2020. szeptember 23., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 23 - SZERDA - Ézsaiás 33

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 4. fejezet 1897. nap

AZ IGAZI ORVOS-MISSZIONÁRIUS

4. fejezet (4. rész) – A hit érintése  

 A Megváltó azonban csak ment tovább; a százados pedig személyesen jött, hogy e szavakkal egészítse ki üzenetét: "Magamat sem tartottam érdemesnek arra, hogy hozzád menjek", "hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám. Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy, és a másiknak: Jössz te, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi" (7. vers; Mt 8:8-9).

"Én a római hatalmat képviselem, és katonáim a legfőbb tekintélyt tisztelik bennem. Így képviseled Te is a végtelen Isten hatalmát, és minden teremtett lény engedelmeskedik szavadnak. Te megparancsolhatod a betegségnek, hogy távozzék, és az engedelmeskedik neked. Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám!"

"Legyen néked a te hited szerint - szólt Jézus. - És meggyógyult annak szolgája abban az órában" (13. vers).

A zsidó vének beajánlották a századost Jézusnak, mert "szereti a mi nemzetünket." "Méltó - mondták, mert a zsinagógát is ő építtette nékünk." A százados pedig ezt mondta magáról: "Nem vagyok méltó" (Lk 7:4-6). De azért nem félt Jézustól segítséget kérni. Nem a saját jóságában bízott, hanem a Megváltó irgalmában. Egyetlen érve nagy ínsége volt.

Ugyanígy jöhet minden ember Krisztushoz. "Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az Ő irgalmasságából tartott meg minket" (Tit 3:5). Vajon úgy érzed, hogy bűnös voltod miatt nem remélheted, hogy Isten megáld? Ne felejtsd el, hogy Krisztus azért jött a földre, hogy a bűnösöket megmentse! Semmi sem szól mellettünk Isten előtt. Egyetlen mentségünk, amelyet most és mindig felhozhatunk: teljes tehetetlenségünk, ami megváltói hatalmát szükségessé teszi. Minden magabízásunkat feladva a Golgota keresztjére tekinthetünk, és elmondhatjuk:


"Adni semmit nem tudok,
Keresztfádra borulok."

"Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek" (Mk 9:23). A hit köt össze bennünket a mennyel, és ad erőt, hogy meg tudjunk küzdeni a sötétség hatalmaival. Isten Krisztusban lehetővé tette minden rossz jellemvonás megfékezését, és minden kísértés legyőzését, bármilyen erős legyen is az. De sokan gyengének érzik hitüket, és ezért távol maradnak Krisztustól. Elesettségük és méltatlanságuk tudatában bízzák magukat könyörületes Megváltójuk irgalmára! Ne önmagukra nézzenek, hanem Krisztusra! Aki az emberek közt járva betegeket gyógyított és démonokat űzött ki, ma is ugyanaz a hatalmas Megváltó. Ragadják meg ígéreteit, mint az élet fájának leveleit: "Aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" (Jn 6:37). Amikor hozzá fordulsz, hidd el, hogy Ő elfogad, mert megígérte. Míg ezt teszed, nem pusztulhatsz el - soha 

"Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt" (Róm 5:8).

És "ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?" (Róm 8:31-32).

"Meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban" (Róm 8:38-39

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 33

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2033&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2033&version=NT-HU

A Bibliában számos helyen olvashatunk azokról a „jajokról”, amelyek tulajdonképpen az Úr figyelmeztető üzenetei felénk. A legtöbb ilyen „jajt” Ézsaiás könyve taglalja. Ezek a „jajok” megfeddik a személyes bűnöket, a gonoszokét éppúgy, mint az igazakét, akik büszkévé válnak és a gonoszságot jónak nevezik. Ézsaiás önmagának is címez ilyen üzenetet, mert elismeri, hogy ő is egy tisztátlan ajkú ember. (További tanulmányozásra ajánlom az összes „baj” megismerését, mert ez segít, hogy ne essünk egyik „jaj” ítélete alá sem.)

Az előző fejezetekben (kezdve Ézsaiás könyve 28. fejezetétől a 31. fejezetéig) Ézsaiás megjövendölte ezeket a „jajokat” Izrael és Júda ellen, akik lázadoztak és büszkék voltak. Most Ézsaiás egy komoly „jajról” beszél, Szanherib király és az asszír hadsereg ellen, eljöttek lerombolni Jeruzsálemet. Úgy tűnhet, hogy ez a fejezet igazán negatív alaphangról indul, de valójában reményteljes kegyelmi üzenet Jeruzsálem számára. Bár Izrael gyakran csak saját tanácsait követve járt és mindig másoktól kért segítséget, nem pedig az Istentől; ám ha kegyelemért kiáltottak Hozzá, akkor ez a prófécia emlékeztette őket (és bennünket is ma) arra, hogy Isten továbbra is hallja és megválaszolja az imákat. Valójában azt mondhatjuk, hogy a királyság, amely Jeruzsálemet jött lerombolni, maga lesz kifosztott (4. vers). (Erről a történetről majd részletesebben beszélünk Ézsaiás 36-37. fejezetében).

