Higgyetek az Ő prófétáinak - november 14 - KEDD - Prédikátor könyve 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Prédikátor könyve 11 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%2011&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten gondos gazdálkodásra nevel. A szerző azt javasolja az olvasónak, hogy szállítson élelmet a tengeren, de legyen óvatos, ne egy hajóval tegye, hanem ossza el azt hét vagy nyolc fele, arra az esetre, ha valamelyik hajó szerencsétlenül jár, ne vesszen oda mindene. Azt javasolja, hogy az ember ne függjön csak egy bevételi forrástól, hanem álljon több lábon arra az esetre, ha valamilyen csapás éri. Az Istenben való hit mellett fontos a józan és bölcs tervezés is.

2.    Isten figyelmeztet arra, hogy sorsunk kovácsai mi vagyunk. A szerző azt mondja, hogy egy fa arra fog kidőlni, amerre a súlypontja húzza és ott is marad. Az életünk súlypontja és fókusza határozza meg, hogy egy próbában mi fog történni velünk. Isten ölébe hullunk, vagy valamilyen veszedelembe zuhanunk bele.  

3.    Istent lehet megismerni a bölcs emberen keresztül. Ebben a fejezetben is igaz az, hogy abból, hogy milyen a bölcs ember, Istenről kapunk egy átfogóbb képet. Ilyen a bölcs ember és ilyen az Isten ebben a fejezetben:

a.    nem engedi, hogy a körülmények gátolják munkájában

b.    szorgalmas és idejét nem pazarolja értelmetlenül

c.    sokoldalú és megfontolt

d.    felkészül a sötét napokra is

e.    távol tartja magától a bosszút és a rosszat

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek bölcsessége kikutathatatlan (pl. a szél útja és a magzat csontozatának fejlődése az anyaméhben)

b.    aki az ifjúság örömeinek a szerzője és adományozója

c.    aki figyelmeztet a fiatalság veszélyeire

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy értelmesen megtervezze életét, a tőled kapott bölcsesség segítségével, hogy fel tudjon készülni a nehezebb napokra és az esetleges veszteségekre is! Adjad, hogy tudatában legyen annak, hogy ő saját sorsának kovácsa, ő dönti el, hogy élete milyen irányba dől! Adjad, hogy hittel és bizalommal a kezedbe helyezze életét! Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 36. fejezet

36. fejezet – A KÖZELGŐ KÜZDELEM (3. rész)

Az a tanítás, amely szerint nem kell Isten kívánalmainak engedelmeskedni, gyengíti az erkölcsi kötelezettség súlyát, és rányitja a gonoszság zsilipjeit a világra. A jogtalanság, kicsapongás és romlottság elsöprő áradatként zúdul reánk. Sátán a családban is rombol. Zászlója ott leng az állítólagos keresztények otthonában is. Irigykednek, gyanúsítgatnak, képmutatóskodnak, egymástól elhidegülnek, versengenek, viszálykodnak, elárulják az igazságot, kielégítik bűnös vágyaikat. A vallási elvek és tanítások egész rendszere, amelynek a társadalmi élet alapját és vázát kellene képeznie, düledező, omladozó romhalmaznak tűnik. Sokszor a legaljasabb bűnözők, amikor vétségükért börtönbe kerülnek, olyan kiváltságokban, figyelmességben részesülnek, mintha irigylésre méltó, kitüntető teljesítményt értek volna el. A sajtó jellemüknek és bűncselekményüknek nagy reklámot csinál. Közhírré teszi vétkük felháborító részleteit, és ezzel másokat is elindít a csalás, lopás és gyilkolás útján. Sátán pedig ujjong ördögi mesterkedése sikerének. A bűn csodálata, a fékezhetetlen gyilkolás, a minden rendű és rangú mértéktelenség és romlottság iszonyú fokozódása láttán tegye fel mindenki a kérdést, aki féli Istent: mit lehet tenni a gonoszság áradatának feltartóztatására?!

Számos bíróság is megvesztegethető. A hatalmasságokat a nyereség és az érzéki örömök utáni vágy sarkallja. Mértéktelenségükkel sokan annyira eltompították képességeiket, hogy Sátán csaknem korlátlanul uralkodik rajtuk. A jog tudósai megvesztegethetők, megtéveszthetők. Iszákosság, dorbézolás, indulatosság, irigység és mindenféle visszaélés előfordul azok között, akik részt vesznek a törvénykezésben. "Az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az utcán, és az egyenesség nem juthat be" (Ésa 59:14).

Az a romlottság és lelki sötétség, amely Róma főhatalma idején eluralkodott, elkerülhetetlenül következett abból, hogy betiltotta a Szentírást. De mi lehet az elharapódzott hitetlenségnek, Isten törvénye elvetésének, és az ebből következő romlottságnak az oka a vallásszabadság korában, amikor az evangélium teljes fénnyel ragyog? Most, hogy Sátán már nem tarthatja a Szentírás elrejtésével uralma alatt a világot, más eszközökhöz nyúl, hogy célját elérje. A Bibliába vetett hit romba döntése éppúgy Sátán célját szolgálja, mint magának a Bibliának a megsemmisítése. Ha Sátán el tudja hitetni az emberrel, hogy Isten törvényét nem kötelező megtartani, éppúgy ráveszi a törvényszegésre, mintha az ember egyáltalán nem ismerné előírásait. Most is, mint az előbbi korokban, Sátán felhasználja az egyházat szándékai előmozdítására. Korunk vallásos szervezetei hallani sem akarnak a világos, de népszerűtlen bibliai igazságokról, és a megdöntésükre kigondolt magyarázataikkal és nézeteikkel elhintik a szkepticizmus magvait. Ragaszkodva ahhoz a pápai tévedéshez, hogy az ember természeténél fogva halhatatlan, és a halál állapotában is megőrzi öntudatát, elvetették a spiritizmus csalásai ellen emelt egyetlen védőbástyát. Az örök gyötrelem tana sok emberben kételyt támaszt a Bibliával szemben. A negyedik parancsolat kívánalmainak hallatán az emberek meg fogják tudni, hogy a hetedik napi szombatot meg kell tartani. Ekkor sok népszerű tanító kijelenti, hogy Isten törvényének ma már nincs kötelező érvénye. Csak így tudnak kibújni egy olyan kötelezettség alól, amelyet nem akarnak teljesíteni. Elvetik a törvényt a szombattal együtt. Amikor a szombat reformja nagyobb méreteket ölt, csaknem az egész világ meg fogja tagadni Isten törvényét, hogy elhárítsa a negyedik parancsolat követelményeit. A vallási vezetők tanításai hitetlenséghez, spiritizmushoz és az Isten szent törvényének semmibevevéséhez vezetnek. E vezetőket félelmes felelősség terheli a keresztény világ gonoszsága miatt.