át eltávozott mérgező anyagokkal; és a szennyeződések ily módon visszakerülnek a vérbe.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 45
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=NT-HU
Az előző fejezet (Jeremiás 44) a Jeruzsálem lerombolása után tíz esztendővel történtekkel foglalkozott. A babiloniak i.e. 586-576 között pusztították el a várost. Ez a fejezet (Jeremiás 45) nem illeszkedik a sorba, hanem a 36. fejezethez tartozik, ami Isten Júda királyának, Jojákimnak évekkel korábban, i.e. 604-ben, Jeremiással küldött üzenetéről szól. Jeremiás nem mehetett közvetlenül a királyhoz, ezért Bárukot küldte el, hogy olvassa fel Isten üzenetét a megtéretlen királynak és főembereinek. A Jer 45:3 versből egyértelműen kiderül, Báruk rettenetesen félt a feladat végrehajtásától, hiszen így szólt: „Jaj nekem, mert az Úr kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat!” (új prot. ford.) Báruk bizonyára biztosítékot szeretett volna Istentől, hogy megvédi őt az istentelen Jojákim királytól.
Legalább négy kérdést tisztázott itt Isten. Először is, Isten megengedi Jeruzsálem elpusztítását. Másodszor: Isten maga is szomorú, hogy el kell pusztítania, amit maga épített, gyökerestől kitépnie, amit ültetett. Harmadszor: Báruk ne várjon jó eredményeket feladata elvégzésétől. Végül pedig, Isten megvédi Báruk életét, az üzenet átadása után.
Jojákim király elégette a Báruk által írott könyvtekercset (Jer 36:23). Majd Báruk és Jeremiás letartóztatására utasította szolgáit, de Isten elrejtette őket a szemük elől (36:26). Miután Jojákim elégette a tekercset, Isten utasította Bárukot, hogy újra írja le ugyanazt az üzenetet (36:28, 32. v.) . A történtek után az etióp Ebed-Melek is hasonló, bátorító isteni üzenetet kapott (Jer 39:16-18), mint azelőtt Báruk (45:4-5).
Mit tanulhatunk ebből a fejezetből? E. G. White így fogalmazta meg: „Az Úr művében nincs helyük azoknak, akik jobban szeretnék elnyerni a koronát, mint hordozni a keresztet. Istennek olyan emberekre van szüksége, akik jobban törekszenek feladatuk elvégzésére, mint a jutalom elnyerésére - olyan emberekre, akik inkább az elveket szorgalmazzák, mint az előléptetésüket.” (A nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 344. oldal).
Azért kell imádkoznunk, hogy olyanná legyünk, mint Báruk és Jeremiás, hogy a jutalom elvárása nélkül tegyük a dolgunkat.
Yoshitaka Kobayashi
279. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 19-20. fejezeteihez (december 6-12.).
A nagy orvos lábnyomán c. könyv 19. fejezetében Ellen White leírja az előnyeit annak, ha zöld környezetben élünk, azaz fű, fák és egyéb növényzet mellett. A könyvben egy másik helyen kifejti, hogy a természetes környezetben való élet jót tesz a betegeknek és a gyerekeknek. Ma számos tudományos tanulmány igazolja a tanácsát. (Lépj kapcsolatba a Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központtal, ha linkeket szeretnél ezekhez a tanulmányokhoz.)
Akár már egy kis torna is a zöld környezetben javítja az önbecsülést és a hangulatot. A gyerekeknél, akik zöldebb környezetben nőnek fel, 55%-kal alacsonyabb kockázata lesz különféle mentális betegségeknek életük későbbi szakaszaiban.
Egy másik tanulmány szerint azok, akik 90 perces sétát tettek természetes környezetben, kevesebb visszatérő, negatív érzelmekre összpontosító gondolatokról számoltak be, és alacsonyabb idegi tevékenységet mutattak az agy azon területén, amely kapcsolatban van a mentális betegségek kialakulásának kockázatával, szemben azokkal, akik városi környezetben sétáltak.
A fák hihetetlenül értékesek az egészség visszaszerzésében. A 264. oldalon azt írja: „A fenyő balzsamában és a cédrus illatában éltető erő van. Egyéb fáknak is vannak gyógyító tulajdonságaik.” A fenyő, a nyír, a tölgy és más fák fitoncideket bocsátanak ki, amelyek levegőben terjedő kémiai anyagok, és amelyeket a növények bocsátanak ki, hogy megvédjék magukat a rovaroktól és a rothadástól. Ha rendszeresen lélegezzük be a fitoncideket, javíthatják az egészségünket. Ha időt töltünk az erdőben, az oldja a stresszt, javítja a hangulatot, csökkenti a dühöt és az agresszivitást, és növeli az általános boldogságérzetet. Az erdei látogatások erősítik az immunrendszerünket is, azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek tevékenységét és számát. Ezek az immunsejtek pusztítják el a vírusokat és a rákos sejteket.
Ámen!
VálaszTörlés