Ez a fejezet egy valóságos kincsesbánya, de most összpontosítsunk a 14. és az azt következő versekre! Látva, hogy hogyan mentette meg az Úr Izraelt Asszíriától, az ott lakó bűnösök és képmutatók (beleértve a hamis vallási vezetőket) így kiáltanak fel félelmükben: Ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?” A Zsoltárok 24:3 ír egy hasonló kiáltásról: „Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén?” (új prot. ford.)

Ezekre a kérdésekre a választ a következő vers részletekben olvashatjuk: „Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárok hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan” (Zsolt 24:4). „Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti a zsarolt nyereséget, nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével, bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot” (Ézsaiás 33:5).

De hogy lehet nekünk, bűnös embereknek tiszta szívünk? Hogy járhatunk el igazságosan, ha már születésünktől kezdve bűnösök vagyunk? Nem tudjuk megtenni ezeket, Jézus nélkül nem lehetséges. „ Krisztus nélkül nem tudjuk legyőzni egyetlen bűnünket sem, és nem tudunk a legkisebb kísértésnek sem ellenállni. A Vele való kapcsolat olyan erő, mely mindenható, és győzelemre segít minket. Mindenki, aki alázatosan jár Jézussal, minden nap úgy érezheti, hogy szüksége van egy erőre, hogy uralkodhasson magán, hogy meglágyítsa kőszívünket, hogy segítsen felolvasztani azt, hogy a szennyes dolgainkat fel tudjuk hagyni. Ez ugyan az a hatalom, mely a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn, ez képes minden gonosz természetünket kiirtani, hogy mi is részesei lehessünk az isteni természetnek. Ez az erő, amely  meggyógyította a leprást, segít megtisztítani a szívet, és alkalmassá teszi az embert, hogy Isten népének, az angyaloknak és a megváltottak seregének méltó tagjává legyen. A szent engedelmesség csak abban az igazságban található meg, amelyet Krisztus ad a hívő léleknek. „Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.” És mindenki, aki Krisztusban lakozik, és akiben Krisztus lakozik, olyan kedves Istennek, mint saját szeretett Fia. Elfogadva a Szeretettben, az Atya féltő gondoskodásának a tárgya lesz, aki sok gyümölcsöt terem, az igazi szőlőtővel való kapcsolat eredményeképpen.

/Sign of the Times, 1891. augusztus 10, 2. rész/

Áldott legyen a mi Mindenható Urunk. Milyen dicsőséges Istent szolgálunk! Tartsunk bűnbánatot és forduljunk hozzá még ma, hogy megbocsáthassa gonoszságunkat és legyőzhesse minden ellenségünket. Igen, valóban. Ahogy felismerjük, hogy kik is vagyunk Istenhez képest, teljes képtelenségnek tűnik, hogy megfelelhessünk az isteni követelményeknek. Mégis, Ézsaiás 33:22 szépen összegzi: 

Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket.”

Melodious Echo Mason

268. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   4. fejezetéhez (szeptember 20-26.).

A tinédzser fiamnak torokgyulladása, abban a kritikus időszakban, amikor minden felsőlégúti tünet különleges óvintézkedést igényelt. Az elkülönítéstől való félelem, valamint a szűrési idő alatt őt ért megbélyegzés következtében nagyon rosszul érezte magát. Érzelmileg nem volt rá felkészülve, hogy olyan személyzettel találkozik, aki teljes védőfelszerelésbe öltözve jelenik meg. Engem arra kértek, hogy várjak az autóban. Aggódó tekintete kínnal telivé tette a várakozásomat.

14 napra karanténba kellett vonulnia. Az elszigeteltsége alatt csak nőtt a poszttraumás stressze, ami azért alakult ki, mert védőfelszerelésben lévő személyzettel találkozott. „Anya, ahogy az orvos fel volt öltözve, biztos, hogy COVID-19-em van.” Isten azonban jó hírrel árasztott el minket a negyedik napon, amikor megkaptuk a negatív teszteredményt. Azoknak, akiket érint, az elszigetelés borzalma egy csapást jelent.

Jézus idejében a leprások voltak a társadalom legmegvetettebb emberei. A COVID-19 elszigetelést megtapasztalni semmiség, ha ehhez hasonlítjuk. A leprások a teljes emberi társadalomból voltak száműzve. Jézus jött, és ugyanazzal a jósággal fordult azokhoz is, akiket a társadalom és a vallás mérhetetlenül tisztátalannak bélyegzett. Krisztus a vérfolyásos asszony szívét felkészítette a reményre, a bizalomra, és hogy higgyen az Ő ígéreteiben. Jézus készen áll arra, hogy az Ő hatalmához a hozzáférést biztosítsa. Hitben kell törekednünk az Ő erkölcsi tisztaságára.

Urunk, Atyánk, add, hogy a megpróbáltatásoktól ne erőtlenedjünk el. Istenünk, lásd meg a hitet bennünk, adj bátorságot, hogy a jelenlétedbe kerülhessünk. Ámen.

Ruth Haamankuli
Egészségügyi szolgálatok igazgatója és gyülekezeti vén, Minnetonka Hetednapi Adventista Egyház, Minnesota
Fordította Gősi Csaba
 

  

2 megjegyzés: